Bérczi László tű. alezredes Tűzoltósági tanácsos Főosztályvezető-helyettes

1. A tűzoltás, műszaki mentés alapvető feltételeinek biztosítása mélygarázsok esetében Bérczi László tű. alezredes Tűzoltósági tanácsos Főosztályvezető-helyettes

2. A FŐVÁROSITŰZOLTÓPARANCSNOKSÁGelsődleges működési körzete éssegítségnyújtási körzete 95 HÖT, 3127. település Bp. 1.775.203 fő Mo. lakosságának 30 %

3. Tűzoltási mentésiparancsnokságokés a tűzőrségekelhelyezkedésea fővárosban

4. Az FTP riasztható egységeinek díszlokációja

5. AZ EGYSÉGES RIASZTÁSI RENDSZER SZERÁLLAPOT JELZŐ MONITOR KÉPE 14

6. Hírközpont

7. Jelmagyarázat: LÉTESÍTMÉNY HELYSZÍNRAJZ Szent István Téri Mélygarázs Budapest, 1051 Bp. Szt. István tér I Fali tűzcsap ÁramtalanítóFőkapcsoló F Gáz főelzáró L É Veszélyeztetettterület Méretarány : 1:200 K 150 Hercegprímás utca Gépjárműfecskendők felállítási helye K 150 Magasból –mentő felállítási helye Gépészet Gépjármű liftek Gépjármű liftek Tűzjelzőközpont Tűzjelző telefon Körbe lehet járni Bejárat Gépjárművek részére Kijárat Gépjárművek részére F K 150 Porta Porta Sas utca K 150 K 150 K 150 Az épületben gáz nincs. Készítette: Berecz György hdgy. Budapest, 2008.01.15.

8. „Passzív közlekedés”, parkolás feltételeit csakis a parkolóházak, mélygarázsok tudják biztosítani.

9. Gépesített mélygarázs

10. „Hagyományos” mélygarázs -5 szint

11. Mélygarázsok veszélyforrásai: • Legfőbb veszélyforrás maga a tárolt gépjármű. A beavatkozásoknál a garázsokban tartózkodók maximális számánál 1fő/gépjárművel számolhatunk, a kiürítés feltételei is ennek megfelelően kerülnek meghatározásra. • Gépesített mélygarázsok esetében csakis a karbantartás miatt ott tartózkodók minimális létszámával kell számolnunk, továbbá a helyszínre érve létszámukról, pontos helyükről megbízható információkkal rendelkezhetünk.

12. A gépjárműtüzek jellemző keletkezési okai: Elektromos berendezések meghibásodásai: • Ezek keletkezhetnek szikraképződésekből vagy túlmelegedésből. • Testzárlatot okozhatnak. • A biztosítékok az elektromos hálózat legfőbb védelmét jelentik, az úgynevezett „patkolás”, túlbiztosítás a gépjárműtüzek keletkezésének legfőbb okai. Fontos továbbá a biztosítékok védőburkolatának felhelyezése • Az akkumulátoroknál az eloxidálódott, elszennyeződött kábelsaruknál jelentős túlmelegedést okozhat. • Elektromos berendezések karbantartására kiemelt figyelmet kell fordítani.

13. A gépjárműtüzek jellemző keletkezési okai: Üzemanyagtartály, üzemanyag-ellátó rendszer: • A gépjárművek üzemanyagai potenciális tűzveszélyt jelentenek. A tele tank égni, az üres -de tisztítatlan- robbanni képes. Ezért érdemes mérlegelni azt az álláspontot, miszerint a parkolóba leállított gépjárművek tankját közel teletankolt (95 %-os feltöltés a hő tágulás miatt) állapotban kell hozni, mert így nem hagyunk teret a robbanásra képes gőzöknek a veszélyes koncentráció kialakulására. • Az üzemanyaguk szerint is meg kell különböztetnünk a gépjárműveket, hiszen míg a benzin I. tűzveszélyességi fokozatú, addig a diesel III. tűzveszélyességi fokozatú. A gázüzemű vagy az úgynevezett vegyes üzemeltetésű gépjárműveket, (veszélyességük miatt) ki is tiltották a terepszint alatti létesítményekből.

14. A gépjárműtüzek jellemző keletkezési okai: Gumiabroncsok: Az előírtnál alacsonyabb belső nyomás, valamint a nagy terhelés és tartós nagy sebesség esetén a gumiabroncs rendellenesen túlhevülhet és kigyulladást okozhat. Parkolók, a gépjárművek tárolásának veszélyforrásai: A járművekből – főleg az üzemanyagtankból illetve a motorról és hajtóműről – rendszerint jelentős mennyiségben csöpög le tűzveszélyes folyadék, amely olajsár formájában összefüggő réteget alkot és adott esetben a tűz terjedésében jelentős szerepet játszik. A folyadékfelitató anyagok elhelyezését, legalább szintenként egy gépjármű maximális üzemanyag mennyiségének megfelelően. (40-60 liter). A hidrofób és oleofil tulajdonságokkal rendelkező felitató anyagok a vizet taszítják, és csak az olajos karakterű folyadékokat szívják fel. Természetesen átmeneti megoldást nyújthat a homokkal történő letakarás is de, ezt követően feltétlen intézkedni kell a terület mentesítéséről is.

