KÖZMŰVELŐDÉS
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 64

KÖZMŰVELŐDÉS PowerPoint PPT Presentation


  • 54 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

KÖZMŰVELŐDÉS. Kary József közművelődési igazgatóhelyettes Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye Eger, Eszterházy Károly Főiskola 2011. október 28.

Download Presentation

KÖZMŰVELŐDÉS

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


K zm vel d s

KÖZMŰVELŐDÉS

Kary József közművelődési igazgatóhelyettes

Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye

Eger, Eszterházy Károly Főiskola

2011. október 28.


K zm vel d s

„Azt mondani, hogy művelődnünk kell, vagy már a saját életünk során meredek hanyatlás tanúi leszünk, az nagyjából helytálló.” (G. P. Snow)

„Egy pillanatra sem szabad abbahagyni a tanulást. A tanulás is olyan, mint a többi tevékenység: annál eredményesebb, minél többet gyakoroljuk. Aki többet tanul, az újat is könnyebben sajátítja el.” (Marx György)


K zm vel d s

Paradigmák

a felnőtt kori tanulás

európai és magyarországi gyakorlatában 1960 – 2010 között

1. Tudományos-technikai forradalom(TTF) (1960-1980)

2. Permanens művelődés(1980 – 1990-es évek közepe)

3. Tudás alapú társadalom(1990-es évek közepe - napjainkig)


El zm nyek alapdokumentumok

ElőzményekAlapdokumentumok

  • Felnőttkori tanulás: soha nem késő tanulni. Az Európai Közösségek Bizottságának Közleménye. (Brüsszel, 2006.)

  • Az Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/ek határozata (2006. november 15.) az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról

  • Az Európai Közösségek Bizottságának közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Cselekvési terv a felnőttkori tanulásról. Tanulni sohasem késő. 2007.


K zm vel d s

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK STRATÉGIÁJA

AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRÓL

(2005.)

  • a kormány meghatározta az emberi erőforrás fejlesztésének irányait

  • az Európai Unió tervezésével összhangban

  • a 2007-2013 közötti időszakra

  • az LLL alrendszereinek és módszereinek definiálása (közművelődés, felnőttképzés, közösségi tájékoztatás - felnőttkori tanulás, új tanulási formák: nonformális, informális tanulás)


K zm vel d s

Önálló tanulás

Az egész életen át tartó tanulás intézményi alrendszerei (LLL)

Formális tanulás

Nem formális tanulás

Informális tanulás

közoktatás

felsőoktatás

közművelődés

szakképzés

tájékoztatás

intézményei

felnőttképzés

iskolarendszerű

Iskolarendszeren kívüli


K zm vel d s

Az egész életen át tartó tanulás és a közművelődés

Formális tanulás

Nem formális tanulás

Informális tanulás

közművelődés

felnőttképzés

tájékoztatás

intézményei

felnőttképzés

Önálló tanulás


K zm vel d s

  • Minden képzés tanulási folyamatban realizálja céljait és kompetenciaváltozással jár, de nem minden tanulási folyamat, mely kompetenciaváltozással jár, kötődik formalizált képzési keretekhez.

  • Példák:

  • 1. okj-s, általános, nyelvi képzések, TÁMOP 3.2.3. 1. kör

  • 2. klubok, körök, szakkörök, táborok, egyéb közművelődési tevékenységek, TÁMOP 3.2.3. 2. kör


K zm vel d s

A felnőttkori tanulásfejlődése a három paradigma időszakában

  • 1. Paradigma (jellemző: formális tanulás és felnőttképzés)

  • Munkaerő-piaci, szakmaszerző felnőttképzések

  • Munkahelyi képzések, átképzések

  • Nyelvi képzések

  • 2-3. paradigma (jellemző: nonformális és informális felnőttkori tanulás és képzés)

  • A társadalmi integrációt, beilleszkedést elősegítő, a kirekesztés felszámolását célzó képzések

  • Általános érdeklődést szolgáló non-formális (informális) képzések

    • életvezetési kérdések,

    • szabadidő eltöltés,

    • rétegspecifikus,

    • oktatást kiegészítő,

    • közösségfejlesztő,

    • TÁMOP 3.2.3


A feln ttkori tanul s magyarorsz gi int zm nyrendszere

A felnőttkori tanulásmagyarországiintézményrendszere


Utas t s terv t rv ny strat gia

utasítás (terv)

törvény

stratégia

Paradigmák a közművelődés magyarországi gyakorlatában 1950 – 2010 között


K zm vel d s

V.A STRATÉGIA PILLÉREI - BEAVATKOZÁSOK

V.1. Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés (regionális, kistérségi, önkormányzati szinteken + Agóra-multifunkcionális közösségi központok, IKSZT-k)

V.2. A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése(nonformális és informális tanulási formák – „Építő közösségek”)

V.3. Az élethosszig tartó tanulás (LLL) szakterületei (Esélyt a munkára, Innovatív szakszerűség)

V.4. A kreativitás és önkifejezés alkotói és közösségei

V.5.Az info-kommunikációs technológia szakmai megjelenésének formái

Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztály

KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA

2007 – 2013.


