Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 43

VI. Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig PowerPoint PPT Presentation


  • 59 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

VI. Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig.

Download Presentation

VI. Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

VI. Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

Gazdaság és társadalom a második világháború után1. A háborútól atervutasításos rendszerig2. A tervutasításos rendszer kialakításáig3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei4. A gazdaság 1956-1972 között5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig 6. A társadalom szerkezete


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (1)- Aháborús vereség és következményei- Emberáldozatok, hadifoglyok- A gazdaság veszteségei (22 milliárd – 1938. évi vásárlóerejű pengő értékben- Az 1938-as nemzeti vagyon mintegy 40%-a- Súlyos veszteségek: közlekedés, terménykészletek


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (2)- A hagyományos külkereskedelmi kapcsolatok teljes megszakadása- A nemzeti jövedelem nagyarányú csökkenése- Az ország hadszíntérré válása, katonai rekvirálások- A nemzeti vagyon elszállítása


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (3)- 1945 január 20 – Moszkvai fegyverszüneti egyezménytől 1947 februárjáig (a békeszerződés aláírásáig) nemzetközijogi értelemben megszállt ország maradt.- A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (A Szovjetunió megbízottjának elnökletével)- Szerveződő magyar hatóságok- Jóvátétel – 300 millió dollár a Szovjetuniónak, Jugoszláviának és Csehszlovákiának


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (4)- A világpiaci árak emelkedése – a késztermékek ára ismét több mint kétszeresére emelkedett- A magyarországi német vagyon a potsdami szerződés értelmében a Szovjetunióhoz került- Magyarország a Szovjetunió felé 1948 közepéig 131 millió dollár értékű jóvátételt fizetett- Az erőforrás kivonás valójában a több mint 400 vállalat és több száz ingatlan átadásával, a kiszállítás tehertételeivel a jóvátétel összegének többszörösére rúgtak


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (5)- A háború előtti magyar-német 200 millió dolláros követelést Magyarország nem kérte- Adósság külföldi valutában 578 millió dollár. Ezen felül a pengőben fizetendő külföldi tartozás összege 890 millió pengőt tett ki.- Belső adósság: 1938-tó dinamikus, 1941 december 31-én 14,2 milliárd pengő.- Munkaerő kivonás: a magyarországi németek kitelepítéseCsehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

Földreform, mezőgazdasági rendszabályozás (1)- A földkérdés jelentősége- Megszűnt a régi közép- és nagybirtok, megszűnt a tulajdoni kategóriákhoz kapcsolt régi közép- és nagybirtokos osztály- Összességében az ország területének közel 35%-át vették igénybe- Az új birtokosok átlagosan 5,1 kat. hold földet kaptak- Legnagyobb növekedés a gazdaságok számának tekintetében és területében az 5-10 kat. hold közötti gazdaságokat érintették (84,9, illetve 122,6%)


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

Földreform, mezőgazdasági rendszabályozás (2)- Mezőgazdasági rendszabályozás (beszolgáltatás, stabilizációs árrendszer- Az agrárolló szélesre nyílik- A paraszti jövedelmek estek, a naturális tőkeemelkedés némi növekedést mutatott- A parasztság áldozatos erőfeszítései – Az újjáépítési sikerek legfontosabb forrása


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

Infláció és stabilizáció- Háborús hatások- A forgalomban lévő bankjegytömeg megnőtt- Az 1939 évi pengő 1946 végén 400 ezer quadrillió pengőnek felelt meg- 1946 júliusára a pengő teljesen elértéktelenedettÚj valuta: forint bevezetése– 1946 augusztus 1.- Új árrendszer bevezetése (a világpiaci áraktól való elszakadás)


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

A első „hároméves” terv (1947. augusztus 1- 1949. december 31) (1)- A magángazdaság ipari és kereskedelmi intézményeinek államosítása- 1947 – Országos Tervhivatal felállítása- Az egész pénzügyi rendszer államosítása- 1949 decemberében a bányászat, ipar, közlekedés és nagykereskedelem 100%-a, a kiskereskedelem 30%-a állami tulajdonba került


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

A első „hároméves” terv (1947. augusztus 1 – 1949. december 31) (2)- Mezőgazdasági termelésnövekedés (pedig az összes beruházás 26%-a sem került az agrárszektorba- A „tervszerű aránytalanság” érvényesülése- A terhek növekedése


