1 / 96

KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA IDEGENFORGALOM ÉS SZÁLLODA SZAK GYÖNGYÖS

KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA IDEGENFORGALOM ÉS SZÁLLODA SZAK GYÖNGYÖS. Utazásszervezés. I. A turizmus, mint jelenség. Fogalmak: Turisztika/turizmus: - touristiqe – természetjáró, turista, turisztikai, utazási szóból ered, ill. az idegenforgalom (a német Fremdenver- kehr fordítása) szinonim

raoul
Download Presentation

KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA IDEGENFORGALOM ÉS SZÁLLODA SZAK GYÖNGYÖS

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. KÁROLY RÓBERT FŐISKOLAIDEGENFORGALOM ÉS SZÁLLODA SZAKGYÖNGYÖS Utazásszervezés

  2. I. A turizmus, mint jelenség • Fogalmak: • Turisztika/turizmus: - touristiqe – természetjáró, turista, turisztikai, utazási szóból ered, ill. az idegenforgalom (a német Fremdenver- kehr fordítása) szinonim - lényege: az állandó lakóhelyünktől való ideiglenes elszakadás, rövidebb vagy hosszabb ideig tartó helyvált. - Hágai Nyilatkozat (1989): „A turizmus magában foglalja a személyek lakó-és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatást, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.” - alapja a szabadidő - mindig békés célú, önkéntes - indíték: szabadság, üzlet, egészség, tanulás, konferencia, rokon, barát, vallás, sport, kultúra, egyéb - a résztvevők megszerzett jövedelmüket az adott célország- ban költik el  fogadóterületen többletforgalom - cél: belföldi forgalom növelése (MT Rt.)

  3. I. A turizmus, mint jelenség - tevékenységi kör (mint a szabadidő részterülete) - mozgalom (pl. természetjáró, utazás, stb.) - tercier (szolgáltató) ágazat része - ágazatok! - keresletet befolyásolja: szabadidő, diszkr. Jöv., motiváció - kínálatot befolyásolja: vonzerő, infrastruktúra, szállás, étkezés, szórakozás, higiénia, vendégszeretet, árak • fogadó terület: az a terület, amelyet az idegenek felkeresnek • küldő terület: ahonnan érkeznek • forgalom/tranzitfolyosó: a kettő között jön létre, az idegenforgalom átvonulási területe A turizmusban résztvevők feladata ezt az áramlási vonalat kiépíteni, határátlépőkkel, éttermekkel, szervizekkel, információs és pihenési szolgáltatásokkal, üzemanyagtöltő állomásokkal, stb.

  4. I. A turizmus, mint jelenség • turista: - def: az a személy, aki 24 órát meghaladó ideig tartózkodik a célterületen (országban). - példa: kfi, kf-ön élő hazai állampolgár, kfi. közl. eszköz szem. - motivációja: szórakozás, kíváncsiság - látogatón belüli kategória a kirándulóval - fajtái: - kiránduló, természetjáró - külföldre utazó, vagy onnan érkező személy - országjáró, vagy más helységekbe látogató - jellemzői: - egészség (pihenés) - szabadidő - ismeretlen tájak - kikapcsolódás (motiváció)

  5. I. A turizmus, mint jelenség • kiránduló: - időszakosan látogat el egy területre - nem tölt el 24 órát egy helyen - pl: napi látogató, tengeri körút résztvevője, kfi közl. eszköz szem. • idegen: - nem otthonos a meglátogatott környezetbe  segítségre van szüksége –vezetni kell - rövid ideig marad • forgalom: - „jövés-menés” - a látogatás útvonalán közlekedő személlyel kapcsolatos tevékenység. • utazási csomag: - szolgáltatás, amely az utazással összefüggő szolgáltatásokból legalább kettőt tartalmaz. (személyszállítás, szállás és ezzel összefüggő szolgáltatások, étkezés, idegenvezetés, kulturális program stb.) Ez független attól, hogy az egyes szolgáltatásokat együtt, vagy külön-külön számlázzák az utas részére.

  6. I. A turizmus, mint jelenség • Idegenforgalom: - két ország vagy hely máshonnan érkező turistáinak, látogatóinak a forgalma - közgazdasági kategória - szűkebb értelemben: azon helyváltoztatások összessége, melyeknek a részesei (árufogyasztók, szolgáltatások igénybe vevői) átmenetileg tartózkodnak a meglátogatott helyen. - Az Idegenforgalmi Tudományos Szakértők Nemzetközi Egyesülete (AIEST) szerint: „Az idegenforgalom azoknak a kapcsolatoknak és jelenségeknek az összessége, amelyek utazásból és nem az adott településen lakók tartózkodásából adódnak, ha a tartózkodás nem letelepülés jellegű, és nem kapcsolódik hozzá keresőtevékenység.”

