LEPIDOPTERA

1. LEPIDOPTERA Lepido = scale (pikkely) ptera = szárny (2 pár szárny) Lepkék, molyok, pillangók Magyar fajok: 4 000 Leírt fajok: 180-225 000 Méret: 2 mm – 30 cm rovarok második legnagyobb rendje interferencia

2. Szájszerv: pödörnyelv (haustellum) ősibb csoportoknál rágó Nagy, összetett szemek 1-1 pontszemmel

3. Ivari dimorfizmus Csáp: nőstényeknél egyszerűbb, hímeknél változatos feromonok (van olyan pók ami erre specializálódott)

4. Védekezés Aposzeizmikus szinek Tüskék szemfoltok Más mérgező utánzása Allergén szőrök cincogó hang Arctia caja

5. Mimikri

6. Peték: nagyon változatosak

7. Fejlődés Fejlődés: holometabolia Lárva neve: hernyó (caterpillar) rágó szájszerv, 3 pár láb toron, potrohon Táplálkozás: hernyók: növény (sok tápláléksp) imágó: nektár, pollen/izáció; -

8. Érdekes fajok • Some hawk moths have a long proboscis. • Zebra swallowtail is neat because it is stripped like a zebra. • Harvester caterpillar is cool because it eats aphids. • Egyes fajok pests to human • Gyűjtési módszerek: fűháló, • lepkeháló • fénycsapda • gyümölcs-csapda • feromoncsapda • ölőüveg • Preparálás

9. Származás Legkorábbi fosszilia:Archaedepis mane,Jura, 140 millió éves Trichopterákkal minofiletikus egységet képeznek permi fossz ős

10. Trichoptera (tegzesek) – Lepidoptera (lepkék) Közös jellegek: hernyószerű lárvák nőstény a heterogametikus ivar (rovarok körében egyedülálló) kisméretű, holocentrikus kromoszómák anális erek hurokszerű lefutása (kép) Főbb különbségek: Trichopterák szárnyai szőrösek, nem pikkelyesek kromoszóma alapszám: Trichoptera 30, Lepidoptera 31 Lepidoptera lárvák szárazföldiek Lepidoptera fitofág életmód miatt adaptív radiáció

11. Törzsfa MONOTRYSIA: nőstényeknél a párzó- és peterakó-nyílás egységes Kistermetű, aknázók vagy avarfogyasztók EXOPORIA: női ivarszerv kétnyílású Szájszerv csökevényes Lárva endophag, gyökerekben Szárnyaikat jugum (karéj) kapcsolja össze DITRYSIA MONOTRYSIA EXOPORIA GLOSSATA Állkapcsos molyok: kifejlett egyedek: rágók, állkapcsok felismerhetők pollenfogyasztók ZEUGLOPTERA GLOSSATA (valódi lepkék): Rágók elcsökevényesedtek, maxillák külső karélyából pödörnyelv (glossa, haustellum)

12. Gyökérrágó-lepkék– Hepialidae Első és hátsó szárnyaik erezete hasonló. Csápjuk rövid. Pödörnyelvükcsökevényes.Hernyóik általában gyökerekben élnek. Élőhely: gyomos területek, rétek, ligetek. Tápnövény: komló, kálmos, sárgarépa, fejes saláta, burgonya. Repülési idő: alkonyat, este. Szárnypikkelyeik gyakran fémesen csillognak. A hímek csápjai feltűnően hosszúak, többszörösen meghaladják az állat testének hosszát. 1. Nagy gyökérrágó lepke– Hepialus humuli Élőhely: tölgyesek szegélye,tisztások. Kedveli a napfényt. Tápnövény: kezdetben tölgy- és bükkfa levél, később a hernyó talajlakó stádiumában algákkal, gombákkal és hullott falevelekkel táplálkozik. Rajzási idő: május, június. Egyebek: általában több (40-50) példány is összejön egy kiválasztott helyen, ahol lassan, ügyetlenül repkednek és hosszú csápjaikkal minduntalan beleakadnak az ágak, levelek szövevényébe. 2. Hosszúcsápú molyok– Adelidae

13. Zsákhordó-molyok– Psychidae 3. Barna zsákhordólepke– Sterrhopteryx fusca Morfológia: A hímek jelentéktelen külsejű, szürkésbarna, rajzolat nélküli lepkék, a nőstények szárnyatlanok. Elterjedés: Közép-Európa. Élőhely: nincs jellemző élőhelye, erdős, bokros helyeken, réteken egyaránt megtalálható. Tápnövény: a hernyó polifág táplálkozású. Rajzási idő: június, július. Repülési idő: az imágók csak néhány óráig vannak életben. Egyebek: a hernyó augusztustól májusig táplálkozik. A nőstény még párzáskor és petézéskor sem hagyja el zsákját.