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

Az újjáépítés gazdasági és társadalmi jellemzői- A beruházás fő területe az ipar (nehézipar)- A gazdaság aránytalan fejlesztése (technika, technológia, munkaszervezet minden érdemi megújítása nélkül)- A hároméves terv megindulásáig abszolút értékben a mezőgazdaságnak a nemzeti jövedelemhez való tiszta hozzájárulása nagyobb volt, mint a gyáriparé és az energiatermelésé


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

A társadalom átrétegződése- A régi államapparátus eltűnése- A polgári középosztály veszteségei- A földtulajdonosok számának növekedése- A közszolgálati tisztviselők felváltása munkás származású emberekkel- A nők munkavállalásának terjedése


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (1)- A rendszer legitimálása- A intézményrendszer átszervezése (pártállam, B listázások, koncepciós perek, a régi elit likvidálása)- Erőszakszervezet (ÁVO, ÁVH)- tanácsrendszer- szovjetizálás – miniszteri apparátus- hadseregfejlesztés


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (2)- Hazai gazdasági feltételek, adottságok- Az első ötéves terv- Cél: az iparosítás gyorsítása. Középpontban a nehézipar és gépipar- A mezőgazdaságban a kisgazdaságok kollektivizálása- Ipartámogatási tervek az egykori szocialista országokban: a nemzeti jövedelem %-ában az ipari beruházás terénMagyarország az egyik élenjáró, de a nehézipar fejlesztésére a legmagasabb százalékot fordította


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (3)- Az első ötéves terv hatása: A nemzeti jövedelem szerkezetének módosulása – az ipar folyamatosan növelte részarányát. A szolgáltató ágazat teljesen háttérbe szorult- Hiány állandósulása, rossz szervezés – a megtervezett épületek csak kis része épült fel- Források: a mezőgazdasági jövedelmek elvonása, a közszféra alacsony bérei, kölcsönjegyeztetés- Túlzott beruházások – élelmiszerellátás romlása- Tervszerűtlen aránytalanságok


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

Külkereskedelem- A külkereskedelmi kapcsolatok átrétegződése- Állandó anyaghiányt csak külső forrásokból lehetett biztosítani- A nagy energiaigényű nehézgépek exportját ösztönözték- A technikai színvonal elégtelensége- A nyugati gazdasági orientáció keleti felváltása- 1953-ban már az összes kereskedelmi forgalomnak ¾-ét tette ki a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal zajló cserekereskedelem- Hiány, exportkényszer, függés


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

Termelés, hatékonyság, felhalmozási gondok- A munka termelékenységének állandó növelése (43,8%-kal nőtt a tervidőszakban az egy munkásra jutó teljes termelés alapján)- Egy munkás által termelt új érték 1949-1954 között 12,2%-ra rúgott, az utolsó tervében 8%-os a csökkenés- A termelékenység kedvezőtlen alakulása (pazarlás)- Magas termelési önköltség


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (4)- Az első ötéves terv 1951-1955beruházásai ipar 47%, mezőgazdaság 14%, közlekedés 13%.- 1950-1953 között az egy főre jutó számított nemzeti jövedelem 30%-kal növekedett, s túlszárnyalta a háború előtti szintet.


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (5)- A parasztsággal szemben erőszakos módszerek: adóterhek növelése, tagosítás, kényszer- 1948 vége 1953 nyara között összesen (I. és II., III. típusú és önálló termelőszövetkezetek száma 468-ról 5224-re emelkedett. A tagoké 13 ezerről 370 ezerre.- Az állami gazdaságok szántóterülete ez idő alatt 50 ezer holdról 1 millió 250 ezerre emelkedett.- A magángazdaságok száma 400 ezerrel csökkent


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (6)- A mezőgazdaságban szűkös gépparkok- szakértelem hiánya- szerény terméseredmények- alacsony fogyasztás- Hiány 1951, 1952 – új árrendszer- A jegyrendszer sem tudta a hiányt megszüntetni- Általános szegénység- 1952 – aszály, példátlan termelési hiányok- kötelező beszolgáltatás- Korszakos válság a mezőgazdaságban, gazdasági csőd, - politikai változások


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (1)- 1953. július 4-1955. március 28 a minisztertanács elnöke- Csökkentették a folyó beruházási tervet- Csökkentették a beruházásokban az ipar, abban a nehézipar arányát- Növelték az élelmiszeripart növelő kiadásokat- Döntöttek leállítandó kiemelt nagyberuházásokról- Kulák listák eltörlése- Lehetővé tették a kilépést a termelő szövetkezetekből


