1 / 44

Csillagászati földrajz

Csillagászati földrajz. Petrovay Kristóf – Sik András. Mi a csillagászati földrajz ?. Csillagászati földrajz ≠ csillagászat Földrajzi rész-diszciplína : a Földre (is) vonatkozó csillagászati ismeretek rendszere. Mi a csillagászati földrajz ?. I. Térbeli és időbeli tájékozódás.

amaris
Download Presentation

Csillagászati földrajz

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Csillagászati földrajz Petrovay Kristóf – Sik András

  2. Mi a csillagászati földrajz? • Csillagászati földrajz ≠ csillagászat • Földrajzi rész-diszciplína: a Földre (is) vonatkozó csillagászati ismeretek rendszere.

  3. Mi a csillagászati földrajz? I. Térbeli és időbeli tájékozódás • Égi koordinátarendszerek (szférikus csillagászat) • Időszámítás • Földrajzi helymeghatározás

  4. Mi a csillagászati földrajz? II. A Föld mint égitest alapvetően befolyásolja a földrajzi folyamatokat • Alakja • Mozgásai (forgás, keringés, ezek időbeli változásai)

  5. Mi a csillagászati földrajz? III. Földön kívüli világtér • Közeli égitestek, kiemelten: Nap Hold Bolygók – összehasonlító planetológia Kis égitestek • Tejútrendszer • Kozmológia

  6. Tematika 2013. IX. 10.: Követelmények, bevezetés, csillagászat-történet 2013. IX. 17.: Tájékozódás a Földön és az égbolton 2013. IX. 24.: Koordináta-átszámítás, égitestek látszólagos mozgása 2013. X. 1.: Időszámítás, naptár, földrajzi helymeghatározás 2013. X. 8.: A Föld alakja és mozgásai 2013. X. 15.: Szoláris éghajlati övezetek, az eljegesedések okai 2013. X. 22.: 1. zárthelyi dolgozat 2013. X. 29.: őszi szünet 2013. XI. 5.: A Nap 2013. XI. 12.: A Naprendszer 2013. XI. 19.: A Hold és a kőzetbolygók 2013. XI. 26.: Óriásbolygók és kis égitestek 2013. XII. 3.: Helyünk a Világegyetemben 2013. XII. 10.: 2. zárthelyi dolgozat

  7. Ajánlott irodalom http://astro.elte.hu/~kris/csillrajz

  8. Az emberiség világszemléletének fejlődése • A csillagászat a legrégebbi természettudomány: • szabályosan ismétlődő + váratlan jelenségek • rendszeres megfigyelés képessége • tudományos / misztikus magyarázatok keresése

  9. Az emberiség világszemléletének fejlődése

  10. Az emberiség világszemléletének fejlődése • A csillagászat a legrégebbi természettudomány: • szabályosan ismétlődő + váratlan jelenségek • rendszeres megfigyelés képessége • tudományos / misztikus magyarázatok keresése • ASZTRONÓMIA asztrológia (áltudomány) • gyakorlati élet igényei: tájékozódás (kereskedelem) • naptár (mezőgazdaság)

  11. Babilon • Nap és Hold járása • Hónap hossza • Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz

  12. Kína Kína • Nap- és holdfogyatkozások időpontja: tapasztalati úton † • Teljes szög osztása: 365 és ¼ fok • Kr. e. II. sz.: Föld gömb alakú, világmindenség végtelen

  13. Egyiptom • Kevésbé fejlett, de a papok hatalmának alapja volt • Nílus áradása (Szíriusz heliákus kelése) → naptár • Gnomon • Égtájak pontos meghatározása → piramisok tájolása • Vénusz a Nap körül kering

  14. Stonehenge (Kr.e. 3000-1600) • Salisbury mellett • Nap járása • Tavaszi napéjegyenlőség • Fogyatkozások időpontja • Nincs írásos emlék

  15. Görögök • Megfigyelés mellett magyarázat-keresés is • Matematikai leírások, modellek • (Harmonikus világ, Pitagoraszi világkép) • Fizikailag gyenge lábakon • A Nap és a csillagok mozgása aránylag egyszerű modellel leírható (ld. szférikus csillagászat) • Gond a bolygókkal van!

  16. Arisztarkhosz (Kr.e. 320-250) 1. Nap-Föld, Nap-Hold távolság viszonylagos meghatározása 2. Hold < Föld << Nap → Föld kering a Nap körül HELIOCENTRIKUS VILÁGKÉP!

  17. Eratoszthenész (Kr.e. 276-194) Föld kerületének meghatározása 50 x 5 000 stadion = 250 000 stadion ≈ 39 690 km, R = 6317 km

  18. Hipparkhosz (Kr.e. 190-125) csillagkatalógus, magnitúdó-skála tavaszpont eltolódása (precesszió) földrajzi szélesség és hosszúság

  19. Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161) „Megale szüntakszisz” (=Nagy Gyűjtemény, Almagest) → 1500 évig meghatározó! Mert pontos előrejelzést ad. GEOCENTRIKUS VILÁGKÉP!