14. Valódi molyok– Tineidae 4. Ruhamoly – Tineola biselliella Morfológia: rajzolat nélküli elülső szárnya sárgás színű. Az imágó szájszervei csökevényesek. Elterjedés: világszerte elterjedt. Élőhely: synantrop faj. Táplálék: gyapjúval, szőrmével táplálkozik. Repülési idő: fűtött helyeken egész évben repül. Egyebek: a hernyók a táplálékukból készítik lakócsövüket, ezért annak színe megegyezik a megrágott ruhákéval. A lakócsővel együtt mozognak és bábozódás idején sem hagyják el. A nőstény textíliákra petézik.

15. Farontólepkék– Cossidae 5. Kis farontólepke (=alma-farontólepke) – Zeuzera pyrina Morfológia: fehér színű elülső szárnya feketén pettyezett. Elterjedés: Közép- és Dél-Európa, Észak- Afrika, Ázsia mérsékelt égövi területei, Észak-Amerika Élőhely: gyümölcsösök, kertek, szőlőhegyek, bokros egelők. Tápnövény: alma, dió, hárs és még sok más növény. Rajzási idő: a nyári hónapokban. Repülési idő: az imágó éjszaka repül. Egyebek: hernyója a fák törzsébe járatokat fúr, amivel a fa pusztulását is okozhatja. Éjjel aktív, nappal rejtőzködik.

16. 6. Nagy farontólepke – Cossus cossus Morfológia: nagy, robusztus lepke. Teste ujjnyi vastag. Szárnyainak színe a fák kérgét mintázza. Elterjedés: Európa, Észak-Afrika, Ázsia mérsékelt égövi területei. Élőhely: felhagyott gyümölcsösök, erdős területek. Tápnövény: hernyója számos lombhullató fa törzsében rág járatokat, beleértve a gyümölcsfákat is, de leginkább a fűzeket kedveli. Rajzási idő: június, július. Repülési idő: éjszaka. Egyebek: nappal fatörzseken pihen, ahol mintázata miatt igen nehéz felfedezni. Fejlődése 3-4 évet is igénybe vesz. Általában a földben készít bábkamrát.

17. Üvegszárnyú lepkék– Sesiidae 7. Darázslepke – Sesia apiformis Élőhely: erdőszéleken, fasorok, sövények közelében repül, ha azokban tápnövényei is előfordulnak. Tápnövény: főként puhafák (fűzfa és nyárfa Fajok) gyökerében és törzsében rág járatokat a kéreg közelében. Néha mélyebbre hatol. Egyebek: veszélyt sejtető megjelenése ellenére teljesen ártalmatlan állat. A hernyó két évig fejlődik, majd a harmadik év tavaszán a felszínre rágja magát és a fa kérgén, vagy a földben bábozódik. Faiskolákban károkat okozhat.

18. Csüngőlepkék– Zygaenidae 8. Acélszínű csüngőlepke – Zygaena filipendula Morfológia: hat sötétpiros folt díszíti. Hátsó szárnya sötétpiros, keskeny fekete szegéllyel. Élőhely: virágos rétek, mezők, kaszálók, sziklagyepek, homokdűnék, erdei tisztások. Tápnövény: a pillangós virágú sárga koronafürt és a szarvaskerep levelei. Rajzási idő: a nyári hónapokban repül. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: lassan repül. Ha veszélyt érez, sárgás, olajszerű nedvet présel ki magából. Hernyója egyszer áttelel és a második év tavaszán bábozódik.

