Lakhatási és szociális integrációs program vázlat - PowerPoint PPT Presentation

lakhat si s szoci lis integr ci s program v zlat n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Lakhatási és szociális integrációs program vázlat PowerPoint Presentation
Download Presentation
Lakhatási és szociális integrációs program vázlat

play fullscreen
1 / 19
Lakhatási és szociális integrációs program vázlat
138 Views
Download Presentation
abiba
Download Presentation

Lakhatási és szociális integrációs program vázlat

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Lakhatási és szociális integrációs programvázlat Programterv 2005 2004. november 25. Dr. Ürmös Andor

  2. Cél A komplex modellprogram a telep- és telepszerű lakókörnyezetben, valamint a városi kolóniákban élők életminőségének javítáősát tűzi ki célul, amely a lakhatási feltételek megoldása mellett többféle – területfejlesztési, foglalkoztatási, környezeti és település rehabilitációs, szolgáltatás hozzáférést javító – intézkedések együttesével és és széleskörű együttműködéssel valósítható meg.

  3. Társadalmi környezet és feltétel • Korábbi kormányzati törekvések • Jogszabályi környezet • Az eddig megtett kormányzati lépések (munkacsoport, szakértői testület, stb.) • Szegregálst lakókörnyezetek kialakulása

  4. Telep tipológia Települések mellett, vagy azok közelében folyamatosan létrejövő és bővülő „vad-telepek”. Ismérvei: infrastruktúra teljes, vagy majdnem teljes hiánya, kezdetlegesen összetákolt, jobbára egyosztatú lakóépületek, melyek inkább hasonlítanak ólra, putrira, kunyhóra. Lakóik között többségben vannak a fiatalok, akik friss házasok, vagy élettársi közösségben élők, család-alapítók. Példák: Garaboc, Galambok, Vasbolbolgasszony (Zala m.), Kisvaszar (Baranya m.) Nagyecsed (Szabolcs-Szatmár m.), Kiskunmajsa (Bács-Kiskun m.). Volt uradalmi puszták, településtől távoli munkás-kolóniák (bánya, téglagyár, stb.) Ismérvei: korábban a munka- és lakóhely egysége jellemezte, ennek megfelelően viszonylag jobb státuszúnak számított. A munkahelyek megszűnésével az eredeti lakónépesség nagy része elköltözött, s helyükbe marginalizálódó csoportok, illetve a környező településekből kiszorított népesség került. A lakóépületek tulajdonjoga sokszor rendezetlen, s ez az épületek gyors leromlásával jár. Mára erős térbeni elkülönülés, hiányos infrastruktúra jellemzi e telepeket, hiszen bezártak közintézmények, boltok, romlott a közlekedés, hiszen a termelés hiánya alulértékelte az itt maradókat, vagy az ide költözőket (akik nemritkán önkényes lakásfoglalók). Példák: Komló környéke (Sport-völgy, Szállásfalu), Sumony-Kárász puszta, Dencsháza-Galambos puszta (Baranya m.), Ózd környéke (Tólápa, Sajóvárkony) Miskolc (Lyukó bánya, Pereces, Anna bánya), Salgótarján (Somlyó bánya), Devecser-Sándor major, Szentgál-Gombás puszta (Veszprém m.), Bátonyterenye (Gyula akna)

  5. Telep tipológia • Régről maradt telepek.Azok a telepek tartoznak ebbe a csoportba, melyeket az 1961-es párthatározatot kiegészítő 1965-ös rendelet nyomán nem számoltak fel (részben vagy egészben). Ismérvei: jobbára a település szélén, legelőn, vizenyős területen, vagy éppen erdő aljában, dombtetőn elhelyezkedő, szabálytalan telkeken, rendezetlen tuléajdonviszonyok mellett, szabálytalan elrendezésű, általában még 1945 előtt épült, az akkori szegényparaszti, „zsellér” épületeket formázó lakóépületek egysége. Vízvezeték, csattorna és gáz nincs, mindössze villany van, s az utak sem pormentesek. Példák: Rakaca, Szendrőlád (Borsod m.), Hidas (Baranya m.), Tarnalelesz (Heves m.), Babócsa (Somogy m.), Domaháza, Hangony, Alsóvadász, Szin (Borsod m.), Dombrád, Tiszakanyár (Szabolcs-Szatmár m.) • Cs- és Szocpolos-telep, vagyis 1965 után létrejött, eredetileg nem telepnek gondolt telep. Ismérvei: szűk telkeken, típustervek alapján, eleve rossz minőségben megépült, csökkentett komfortfokozatú, sokszor befejezetlen, a kortársi normáktól, ízléstől és törekvésektől jócskán elmaradt épületek együttese. E telepek, noha tervezőik szándéka szerint rendezettek is, de a település szélén, szegregáltan, rossz minőségű földön (vizenyős, folyóparthoz, szeméttelephez, egykori legelőhöz közeli területen) találhatók, a település egészénél rosszabb infrastruktúrával rendelkezve (szilárd burkolatú út, csatorna, víz és gázvezeték gyakorta hiányzik). Az eredeti épületállományhoz gyakran annál is rosszabb minőségű épületek kapcsolódhatnak, sokszor közelítve a vadtelepek képéhez. Példák: Sajókaza, Szendrőlád, Edelény, Szendrő, Sajószentpéter (Borsod megyei kistérség), Köröm, Sajóhídvég, Sajópetri, Ónod (Borsod m.), Kerecsend, Verpelét, Kál, Heves (Heves m.), Túnyogmatolcs, Csenger, Szatmárcseke (Szabolcs-Szatmár m.)

