1 / 80

Nyelv, kultúra, társadalom

Nyelv, kultúra, társadalom. Szociolingvisztikai és kognitív megközelítés. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata. A szociolingvisztika legmarkánsabb nézete a témáról: A kapcsolat természetesnek látszik (,az is), de bonyolult. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata.

orrin
Download Presentation

Nyelv, kultúra, társadalom

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nyelv, kultúra, társadalom Szociolingvisztikai és kognitív megközelítés

  2. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata A szociolingvisztika legmarkánsabb nézete a témáról: A kapcsolat • természetesnek látszik (,az is), • de bonyolult

  3. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Mi a kultúra (szoc. lingv. értelemben)? • amit a személynek tudnia kell ahhoz, hogy a társadalomban funkcionálhasson • (magaskultúra)

  4. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata A kapcsolatról több felfogás van: • A nyelv struktúrája meghatározza, ill. befolyásolja a nyelvhasználók világszemléletét. • A kultúra tükröződik a nyelvben, befolyásolja a nyelvhasználatot, de a nyelv bizonyos jellemzőit is. • A nyelv és a kultúra között semmilyen összefüggés nincs.

  5. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata A legelterjedtebb az a) felfogás Képviselői: • Wilhelm vonHumboldt:Über die Verschiedenheit des menschlichen Sprachbaus und ihren Einfluss auf die geistliche Entwicklung des Menschengeschlechts (Berlin 1836) • EdwardSapir:The Status of Linguistics as a Sience 1929 • Benjamin LeeWhorf: Lanuage, Thought and Reality: Selected Writings of Benjamin Lee Whorf 1956

  6. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata • Sapir: a nyelv és a kultúra között nagyon szoros kapcsolat van – a szavak meghatározzák világlátásunkat • Whorf (Whorf-hipotézis): • a nyelv nemcsak kifejezi, hanem formálja is a gondolatokat: a nyelv mint előzmény „kötelező” gondolkodási szabályokat ír elő • A világot egy nyelvi háttér birtokában szemléljük úgy, ahogy szemléljük

  7. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Whorf állításai: • Ha egy nyelv beszélőinek vannak szavai bizonyos dolgok leírására, jobban tud beszélni a dologról, mint azok, akiknek nyelvében nincsenek ilyen szavak (pl.: orvos—nem orvos). • Ha egy nyelv különbséget tesz ott, ahol a másik nem, beszélői differenciáltabban látják az illető dolgot (pl:. hó – eszkimók, teve – sivatagi népek nyelve, autók – beduin arab, fenyők – északi népek nyelve, állatcsoportok (magyar), gyümölcs (angol: fruit + nuts)

  8. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Whorf állításainak érvénye a nyelv egyes összetevőire: • Szavak • Grammatika Fokozottan érvényes: ha egy nyelvben nincs grammatikai lehetőség valaminek a kifejezésére, az korlátozza szemléletünket.

  9. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Ronald Wardhaugh által gyűjtött tapasztalatok, pl.: • A kopi (indián) nyelv • szemlélete folyamatjellegű • az idő-tér egybemosódik • az idő helyett a garantálhatóság—lehetőség—elvárhatóság felosztás létezik ↕↕↕

  10. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata ↕↕↕ • Az átlagos európai nyelvek: • Rögzített beállítottságúak a tér-idővel szemben • „Objektivizálják” a valóságot • Különbséget tesznek megszámlálható és megszámlálhatatlan között • Van bennük jelen, múlt, jövő idő

  11. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Összefüggnek-e ilyen módon a nyelvtípusok és a kultúrák? • Nem függnek össze. • Nem azonos típusba tartozó nyelvek mutatnak kultúrához kötött hasonlóságot (német—magyar), míg az azonos típusúak nem mutatnak ilyent (magyar—török, magyar—szamojéd). • Bármiről lehet beszélni bármely nyelven, csak különböző fokú körülírásra van szükség.