15. Tűzoltói beavatkozás lehetőségeimélygarázsokban keletkezett tűzeseteknél • Mivel a járműtüzek jellemzője a rendkívül heves és nagy hő-intenzitású égés ezáltal a keletkezett tűz rendkívül gyorsan terjed.Egy személygépkocsi égése során a szakirodalmi adatok alapján feltételezhető füstfejlődési intenzitás (80.000 – 100.000 m3 / óra). • Ezen adatok alapján megállapítható, hogy csakis a gyors jelzés és a gyors beavatkozás lehet garanciája a sikeres, hatékony beavatkozásnak. A tűz gyorsan átterjedhet a tűzszakasz egész területére, sőt a tűzszakasz határokon történő átvezetéseknél is, ha ott elégtelen a védelem kialakításának módja. A védelem nélküli vezetékek (csatorna, víz, elektromos, stb.) gyorsan elvesztik szilárdságukat és leégve, lecsepegve további gyújtóforrásként tüzet okoznak a tűzszakasz távolabbi pontjain is.

16. Mélygarázsban keletkezett tüzek

17. Tűzoltói beavatkozás lehetőségeimélygarázsokban keletkezett tűzeseteknél • Kedvező kialakítást jelent, ha a le- és felhajtók szabad térről nyernek kialakítást (utcáról, udvarról stb.) Ezáltal biztosított, hogy a keletkező hő és füst nem terjed át a folyosókra, lépcsőházakba, ezáltal közvetetten nem veszélyeztesse a kiürítési útvonalakat. Továbbá több jól megközelíthető behatolási pontot biztosít. Amennyiben az, szükséges gondoskodnunk kell a keletkezett hő – és füst elvezetéséről. • A behatolást sugárvédelem mellett, kötél vagy tömlőbiztosítással és folyamatos kommunikációs kapcsolattal történjen. Jogszabályban előírt folyamatos rádió kommunikáció feltételeinek biztosítását. Fontos továbbá, hogy az a jelenleg még alkalmazott analóg rendszerre vagy a bevezetendő EDR rendszerre kell biztosítani. Mivel az új rendszernek a zökkenőmentes bevezetés is csakis párhuzamosan képzelhető el, így a kialakítás is (ámbár ez több lett költséget jelent) párhuzamosan lehet hatékony.

18. Tűzoltói beavatkozás lehetőségeimélygarázsokban keletkezett tűzeseteknél Behatolás sugárvédelem mellett: • Fontos kérdés, hogy a kellő nyomással rendelkező fali-tűzcsapok (4-6 bar), illetve úgynevezett száraz „leszálló” vezetékek rácsatlakozási pontjai hól kerülnek elhelyezésre. Amennyiben az adott tűzszakaszon belül, akkor a beavatkozó tűzoltók védelem nélkül hatolnak be, és ha az ott tapasztalt körülmények megengedik, ilyen körülmények között szerelnek sugarat védelemre és a kialakult tűz oltására. • Ha tűzszakasz határ előtt kerülnek a csatlakozási pontok kialakításra, akkor már szerelt, oltóanyaggal megtáplált sugarakkal — védelem mellett — tudnak behatolni. Ekkor viszont a bevitt tömlő nem engedi az ajtót becsukódni, amin keresztül a hő és a füst is bejuthat a védett tűzszakaszba, lépcsőházba. • Megítélésem szerint különbséget kell tenni a tűzcsapok kialakításában és elhelyezésében. Ezáltal a tűzoltók beavatkozását segítő tűzcsapokat („C” sugarak szerelését lehetővé tevő 52-es csatlakozási lehetőségek), még a védett térben (Pl.: füstmentes lépcsőház) szükséges elhelyezni. Ezzel párhuzamosan az ott dolgozók elsődleges beavatkozását elősegítő falitűz-csapokat pedig a tűzszakaszon belülre kell elhelyezni a teljes lefedettséget biztosító mennyiségben.

19. Tűzoltói beavatkozás lehetőségeimélygarázsokban keletkezett tűzeseteknél Oltóanyagok és alkalmazásuk: • Elsősorban a kombinált oltási módokat kell alkalmazni (por, hab, víz, oltógázok). • A motortérben, hajtóműben keletkezett tüzek oltásánál a jármű újbóli üzemképessé tétele érdekében az oltóporok használatát mellőzni kell! A mélygarázsokban jelenleg a készenlétben tartott tűzoltó készülékek többsége oltóport tartalmaz, • Tűzoltó készülék jelenleg nem kötelező „felszerelés” a 3,5 tonna alatti járművek esetében. • Az oltást legalább két sugár szerelésével végezzük. Amennyiben az oltást kézi tűzoltó készülékkel végre tudjuk hajtani, akkor is legalább egy sugarat készenlétbe kell állítani.

20. Tűzoltói beavatkozás lehetőségeimélygarázsokban keletkezett tűzeseteknél • Az életmentéssel és a tűzoltással egy időben intézkedni kell a tűz által érintett területen (tűzszakaszban) lévő még nem égő járművek veszélyzónán kívülre történő elszállíttatásáról,vagy azok sugárvédelméről. • Az üzemanyagtartály esetleges robbanás elhárítása érdekében azt hűteni szükséges. Amennyiben a tűz az üzemanyag-ellátó rendszerben keletkezett, akkor a motort azonnal le kell állítani, megszüntetve ezzel az üzemanyag további szállítását. • Az utómunkálatoknál nagy figyelmet kell fordítani szerkezetek átvizsgálásra, az esetleges izzások, parázslások végleges eloltására. A felmelegedett alkatrészeket vissza kell hűteni. • Feltétlenül figyelmet kell fordítani a másodlagos károk elkerülésére is, így az esetlegesen felgyülemlett víz eltávolítására intézkedni kell.

21. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!