LAKÓTELEPEK KÖZTEREI KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN

1. LAKÓTELEPEK KÖZTEREI KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN Dúll AndreaELTE PPK Kognitív Pszichológia TanszékKörnyezetpszichológiai Műhely

2. MI A KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA? alaptudomány KÖRNYEZET-PSZICHOLÓGIA alkalmazott tudomány szemlélet • A KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA NEM IS „LÉLEKTAN”? • Fejlődési lehetőségek: • Általános szemlélet • Önálló, multidiszciplináris paradigma: • EMBER-KÖRNYEZET TUDOMÁNY

3. LAKÁSFORMÁK ÉS LAKÁSMÓDOK KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIAI SZEMPONTJAI • családi ház • többlakásos, középmagas házak • lakótelepi magasházak • bérlakások • panel Nagy kultúrközi különbségek  nyugati életforma „Tiszta” pszichológiai helyzet

4. HAT ALAPVETŐ „LAKÓHELYI SZÜKSÉGLET” (ZEISEL, 1981) • biztonságigény • tájékozódási szükséglet • privát szféra igénye • társas interakció szükséglet • kényelem-igény • identitás-szükséglet

5. HAT ALAPVETŐ „LAKÓHELYI SZÜKSÉGLET” (ZEISEL, 1981) • biztonságigény / kötődés • tájékozódási szükséglet / legibilitás • privát szféra igénye / hozzáférés az énhez-csoporthoz • társas interakció szükséglet • kényelem-igény / rutinok • identitás-szükséglet

6. A LAKÓTELEP VÁROSI PROBLÉMA A város a környezetpszichológiában: ambivalens jelenségek Ugyanez igaz a lakótelepekre is!

7. „MÁR A PROBLÉMÁK PUSZTA SORA IS KÉTELYEKET ÉBRESZT…” A MENTÁLIS EGÉSZSÉGET BEFOLYÁSOLÓ VÁROSI TÉNYEZŐK (American Psychologist, 1998. jún.) Környezeti Levegőszennyeződés Populációs sűrűség Zajszennyeződés Közlekedés nehézségei Mérgek (CO, stb) Balesetek Vizuális szennyezés Telítődés Túlzott ingerlés (túltelítődés)Visszahúzódás Szociológiai, gazdasági Bűnözés, erőszak Szegénység Bandák Munkanélküliség Vidékről városba áramlás Alternatív gazdaság Lakásproblémák Iparosodás Zsúfoltság Modernizáció Marginalizáció Közösség hiánya Szegmentalizáció Gazdasági fejlődés Pszichoszociális Társas struktúra Társas mozgás Hajléktalanság Kulturális dezintegráció Élet-komplexitás Kult. zavar/konfliktus Család szétesése, válás Szekularizáció Gyors szociális változások Társas stressz Akkulturáció, asszimiláció Migráció Pszichológiai ÉletminőségGyökértelenség Koherenciaérzék Félelem, szorongás Hatalom(hiány) Identitás Marginalitás, elidegenedés Izoláció, magány

8. LAKÓHELYI ELÉGEDETTSÉG ÉS STRESSZ (Clark és Cadwallader, 1973): elégedettség a jelenlegi lakóhellyel • mennyire érhető el az elégedettség máshol lakóhelyi stressz  lakóhelyi elégedettség

9. A LAKÁSBAN ÉLÉS MINT KREATÍV ALKALMAZKODÁSI FOLYAMAT Festinger (1957) kognitív disszonancia-elmélete • a családok törekvése: a lakóhelyi és a vágyott kép minél inkább közelítsen egymáshoz • két módon: • a család megváltoztatja észlelését: hozzáilleszti a lakóhelyzethez; a vágyott kép megváltozik (= passzív alkalmazkodás) • a család megváltoztatja környezetét; így a lakóhelyzeti kép változtatható (= aktív alkalmazkodás: költözés, lakás szerkezeti átalakítása) Feltétel: • Feszültség megnövekedett szintje (küszöb) • Környezet kontrollja Bár a költözés általában kevert forma: a személy egyszerre változtatja meg környezetét és észlelését.