19. Lonc- csüngőlepke -Zygaena lonicerae Fehérgyűrűs csüngőlepke - Zygaena carnicolica Változékony csüngőlepke – Zygaenaephialtes

20. Zygaena_ephialtes Zygaena_purpuralis

21. Sodrólepkék– Tortricidae 9. Almamoly – Cydia pomonella Morfológia: „molylepke” méretű faj. Széles, sötétbarna elülső szárnyának középső harmadában szürke harántsáv húzódik. Elterjedés: a világon mindenütt él, ahol almát termesztenek. Élőhely: gyümölcsösök, szőlőhegyek, kertek. Tápnövény: alma, körte, birs, stb., továbbá különböző csonthéjas termésű gyümölcsfák levelei. Még dión is megfigyelték. Rajzási idő: tavasszal, az almafák virágzása után repül, de számára kedvező években egy őszi nemzedéke is megjelenhet. Repülési idő: alkonyatkor és sötétben. Egyebek: az imágó petéit egyenként rakja le a tápnövény levelére, vagy a termőre. A kikelő hernyók befúrják magukat a magházba, kirágják, majd újabb magházat keresnek fel. Általában 2-3 magházat tesznek tönkre. Hernyója a fakéreg repedéseiben telel át.

22. Fényiloncák –Pyralidae 10. Lisztmoly – Ephestia kuehniella Morfológia: kicsiny, sárgásszürke állat. Nem lehet ránézésre, „röptében” azonosítani, mert sok hasonló megjelenésű fajt ismerünk. Elterjedés: világszerte elterjedt (?). Élőhely: élelmiszerraktárak, lakások éléskamrái. Táplálék: liszt, korpa, zabpehely és más őrlemények. Rajzási idő: egész évben folyamatosan rajzik. Repülési idő: sötétben repül. Egyebek: hernyója un. készletkártevő. A lisztet szövedékével összecsomósítja. Ürülékét nem lehet kiszitálni. Az imágó nem táplálkozik.

23. Tűzmolyok– Crambidae 11. Kukoricamoly – Ostrinia nubilalis Morfológia: sárgás, vagy szürkésbarna elülső szárnyán zegzugos, fehér sávok vannak. Hátsó szárnya sárgával szegélyezett. Elterjedés: Európában őshonos, később emberi közreműködéssel világszerte elterjedt. Élőhely: kukoricaföldeken él. Tápnövény: kukorica. Rajzási idő: június. Repülési idő: éjszaka. Egyebek: veszélyes mezőgazdasági kártevő. Hernyója először a kukorica levelét és virágát rágja, majd a szár belső szöveteire tér át. Egy hernyó több kukoricában iskárosíthat. Az elszáradt kukoricaszárban telel át, majd májusban bebábozódik és júniusban kel ki. Ezért kell a termés betakarítása után, legkésőbb májusig a kukoricaszárat is eltakarítani. Erre törvényi előírás is van.

24. Pohókok– Lasiocampidae 12. Gyűrűslepke – Malacosoma neustrium Morfológia: közepes méretű, okkersárga lepke. Elterjedés: Európa, Közép-Ázsia. Élőhely: erdők, sövények, gyümölcsösök, kertek. Tápnövény: több lombhullató, köztük gyümölcsfák mellett főként a galagonyák, az alma és a kökény leveleit fogyasztja a hernyó. Rajzási idő: júniustól augusztusig. Repülési idő: csak éjszaka repül. Egyebek: Éjszaka táplálkoznak, a nappalt selymes szövedékükből készített fészkükben töltik. A csoport tagjai nagyjából egyszerre vedlenek és minden vedlést követően új fészket készítenek. Az utolsó vedlés után hagyják elegymást. A hernyók kora tavasszal kelnek és nem szélednek szét. A duzzadó rügyeket kezdik rágni, később a zsenge levéllemezekre térnek át. Mivel csoportokban maradnak, teljesen tarra rághatják a fák lombozatát.

25. 13. Tölgylevélpohók – Gastropacha quercifolia Morfológia: a lepke nyugalomban alakjával és színével lehullott falevélre hasonlít. Elterjedés: Európában Skandináviától az Ibériai-félszigetig, kelet felé Japánig mindenütt megtalálható. Élőhely: erdős, ligetes területek és gyümölcsösök. Tápnövény: kökény, galagonya, alma, cseresznyefa, mogyoró, kutyabenge, fűzek levelei. Nevével ellentétben tölgylevelet nem fogyaszt. Rajzási idő: májustól augusztusig két nemzedéke is kifejlődhet. Repülési idő: éjszaka aktív. Egyebek: Dél-Európában károkat is okozhat a gyümölcsösökben. Imágói áttelelhetnek.