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (2)- Intézkedések sokasága- A termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének csökkentése- Adóterhek elengedése- Csökkentették a gépállomások díját- Háztáji gazdaságok kedvezményezése- Tömeges menekülés a termelőszövetkezetekből- Árak csökkenése, béremelések


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (3)- Számoltak a nemzeti jövedelem csökkenésével, ezt újraosztották- Emelték a fogyasztási alapra, ezen belül a lakossági fogyasztásra szánt összegek százalékát- Nagy Imrét revizionistának nyilvánítják 1955-ben, majd kizárják


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

Válság- Az ország teherviselő képességén jóval túljutott a magyar gazdaság, válságba jutott. Zavarok a termelés feltételeinek biztosításában.- Visszarendeződés- Burkolt áremelés- Az adóterhek növelése- „Fegyverkezési gazdaság”- A termelőszövetkezetek újabb szervezése- A gazdasági és politikai válság következménye: Az 1956-os forradalom


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

4. A gazdaság 1956-1972 között (1)- 1957 – visszatérés a tervgazdasághoz- 1958-1960 második ötéves terv: a nemzeti jövedelem és az ipari termelési célkitűzések túlteljesítése. A mezőgazdaságban az eredetileg tervezett növekedésnek az egynegyedét érték el. A tervezettnél gyorsabban nőttek a bérek. Az export kétszer gyorsabban nőtt, de az import 8% helyett 43%-os bővülést mutatott.


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

4. A gazdaság 1956-1972 között (2)- Áttérés a hazai adottságokról a KGST adottságokra- Gyorsítás a DIP jegyében- A második ötéves terv 1961-1965: riasztó mérleg – A nemzeti jövedelem 36% helyett 24%-os növekedést mutatott. Alulteljesített az ipar, nagyobb mértékben a mezőgazdaság.- Túlteljesítették a beruházásokra fordított tékozlást- A „nagy programok” az iparban- Kolhozosítás – A termelési tényezők összhangja bomlott fel – 1958 végétől 15 hónap alatt- A XX. század legnagyobb társadalmi-gazdasági változása


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

4. A gazdaság 1956-1972 között (3)- Növekedési sikerek, az erőforrások maximális kihasználása, válságok- Hullámzó nemzeti jövedelmek- 1960-tól zuhanásszerű visszaesés (1960/61-től 1965-ig a tervektől elszakadt a megvalósítás. 1965-től a tervek lényegesen nagyobbak, mint a tényleges megvalósítás szinte 1970-ig, csak 1968-ban volt nagyobb a tervezés a tényeknél.(II. és III. ötéves terv időszaka)- A DIP csődje, reformkényszer


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

4. A gazdaság 1956-1972 között (4) Reform – 1968- 1966 előkészítés, 1968. 3-5 évre tervezték, hivatalosan érvényben maradt- Részletes tervutasítások eltörlése- Vállalati gazdasági alapok létesítése- Bérdifferenciálás, decentralizálás- Vállalati árpolitika- Eseti vállalati külkereskedelmi jogosítvány biztosítása- A magántevékenység szélesedése- Jelentősége – jelentős eredmények a 70-es években


5 a hetvenes s nyolcvanas vek gazdas ga hitelpolitika elad sod s a rendszerv lt sig 1

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (1)

A szocialista rendszer lényege (Kornai János)

  • A kauzalitás hiánya

  • A kommunista párt oszthatatlan uralma

  • Bürokratikus koordináció

  • Tervalku: mennyiségi hajsza, puha költségvetési korlát

  • Erőltetett növekedés, krónikus hiánygazdaság.

  • Kapun belüli munkanélküliség,

  • a külkereskedelem rendszerspecifikus helyzete


5 a hetvenes s nyolcvanas vek gazdas ga hitelpolitika elad sod s a rendszerv lt sig 2

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (2)

A gazdasági vezetés túlzott központosítása (Kornai János)

  • A termelés mennyiségének erőteljes emelkedése

  • A feladatok hamis fontossági sorrendje

  • A 100% misztifikálása

  • Harc a terv lazítása és feszítése körül


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (3)- Döntő fordulat a jövedelempolitikában (életszínvonal növekedés) 1956-1970 között- 1960-1970 között az egy főre jutó reáljövedelem jelentősen nőtt- Emelkedtek az életszínvonalra fordított összegek- Lakások gyarapodása- A mezőgazdaság kirívó eredményei (háztáji gazdaság)- A magyar ipar jelentős piacokhoz jutott- Kedvező barter-kereskedelem a Szovjetunióval


