1 / 54

NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 - 2013

NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 - 2013. Miért kell?. A stratégiai tervezés folyamata. Végeredmény: A kormány 2005. szeptember 28-ai ülésén megtárgyalta, majd 1100/2005. (X. 7.) Korm. határozatával elfogadta a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát

strom
Download Presentation

NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 - 2013

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA2005 - 2013 Szemeti Simon

  2. Miért kell? Szemeti Simon

  3. A stratégiai tervezés folyamata • Végeredmény: • A kormány 2005. szeptember 28-ai ülésén megtárgyalta, majd 1100/2005. (X. 7.) Korm. határozatával elfogadta a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát • A Kormány 2006. január 11-ei ülésén elfogadta az NTS kormányzati intézkedési tervét Szemeti Simon

  4. A stratégia pozicionálása • ágazati stratégia* • a célok elérése csak együttes fellépéssel oldható meg • kormányzati szintű koordinációt igényel • időhorizontja 2005-2013, melynek vége egyezik az Európai Unió 2007-2013-as tervezési ciklusának végével • a turizmusfejlesztési stratégia és az NFT céljai egy irányba mutatnak (pl.: versenyképesebb gazdaság, humán erőforrások jobb kihasználása, jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés) • Folyamatosan összhangot kell teremteni a Stratégia, a NFT és az Uniós kertfeltételek között *A turizmus különféle gazdasági ágazatokat érint, horizontális jellegéből adódóan nem tekinthető egyetlen szektornak. A kezelhetőség kedvéért az NTS azonban ágazatnak illetve szektornak nevezi a turizmust. Szemeti Simon

  5. Az NTS fejezetei: • 0. Bevezetés bemutatja a stratégia hátterét, és meghatározza a vizsgált területet • 1. Helyzetelemzés • 2. SWOT analízis a terület megismerését jelentik, a stratégia-készítés inputját adják • 3. Jövőkép  Értékalapú célállapot   Hatékony működési rendszer kialakítása    Új turisztikai intézményrendszer kialakítása • 4. Stratégiai irány a célkitűzések rendszerének lebontása • 5. Célkitűzések és eszközök • 6. Pénzügyi tervezés a beavatkozás lehetséges módjait, illetve forrásigényét határozzák meg • 7. Megvalósítás és monitoring a stratégia végrehajtását és nyomon követését végző intézményrendszert mutatja be • 8. A stratégia konzisztenciája és koherenciája egyes központi jelentőségű területek és más stratégiai dokumentumok relevanciáját és összhangját vizsgálja • 9. Ex-ante értékelés • 10.Mellékletek Szemeti Simon

  6. Új megközelítés szerint a turizmus nem csupán egygazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként.Fő célja azéletminőség javítása, valaminthozzájárulás a fenntarthatósághoz.A turizmus gazdasági jelentőségét továbbra is fontosnak tartva hangsúlyozza a stratégia, hogya turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban. Szemeti Simon *GKI Gazdaságkutató Rt.: A turizmus makrogazdasági szerepe, 2004. október

  7. Stratégia célrendszere • A hazai turizmus versenyképességének növelése • A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés A turistafogadás feltételeinek javítása Attrakciófejlesztés • Termékfejlesztés • Desztináció fejlesztés • Kiemelt desztinációk fejlesztése • A turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása • A turisták komfortérzetének növelése N T S 2005-2013 Emberi erőforrás fejlesztés Hatékony működési rendszer kialakítása • Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása • Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása • Szemléletformálás • Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása • Regionális intézményrendszer átalakítása • A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása Szemeti Simon

  8. PILLÉREK SZERINTI ELEMZÉS Szemeti Simon

  9. 1. Versenyképesség és életminőség 1.1 Versenyképesség meghatározói Ár-, árfolyam-politika ár-érték, vagy ár-szolgáltatás arány Vállalkozás-szerkezet a hazai turisztikai vállalkozások döntő része a KKV szektorba sorolható Adózás Vízumpolitika 1.2 A turizmus életminőségre gyakorolt hatásai a turizmus nem csak jövedelemtermelő gazdasági ág • növelheti szűkebb környezetünk erőforrásainak megbecsülését • kedvezően hat a munkaerő-piaci helyzetre • életszínvonal javító tényező • az épített értékek hasznosításával elősegíti azok védelmét, jövedelmet biztosít a fenntartásukhoz • elősegíti a tradíciók, szokások élővé tételét és fennmaradását Szemeti Simon