K zm vel d s

Közművelődés az LLL szolgálatában

Építő közösségek

10,75 Mrd Ft

1. kör: A közművelődésiintézmények felnőttképzési kapacitásának erősítése

3,77 Mrd Ft

2.kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában

6,97 Mrd Ft

Szolgáltató közgyűjtemények

Tudásdepó Expressz

A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében

7,64 Mrd Ft

Kulturálisfejlesztések a TÁMOP-ban

Szolgáltató közgyűjtemények

Múzeumok Mindenkinek Program

Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése

1,58 Mrd Ft

Központi módszertani fejlesztés

0,43 Mrd Ft

Pályázat

1,15 Mrd Ft

Kulturális fejlesztések a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásáért 2,38 Mrd Ft

Digitális Tudásbázis 1,25 Mrd Ft


K zm vel d s

Kulturális fejlesztések a TÁMOP-ban: közművelődés

Megjelent:

2008. október 25.

Építő közösségek:

1. kör:A közművelődési intézmények felnőttképzési

kapacitásának erősítése

2. kör:A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában

A) Kulturális szakemberek át- és továbbképzése, e-tanácsadók képzése

B) Iskolai oktatáshoz kapcsolódó iskolarendszeren kívüli programok, tehetséggondozás

C) Demokratikus jogok gyakorlását segítő kompetenciák

fejlesztése

D) Digitális írástudás és alapkompetenciák fejlesztése

E) Nyelvi kompetenciák fejlesztése


Kiemelten rt kelt t mogatott strat giai tev kenys gek i h z gazatok

Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek I. (húzó ágazatok)

  • a formális oktatást kiegészítő, iskolán kívüli közművelődési programok megvalósítása, szoros együttműködés az oktatási intézményekkel;

  • az egész életen át tartó tanulás nem formális és informális alkalmainak, tartalmainak és résztvevői körének bővítése a közművelődési intézményekben (ifjúság, generációk közötti együttműködés);

  • A felnőttképzés rendezett jelenléte a közművelődésben;


Kiemelten rt kelt t mogatott strat giai tev kenys gek ii h z gazatok

Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek II. (húzó ágazatok)

  • partnerség mindenben (hálózatosodás, civil szféra, közoktatás);

  • szinergia, hozzáadott érték indikátorokkal történő igazolása – kreatív megoldások, folyamatos megújulás;

  • szolgáltató jelleg működési és tartalmi érzékenysége;

  • projektszemlélet beágyazódása a tervező-szervező munkában.


K zm vel d s

Az értékelvű közművelődés alapjai

Stratégiai tudatosság, törvényi biztonság

Érték vállalás a közművelődés irányításában – ennek kommunikálása

Költségvetésből is támogatott

Közművelődési intézményekre alapozott


K zm vel d s

Jogalkalmazási piramis

Alkotmány – művelődéshez való alapjog

Törvény – 1997. évi CXL. törvény a közművelődésről – közérdek, közfeladat, állami kötelezettség

Kormányrendelet

Miniszteri rendelet

Helyi közművelődési rendelet


K zm vel d si tev kenys g

Közművelődési tevékenység

A közművelődés a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúra elsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben valósul meg.


K zm vel d si int zm ny

Közművelődési intézmény

A lakosság közművelődési közösségi közművelődési tevékenységére erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi és infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv, vagy egyéb fenntartású intézmény.


K z ss gi sz nt r

Közösségi színtér

Adott helyen rendszeresen működő intézmény-rész vagy egyéb jogállású létesítmény (helyiség együttes, épület) mely a lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati fenntartásban, önkormányzatok társulásában, vagy közművelődési megállapodás alapján, erre a célra alkalmassá tett és működtetett.


Int zm nyt pusok

Intézménytípusok

Művelődési ház, központ, közösségi ház, ifjúsági és gyermekház, faluház

Általános művelődési központ

Többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény

Alaptevékenységhez kapcsolódóan közművelődési feladatot is ellátó


Fenntart k szerint

Fenntartók szerint

Helyi önkormányzat

Kistérségi Önkormányzatok Többcélú Társulása

Társadalmi szervezet – egyesület, alapítvány

Gazdasági szervezet – nonprofit kft, egyéni vállalkozás


T bbszektor gazdas g

Többszektorú gazdaság

Állam – önkormányzat – nonprofit

Gazdaság – forprofit

NGO – nonprofit

Háztartás - boldogság


Hat k r szerint

Hatókör szerint

Helyi

Mikrokörzeti

Kistérségi

Megyei

Országos


H l zati jellemz k

Hálózati jellemzők

Szakmai szervezetek: Magyar Népművelők Egyesülete, KKOSZ, MIOSZ, TEMI

Szakmai alkalomszerű együttműködés – rendezvények, versenyek

Fejlesztő szakmai műhelyek: TÁMOP, minőségfejlesztés

Minden településen működik közművelődési intézmény.