26. 14. Málnapohók – Macrothylatia rubi Morfológia: a nőstény lepke kb. másfélszer nagyobb a hímnél. Melegbarna, lekerekített szárnyaik mintázat nélküliek, mindössze az elülső szárny közepén húzódik két vékony,v ilágos csík. Elterjedés: Európától Közép-Ázsiáig megtalálható. Élőhely: erdők szegélye, sövények, ligetek, fenyérek (savanyú talajon fejlődő, főként hangából, csarabból álló vegetáció). Tápnövény: csarab, szeder, áfonya Rajzási idő: tavasszal és nyár elején repül. Repülési idő: a hím nappal és éjszaka egyaránt, a nőstény csak sötétben aktív.

27. 15. Fenyőpohók – Dendrolimus pini Morfológia: a hím kisebb, elülső szárnya mintázott, a nőstény szürke. Elterjedés: Európa, Észak-Afrika. Élőhely: fenyvesek. Tápnövény: Pinus- és Abies-fajok. Rajzási idő: nyáron repül. Repülési idő: éjszaka aktív. Egyebek: fenyvesekben kárt tehet.

28. Éjjelipávaszemek – Saturniidae 16. Nagy éjjelipávaszem – Saturnia pyri Morfológia: A legnagyobb őshonos európai lepke, szárnyainak fesztávja kb. 16cm. Elterjedés: Közép-Európa déli része, a Földközi-tenger vidéke. Élőhely: gyümölcsösök, nyílt, ligetes területek. Tápnövény: kökény, kőris és gyümölcsfák levelei. Rajzási idő: május. Repülési idő: csak éjszaka aktív. Egyebek: a denevérek néha beszakítják szárnyait. A nőstényeket feromonjaik nyomán kilométerekről is megtalálhatják a hímek. Hernyója kb. 10cm-es, hüvelykujj vastagságú, világoszöld színű, piros és kékszemölcsökkel díszített.

29. 17. Japán selyempávaszem – Antherea yamamai Morfológia: okkersárga alapszínű szárnyaik fesztávja 16cm. A szemfoltok közepe üvegszerűen áttetsző. Elterjedés: Kelet-Ázsia. Élőhely: tölgyesek. Tápnövény: tölgy fajok. Rajzási idő: nyári hónapok. Repülési idő: éjszaka repül. Egyebek: hernyója olyan gubót sző, amely alkalmasnak tűnt a selyemgyártásra. Ezért tenyésztési célból Ausztriába telepítették. Néhány példány azonban megszökött a kísérleti telepről és a faj azóta terjed Közép-Európában. Magyarországon 1956-ban jelent meg.

30. Szenderek– Sphingidae 18. Fagyalszender – Sphinx ligustri Morfológia: a lepke torán feltűnő, piros-fekete haránt csíkozás látható. Elterjedés: Európában az északi területek kivételével mindenütt gyakori. Élőhely: nyílt és bokros területek, lombhullató erdők szegélye, kertek, szőlőhegyek, parkok. Tápnövény: fagyal, orgona, kőris, hóbogyó. Rajzási idő: májustól júliusig. Repülési idő: éjszaka repül. Egyebek: hernyója a föld alatt bábozódik, gyakran 10cm-nél is mélyebben. A kifejlett lepke – más szender fajokhoz hasonlóan - vándorol.

31. 19. Halálfejes lepke – Acherontia atropos Morfológia: torán jellegzetes, koponyára emlékeztető, sárga színű rajzolat látható. Fekete csápjainak hegye fehér. Elterjedés: Afrikától Észak-Iránig, ill. Európa. Élőhely: virágos rétek, gyümölcsösök, gyomos területek, kertek. Tápnövény: a burgonyafélék családjának egyes fajai (pl. burgonya, csattanó maszlag, nadragulya, ördögcérna). Rajzási idő: hazánkban április és szeptember között észlelhető. Repülési idő: éjszaka repül. Egyebek: igazi vándorlepke. Észak-Afrikában és Dél-Európában áttelelnek példányai, majd tavasszal észak felé indulnak és Skandináviáig is eljuthatnak. Az imágók fák kicsorgó nedveit szívják, vagy méhkaptárokba hatolnak, ahol akár 2cm3 mézet is felszívhatnak. Mézszívás közben olyan cincogó hangot hallatnak, mint a amilyet méhek szoktak, amikor „lefújják” a támadási riadót. Ha a rablás után nem sikerül megtalálniuk a kaptár kijáratát, a méhek agyonszurkálják őket és tetemeiket viasszal vonják be. Ha a lepkét megfogjuk, éles, visító hangot hallat. Pödörnyelve rövid, széles, lapos és erős, akár vérző sebet is okozhat. Védett faj.