  10. 2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek • Magyarország számos turisztikai attrakcióval rendelkezik, azonban valódi nemzetközi jelentőségű* vonzerőt csak Budapest, a Balaton és egyes gyógyfürdők jelentenek. • 1100 éves múlttal, történelemmel, sokszínű, egyedi kultúrával rendelkező ország. • A természeti környezet számos kisebb jelentőségű, de adott célcsoportok számára kedvező lehetőségeket, pl. folyó- és állóvizeket, barlangokat, kirándulásra, kerékpározásra, lovaglásra alkalmas területeket biztosít. *olyan attrakció, amely önmagában elegendő ahhoz, hogy külföldi turisták emiatt az országba látogassanak Szemeti Simon

  11. 2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Egészségturizmus • gyógy- és termálvizek (Magyarország rendelkezik a világ 5. legbővebb termálvíz kincsével. ) *olyan attrakció, amely önmagában elegendő ahhoz, hogy külföldi turisták emiatt az országba látogassanak **Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 34. old Szemeti Simon

  12. 2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Ökoturizmus • a valóban magas színvonalú, komplex termékek és szolgáltatások kialakítása még nem történt meg • természetjárás a turizmus egyik legalapvetőbb, legkönnyebben megvalósítható formája (a turistaútvonalak sok esetben elhanyagoltak) Szemeti Simon

  13. 2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Víziturizmus A Duna, a Tisza, illetve mellékfolyóik Magyarországon 1360 kilométer hosszan hajózhatók. A Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó és a Tisza-tó mintegy 700 km2 vízfelülettel rendelkezik. Kajak, kenu, evezős csónak – részére 3870 kilométeres víziút áll rendelkezésre. • a vitorlásturizmus minőségének fejlesztése • a vízi túrázáshoz jól kiépített kiszolgáló infrastruktúra szükséges Vadászturizmus A magas fajlagos költéssel jellemezhető turisztikai termékben rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva . Szemeti Simon

  14. 2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Lovas turizmus Lovasturisztikai létesítmények és szolgáltatások szinte az ország egész területén megtalálhatók . Kevés: lovas oktató, nyelvismeret, kijelölt túraútvonal Kerékpáros turizmus Hiányos az úthálózat, nem megfelelőek a kerékpáros szolgáltatások (szerviz, szállás, stb.) Kempingezés Leromlott állapot, alacsony színvonal Golfturizmus Presztízs sport, célcsoportja magas költési hajlandóságot mutat, Jó lehetőséget jelent a környezetileg leromlott területek újjáépítésére, felélesztésére. Szemeti Simon

  15. 2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Gasztronómia Kihasználatlanok a gasztronómiában és a kulturális értékek, folklór-hagyományok összekapcsolásában rejlő lehetőségek. Komplex kínálat: megfelelő alapanyag, technológia, kiszolgálási színvonal, szolgáltatások kellenek. Borkultúra borutak kapcsolódó programokkal Falusi turizmus a vidékfejlesztés alternatív gazdasági lehetősége, komplex turisztikai termék, amelyhez a vendéget odacsalogató attrakciók, a marketing, valamint a képzett humán erőforrás egyaránt hozzátartoznak Népművészet, szellemi kulturális örökségek Vallási turizmus Várak, kastélyok Magyarországon 718 védett kastély és kúria található . (kereskedelmi szálláshely, múzeum, várszínház, várjátékok ) Szemeti Simon

  16. 2. A turizmus kínálata 2.1 Vonzerők és termékek Építészeti értékek, kulturális világörökségek Önmagukban nem jelentenek versenyképes vonzerőt, ezért a helyszíneknek más attrakciókkal közösen történő piacra vitele, komplex termékké alakítása szükséges. Rendezvények, fesztiválok Időben meghirdetett, térben és időben koordinált rendezvények kellenek. Hivatásturizmus (MICE) kongresszusi-, üzleti-, az incentiv- és a kiállítási turizmus Innováción alapuló vonzerők („témapark”) a család minden tagja találhat magának egy egész napra szórakozást (Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark és a Magyar Vasúttörténeti Park, aquaparkok ) Szemeti Simon