  6. Telep tipológia • Városi szegregátumok • slumosodó munkás kolóniák, szociális bérlakások alkotta telepek Ismérvei: az egykori gyárak, vasúti csomópontok mellett épített, egyforma és egyszerű épületek, illetve eleve szegény családoknak épült lakások, elkülönítve a település többi részétől. Példák: Ózd (Hétes, Velelence), Tatabánya (Mész telep), Nyiregyháza (Guszev telep), Miskolc (Béke szálló, Szondi telep), Rudabánya (Bányász kolónia), Budapest (Dzsumbuj) • gettósodó, lerobbanó városrészek Ismérvei: egykori bérlakások magasabb státusú népessége modernebb lakásokba illetve zöldövezetbe költözve elhagyja korábbi bérlakását, melybe alacsonyabb, s egyre alacsonyabb státuszú családok költöznek. Példák: Budapest (VIII. és IX. kerület), Szolnok, Miskolc (József Attila és Számozott utcák • Elcigányosodó falvak Ismérvei: dombvidéki vagy mezőgazdasági művelésre egyéb okokból kevéssé alkalmas területeken, rossz forgalmi helyzetű, elzárt térségekben fekvő egykori parasztfalvak, amelyekből a 60-as, 70-es évektől kezdve a téeszesítés és a diszkriminatív településpolitika következtében erőteljes elvándorlás indult meg. A megüresedő házakba az erre a célra létesített hitelkonstrukció segítségével fokozatosan, az elköltözések ütemének megfelelően szegény cigány családok költöztek, s így az érintett települések etnikai gettókká váltak, válnak. Példák: Alsószentmárton, Piskó, Gilvánfa (Baranya), Csenyéte, Rakaca, Kiscsécs (Borsod), Uszka (Szabolcs), Tiszabő (Szolnok)

  7. Meghívásos pályázat Kritérium rendszer • Települési önkormányzatok által alkotott konzorciumok (meghívandó települések, konzorciumok száma ne legyen több 20-nál) • A lakóhelyi és az iskolai szegregáció enyhítése (szegregációs vagy mobilizációs index) • Más források (pl. hazai pályázati források, EU strukturális alapjaiból finanszírozott pályázati források: HEFOP, ROP, etc.) igénybevételének szándék, illetve ennek bizonyítása • A pályázóknak a programok megkezdése előtt szükséglet felmérést kell készíteniük a bevonandó családokkal

  8. Meghívásos pályázat • Szegregáció csökkentése • Helyi együttműködés mértéke • Program helyi támogatottsága • Projekt részletezettsége • Projekt hatékonysága • Projekt modell értékűsége • Eredmények mérhetősége, összehasonlíthatósága • Modern technológiák alkalmazása • Környezetvédelem • Nemzetközi, uniós kapcsolatok • közösségfejlesztés

  9. Ütemezés • 2005. január 1 – döntés a meghívottakról • 2005. március 31 – pályázatok beérkezési határideje • Szerződéskötés • Projektindítások – nyár vége

  10. Forrásallokáció • A lakhatási körülmények közvetlen javítása - 67% • A szociális integráció elősegítése, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, illetve a szociális védőháló megerősítése - 25% • 8% - program menedzsment

  11. Lakhatási és szociális integrációs program költségvetés 2005 Arány (%) Ft Lakhatási integráció 67% Társadalmi integráció 25% Program menedzsment 8% Összesen 100% Költségvetés

  12. Lakhatási integráció Egy családra Családok száma Összesen jutó összeg Lakás vétel Felújított környezet Veszélyes életkörülmények javítása Összesen Lakhatási integráció

  13. Társadalmi integráció Program elem/tamogatási Támogatás összege Támogatási forma Családok száma összeg Ft Letelepedési A támogatás Támogatási összeg a Családok/megvalósítók Támogatás összege Támogatási forma program idejére száma Ft Szociális jövedelem* Szociális segítők Egészségügyi B segítők Tanoda A+B *2 felnőtt/családdal számolva Szociális integráció

  14. Forráskoncentráció • Lakhatási és szociális integrációs program – meghívásos pályázat • Lakhatási támogatások • HEFOP, ROP, INTERREG, EQUAL, stb. • Hazai pályázati források (minisztériumok, regionális források) • Szociális, munkaügyi, oktatási, egészségügyi ellátások igénybevétele (pénzbeli, természetbeni)

  15. Szerződéskötés: • a részvételről • kivitelezőkkiválasztása • közbeszerzés Lakhatási megoldás megkeresése. További szükségletek Utómonitorozás 5 év Intervenció, költözés Helyi kirendeltség Integráció működésének monitorozása 2 év További szervizprogramok • Közvetítő mediátor: • szoc. munkás • CKÖ, roma szakemberek • Gyermekjóléti szolgálat • védőnő Kísérőprogramok: Munkaügyi Oktatási Szociális Egészségügyi Iskolai integráció Szomszéd program Helyi megvalósítás Közösségi kohéziós program, konszenzus kialakítása

  16. Konliktuskezelés • Helyi munkacsoportok • Jogvédelem

  17. Megvalósító szervezet • Megvalósító intézmány - háttérszervezet • Belügyminisztérium / OLÉH (Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal) + Esélyegyenlőségi Kormányhivatal (Roma Integrációs Főosztály) • Az OLEH • Esélyegyenlőségi Kormányhivatal • 2005 elején felálló adminisztratív szervezeti egység

  18. Nemzetközi kapcsolatok • CIB • OSI, Soros Alapítvány • UNDP

  19. Monitoring • Roma Integrációs Főosztály Monitoring Iroda • Belső, külső (független kutatás) monitorozási folyamatok • A 1021/2004. Kormányhatározat feladataihoz kapcsolódó monitorozási stratégia adaptálása