  12. 1.1. Nyelv és kultúra kapcsolata Ronald Wardhaugh által gyűjtött tapasztalatok, pl.: • A kopi (indián) nyelv • szemlélete folyamatjellegű • az idő-tér egybemosódik • az idő helyett a garantálhatóság—lehetőség—elvárhatóság felosztás létezik ↕↕↕

  13. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • A nyelv és kultúra • összetartó erő befelé • elkülönítő hatású kifelé ↓↓↓ nyelvi-kulturális közösségek

  14. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • Hogyan viszonyul a nemzeti közösség önmagához, ill. nyelvéhez? Önértelmezéssel. • Értelmezi múltját, jövőképe van. • A nyelvközösséget egységnek tartja, a változatoknak értéket tulajdonít. • A nyelvet önmagában, egészként, kívülről is látja: a nyelvet összekapcsolja a nemzeti kultúrával, hasonlítja más nyelvekhez. • A társadalmi-gazdasági tagozódás és a nyelv szemében összefügg

  15. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • A nyelv szerepe a magyar művelődéstörténetben • A 15—16. század óta értékteremtő és értékhordozó A nyelvi variánsok között voltak tekintélyi változatok • Szerepe a 18. századtól nőtt meg: nyelv – egyén – közösség

  16. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás nyelv -- egyén – közösség • Kialakult a nyelvvel való tevékeny viszony • A nyelvet a hagyományozott kultúra részének kezdték tekinteni • Az irodalmi nyelv (a sztenderd) célelvű kialakulása ↓↓↓ Nyelv – beszélő (egyén) viszonya a • megismerésben • az önmegértésben A közösség folyton újraalkotja önmagát.

  17. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • A modern nemzetállamok nyelvfelfogása „ a nyelv … a közösség, (nemzet, nép, társadalom) önazonosításának és önállításának egyik legfontosabb tényezője” (Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelv, érték, közösség 16.) Az egyén és a közösség önmeghatározása, identitástudata szorosan összefügg a „nemzeti nyelvvel”.

  18. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • A nyelvhez való viszony Magyarországon: (Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelv, érték, közösség. 2004.) • 1990 előtt: Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza: a 16. sz.-tól kezdve a nyelv mellett a közösség egyre fontosabb tényező lesz: a nagy múlt, a megmaradás szükségessége, az egység létrehozása, majd megőrzése

  19. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • A 20. sz. végétől: • A nyelv és a népi-nemzeti kultúra összekötése Karácsony Sándor: Magyar nyelvtan társaslélektani alapon 1938. „ a nyelv egy nép, egy nemzet olyan megnyilvánulási formája, amelyet e közösség alakít ki, általa egyedi módon képezi le a világot, és egyedi módon azonosítja önmagát” (T.N.G. 19.) – a magyar lélek megnyilvánulási módja Újra felelevenedtek, néha eltúlozva (nyelvhalál— nemzethalál) Szilágyi N. Sándor: Hogyan teremtsünk világot? 1996.

  20. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • Az egyén egyetemes nyelvtudása Forrása • a skolasztikus, a racionalista szemlélet és a pozitivizmus • a nyelvészetben a strukturalizmus és a generatív szemlélet

  21. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás „A generatív nyelvészet tárgya […] az egyén anyanyelvtudása. […] A generatív nyelvészet […] azt állítja, hogy az anyanyelvtudás genetikusan adott. Az emberi elmének veleszületett része az emberi nyelv lényegi sajátságait rögzítő univerzális grammatika, s ha ezt megfelelő időben és megfelelő ideig egy meghatározott nyelven való megnyilatkozások ingere éri, az adott nyelv teljes grammatikájává fejlődik. […] az anyanyelv-elsajátítás nem tanulás, hanem a biológiai fejlődés része.” (É. Kiss Katalin: A generatív nyelvészet mint kognitív tudomány, 1998.)