  17. 2. A turizmus kínálata 2.2 Információszolgáltatás, tájékoztató rendszer • turistabarát tájékoztató rendszer • egyes turisztikai célterületeken hiányzik a komplex desztináció-mendzsment, ezáltal nincs integrált tervezés és végrehajtás • on-line turisztikai információs rendszer folyamatosan karbantartott adatbázisa 2.3 A turisztikai régiók bemutatása Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Balaton, Budapest – Közép-Dunavidék, Észak-Magyarország, Tisza-tó, Észak-Alföld, Szemeti Simon

  18. 3. A turistafogadás feltételei 3.1 Elérhetőség • földrajzi fekvése folytán fontos közlekedési útvonalak metszéspontja • korszerűtlen centrális úthálózat (közút, vasút) • az autópályák, gyorsforgalmi utak alacsony részaránya • rossz elérhetőség, a kedvezőtlen közlekedési szerkezet, a nem kielégítő színvonalú infrastruktúra és szolgáltatások (pl. Ferihegy --- a fedett és őrzött parkoló, a kötöttpályás gyors városi összeköttetés, a repülőtéri szállodák hiánya) Szemeti Simon

  19. 3. A turistafogadás feltételei 3.2 Szálláshelykínálat, vendéglátás Szálláshelykínálat • koncentráció és területi egyenlőtlenségek jellemzik • kevés a színvonalas ifjúsági szálláshely • megszűnt a turistaházak-kulcsosházak rendszere • alacsony a kapacitáskihasználtság • különösen Budapesten került előtérbe a szállodalánchoz, brandhezvaló tartozás • üzemeltetők elsődleges eszközként használták az árcsökkentést • alkalmazott munkaerő képzettségi foka jó, nyelvtudásuk átlagos, vendégbarát viselkedésük, tájékozottságuk, segítőkészségük nagymértékben hozzájárul a komfort-érzet javításához Szemeti Simon

  20. 3. A turistafogadás feltételei 3.2 Szálláshelykínálat, vendéglátás Szálláshelykínálat Szemeti Simon * www.ksh.hu adatai alapján

  21. 3. A turistafogadás feltételei 3.2 Szálláshelykínálat, vendéglátás Szálláshelykínálat Szemeti Simon * www.ksh.hu adatai alapján

  22. 3. A turistafogadás feltételei 3.2 Szálláshelykínálat, vendéglátás Vendéglátás • hiányoznak a hagyományos „kockás-abroszos” éttermek, a különleges étel-specialitásokat kínáló vadvendéglők, halászcsárdák, • túl sok a gyorsétkezést biztosító étteremlánc , • kevés a szakképzett középszintű munkaerő, • magasabb minőségi kategóriába tartozó éttermek a belföldi turisták számára gyakorlatilag megfizethetetlenek, • hétköznapi életben az étteremben étkezés nem jellemző a magyar lakosságra, Szemeti Simon

  23. 3. A turistafogadás feltételei 3.3 Komfortérzet A belföldiek és a hazánkba érkező külföldiek komfortérzete alapvetően meghatározza itt-tartózkodásuk és visszatérési hajlandóságuk alakulását. A „vendégbarát nemzet”, „barátságos vendéglátók” kép fokozatosan halványul. Komfortérzet meghatározói az emberi kapcsolatok mellett: • a környezet minősége, tisztasága, ápoltsága, • az információhoz jutás lehetősége, • a közbiztonság és biztonságérzet, • a gondos és alapos, idegen nyelven intézhető panaszkezelés, • a tömegközlekedés turistabaráttá és vonzóvá tétele, • a kulturált és tiszta nyilvános illemhelyek stb. Szemeti Simon

  24. 4. Emberi erőforrás • 4.1 Oktatás, képzés a turizmus még mindig divatszakma, évről-évre bővülnek az oktatási és képzési lehetőségek, egyes szakágak tekintetében továbbra is hiány tapasztalható, a felsőoktatásban túlképzés van, a középfokú, illetve a szakképzés pedig nem a keresletnek megfelelő felkészültségű szakembereket bocsát ki, nem áll rendelkezésre teljes körű információ a turizmus területén alkalmazott munkaerő tényleges helyzetéről (alkalmazottak száma, végzettség, szakmai képesítés), a jövőbeni munkaerőigények alakulásáról, és a szakképzési szükségletek előre-jelzéséről, hiányzik a sikeres továbblépéshez nélkülözhetetlen konzekvens normarendszer, Szemeti Simon

