1 / 39

Foglalkoztatás, oktatás, szociális gondoskodás Fazekas Károly igazgató

MTA Közgazdaságtudományi Intézet. MTA Közgazdaságtudományi Intézet. Foglalkoztatás, oktatás, szociális gondoskodás Fazekas Károly igazgató MTA Közgazdaságtudományi Intézet „Magyar Közgazdasági Társaság 46. Közgazdász Vándorgyűlés” Eger, 2008. június 26-28.

slade
Download Presentation

Foglalkoztatás, oktatás, szociális gondoskodás Fazekas Károly igazgató

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Foglalkoztatás, oktatás, szociális gondoskodás Fazekas Károly igazgató MTA Közgazdaságtudományi Intézet „Magyar Közgazdasági Társaság 46. Közgazdász Vándorgyűlés” Eger, 2008. június 26-28.

  2. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet • Súlyos anomáliák: • Rendkívül magas inaktivitás • A közoktatás nem tudja ellensúlyozni a szociális hátrányokat, nem készít fel a munkavállalásra és a folyamatos tanulásra • A jóléti ellátások segélyfüggőséget okoznak, nem ösztönöznek a munkavállalásra • ->Eltérő diagnózisok és eltérő terápiák

  3. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet • Sokaknak nagyon határozott véleményük van az okokról és a terápiákról. DE! • „Megfelelő adatok, korrekt elemzési módszerek, elméleti keretek nélkül csupán egy vagy azok közül akiknek véleményük van a vizsgált jelenségekről.”

  4. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet • Mit nyújtanak az empirikus közgazdasági kutatások a szakpolitikáknak? • Minden olyan terület rigorózus, módszertanilag korrekt közgazdasági elemzés tárgya legyen ahol a kormányzat beavatkozik a piac működésébe azzal az ígérettel hogy megjavítja annak, működését, csökkenti a nemkívánatos hatásokat.

  5. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet A tények brutalitása

  6. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Foglalkoztatás és termelékenység 1988 – 2007 (1988 = 100%) MTA Közgazdaságtudományi Intézet

  7. MTA Közgazdaságtudományi Intézet A magas és közepesen magas technológiai szintű export növekedése, 1996-2005 (éves átlagos növekedési ütem) MTA Közgazdaságtudományi Intézet Forrás: OECD

  8. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet A munkatermelékenység növekedése, 2000-2005-ben,összehasonlítva 1995-2000-el (A teljes gazdaság, éves átlagos százalékos változás) Forrás: OECD

  9. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Munkatermelékenység növekedése az üzleti szolgáltatásokban (éves átlagos növekedés százalékpontokban) Forrás: OECD

  10. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Nettó munkahelyteremtés és megszüntetés a vállalatoknál(1993 – 2005) Source: Korosi, G.

  11. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Foglalkoztatás MTA Közgazdaságtudományi Intézet • Alacsony iskolai végzettségűek inaktivitása • Kisgyerekes anyák foglalkoztatása • 55-64 éves népesség foglalkoztatása

  12. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Mi a teendő a foglalkoztatáspolitikában? MTA Közgazdaságtudományi Intézet • a minimálbérre vonatkozó szabályozás • a minimális járulékalapra és a kapcsolódó, egyedileg elbírált kedvezményekre vonatkozó szabályozás • a foglalkoztatási szubvenciók rendszere • „Utak a munkához” elveit követő program • a gyermektámogatási rendszer átalakítását , az anyák munkavállalásának megkönnyítése • helyi jóléti rendszer átalakításra • átképzések • helyi válsághelyzetek feloldása • a szakképzés színvonalának javítása

  13. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Alacsony iskolai végzettségűek

  14. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Tudjuk, hogy az alacsony végzettségűek inaktivitása MTA Közgazdaságtudományi Intézet • Nem (a meg nem figyelt szürke és fekete munkából eredő) látszat • Nem „cigány-probléma” • Nem magyar jelenség • Nem múlik el az aggregált foglalkoztatás emelkedésével • Nem szűnik meg az iskolázottsági szint általános emelkedésével • Szorosan összefügg a szakmunkás-végzettségűek munkapiaci kudarcaival

  15. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az alacsony foglalkoztatási ráta okai: iskolázatlanság szakmunkásképzés rendszere MTA Közgazdaságtudományi Intézet az adatok a 25-64 éves népességre vonatkoznak, és azt mutatják, hány százalékkal volt nagyobb vagy kisebb a foglalkoztatás valószínűsége az adott iskolázottsági kategóriában, mint az érettségizetteknél, azonos életkor esetén.