Alapfeladatok

Alapfeladatok

Iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életesélyt és életminőséget javító tanulási, felnőttoktatás, népfőiskola

Környezeti, szellemi, művészeti értékek, hagyományok feltárása, megismertetése, helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása


Alapfeladatok1

Alapfeladatok

Egyetemes, nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés és befogadás elősegítése, ünnepek kultúrájának gondozása

Ismeretszerző, amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása

A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségéi életének, érdekérvényesítésének segítése


Alapfeladatok2

Alapfeladatok

Kultúrák közötti kapcsolatok kiépítése és fenntartása

Szabadidő kulturális célú eltöltéséhez feltételek biztosítása


Kult rater let

Kultúraterület

  • A közművelődési tevékenységek és szolgáltatások során elsajátítható speciális ismeretek, készségek, hozzáállások, viszonyok, kompetenciák összessége.


Kult rater letek

Kultúraterületek

Helyi kultúra – kulturális örökség

Helyi társadalom kultúrája

Létkultúra

Az önkifejezés és kreativitás kultúrája

Ünnepi és elit kultúra

Az együtt élő másságok kultúrája

Közhasznú szolgáltatások kultúrája


Tanul s

Tanulás

  • Olyan kumulatív folyamat, amelynek során az egyén lépésről, lépésre egyre bonyolultabb és elvontabb ismeretekre tesz szert, és ezeket az ismereteket ténylegesen elsajátítja.


Tud s

Tudás

A dolgokról, jelenségekről, természetről, társadalomról való vélekedés. Birtokában a dolgokról, jelenségekről, megnyilvánulásokról megállapítható, hogy melyek igazak, hamisak, mi az ami helyes, illetve helytelen, mi az ami valós illetve valótlan.

Kapcsolódik a kompetenciához, jártassághoz, képzettséghez.

Lehet elméleti vagy gyakorlati.

Formái: objektív, szubjektív, morális, vallási.


Form lis tanul s

Formális tanulás

Szervezett és strukturált (oktatási, képzési rendszer) közegben történő tanulás, mely hivatalos elismeréssel zárul.


Inform lis tanul s

Informális tanulás

  • A napi élettevékenység keretében történő, nem feltétlenül tudatos tanulási tevékenység.


K szs g

Készség

Meghatározott feladat, munka ellátásához elengedhetetlen tudás, gyakorlat, amelyre az egyén tanulás, képzés vagy gyakorlati tapasztalatok útján tesz szert.

Alapkészségek: írás, olvasás, számolás, kommunikáció – IKT és idegen nyelv), döntésképesség, munkaszervezetben részvétel képessége, önálló tanulás


Kompetencia

Kompetencia

Helyzettől függő megfelelő tudás, készség és attitűd.

Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematika és alapvető természettudományos és műszaki tudományos, digitális, tanulás tanulása, szociális és állampolgári, kezdeményező- és vállalkozókészség, kulturális tudatosság és kifejezőkészség (EU Parlament és Tanács ajánlás)


Kompetenci k elismer se

Kompetenciák elismerése

Formális: nyilvános azonosítás, értékelés, akkreditáció (oklevél, bizonyítvány)

Társadalmi/szakmai: munkaerőpiacon, vállalati szervezetben

Nem formális: annak elismerése, hogy az egyén rendelkezik a foglalkozás gyakorlásához szükséges kompetenciákkal annak ellenére, hogy formális elismeréssel nem rendelkezik.


Alkalmazkod k pess g

Alkalmazkodóképesség

Az egyén mobilitási képessége arra, hogy megszerezzen, megtartson egy munkahelyet, illetve továbbfejlessze, megújítsa szakmai kompetenciáit.


Gener ci k k z tti tanul s

Generációk közötti tanulás

Lehetővé teszi tapasztalatok, ismeretek, jártasságok generációk közötti cseréjét, nemcsak az idősebb generáció tapasztalatainak továbbadását.


K zm vel d si tev kenys gek

Közművelődési tevékenységek

Információs

Ismeretterjesztés

Képzés

Nem-formális tanulás

Kiállítás rendezés

Művelődő közösségek tevékenysége

Népművészet

Kreatív ipar

Rendezvényszervezés

Szakmai tanácsadás és szolgáltatás


K zm vel d si tev kenys gek1

Közművelődési tevékenységek

Nem programszerű tevékenység

Tábor

Nemzetközi együttműködés

Kiegészítő szolgáltatások

Területfejlesztés

Vidékfejlesztés


Inform ci s tev kenys g

Információs tevékenység

A közönség, a látogatók, az érdeklődők tematikusan szerveződő, több csatornán történő tájékoztatása.