  22. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás E felfogás hatása a nyelv és közösség értelmezésére • A nemzeti nyelvközösség nem kérdés, az egyetemes nyelvközösség generatív elve mindenre választ ad (pl.: Csepeli György) • Tiszta eszközelvűség: amire szüksége van a beszélőnek, azt létrehozza elvont tudása alapján, semmilyen tanításra nincs szükség (pl.: Nádasdy Ádám) • Az egyetemes nyelvi közösség szabadságot ad, az egyedi nyelvközösség diszkrimináló hatalomként funkcionál (pl.: Sándor Klára)

  23. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • Szociológiai, antropológiai irány • nem veszi figyelembe a történeti közösséget és kultúrát • A jelen közösségi struktúrát tartja irányadónak • A legfőbb strukturáló tényezők: az egyén és a csoport: önmeghatározásuk a nyelvváltozatokban és a nyelvi szerepekben valósul meg ↓ szociolingvisztika

  24. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • A nyelvhez való viszony magatartásformái Peter von Polenz (Deutsche Sprachgeschichte vom Spätmittelalter bis zur Gegenwart, 1991, 12—16.) szerint (a magyar művelődésre is érvényes!) • Nyelvi konzervativizmus • Nyelvi elit nézet • Történeti, ill. filológiai nézet • Purista nézet • Nyelvmonomán nézet • Pánnyelvészeti nézet • Balradikális nézet

  25. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • Nyelvi konzervativizmus A változást veszteségnek látja egy régi ideálhoz képest • Nyelvi elit nézet • A változásokat egy művelődési alapon létrejött normához méri • Nem viseli a beszédbeli elemek írásos rögzítését • Történeti, ill. filológiai nézet • Ragaszkodik az eredeti jelentéshez • Nem veszi figyelembe a kommunikációs viszonyokat • Purista nézet • A nyelv tisztaságát védik az idegen elemektől • Figyelmen kívül hagyják a jövevényszavak létezését

  26. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • Nyelvmonomán nézet • Több forma közül csak egyetlen tart jónak • Nem veszi figyelembe a nyelv heterogén, pontatlan és változékony voltát • Pánnyelvészeti nézet • A nyelv változásaiból vezeti le a társadalmi változásokat • Az immorális dolgokért a nyelvet teszi felelőssé • Balradikális nézet • A normatív változatot az alsóbb társadalmi rétegek elnyomásának eszközeként szemléli • Figyelmen kívül hagyja a sztenderd művelődési szerepét

  27. 1.2. Nyelv, kultúra, identitás • A nemzeti-nyelvi identitás válsága (?) a 20—21. sz. fordulóján • Globalizáció kontra nemzetállamok • A nemzetállamok „elavulttá” váltak • Kelet-Közép-Európa: új „nemzetállamok” létrejötte, ill. régiek újraalakulása ↓↓↓ nyelvi konfliktusok

  28. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A kognítív szemlélet alapján: • A világot az alany biológiai, társadalmi, kulturális fejlődés során kialakult kategóriák szerint rendezi. • Szemantikai viszony nem a szó és az objektív világ, hanem a szó ésaz objektív világ alanyireprezentációja között van. • E viszony alapját pszichológiai törvények képezik.

  29. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A világ nyelvi képe – VNyK „A világ nyelvi képe,(!) mint nyelv- és kultúrafüggő képződmény, olyan átlag nyelvhasználó tudásán alapuló mentális kép, amely a világ tárgyairól, jelenségeiről és relációiról szól. Ez a kép a nyelvben rögzült, és csak a nyelven keresztül válik hozzáférhetővé. A nyelv a nyelvi kommunikáción kívül [tehát]a világot osztályozó és interpretáló szerepet tölt be.” Bańczerowski Janusz

  30. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A konceptualizáció* forrása • Mindennapi tapasztalatok • Közösségi normák, értékek, minősítések VNyK: második valóság az objektívhoz képest: azt mutatja, hogy az adott nyelvközösség által tapasztalt és elképzelt valóság miként rögzült a nyelvben – az elsőnek metaképe. VTK= a világ tudományos képe VKK= a világ kultúrképe Elsődleges és fölérendelt a VNyK