  16. % 90 % 90 Mo: 83 % 79 % 74 % Mo: 72 % 70 67 % 65 % 50 49 % Mo: 37 % 30 KÖZÉPFOK FELSŐFOK ALAPFOK MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Foglalkoztatási ráták iskolázottság szerint az OECD országokban* (25-64 évesek, 2003) * OECD: Kelet-Közép-Európa nélkül. Forrás: Kertesi Gábor

  17. MTA Közgazdaságtudományi Intézet A szakiskolát végzettek helyzete MTA Közgazdaságtudományi Intézet • Nem csak az általános iskolát végzettek helyzete rossz • Szakiskolát végzettek: alacsony bérek, rossz állások • Mindkét csoport ugyanazzal a problémával küszködik: • Az alapkészségek hiánya ! • Az iskola nem készíti fel az általános iskolát és szakiskolát végzetteket a munkavállalásra és az egész életen át tartó tanulásra!

  18. MTA Közgazdaságtudományi Intézet A felnőttképzésben való részvétel és az alapfokon végzettek részvételi hátránya tíz európai országban az ezredfordulón MTA Közgazdaságtudományi Intézet Forrás: Hámori 2007

  19. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet A 16-65 éves középiskolainál alacsonyabb végzettségű népességből azok aránya, akik a dokumentum-típusú szövegértésben 3-as, 4-es, 5-ös szinten végeztek % Forrás: OECD PISA 1998

  20. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet • A közoktatás minősége: európai átlag. Az oktatáseredményessége azonban súlyos problémákat jelez. • A diplomás szülők gyerekei: EU átlag felett. • Az iskolázatlan szülők gyerekeinek teljesítménye nagymértékben az átlag alatt van. • Ahol minden gond kumulálódik: szakiskolai oktatás.

  21. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet A diákok teljesítménye és a diákok szociális gazdasági háttere - Finország A diákok teljesítménye és társadalmi háttere Az iskola teljesítménye és társadalmi, gazdasági háttere A diákok teljesítménye ISA Index (társadalmi háttér) Disadvantage Advantage Forrás: Schleicher 2007 P Figure 4.13 Figure 4.13

  22. A diákok teljesítménye PISA Index (társadalmi háttér) Hátrány Előny MTA Közgazdaságtudományi Intézet A diákok teljesítménye és a diákok szociális gazdasági háttere - Magyarország MTA Közgazdaságtudományi Intézet OECD Student performance and student SES within schools OECD School performance and school SES OECD Student performance and student SES School proportional to size

  23. MTA Közgazdaságtudományi Intézet 1998. évi nemzetközi felnőtt írásbeliség-vizsgálat MTA Közgazdaságtudományi Intézet • 16-32 évesek 70 %-a igen rossz szövegértésű: (1,2)-es szintű egy 5 fokozatú skálán. Nyugat-Európában: 45 % • Az érettségivel nem rendelkezők között ez az arány 85 % !

  24. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Iskolarendszerünk évről évre reprodukálja ezeket a hátrányokat MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2003. évi PISA vizsgálat (15 éves iskolás fiatalok): • A magyar fiatalok teljesítménye átlag alatti: 29 OECD ország közül 19-20. helyen vagyunk olvasás-szövegértésben, ill. matematikai-logikai készségekben  versenyképességünket ássa alá • A mai fiatalok 20-25 %-a soha nem tanul meg értő módon olvasni  állástalanság, társadalmi egyenlőtlenség

  25. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Lemaradásunk a tanulás világában: • aláássa az ország versenyképességét, az új technológiák adaptálhatóságát • mivel együtt jár a társadalmi egyenlőtlenségek felerősödésével, aláássa a társadalmi szolidaritást • mivel hozzájárul a szegénység masszív újra-termelődéséhez, óriási jóléti terheket ró a társadalomra (adóterheket a költségvetésre)

  26. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Mi a teendő az oktatáspolitikában? MTA Közgazdaságtudományi Intézet • Eséllyel kezdeni az iskolát, a kisgyermekkori hátrányok kompenzálása • Minden tanulót eljuttatni az alapvető készségek elvárható szintjére • Irányváltást a szakképzésben (alapkészségek) • Megállítani a középiskolai lemorzsolódás trendjét, következményeit enyhíteni • Minőségileg megújítani a tanárképzést • Átfogó tanulói és iskolai értékelési rendszert kell kialakítani • Intézményes feltételek és finanszírozás átgondolása

  27. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Prioritások (OKA) MTA Közgazdaságtudományi Intézet • tanári szakma társadalmi presztízsét és a tanári kar minőségét javító intézkedések • a megtanító iskola elterjesztése • a behozhatatlan induló lemaradások megelőzése • az oktatás fejlesztése megfelelő visszacsatolások alapján

  28. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Kisgyerekes anyák Bálint Mónika – Köllő János: A gyermektámogatási rendszer munkaerő-piaci hatásai Bass László – Darvas Ágnes – Szomor Éva: Gyermeknevelési szabadságok és gyerekintézmények. Mi a jó a gyerekeknek, mit szeretnének a szülők? Blaskó Zsuzsa : Does early maternal employment affect non-cognitive children outcomes? Köllő János: A 2006. évi gyes-reform hatásai, adminisztratív adatok alapján

