1 / 23

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet. A gazdasági aktivitás fogalma. Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások területén, egy meghatározott időszak alatt. Gazdaságilag aktívak:

Olivia
Download Presentation

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

  2. A gazdasági aktivitás fogalma • Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások területén, egy meghatározott időszak alatt. • Gazdaságilag aktívak: • foglalkoztatottak • munkanélküliek • Gazdaságilag nem aktívak • aktív koron aluli személyek • aktív korhatár felettiek, de oktatási intézményekbe járók • háztartási kötelezettséget teljesítő személyek • nyugdíjasok • más okból inaktív személyek (pl. rokkantság, gyes, gyed, stb.)

  3. Gazdasági aktivitás • Gazdaságilag aktívak: • Aktív keresők • Kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkezők • Munkanélküliek • Függetlenül attól, hogy részesülnek-e munkanélküli segélyben, vagy szerepelnek-e a munkanélküli nyilvántartásban, azok a személyek, akik állást kereső munkanélküliek, ill. akik első ízben elhelyezkedni kívánók • Gazdaságilag inaktívak: • Inaktív keresők • Azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek • Eltartottak • Akik nem taroznak az előbbiekben felsoroltakhoz, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik

  4. Aktív/inaktív népesség egymáshoz való viszonya • Demográfiai tényezők: fiatalos és elöregedő társadalmak: inaktívak aránya nő • Társadalmi-kulturális tényezők: pl. iszlám országokban a női munkavállalás korlátozása; fejlett országokban kitolódó tanulási időszak; volt szoc. országokban a nők erőszakos munkába állítása • Jogi tényezők: szabályozzák a munkába állás legalacsonyabb korhatárát, illetve a nyugdíjkorhatárt is megszabják • Gazdasági tényezők: gazdaságilag fejlett országokban működik az egykeresős család-modell; világgazdasági ciklusok (Kondratyev, konjunktúra, recesszió) • Gazdaság szerkezete: több a képzett munkaerő, kisebb munkanélküliség, könnyebben vált

  5. A gazdasági aktivitás különböző megközelítésben egy adott térségben, 2001

  6. Gazdaságilag aktívak az összes férfihoz/nőhöz viszonyítva Európában (%-ban), 1993

  7. Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása 1870-2001 között a férfiak %-ban

  8. Magyarország női népességének gazdasági aktivitása 1870-2001 között a nők %-ban

  9. Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), 1994

  10. Magyarország női népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), 1994

  11. Foglalkozási szerkezet • Fogalma: az aktív keresők mely gazdasági ágazatban végzik tevékenységüket • Három alapágazat: • mezőgazdaság, bányászat – primer szektor • ipar, építőipar – szekunder szektor • szolgáltatás – tercier szektor • a magas qualitást igénylő részeinek kiválása: információ tárolása, továbbítása, kutatás és fejlesztés tevékenységei, stb. – kvaterner szektor

  12. Foglalkozási átrétegződés • Ipari forradalomtól kezdődően zajlik • Első fázis: indusztrializáció, a mezőgazdaságba tömörült aktív keresők (80-85%-os csúcs) az iparba áramlanak; Magyarországon: 19. sz. 70-es, 80-as éveitől • Második fázis: a munkaerő a mezőgazdaságból nem csak az iparba, hanem a szolgáltatásba is átvándorol; Magyarországon: 1930-as évektől kezdődően • Harmadik fázis: az iparból is munkaerő szabadul fel és a szolgáltató szektorba áramlik; Magyarországon: 1970-es évek második felében indul el, de súlypontja a 90-es évek eleje • Negyedik fázis: poszt-indusztriális fejlődés, már csak az iparból történik átáramlás a szolgáltatásba, a mezőgazdaság 2-4%, átrendeződés a szolgáltatáson belül, kialakul a kvaterner szektor; Magyarországon: ennek a fázisnak a küszöbén áll az ország

  13. A foglalkozási átrétegződés menete a Földön

  14. A foglalkozási átrétegződés menete Magyarországon a II. világháború után

  15. Európa gazdaságilag aktív népességének foglalkozási szerkezete (%-ban), 1993

  16. Az aktív keresők foglalkozási szerkezete Magyarországon és néhány Kelet-, Közép-Kelet-európai országban

  17. Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában I.

  18. Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában II.

  19. Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlett világ néhány országában

  20. Gazdasági fejlettség és a népesség életszínvonala • Gazdasági fejlettség • függ: • Nemzeti vagyon mennyisége • Munkaerő fejlettsége • Természeti erőforrások gazdagsága • Politikai –társadalmi viszonyok fejlettsége • mérésére: • Bruttó hazai termék GDP $ • Bruttó nemzeti termék GNP $ • Életszínvonal (≠ életkörülmény) • népesség számára elérhető javak és szolgáltatások összessége egy adott országban • mérése: • Egy főre jutó GDP vagy GNP ill. PPP (vásárlóerő paritás = egységnyi pénzmennyiségből mennyi áru v. szolgáltatás vásárolható) • Életkörülmény (objektív életminőség) • életszínvonal + • adott társ. jog és szokásrendje • politikai-gazdasági stabilitás mutatói (infrastruktúra, pl. lakásviszonyok, közlekedés stb.) • környezet állapota és még sok minden más is • Életminőség • objektív és szubjektív életminőség • Szubjektív életminőség. Kognitív és affektív szintjei: elégedettség és érzet (boldogság)

  21. A Föld országai az egy főre jutó GDP értéke alapján

More Related