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (4)- Válságjelenségek: olajválság 1973/74- Forráshiány és kölcsönpolitika (a gyors gazdasági növekedés fenntartása – tőkés hitelfelvétel)- A KGST beruházásokban mind nagyobb részvállalás- IV. és V. ötéves terv (1971-1975, 1976-1980). Terv: gyors növekedés, változtatások, nagyobb hatékonyság, központi súlyozás, műszaki haladás, az egyensúlyi helyzet javítása)- Beruházási hajsza (1971-1975 között kétszer akkora beruházást eszközöltek, mint a megelőző tíz évben.


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (5) - A 70-es években csökkent a nemzeti jövedelem termelőképességének növekedési üteme- Az energia-igény dinamikusan nő- Olajsokk: Értékesítési és beszerzési veszteségek, kereskedelmi mérleg hiánya- Cserearány romlás, nőttek az ország adósságai


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (6)- Az adósságcsapda kattanása 1979- 1973-0978 között megkétszereződött a nettó tartozás- Az ország azért vett fel hitelt, hogy a kamatokat fizetni tudja (növekvő hitelek felvételével finanszírozták az adósságot)


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (7)- A válság évei- A 80-as évekre vége szakadt a forrásbevonásra épített kölcsönfinanszírozásnak. A hagyományos erőforrások kimerültek- 1982 fizetési válság- A Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) való csatlakozás, belépés a nyugati pénzvilág vérkeringésébe.


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (8)- VI. és VII. ötéves terv (1981-1985, 1986-1990)- Az intézményrendszer átalakítása- Új adórendszer – 1987. július 1. APEH- 1988. január 1 ÁFA és SZJA- „rendszerváltás” – az átalakítás piaci viszonyok szerinti felgyorsítása (tulajdonosi réteg gyökeres átalakítása), privatizáció- Gazdasági válság, infláció, munkanélküliség


5 a hetvenes s nyolcvanas vek gazdas ga hitelpolitika elad sod s a rendszerv lt sig 9

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (9)

  • A villamos energia ipar eladása

  • A kétszintű társasági rendszer problémája

  • A privatizáció előkészítése

  • Stratégiai ütemezés 1995-ben

  • Kérdőjelek és bizonytalanságok a privatizáció körül


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

6. A társadalom szerkezete (1)- 1949-1990 között:- Az értelmiség megváltozott szerepe, arányuk növekedése- A középrétegek hiánya- Az alsó csoport óriási aránya- Szakmunkások és betanított munkások arányának növekedése- A parasztság és kisiparosok százalékos arányának jelentős csökkenése


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

6. A társadalom szerkezete (2)- A 60-as években a társadalmi munkamegosztásban és a jövedelmi viszonyok különbözősége alapján a magyartársadalom csúcsán a hatalmi és tudás elit képviselői (vezetők és értelmiség) krémje helyezkedett el, alján a hatalmi befolyás nélküli aluliskolázott és szerényen fizetett segédmunkás, parasztok, adminisztratív dolgozók foglaltak helyet.- Két nagy választóvonal húzható: 1. A vezetők és értelmiségiek és a társadalom többi része; 2. Szakképzett és a szakképzetlen munkások között.


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

6. A társadalom szerkezete (3)- A népességből a szellemi foglalkozásúak aránya 23% (állami és pártvezetők 1,6%), fizikai foglakozásúak nem mezőgazdasági munkakörben 51% és mezőgazdasági fizikai dolgozók 23%.- Kettős egymással érintkező hierarchia (hagyományos redisztributiv-bürokratikus és nyereségorientált piaci viszonyok dominanciája jellemezte)


Vi gazdas g s t rsadalom a m sodik vil gh bor ut n a rendszerv lt sig

6. A társadalom szerkezete (4)- A nyolcvanas években a hierarchia csúcsán (állami-redisztributiv gazdaság) a káder elit foglalt helyet. A második társadalom (piaci alapú gazdaság) esetében az új vállalkozók.Alul az állami és a magánszektor munkásai és alkalmazottai foglaltak helyet.- A havi keresetek szerinti csoportosításban az elit (5,6%) és a deprivált réteg (9,2%) még 9 csoport különböztethető meg- réteg és csoportellentétek- magas alkoholfogyasztás- öngyilkosság, lelki betegségek


  • Login