  20. Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161) Szférák(kristálygömbök): Hold Merkúr Vénusz Nap Mars Jupiter Szaturnusz Csillagok

  21. Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161) Probléma: bolygók „furcsa” (hátrafelé irányú, retrográd) mozgása

  22. Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161)

  23. Iszlám kultúra (arabok) I. • Római Birodalom idején arab közvetítés • Ptolemaiosz világképe • Hindu számjegyek (Al-Khwarizmi, 780-850, Bagdad) • Fordítások (görög → szír → arab) • Rendkívül pontos mérések, csillagkatalógusok • Ekliptika és az égi egyenlítő hajlásszögének változása • Csillagászati szókincs (zenít, nadír, azimut, Aldebaran,…)

  24. Iszlám kultúra (arabok) II. Al-Biruni (973-1048, perzsa) • Forog a Föld? • A Nap is csillag?

  25. Európa – „túl a sötét középkoron” • Hispánia – kapcsolat az arab világgal • Hézagok Ptolemaiosz rendszerén: • Miért halad mindig együtt a Merkúr és a Vénusz a Nappal? • Miért olyan nagy a Mars fényingadozása? • Bolygótáblázatok ekkorra már pontatlanok • Tengerhajózás  pontosabb navigáció kell!

  26. Mikolaj Kopernik (1473-1543) lengyel kanonok (nem pap, hanemegyházi tisztviselő) HELIOCENTRIKUS VILÁGKÉP • A Föld középpontja csak a Hold-pálya középpontja • Minden bolygó pályája megkerüli a Napot • Az égbolt távolságához képest a bolygórendszer méretei elhanyagolhatók • A Föld forog a tengelye körül, kering a Nap körül • Könyvét csak halálos ágyán láthatta (Osiander előszava: nem a valóság, csak hipotézis)

  27. Mikolaj Kopernik (1473-1543) Hátrányai: • Hitt a ptolemaioszi kristályszférákban • Kör alakú bolygópályák (epiciklusok, Merkúr: 5 kör) → előrejelzési problémák!

  28. Giordano Bruno (1548-1600) • A Nap is egy csillag a sok közül • A világegyetem végtelen • Tele van intelligens lényekkel • Eretnekség, máglyahalál

  29. Tycho de Brahe (1546-1601) • Hatalmas észlelési anyag (Hven sziget: Uraniborg) • Elvetette a heliocentrikus világképet a „parallaxis” hiánya miatt (nem vette észre) • Hibrid: a Nap a Föld körül, de a többi bolygó a Nap körül • 1577: üstökös – mozgását a kristályszférák nem akadályozhatják! → nincsenek kristálygömbök

  30. Galileo Galilei (1569-1642) 1609: távcső („szabadalmi jog” a Velencei Szenátusnak) → „2 hónap alatt (Nov., Dec.) több világrengető felfedezést tett, mint bárki más őelőtte” 1623: Dialógusok a kopernikuszi világkép burkolt támogatása Salviati (Galilei) – Sagredo – Simplicio (pápa?)

  31. Galileo Galilei (1569-1642) Jupiter 4 holdja

  32. Galileo Galilei (1569-1642) Vénusz fényváltozásai

  33. Galileo Galilei (1569-1642) napfoltok

  34. Galileo Galilei (1569-1642) Hold hegyei és „tengerei”

  35. Galileo Galilei (1569-1642) Tejút = sok csillag

  36. Galileo Galilei (1569-1642) • A tudomány általános módszerének atyja: • hipotézis • előrejelzés • megfigyelés/kísérlet reprodukálható feltételekkel • bizonyítás/cáfolat • szükség esetén a hipotézis módosítása Gravitációs kísérletek (ejtőtorony) Inkvizíció miatt állításainak megtagadása

  37. Johannes Kepler (1571-1630) Tycho de Brahe asszisztense királyi csillagász, Prága (VIII.) 1604: új csillag (szupernova) → Arisztotelész téved, a világ nem változatlan! Harmonice mundi

  38. Johannes Kepler (1571-1630) 1. törvény: „Minden bolygó ellipszispályán kering, amelynek egyik fókuszában a Nap található.”

  39. Johannes Kepler (1571-1630) 2. törvény: „Bolygók területi sebessége állandó.”

  40. Johannes Kepler (1571-1630) Már nyomdában volt a Harmonice Mundi, amikor Kepler hozzáírta még a 3. törvényt. „…először azt hittem, hogy álmodok és arra gondoltam, hogy talán a kiindulási feltételek közé véletlenül becsempésztem a végkövetkeztetést. De nem! Mindez egészen bizonyos és pontos, hogy A bolygók Nap körüli keringési időinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az átlagtávolságaik köbe.” a: fél nagytengely T: keringési idő

  41. Isaac Newton (1643-1727) 1642. karácsonyán született, de születési időpontja „egy évet csúszott”, mert 1752 előtt Anglia még nem a Gergely-féle naptárt használta. Princípia – minden idők legcsodálatosabb tudományos műve általános gravitációs törvény Kepler-törvények fizikai magyarázata(egységesen, a zuhanó kőhöz hasonlóan)

  42. További bolygófelfedezések Uránusz-bolygópálya „rendetlenségei” Neptunusz felfedezése (1846, Galle) (igazából többen is látták már korábban, pl. Galilei) szerencséjük volt a számításokkal Plútó felfedezése (1930, Tombough) • egymás fölé helyezett képek átvilágítása • névadás: Percival Lowell kezdőbetűi • TÚL KICSI!

  43. További bolygófelfedezések

  44. XX. század – űrkutatás földrajzi hatásai (vázlat) Űrkorszak (1957-) Műholdak, űrszondák, űrrepülés Gazdag megfigyelési anyag földrajzi szempontból: • űrfelvételek, egyéb adatok a Földről (távérzékelés) • bolygókra vonatkozó ismeretek (összehasonlító planetológia) Tájékozódási-navigációs rendszerek (pl. GPS)

More Related