32. 20. Kutyatejszender – Hyles euphorbiae Morfológia: elülső szárnya zöldes, a hátsón piros folt látható. Elterjedés: Európa, Ázsia. Kanadába is behurcolták. Élőhely: réteken, mezőkön. Tápnövény: kutyatej fajok, de főként a farkas kutyatej. Rajzási idő: egy kora nyári és egy őszi nemzedéke van. Repülési idő: éjszaka repül. Egyebek: hernyója feltűnően szép, fekete alapon vörös szalagok díszítik, közöttük krém-sárga és vörös pettyekkel.

33. 21. Kacsafarku szeder – Macroglossum stellatarum Morfológia: a szenderekhez képest teste kicsi. első szárnya barnás-szürke, a hátsó narancssárga. Potroha feltűnően lapos, fekete szőrpamacsban végződik. Elterjedés: Európa. Élőhely: nincs speciális élőhelye, bárhol előfordulhat, ahol táplálékot talál. Tápnövény: hernyója galaj, müge és csillaghúr fajokon él. Rajzási idő: május-június. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: a nálunk májusban felbukkanó példányok délről érkeznek. Ezek utódai fejlődnek ki augusztus-szeptember idején. E kettő között, nyár derekán szintén megjelennek egyedei, melyek a délen kifejlődött második nemzedék elvándorló képviselői. Egy részük ősszel visszavándorol. Néhány szerencsés példány Magyarországon is kitelelhet (épületekben), melyek már márciusban szárnyra kelnek. A lepke a kolibrikhoz hasonlóan a virágok előtt lebeg és hosszú pödörnyelvét a virágok kelyhébe nyújtva szívja a nektárt.

34. Folyófűszender – Agrius convolvuli Oleanderszender – Daphis neri

35. Hársfaszender – Mimas tiliae

36. Busalepkék – Hesperidae 22. Kis busalepke – Pyrus malvae Morfológia: kicsiny lepke, fekete alapszínű szárnyait sok négyszögletes, fehér folt tarkítja. Elterjedés: Skandinávia kivételével Európa-szerte elterjedt. Élőhely: mezők, hegyvidéki rétek, erdei tisztások, utak széle. Tápnövény: szamóca, pimpó, mályva és legyezőfű fajok. Rajzási idő: áprilistól augusztusig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: röpte surranó, gyors, egyenes vonalú. Barna busalepke –Thymelicus sylvestris

37. Mályva busalepke – Charchadorus alceae

38. Pillangók – Papilionidae 23. Fecskefarkú lepke – Papilio machaon Morfológia: hátsó szárnyainak nyúlványa rövid. Elterjedés: Észak-Afrika és Európa. Élőhely: virágos helyeken, 2000m magasságig. Tápnövény: vadmurok, kapor és más ernyős virágzatú növények. Rajzási idő: áprilistól szeptemberig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: megritkult, védett faj. Fekete harántsávokkal díszített, zöld színű hernyója, ha megijesztik a feje mögött egy kis villa alakú, piros szarvacskát nyom ki magából, melynek színével és kellemetlen szagával elriasztja támadóját. A lepke jellegzetesen vitorlázik, de ha megijed, felgyorsít.

39. 24. Kardoslepke – Iphiclides podalirius Morfológia: : hátsó szárnyainak nyúlványa hosszú, vékony, szablya alakú. Elterjedés: Közép-, Dél- és Kelet-Európa. Élőhely: virágos rétek, gyümölcsösök, kertek, temetők, hegyi kaszálók, 1600m-es magasságig. Tápnövény: kökény, cseresznye és más gyümölcs fajok, főleg csonthéjasok levelei. Rajzási idő: márciustól szeptemberig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: megritkult, védett faj. Fejmagasságban vitorlázva, vagy magasabban gyorsan repül. Általában két nemzedéke van.