  25. 4. Emberi erőforrás 4.2 Munkaerő-piaci helyzet Szemeti Simon

  26. 4. Emberi erőforrás 4.2 Munkaerő-piaci helyzet A turizmus minden szinten jól képzett, elhivatott, barátságos humán erőforrást igényel, ugyanakkor a jelenlegi körülmények között az ágazat nem minden helyen jelent biztonságos megélhetést. Okai: • szezonális nyitva tartás, • bejelentés nélküli foglalkoztatás, • az elvárásokhoz képest (iskolai végzettség, gyakorlat, több műszakos munkaidő, túlóra) alacsony fizetések (jellemző a minimálbér). Szemeti Simon

  27. 4. Emberi erőforrás 4.3 A turizmus megítélése • Alakosságnem lehetőségként, „élményként” éli meg a turizmust. • A politikusok és a gazdaság irányítóinak többsége aturizmust a viszonylag magas GDP részesedés ellenére is csak a szavak szintjén tartja fontosnak. • A turistákkal közvetlenül nem találkozó turisztikai szakemberek egy részéből hiányzik az együttműködés, a legtöbb probléma esetén minden segítséget az államtól várnak, és sokak célja még mindig a rövid távú profitmaximalizálás. • A turistákkal személyesen kapcsolatba kerülő munkavállalók turizmus iránti elkötelezettsége eldöntheti, hogy a turista visszatér-e még egyszer az országba. • A turizmust érintő területeken dolgozók (például múzeumi szakemberek, turistákkal közvetlen kapcsolatban levő munkavállalók, pénztárosok, taxisok stb.) közül viszonylag kevesen tartják a turizmust hasznosnak. Szemeti Simon

  28. 4. Emberi erőforrás 4.3 A turizmus megítélése Kettős: 1, messze alulértékelt, a turisztikai szakmunkát végzők presztízse nagyon alacsony, 2, a turizmus divatszakma, vezetők presztízse magas, Ha kitörési pontról esik szó (globális pénzügyi-, gazdasági válság 2008-tól), gyakran a legelső lehetőségként a turizmus kerül említésre. Szemeti Simon

  29. 5. Működési rendszer 2005-ben Szemeti Simon

  30. 5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása A nem megfelelő stabilitás, az átláthatatlanság, a nem kellőképpen definiált felelősségi és hatásköri struktúra jellemzi. Magyarországon a turizmus irányítása az Országgyűléstől a települési önkormányzatokig számos szervezet feladatai között szerepel. Országgyűlés Törvényalkotó (az ágazat működésének feltételrendszerét meghatározó törvények megalkotója) Szemeti Simon

  31. 5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása A Magyar Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottsága • Kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervezet. • Figyelemmel kíséri a hatáskörébe tartozó törvények végrehajtásán kívül ezek társadalmi és gazdasági hatásait is. • Feladata a turizmus állami irányításának felügyelete és ellenőrzése is. Szemeti Simon

  32. 5. Működési rendszer Az Önkormányzati és területfejlesztési minisztérium szervezeti felépítése Szemeti Simon

  33. 5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása Turisztikai Szakállamtitkár feladatai pl.:(korábban a Magyar Turisztikai Hivatal elnöke) • a szakterületét illetően az Országgyűlés, a Kormány és a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok és egyedi döntések szakmai előkészítése • felelős a turizmussal kapcsolatos fejlesztési stratégia, programok, kormány-előterjesztések, jogszabályok kidolgozásáért, azok végrehajtásáért, • gondoskodik a feladatkörébe tartozó költségvetési előirányzat tervezéséről és felhasználásáról, stb. Szemeti Simon

  34. 5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása Országos Idegenforgalmi Bizottság • A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter (2006. augusztus 1-től ÖTM) tanácsadó és döntés-előkészítő testületeként működik. • Tagjai a jelentősebb turisztikai szakmai szervezeteket, valamint a regionális idegenforgalmi bizottságokat képviselik. • Részt vesz a turizmus fejlesztési stratégiájának elveiről szóló döntések előkészítésében. • Javaslatot tesz a turizmus irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítésére. Figyelemmel kíséri és értékeli • a belföldi és nemzetközi turizmus fejlődését, • a lakosság turisztikai igényeinek alakulását • a turizmus társadalompolitikai hatásait, • a turizmus nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlődését, Szemeti Simon

