Dr. Kota György Budapest, 2013. október 2. .

1. A Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása és tevékenységeUkrajna – a legnagyobb szomszéd Dr. Kota György Budapest, 2013. október 2. .

2. Történeti áttekintés • Vegyeskamarai rendszer alapjainak megteremtése • Magyar-román, majd magyar-horvát vegyeskamarák megalapítása • 2007-2008: magyar-szerb és magyar-ukrán kamarák előkészítése

3. Célok • A két ország közötti gazdasági kapcsolatok további élénkítése • a hazai gazdaság bekapcsolása a fejlődő ukrán gazdaságba, mely a kis- és középvállalkozások számára is új piacokat jelent • a szervezet beruházási, értékesítési tanácsadással, aktuális gazdasági információkkal segíti tagjait és az egyéb piaci szereplőket kiigazodni a két ország közötti eltérő jogi és gazdasági környezetben

4. Együttműködés Elsősorban Kárpátalja Lviv, Kijev, Harkiv, Luganszk, Szumi Odessza egyre intenzívebb érdeklődést mutat A magyar cégek egyre többen keresnek beszállítókat Ukrajnában

5. Határmenti együttműködés A Kárpátaljai Kereskedelmi és Iparkamarával közös rendezvények Magyarországon és Ukrajnában egyaránt; Jelentős együttműködés a gazdasági kapcsolatfejlesztés területén; Külön együttműködési megállapodást tervezünk regionális iroda működtetésére

6. Ukrajna Ukrajna Magyarország legnagyobb szom-szédja, és ilyen szempontból a leg-nagyobb potenciállal rendelkező partnere, mely óriási felvásárlói piaccal rendelkezik. • Területe: 603,7 ezer m2. • Lakossága: 46 millió fő. • GDP/fő: 2094,12 USD (6393,72) • GDP: 176 Mrd USD

7. Alapvető adatok és adónemek • Minimálbér: 100 Euró/hó • Átlagbér: 250 Euró/hó • Személyi jövedelemadó: 15% (minimálbér 10-szerese felett 17%) • Társasági adó: 19% (2014-től 16%) • Ugyanez a szoftverágazatban: 5% • ÁFA: 20% (2014-től 17%) • osztalékadó, kamatadó: 15% (nem rezidensek esetében) Az egységes szociális járulék mértéke foglalkoztatástól, szakmai ártalomtól, fizikai adottságtól (pl. rokkantság) függően, különböző. A Munkáltatót terhelő befizetés nagyságrendje 33,2 - 49,7 % között van, míg a rokkantakat foglalkoztató vállalatok esetében 8,41 %-ot tesz ki, a közszférában pedig 36,3 %-al egyenlő.

8. Adók… A Doing Business számításai szerint Ukrajna világelső lett az adófajták száma tekintetében. Egy átlagos ukrán vállalat huszonnyolcféle adót fizet évente (új adókódex: 18) Különböző iratok kitöltésével és a befizetésekkel pedig 490 órát töltenek. Az adatok szerint tavaly a vállalkozók a költségvetési bevételek 55,5 százalékát fedezték, ebből 43,3 százalékot tettek ki a munkát terhelő adók. A szakemberek megjegyezték, hogy 2013-ban Ukrajna csökkentette az adófajták mennyiségét, így egy év alatt a 185. helyről a 165.-re került. Eddig Ukrajnában 135 fajta adót kellett fizetnie egy középvállalkozónak. Eközben Oroszországban csupán hétféle adót kötelesek befizetni évente. (forrás: tsn.ua )

9. A magyar-ukrán áruforgalom alakulása

10. Magyar kivitel • A magyar kivitel 87,4%-át a magasan feldolgozott termékek alkotják • Kivitelünkben a gépek-berendezések aránya 53%. Az árufőcsoportban megfigyelt 2011. évi növekményt (+17%) majdnem kizárólagosan a közúti járművek (azaz a magyar gyártású személygépkocsik) exportjának növekedése okozta. • A közúti járművek exportjának súlyát az összkivitelben jól jellemzi, hogy amellett, hogy az Ukrajnába irányuló magyar export 22%-át adja az alcsoport, a 2011. évi teljes növekmény 45,4%-át is az alcsoport növekménye teszi ki. • A feldolgozott termékek súlya 34,2%, melyet jelentős részben (30%-ban) a gyógyszerexport generál. • Agrárkivitelünk (189 M USD) a magyar exporton belül 8,3%-ot képvisel. Forrás: KGSz

11. Magyar behozatal • A 2011. évben rekordmértékben emelkedett az Ukrajnából származó behozatal dollár értéken (+492 M USD), illetve a százalékos érték tekintetében csak az 1995. év értéke haladta meg a tavalyi év ezen értékét. • A gépek berendezések meghatározó (elektronikai gépek, híradástechnikai eszközök), ezen túl közel egyenlő arányban 3 árufőcsoport • Bár agrárimportunk Ukrajnából nem jelentős, kimagasló növekedés (+209%) volt megfigyelhető ebben az árucsoportban, amit a zöldségféle és gyümölcs, illetve a cukor, cukorkészítmény és méz behozatalának jelentős növekedése indukált. Forrás: KGSz

12. Az ukrán piac jellemzői • Ukrajna az áruforgalmi ország-sorrendben (2011. adatok alapján) a 15.-ik helyet foglalja el • Export tekintetében a 13. - az EU-n kívüli országok között (Oroszországot követően, illetve az Egyesült Államokat és Kínát megelőzve) a második legnagyobb piac • Dinamikus növekedést produkáló, ámde volatilis gazdaság – 2000 óta a növekedés mértéke 7 évben haladta meg az 5%-ot. Csökkenés csak egy évben volt, de akkor 15%-os. • A növekedés mozgatórugója az export, emiatt kiszolgáltatott. Ugyanakkor az export földrajzilag és termékszerkezetében is egészségesen diverzifikált. • A belső fogyasztás ciklikusan, nagy kilengésekkel változik (2005-2008, majd 2010-2011) • Igen fejlett fogyasztói piac jelentős részaránya, ahol a döntéseket az ár mellett jelentős részben határozza meg a minőség • A piac többségében emellett igen árérzékeny • Rövid megtérülési időszak

13. Ukrajna, mint piac a magyar vállalkozók számára Jogszabályi környezet Lassú döntéshozatal, ügymenet Korrupció Jelentős piacra lépési költségek minden tekintetben Jelentős hozamok Hosszú távú, „hűséges” piac

14. További kamarai teendők Információk továbbítása, terjesztése a potenciálisan érdekelt vállalkozások, intézmények felé Tájékoztatás a feltételrendszerekről Lehetőségek feltárása vállalkozói közreműködéssel Pályázatok, lobbitevékenység

15. Elérhetőség: 4400 Nyíregyháza Széchenyi u. 2. E-mail: mukik@mukik.hu Web: www.mukik.hu Köszönöm a figyelmet! Minden érdeklődőt szeretettel várunk!