  31. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra *A konceptualizáció fogalma a tárgyak, események, jelenségek megismerési folyamatban történő felfogásának a módját jelenti, és mint mentális tapasztalat magában foglalja a szenzorikus ta-pasztalatot, az ábrázolás módját, a fogalmak képzésének a fo-lyamatát, amely nagymértékben a metaforák és/vagy metoními-ák bázisán alapul, valamint a kontextustudást is. A megismerési folyamatok meghatározzák a fogalomhoz tartozó különböző as-pektusok nyelvi felfogásának a jellegét. A kognitív szemantiká-ban a jelentés azonos a konceptualizációval, amely a nyelvi je-lentés természetének szubjektív voltát, a kognitív folyamatok profilírozását és az utóbbiaknak a konvencionalizálását jelenti. (Bańczerowski Janusz: A félelem tartományába tartozó negatív érzelmek konceptualizációjáról. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1292/129206.pdf 202.)

  32. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra VKK: a második valóság szerkezetéért felel: a világképét az adott kultúrában lokalizálja Kultúra: viselkedés, vallás, művészet, politika, gazdaság stb. VTK: olyan megállapítások és relációk, amelyek összhangot teremtenek az első és második valóság között A nap felkel. – a VTK-nak csak olyan szeletét érinti, amelynek az adott kultúrában jelentéktelen szerepe van (régebbi tapasztalatot rögzít, mint a VTK-ban leképeződött tudományos megismerés).

  33. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A kultúra: axiológiai (értékelméleti) szempontból az értékek halmaza: normák, minták, alkotások, hitvilág stb. ↓↓↓ A nyelv • a kultúra „alkotása” • a közösség „kultúrarchívuma”

  34. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A nyelv kultúrfunkciói • Megismerési funkció a megismerés eredményeinek objektivizálása • Kumulatív és megnevezési funkció a tapasztalat, értékrend stb. összegyűjtése, ill. rögzítése • Nemzeti (csoport-)funkció elkülönít és konszolidál valamely kommunikációs közösséget

  35. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra • Meggyőzési (perszuáziós) funkció a nyelvi szövegek működése az adott kultúrában (pl. igazság, hazugság, manipuláció, pletyka stb.) • Performatív funkció a valóság új területeinek kreálása (jogi, szokás- beli) • Mágikus funkció a nyelv hatása az anyagi, a pszichikai és a tu- datbeli valóságra • Pragmatikai funkció az információadó viszonya az információvevő- höz és a közlés tartalmához

  36. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A nyelv mint a tudomány tárgya alanyi jellegű ↕ A természettudományoktárgyi jellegűen viszonyulnak kutatásuk tárgyához (vö.Bańczerowski 2009. 47.)

  37. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra Milyen nyelvi elemek hordozzák a VNyK-t? • Grammatikai struktúrák • Szókészlet és frazeológia • Szintaxis • A szövegstruktúrák • Szemantika • Etimológiák • Stilisztika • Onomasztika • Nyelvi etikett (Vö. már Porzig, Weisgerber, Sapir, Whorf is)

  38. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra Az egyén nyelvhasználata és a nyelv idiolektus – nyelv Idiolektus(ok) • Nem azonosak, de hasonlóak • Közös invariáns van a nyelvközösség tagjainak nyelvhasználatában Nyelv • Az összes idiolektus halmaza • Absztrakciós lingvisztikai konstruktum – egy kollektív alany közös tudása

  39. 1.3. A világ nyelvi képe és a kultúra A világ nyelvi képe = az egyének nyelvi világképei Azonos kultúrkör, nyelvcsoport → hasonló világkép !A világ nyelvi és kultúrképei között nincs ekvivalencia!!!

  40. 2.Egység és sokféleség a nyelvi változatokban2.1. A nyelvváltozatok típusai (Cseresnyési–Eőry) Sztenderd Használói változatok: Szociolektus Regionális dialektus Etnolektus „Politolektus” Sztenderd ↕ ↕ ↕ ↕ Szociolektus Regionális dialektus Etnolektus Politolektus I d i o l e k t u s