10. A LAKÓHELYI ELÉGEDETTSÉG ELEMZÉSI ALGORITMUSA

11. PRUITT IGOE HOUSING PROJECT, ST.LOUIS, MISSOURI 1972 1954 2762 lakás „A Pruitt-Igoe a másodikvilágháború után épült lakótelepek esszenciája volt, olyasmi, amiről Le Corbusier is csak álmodozott. A széles folyosókat, a háztömbök beosztását Yamakasi a CIAM útmutatása szerint, úgy tervezte, hogy a lakók közösségi életének teret adjon. Az autós és a gyalogosforgalom szigorúan elkülönült. A komplexum elnyerte az American Institute of Architects díját.”

12. ST. LOUIS, 1954: PRUITT-IGOE LAKÓTELEP • Eredetileg: 3 emeletes belvárosi házak • Lakótelep: 43 db 14 emeletes ház: kb. 3000 lakásban 12 ezer fő, • Beköltözéskor: ugyanazok az átlagos anyagi helyzetű és eredetileg szociális kohézióval nem rendelkező fehér lakók! • A lakások belső tervezésében komolyan figyelembe vették a pszichológiai hatásokat:  • Néhány hónap múlva elszabadult a pokol: • rablások, erőszak, drog, vandalizmus, a növekvő szemét, a betörések és lakásszétverések, csavargó tinédzserbandák. • 1960 tájára a lakótelep teljesen lerombolódott, lakossága kicserélődött (afro-amerikaiak)

13. DICSÉRET A TERVEZŐKNEK • az egyedi tervezésért • a lakóegységek közötti "elpocsékolt terek" hiányáért (Architectural Forum, 1951)

14. LAKÁSON BELÜLI, PRIVÁT ÉS KÖZÖS TEREK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE: „A JÁTÉK NEVE: ÁLLJ KI MAGADÉRT!” Interjúk: mi az, amit szeretnek ezen a lakótelepen? Kivétel nélkül a magára a családi egységen belüli térre és a kényelemre szűkült le. A lakók 78%-a elégedett volt a lakással, de csak 49%-uk szeretett ott élni. TÁRSAS KAPCSOLATOK HIÁNYA: „Önzőek. Nincsenek itt barátaim. Itt nincs ilyen „gyere igyunk meg egy kávét” barátság vagy valami hasonló. Itt lent ha beteg vagy, csak elmész a kórházba. Itt nincsenek barátok, akik segítenének. Azt hiszem, hogy a szomszédaim nem segítenének, és egyébként sem kérném meg őket erre. Nincsen semmi bajom a szomszédaimmal, mert soha nem megyek hozzájuk. A játék neve: Állj ki magadért!”

15. „Félpublikus terek és létesítmények megléte nélkül - ahol az informális hálózatok kialakulhatnak - a Pruitt Igoe-ban lakó családok saját lakásuk belső struktúrájában töltötték szabadidejüket, és nem volt meg az a közösségi támogatás, védelem és informális társas szabályozás, melyeket egyébként más alsó- és munkásosztálybeli szomszédi közösségekben megtalálhatunk” (Yancey, 1971) Vö. Dzsumbuj

16. Elpocsékolt tér? Védhető tér! Főleg a hátrányosabb helyzetű rétegek lakóterei: • fél-privát tér vagy létesítmény, ahol a szomszédi viszonyok kifejlődhetnek: „ahelyett, hogy az építészek a lakóegységek közötti teret elkerülik, vagy lehető legkisebbre szűkítik, inkább félpublikus tereket és létesítményeket alakítsanak ki … A tervezőknek minimalizálni kell azt a területet, ami senkihez nem tartozik, és maximalizálni azokat, ahol az informális szabályozás létrejöhet” (Yancey, 1971)

17. DE: A BELSŐ TÉR SEM EGYÉRTELMŰ Pszichológiai nehézség: „A bérházakban levő lakások az egyes családok és családtagok egyéniségének kifejezését csak a bútorzat kiválasztása és a lakás belső berendezésének megoldása útján teszik lehetővé, vagyis a lakás predeterminált..., a lakók szabadsága minimumra korlátozódik” (MUSIL, 1971. 181.).