  35. 5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása Magyar Turizmus ZRt • A Miniszterelnöki Hivatal egyszemélyi tulajdonában lévő, nemzeti turisztikai marketingszervezet. • Tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi turizmusból származó bevételek növelését. • Promóciós és PR tevékenység folytatása belföldön és külföldön. • Magyarország, mint turisztikai desztináció arculatépítése, imázsának javítása, ismertségének növelése belföldön és külföldön. Szemeti Simon

  36. 5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB) • ellátja a regionális idegenforgalmi állami feladatokat és segíti az önkormányzatok idegenforgalmi feladatainak ellátását, • kialakítják a régió turizmus politikáját és koordinálják annak végrehajtását, • segítik a turisztikai infrastruktúra fejlesztését • koordinálják a non-profit jellegű turisztikai marketing-, termékfejlesztési- és információs munkát. Regionális Marketing Igazgatóságok (RMI) • a RIB munkaszervezete, • a működésével kapcsolatos ügyintézési, ügyviteli, valamint gazdálkodási teendőket látja el Szemeti Simon

  37. 5. Működési rendszer 5.1 A turisztikai intézményrendszer bemutatása Tourinform irodák • A helyi önkormányzatok, illetve társulásaik, valamint turisztikai szervezetek üzemeltetik az MT ZRt.-vel kötött névhasználati és együttműködési megállapodás alapján. • Az irodák működtetése az önkormányzatok aktuális anyagi helyzetének függvénye. • Alaptevékenységük a turisták versenysemleges tájékoztatása a magyarországi turisztikai árualapról. • Részt vesznek a települési marketingtevékenység ellátásában, szállás és programközvetítésben és útikönyv, képeslap stb. értékesítésében. Szemeti Simon

  38. 5. Működési rendszer 5.2 A turizmus ösztönző rendszere • Turisztikai célelőirányzat a költségvetésben, Szakmai célok támogatása pályázati forrásokból pl.: • Nagyrendezvények támogatása • Regionális turisztikai pályázatok • Turisztikai marketing • Regionális Operatív Program: a turisztikai fejlesztések legfontosabb forrása • Fejlesztés területei: • turisztikai attrakció, • kapcsolódó szolgáltatás • desztináció-menedzsment • Üdülési csekkrendszer Szemeti Simon

  39. 5. Működési rendszer 5.3 Partnerség A turisztikai kínálat fenntartható fejlesztésének és versenyképes működésének előmozdítása érdekében a jelenleg nagyrészt függetlenül működő szervezetek, illetve függetlenül végzett tevékenységek összehangolására van szükség. A regionális intézményrendszer átalakítása • Nagyobb függetlenség • Területi lehatárolás – prioritási lista felállítása • Tervezési-statisztikai régiók helyett igazítás a közigazgatási szerkezethez • Regionális desztináció menedzsment felállítása Szemeti Simon

  40. 5. Működési rendszer 5.3 Partnerség Helyi desztináció-fejlesztés Egy adott település vagy kistérség turizmusával kapcsolatos teendőit a helyi desztináció menedzsment szervezet (RDMSZ) látja el (pl. települési, kistérségi vagy egyéb önkormányzati társulás). Feladatai: • Termékfejlesztés • Helyi szintű turisztikai promóció • A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás • Tourinform iroda működtetés Szemeti Simon

  41. 5. Működési rendszer 5.3 Partnerség Regionális szintű desztináció-fejlesztés A térségek, tájegységek sajátos építészeti-, természeti-, és népi hagyományait kell szem előtt tartani. Feladatai: • Kutatás-elemzés • Termékfejlesztés • Regionális szintű turisztikai promóció • Információs rendszer használata és működtetése • Tourinform iroda működtetése • A pályázati rendszerekben való közreműködés • A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás • Oktatás, továbbképzés • Minőségi standardok felállítása, minőségbiztosítás • Hálózatépítés, együttműködés • Monitoring Szemeti Simon

  42. 5. Működési rendszer 5.3 Partnerség Nemzeti szintű desztináció-fejlesztés A jelenlegi Magyar Turizmus ZRt. átalakításával jönne létre Feladatai: • Kutatás-elemzés • Termékfejlesztés • Nemzeti turisztikai promóció • Információs rendszer használata és működtetése • A pályázati rendszerekben való közreműködés • A turisztikai vállalkozások versenyképességéhez való hozzájárulás • Oktatás, továbbképzés • Minőségi standardok felállítása, minőségbiztosítás • Együttműködés a regionális szervezetekkel • Monitoring Szemeti Simon