  41. 2.1. A nyelvváltozatok típusai Sztenderd: (köznyelv*, irodalmi nyelv, nemzeti nyelv) ↓ ((regionális köznyelv)) Társalgási nyelv ↓ Szleng: a társalgási nyelv még kötetlenebb, különféle „lektusok” jellemzőivel telített változata (~argó, zsargon) ------- Népnyelv (lingua vulgaris)* – a klasszikus nyelvek (latin, görög, héber) másodlagos nyelve ma: az iskolázatlan, „egyszerű” emberek nyelve

  42. 2.1. A nyelvváltozatok típusai Szociolektusok Csoportnyelv (rétegnyelv) „osztálynyelv” iskolázottsági nyelv életkori nyelv stb. Szaknyelv Zsargon: a kívülállókat kizáró nyelv (~ szleng) pl.: bűnsegédi bűnrészes, vélelmezett apa Argó: tolvajnyelv (~ szleng)

  43. 2.1. A nyelvváltozatok típusai Regionális dialektus Regionális köznyelv: nyelvjárási színezetű köznyelv (regional accent ~ akcentus) Nyelvjárás(dialektus): tkp. regionális dialektus (területi nyelvváltozat) ---- A nyelvjárás – nyelv elhatárolási problémái: inkább politikai, mint nyelvi kritériumok: • állami hovatartozás (pl.: a szerb-horvát, de a szerb és a horvát, de pl. a magyar) • a kölcsönös érthetőség mértéke (pl.: a holland és a német, de a cseh és a szlovák vagy pl. az angol és a német nyelvjárások)

  44. 2.1. A nyelvváltozatok típusai Etnolektus, ill. „politolektus”: amikor a kulturális nemzet és államnemzet nem ekvivalens Etnolektus: egyes etnikai csoportok által használt kontaktusváltozat, pl. a „cigánymagyar”, a „magyarszlovák”, a „töröknémet”, Chinese Americans stb. – az államnyelv változata Politolektus: idegen állam területén élők anyanyelvi változata (államnyelvi hatást mutató változat), pl. a szlovákiai magyar, az erdélyi magyar, az amerikai magyar, az amerikai kínai stb. – a „kulturális nyelv” változata

  45. 2.1. A nyelvváltozatok típusai Idiolektus: egyéni nyelvváltozat • Egy nyelvnek tkp. annyi változata van, ahány beszélője. • A fönti szempontok többségével jellemezhető egy-egy idiolektus ----- Milyen kritériumok szerint osztályozzák az egyes szerzők a nyelvi változatokat (Wardhaugh, R. Kiss J., Kontra M.?)

  46. 2.1. A nyelvváltozatok típusai Wardhaugh, R.: változatok=dialektusok • Regionális dialektusok • Társadalmi dialektusok • Stílusok és regiszterek • Stílus: formális – informális • Regiszter: különböző foglalkozási v. társadalmi csoportok nyelve

  47. 2.1. A nyelvváltozatok típusai Kiss J.: A változatok fajtái: • Köznyelvi: beszélt – írott • Társadalmi: csoport- és szaknyelvek • Területi: nyelvjárások + állami változatok

  48. 2.1. A nyelvváltozatok típusai Kontra M.: A variabilitás megjelenési formája: a nyelvi változó A nyelvhasználatot befolyásoló tényezők → független változók ↓ Nyelvi tényezők → függő változók A változók osztályozása: a beszédhelyzet, a beszéd- partner, a beszédváltozatok, a beszélő szempontjából A külső szabályozottság szempontjából standard↔nemstandard kodifikált norma

  49. 2.2. A politikai tagolódás Kiss J. szerint: állami (területi) változatok, pl.:olasz: ausztriai olasz (tiroli) magyar: szlovákiai magyar német: romániai német – a területi szempont dominál De: nem csupán területi változat, hanem (más) államnyelvi is ↓

  50. 2.2. A politikai tagolódás kulturális nemzet↔ államnemzet nyelvi, etnikai, kulturális közigazgatás, közösség (Herder) jogrendszer, + vallás, faj infrastruktúra ↓ ↓ természetes alakulat emberi döntésen alapul (Cseresnyési: Nyelv és nemzet) ↓↓↓ kisebbségek a nemzet és az állam szempontjából is → politikai tagoltság

More Related