40. 25. Farkasalma-lepke – Zerynthia polyxena Morfológia: hátsó szárnyain nincs nyúlvány. Elterjedés: Délkelet-Európa. Szlovákiánál északabbra nem hatol. Élőhely: meleg, napsütötte helyeken elvileg mindenütt megtalálható, ahol tápnövénye is nő. Tápnövény: farkasalma. Rajzási idő: április-május. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: megritkult, védett faj.

41. 26. Kis Apolló-lepke - Parnassius mnemosyne Morfológia: krétafehér szárnyain két fekete folt van. Az elülső szárnyak csúcsát nem fedik pikkelyek, a szárny itt üvegszerűen átlátszó. A hátsó szárnyon nincs nyúlvány. Elterjedés: Nyugat-Európától Kelet-Szibériáig élnek populációi. Élőhely: lomberdők tisztásain, szegélyén fordul elő. Tápnövény: odvas keltike. Rajzási idő: áprilistól júniusig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: hazánkban megritkult, védett faj. Magas hegységekben 6000m-ig felhatol. Csak melegben repül. P. apolló

42. Fehérlepkék – Pieridae 27. Citromlepke – Gonopteryx rhamni Morfológia: a hím élénk citromsárga, a nőstény fakó halvány zöld. Elterjedés: Skandinávia kivételével Európa. Élőhely: rétek, ligetes területek, erdei tisztások, kertek, sövények. Tápnövény: varjútövis és kutyabenge. Rajzási idő: március, majd júniustól szeptemberig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: gyors, erőteljes röptű faj. A nyári nemzedék példányai áttelelnek és az első enyhébb, melegebb napokon előjönnek. Első tavaszi lepkék közé tartoznak.

43. 28. Galagonyalepke – Aporia crataegi Morfológia: nagy, hófehér szárnyain nincs rajzolat, az erek viszont finom fekete rajzolatként tűnnek elő. A kis Apolló-lepkére hasonlít. Elterjedés: Közép- és Dél-Európa. Élőhely: réteken, legelőkön, nyílt területeken, gyümölcsösökben. Tápnövény: galagonya, kökény és egyesgyümölcsfák levele. Rajzási idő: májustól júliusig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: régen veszélyes kártevőnek számított, a vegyszeres növényvédelem miatt azonban napjainkra ritkábbá vált, mint egyes védett tarkalepkénk. Csoportosan táplálkozó hernyóik gyakran teljesen tarra rágták a gyümölcsfákat. Vérvörös ürülékük, melyet a népnyelv „véreső”-nek nevezett még a talajt és az aljnövényzetet is vörösre színezte

44. s 29. Káposztalepke – Pieris brassicae Morfológia: halványsárga elülső szárnyaik csúcsán erőteljes fekete rajzolat látható. A nőstények elülső szárnyát még két fekete petty is díszíti. Elterjedés: Észak-Afrika, továbbá Skandinávia kivételével Európától a Himalájáig. Élőhely: rétek, erdei tisztások, kertek, mezőgazdasági területek, szőlőhegyek. Tápnövény: keresztesvirágúak, főleg a káposzta, de táplálkozik a sarkantyúka (Tropaeolum) leveleivel is. Rajzási idő: áprilistól októberig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: régebben gyakori volt, napjainkra megritkult. Nagy létszámú populációit külföldről ide vándorló csapatai is duzzasztották. Ha elszaporodtak kékeszöld, sárgás rajzolatú hernyói, a káposzta leveleinek csak vastag, főbb ereit hagyták meg. Évente három nemzedéke is kifejlődik.