A közönségtől érkező visszajelzésének fogadása.


Ismeretterjeszt s

Ismeretterjesztés

A társadalom- és természettudományok, a technika eredményeit, a művészet értékeit a közönség számára közérthetően, érdekesen, érdeklődést felkeltően teszi hozzáférhetővé. A felnőttek tanulásában nagy jelentősége van. Célja a tudományok népszerűsítése, a tudományosan megalapozott ismeretek népszerűsítése, az általános műveltségi színvonal emelése, a szakmai ismeretek bővítése, állampolgári ismeretek nyújtása, és a művészi befogadás folyamatának segítése. Kiterjed a gyermekek és ifjak iskolán kívüli, és a felnőttek iskolán túli művelődésére.


K pz s

Képzés

Az a tevékenység, melynek célja, hogy a tanuló új ismereteket, készségeket, kompetenciákat sajátítson el, meglévő tudását bővítse, illetve meghatározott képzettségek szerezzen. Felnőttképzés az iskolarendszeren kívüli képzés, melynek résztvevői a tankötelezettségüket teljesítették.


Non form lis tanul s

Non-formális tanulás

A munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez. (2001. évi CI sz. Felnőttképzési Törvény)


Ki ll t s

Kiállítás

Élőlények, természeti kincsek, tárgyak, áruk vonatkozó információkkal ellátott, meghatározott tematika szerinti bemutatása, közszemlére tétele.


M vel d si k z ss gek

Művelődési közösségek

Érdeklődési kör és az önképző társas tevékenység szerint elkülönülő – jogi személyiség nélküli – lakossági csoport, mely rendszeresen, állandó helyen működik. A tagok a tevékenységben önkéntesen vesznek részt.

Elsődleges célja a társas együttlét, a közösségi élet, szórakozás


N pm v szet

Népművészet

Tág értelemben valamennyi népművészeti ág.

Szűk értelemben tárgyak művészi megformálása.

Népzene, néptánc, díszítőművészet, népviselet, tárgyalkotó népi kismesterségek.


Kreat v ipar

Kreatív ipar

Gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességben rejlik.

Képes a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyet teremteni.

A 12 szektorból a közművelődésben is jelenlévők: film és videó, zene és előadó művészet, képző- és iparművészet, kézművesség


Rendezv nyszervez s

Rendezvényszervezés

A kultúra értékeit bemutató, azok megismerését célzó, vagy szórakoztató jellegű, szervezett közösség, közönség részvételével rendezett összejövetel.

Egyetemes, nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, ünnepi kultúra gondozás, hagyományápolás, egyéni és csoportos művelődés célú és szórakoztató szabadidőeltöltést szolgáló tevékenység.


Szakmai tan csad s s szolg ltat s

Szakmai tanácsadás és szolgáltatás

Szakmai munkát segítő tevékenység

Területei: közművelődési tanácsadás, szakmai elemzés, fejlesztés, térségi, regionális rendezvényszervezés, szakmai kapcsolatok gondozása, együttműködés szakmai szervezetekkel, szakmai műhelyek, információs szolgáltatás, kulturális értékek bemutatása, szakmai képzés, továbbképzés


Nem programszer tev kenys g

Nem programszerű tevékenység

Nyitvatartási időben valamennyi látogató által igénybe vehető ingyenes szolgáltatás az erre a célra kijelölt terekben.


T bor

Tábor

Több napos, összefüggő, azonos résztvevői körrel zajló, képzéssel összekötött vagy anélkül szervezett szabadidős rendezvénysorozat.


Nemzetk zi egy ttm k d s

Nemzetközi együttműködés

Különböző országokban működő szervezetek részvételével megvalósuló tevékenység interkulturális tanulással. (projekt, testvértelepülés)


Kieg sz t szolg ltat sok

Kiegészítő szolgáltatások

Alapszolgáltatáshoz kapcsolódó kisebb jelentőségű szolgáltatáselemek.


Ter letfejleszt s

Területfejlesztés

Kormányzati beavatkozás sorozat, mely a regionális fejlődés spontán folyamatait korrigálja. Egyenlőtlenségeket mérsékel. (TÁMOP, TIOP)


Vid kfejleszt s

Vidékfejlesztés

Célja a vidéken élők helyben tartása, vonzó élettér és munkakörülmények létrehozása, a helyi erőforrások átgondolt, integrált és fenntartható hasznosítása. (agrárgazdaság jövedelmezőségének javítása, vállalkozásfejlesztés, vidéki környezet vonzóvá tétele, szektorok közötti együttműködés ösztönzése, jövőjét formálni képes aktív vidéki társadalom kialakítása


  • Login