18. KONFLIKTUSOK OTTHON Konfliktusok a lakótérben / a szomszédok között: „A szexuális kéjzaj nem ok a kilakoltatásra.” (svéd bírósági döntés) „Mit csinálsz még mindig a fürdőszobában, kifolyatod az összes melegvizet!” Ideálisra való vágy: lakóparkok Elnevezéseik: residence, palace, kert, park Zöld Sziget, Zöldváros, Éden villapark, Mediterrán lakópark, Barcelona park

19. ÖSSZEGZÉS: PROBLEMATIKUS HATÁSOK • Félpublikus terek és létesítmények hiánya • A magánszféra megtartásának nehézsége • Félelem • lépcsőházak: mintha szinte teljesen szabályozatlan tér lenne: Bárki beléphet anélkül, hogy belekötnének, mégis privát abból a szempontból, hogy senkit nem tartanak felelősnek a lépcsőházbeli viselkedéséért. Bandák, tinédzserek privát helye: „Csak annyit kell tenned, hogy kiütöd a villanyt az alattad és a feletted lévő lépcsőfordulóban, és ha valaki jön, aki mondjuk nem fél a sötéttől, akkor elkezd bukdácsolni, és még időben meghallod, hogy meg tudj pattanni.” (Egy tinédzser) • Karbantartás hiánya • Ambiens ingerek (szagok!) • Gyerekek felügyelete, stb.

20. A PRUITT-IGOE vesztének oka: a szociofizikai környezet feletti kontroll hiánya

21. LAKÓTELEPEK +/- Negatív: • viszonylag kis alapterület, • kevésbé biztosított a vizuális és az auditoros személyes tér (privacy) • Mindez túlzsúfoltság érzéshez vezethet, amely a vizsgálatok szerint az elégedetlenség egyik fő forrása  Pozitív: • intimitás-szabályozási lehetőség (forrás: épületek építészeti struktúrája) • FESTINGER és mtsai klasszikus kutatás: egyetemi szállás, 17 épület, házaspárok számára erős kapcsolat az építészeti sajátságok és a barátság/vonzalom között: a kapcsolatok horizontálisan szerveződtek inkább. • hasonló háttér • városi előnyök közelsége • relatív biztonság tudata

22. (LAKÓTELEPI) MAGASHÁZAK A magasházakról a vélemény ellentmondásos: "a magasban élés érzése, a térrel való közvetlen érintkezés„  "jogunk van a földdel való kapcsolatra". Vizsgálatok: a magas épületben lakók (vö. horizontális kapcsolatszerveződés) • kevésbé éreztek biztonságot • szociálisan "túlingereltebbek„: tehát több és kontrollálhatatlanabb a társas érintkezés • kevésbé törődtek szomszédaikkal • elégedetlenebbek voltak az épülettel • fallikus jelleg (?)  NINCS JÓL DEFINIÁLT PRIVÁT-PUBLIKUS ELKÜLÖNÜLÉS  MENTÁLIS HAJLÉKTALANSÁG (NIIT, 1993) (Identitás?)

23. ÁLTALÁBAN NÖVELIK A LAKÓTELEPI LAKÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉGET: ha a lakás (és belső lakóterei külön-külön is) • jól elkülönült(ek) • egyénileg azonosítható egység(ek), • ne nézhessen be mindenki, • legyenek jól elhatárolt verandák-balkonok, • és legyen lehetőség a külső/belső terek perszonalizálására  KONTROLL  HELYIDENTITÁS

24. HAT ALAPVETŐ „LAKÓHELYI SZÜKSÉGLET” (ZEISEL, 1981) • biztonságigény! • tájékozódási szükséglet! • privát szféra igénye! • társas interakció szükséglet! • kényelem-igény! • identitás-szükséglet!

25. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!