45. 30. Répalepke – Pieris rapae Morfológia: Hasonlít a káposztalepkéhez, de annál kisebb és szárnyainak fekete rajzolata is halványabb. Elterjedés: Európától Japánig őshonos, továbbá behurcolták Észak-Amerikába, Ausztráliába és Új-Zélandra. Élőhely: virágos helyen mindenütt. Tápnövény: keresztesek, sarkantyúka Rajzási idő: márciustól októberig 3-4 nemzedéke is kifejlődik. Repülési idő: nappal repül Egyebe: a leggyakoribb nappali lepkénk közé tartozik. 31. Repcelepke – Pieris napi Morfológia: A répalepkékhez hasonlít, de attól egyértelműen megkülönbözteti az erek mentén látható erős fekete behintés a szárnyak fonákján. Elterjedés: Európa, Szibéria, Japán, Észak- Afrika, észak- Amerika. Élőhely: rétek, erdei tisztások, erdő szegélye, kertek, gyümölcsösök. Tápnövény: keresztesek főként a repce, a kányazsombor és a szaporca zsombor. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: a leggyakoribb nappali lepkénk közé tartozik. Gyakran nagy tömegben tűnik fel.

46. 32. Rezedalepke – Pontia daplidice Morfológia: Elülső szárnyának fekete sejtvégi foltját egy vékony fehér vonal osztja ketté. Elterjedés: elsősorban Észak-Afrikában és Európa déli részén él, ahonnét nagy területekre is elvándorol. Élőhely: száraz réteken, parlagokon, kertekben, mezőgazdasági területeken repül. Tápnövény: több keresztes virágú növény, többek közt rezeda, ikravirág és vadrepce. Rajzási idő: februártól októberig három nemzedéke fejlődik ki. Repülési idő: nappal repül

47. 33. Hajnalpírlepke – Anthocaris cardamines Morfológia:Mindkét nem szárnyának fonákját zöldes színű márványozott mintázat díszíti. A hímek elülső szárnyának külső fele élénk narancssárga (ez a „hajnalpírfolt”), a nőstényeké fehér. Elterjedés: Európa, Skandinávia és Spanyolország kivételével, továbbá Ázsia mérsékelt éghajlatú területei Kínán át Japánig. Élőhely: erdei tisztások, gazdag flórájú nedves rétek, hegyi kaszálók 2000m magasságig. Tápnövény: a hernyó kakukktorma, holdviola, hagymaszagú kányazsombor és más keresztes virágú növények magtokjain él Rajzási idő: áprilistól júniusig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: nagyon szép lepke (de ezt nem kell megtanulni)

48. 34. Kéneslepke – Colias hyale Morfológia: a hím élénk kénsárga, a nőstény fehér, zöldes árnyalattal. Elterjedés: Európából és Dél-Oroszországból vándorol nagyon sokfelé. Élőhely: lucerna- és lóhereföldeken, virágos réteken, hegyi kaszálókon 2000m-es magasságig. Tápnövény: lucerna, lóhere, bükköny és koronafürt fajok. Rajzási idő: áprilistól októberig 2-nemzedéke fejlődik ki Repülési idő: nappal repül. Egyebek: gyors röptű faj.

49. 35. Sáfránylepke – Colias croceus Morfológia: mindkét nem szárnyainak alapszíne narancssárga, de a nősténynek egy változata kénsárga Elterjedés: Dél- Európából indulnak vándorló példányai a kontinens számos területére, többek közt hazánkba is. Élőhely: parlagon hagyott területek, sziklás hegyoldalak, száraz meleg rétek. Tápnövény: pillangósok, pl. patkócim és különböző herefélék. Rajzási idő: tavasztól őszig. Repülési idő: nappal repül.

50. Boglárkalepkék – Lycaenidae 36. Ezüstös boglárka – Plebejus argus Morfológia: hátsó szárnya fonákjának szegélyfolt sorában a foltok közepét ezüstös pikkelyek díszítik. A hímek szürkéskékek, a nőstények barnák. Elterjedés: Skandinávia kivételével Európa szerte elterjedt. Élőhely: réteken, utak mentén, száraz, napos területeken repül. Tápnövény: pillangósok, pl. zanót, kerep, csarab. Rajzási idő: áprilistól augusztusig. Repülési idő: nappal repül. Egyebek: a nyári melegben gyakran tömegével gyűlnek össze a langyos pocsolyák mentén. A hernyók 11-dik szelvényén egy kis mirigy édes váladékot termel. Egyes hangyák annyira szeretik ezt a váladékot nyalogatni, hogy mindig a hernyó közelében tartózkodnak, védelmezik és még a hangyabolyba is lecipelik.