  29. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet A nem foglalkoztatott női népesség megoszlása transzferek szerint 2003-ban Forrás: Köllő 2008 Életkor

  30. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Kisgyerekes anyák foglalkoztatása MTA Közgazdaságtudományi Intézet • Rendkívül hosszú a szülés után készpénzes támogatással otthon töltött idő  nagyon alacsony a kisgyerekes anyák foglalkoztatása. Az OECD-ben a 0-2 éves gyerekek esetében az utolsó, a 3-5 éveseknél utolsó előtti helyen állunk. Kirívóan nagy a különbség a 0-2 és 6-16 éves gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási rátái között (az OECD-ben a legnagyobb). Az anyák 45 százaléka a gyermek hároméves korában vagy csak az után tér vissza a munkába.

  31. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Kisgyerekes anyák foglalkoztatása MTA Közgazdaságtudományi Intézet A napközbeni intézményi ellátó rendszer a legfejletlenebbek közé tartozik. A megmaradt bölcsődék túlzsúfoltak. 0-3 évesek: 8.5% (KSH), 0-2 évesek: 8% jár bölcsődébe < 27% EU-átlag (SILC) Magyarország költi a legtöbbet a munkától való szülői távollét készpénzes támogatására és fizeti a legmagasabb összeget a szülői távollétre

  32. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Ellenérvek - A GYT átalakítása értelmetlen és/vagy káros, mert: MTA Közgazdaságtudományi Intézet • A hosszú otthonlétet támogató rendszer növeli a termékenységet • „A gyermek mindenképpen megsínyli, ha az anyja hat éves kora előtt dolgozik”. (ISSP: 60% egyetért, 33% erősen egyetért) • A bölcsődei hálózat jelentős bővítése és fenntartása vállalhatatlan költségvetési terhet jelentene • Az elérhető foglalkoztatási nyereség kicsi • Ha mégsem értelmetlen/káros, akkor hogyan hajtható végre?

  33. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Foglalkoztatási nyereség (Köllő János) MTA Közgazdaságtudományi Intézet • A kihagyás átlagos hossza jelenleg 4.7 év , az érettségivel nem rendelkezőknél 5.3. • MEF-becslés 1997-2005, pontatlan, torzítások felfelé és lefelé • Ha ezt sikerülne megfelezni  nagyjából 4-5% életpálya menti foglalkoztatás-növekedés a népesség nagyjából 40%-ánál. • További nyereség a kihagyással járó kereseti veszteség (jelenleg becslés szerint 10%) csökkenéséből. • Esetleges további nyereség a két nem munkaadói megítélésének változása miatt

  34. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Hogyan? Hogyan ne? Gyermekintézmények MTA Közgazdaságtudományi Intézet • A nappali gyermekelhelyezés lehetősége (bölcsőde közelsége, együttélő rokonok) szignifikánsan befolyásolja a GYT-igénybevételt és az elhelyezkedési arányt • Igénybevétel: első évben csak a rokonok, második-harmadikban a települési bölcsődesűrűség is erősen hat • Elhelyezkedési arány: bölcsődesűrűség p90/p50  +26% • Bölcsőde minősége • A szülői gondoskodás minősége  Biztos Kezdet

  35. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Bölcsödei, óvodai ellátottság és a település szociális helyzete MTA Közgazdaságtudományi Intézet Forrás: Fazekas – Ozsvald 2008

  36. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Egyéb eszközök MTA Közgazdaságtudományi Intézet Utazás Támogatás, kompenzáció Nemek közötti tehermegosztás Munkahelyvédelem Óvodai férőhelybővítés Munkaerő-piaci információ és szolgáltatás

  37. MTA Közgazdaságtudományi Intézet „Bizonyítékokon alapuló szakpolitika?” MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az utolsó (egyben első) adatfelvételre 1971-bn került sor. Azóta nem tudjuk: • dolgozott-e az anya a szülést megelőzően • ha dolgozott, mikor hagyta el a munkahelyét • ő vagy az apa milyen támogatásokat, mennyi ideig vett igénybe • az igénybevevő mikor tért vissza a munkába • ha nem tért vissza, miért nem, és most mit csinál • ugyanoda tért-e vissza, ahonnét eljött • mennyit keresett a szülés előtt és után • ki vigyázott a gyerekre a gyes alatt és után

  38. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az empirikus közgazdasági kutatások feladata: MTA Közgazdaságtudományi Intézet A tények feltárása, az oksági összefüggések kimutatása vagy azok hiányának igazolása a cél, még akkor is, ha a kutatási eredmények NEM mindig igazolják a politikusok előfeltételezéseit.

  39. MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi Intézet Köszönöm a figyelmet!

More Related