  43. HORIZONTÁLIS TÉMÁK 1. Élménylánc • A turizmus az egyetlen olyan iparág, amelyben az emberi tényező és az ember által átélt élmény kulcsszerepet játszik. • Az utazási szándék megfogalmazódásától kezdve a szervezés fázisán, a konkrét utazás során szerzett és az utazási élmények visszaidézésekor megélt élmények összessége adja azt a komplex érzetet, képet, hangulatot, amely magát az utazást, a megszokott életstílus minőségi változását jellemzi. • Cél: az élményt jelentő „láncszemek” összekapcsolása, láncolattá kötése és az életminőség javítása. Szemeti Simon

  44. HORIZONTÁLIS TÉMÁK 2. Fenntartható fejlődés • A turizmus a természeti és a kulturális vonzerőkre épül, ezért azok fenntartható módon történő hasznosítása a turizmus jövőjének záloga. • A fenntarthatóságnak azt kell jelentenie, hogy a turizmus alapjául szolgáló erőforrások, valamint a turizmus által érintett személyek a hasznosításon keresztül ne szenvedjenek el olyan hatásokat, amelyek visszafordíthatatlan negatív folyamatokat indítanak el. • Jelenleg nem létezik olyan indikátorrendszer, amely alapján adott fejlesztésről, szolgáltatóról, vagy desztinációról megállapítható lenne, hogy a fenntartathatóság elveit figyelembe véve működik. Szemeti Simon

  45. HORIZONTÁLIS TÉMÁK 3. Esélyegyenlőség 1. Leszakadó csoportok nem részesülnek – sem turistaként, sem a turizmusban érdekeltként – a turizmus előnyeiből 2. Segítséggel élők 3. Nemek közötti esélyegyenlőség Szemeti Simon

  46. HORIZONTÁLIS TÉMÁK 4. Határon átnyúló turisztikai kapcsolatok • A hazánkkal szomszédos országok már a jelenben is, de rövid- és középtávon mindenképpen erős versenytársakat jelentenek. • határ menti régiók együttműködések lehetőségei pl.: a tájegységek, illetve az egyes termékek fejlesztése számos területen a beruházásoktól a tematikus utak kialakításán át a marketing tevékenységig. Szemeti Simon

  47. HORIZONTÁLIS TÉMÁK 5. Piaci szegmensek A stratégia megírásának időpontjában nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű strukturált információ, a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia egyetlen kiemelt szegmenssel foglalkozik, amelynek fejlesztésétől jelentős mértékben függ a turizmus jövője: • az ifjúsági turizmus Szemeti Simon

  48. Összefoglalva Értékalapú célállapot Emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés • minőségorientált magatartás és igényesség; • országos minőségbiztosítási és védjegyrendszer; • létbiztonságot és vonzó perspektívát jelentő ágazat; • a belföldi turizmus bővülése; • elismert és támogatott ágazat; • akadálymentesítés, nyitott vállalkozói szemléletmód; • a turizmus jelentőségének elismerése felsőbb szinteken Szemeti Simon

  49. Összefoglalva Értékalapú célállapot Attrakciófejlesztés • A turisztikai termékfejlesztés összehangolt rendszere révén az országos, regionális, helyi és kistérségi fejlesztések szinergiája érezhető • Európai Uniós támogatások segítségével és a magánszféra együttműködésével jelentős hatású, nemzetközi szinten is jelentős vonzerővel rendelkező attrakciók jönnek létre • Magyarország, mint turisztikai desztináció, sokszínű vonzerőn alapuló, stabil, de a változó fogyasztói igényeknek is megfelelni képes, területileg kiegyensúlyozott turisztikai kínálattal rendelkezik. Szemeti Simon

  50. Összefoglalva Értékalapú célállapot A turistafogadás feltételeinek javítása • A Közép-európai országok közül az egyik leggyorsabban és legbiztonságosabban megközelíthető ország (közúthálózat, vasúthálózat, regionális repülőterek, hajókikötők) • Komplex turisztikai kínálat (a szállás- és vendéglátóhelyek területi illeszkedése a turisztikai attrakciók alapját képező vonzerőkhöz) • Vendégszeretet, turistabarát közszolgáltatások, tiszta, rendezett környezet, közbiztonság Szemeti Simon

More Related