  7. I. A turizmus, mint jelenség - két nagy ágazata: - nemzetközi idegenforgalom: külföldi állampolgárok valamely célból hazánkba történő utazása és itt tartóz- kodása, valamint hazai állampolgárok külföldre történő ki-és visszautazása - belföldi idegenforgalom: magyar állampolgárok lakhelyüktől más helyre történő utazása átmeneti jelleggel, ott- tartózkodással - ezt a 2 fő ágazatot egészíti ki az átmenő/tranzit turizmus • Idegenvezető: - információkat közvetít az országunkba látogató idegeneknek - koordinálja az itt-tartózkodásukat - ismerteti az egyes látnivalókat - több nyelven beszél, szervezői, pedagógiai képességek - az utazásszervező megbízottja (jó kapcsolat) - szoros kapcsolat: turisták, referens, szolgáltatók

  8. II. Az utazási vállalkozások I. Az utazási iroda létrejötte:  Kezdetben: - kezdetben elszenvedték a feltételek miatt, eszköz volt - cél: A-ból B-be - kevesen vettek benne részt - utazás okai: - sokáig a kereskedelem, létfenntartás - politikai, állami, vallási (zarándoklat) - pihenés (ókorban gyógyfürdők) - műkedvelés (követelek, kalandorok, vándorok, Grand Tour: XVII. századi angol arisztokrácia)

  9. II. Az utazási vállalkozások  Thomas Cook: - az utazási irodák atyja - 1841: 570 fő, vonaton, alkoholellenes liga, Leicester- Loughboroughba 1 shillingért (mai charter ) - agresszív ügynök, felismeri a gazdasági lehetőséget - szoros kapcsolat a közlekedési vállalatokkal - 1850: havi folyóirat utazási ötleteivel (Közel- kelet fegyveres kísérettel, Szent-Föld, USA-csataterek) - 1851: Londoni I. Világkiállítás -10 ezer látogató fogadása - 1866: saját óceánjáró útját szervezi - 1871: 9 főnek világkörüli utat készít - az első hitelkártya, utazási utalvány, úti csekk kibocsátója - 1892-ben meghal, fiára 1700 fős,84 irodából álló hálózat - ma 22 000 fő, 137 ország, 870 iroda

  10. II. Az utazási vállalkozások  Amex: - Henry Wells, William Fargo alapítják - szállítmányozás, pénzügyi szervezet, utazási iroda - travellers cheque  Utazási iroda alapítók: - Alfred Kuoni (Svájc)- luxus autóbusz - Lubin (francia) Chiari (olasz) - Ibusz (1902)

  11. II. Az utazási vállalkozások  XX. századi változások: - elitista turizmus: meleg strand, fürdőhely, tengeri utak - turisztikai boom: század második fele - hatások: - gazdaság: Ny-E: nő a diszkrecionális jövedelem - technikai: közlekedés, kommunikáció fejlődése - szociológia: városiasodás  stressz  kikapcsolódás - politika: kevesebb munkanap, fizetett szabadság - pszichológia: reklám, marketing - ma 3000 millió fő utazik, 350 millió határt is lép át - 70-es évek: olajválság: nincs megtorpanás, más úticél

  12. II. Az utazási vállalkozások II. A magyar utazási irodák fejlődéstörténete: - 1902: megalakul az Idegenforgalmi Utazási Vállalat (1927- től IBUSZ Rt.) Európa legrégibb utazási irodája, ma már kisebb - 1956: Expressz Ifjúsági és Diák Ui, fiatalok sajátos igényeire, volt szocialista országokba, hatalmas iroda, buszpark - 1968: Cooptourist (Magyar Szövetkezetek Ui) főleg szövetkezeti tagoknak sajátos szakmai utak, valutavétel, eladás, jegyértékesítés - 1975: Budapest Tourist (Fővárosi Id. Hivatalból) szervez, lebonyolít bankszerű tevékenység, egyéb szolgáltatás - Malév Air Tours, Volán Tourist: hazánkban is UI-t alapítanak a közlekedési vállalatok, kihasználva a légitársaságokkal való szoros viszonyt, a buszparkot

  13. II. Az utazási vállalkozások - 70-es évek vége, 80-as évek eleje: gombamód sok iroda: Tensi, Mercator, Pegazus, Kompas, Locomotiv, Neckerman, West Travel, OTP, Atlasz, Tantúra, Jorgosz, Chemol) - 1989-ig könnyű irodát alapítani: engedély + kevés tőke - 1996-ban: 990 nyilvántartott UI, 2500 feketén  213/1996 - 1998-ban: ETTW szindikátus (Express, Tensi, Tantúra, West) közösen kezelték a Malév chartereket, 2 évig működött - HTC: Club Espana + Jorgos, átvették a chartert, lefölözték a visszatérítést, mohók és inkorrektek (lefizetések), becsődöl a Jorgos, magával rántja a CE-t is - csődök: West, Great Tours, Eurotours - a magyar piac tönkrement, a külföldiek féltek tőlünk, sorra mentek csődbe az irodák, főleg a 70-es, 80-as években alakultak

  14. II. Az utazási vállalkozások III. Magyarország külföldi turizmusa: - Trianon: jelentős terület,- állampolgár veszteség - 1937-re rendbe jön a falusi turizmus - háború: hatalmas károk - I. szakasz -1945-1955: gazdasági helyreállítás, elzárt, hazai üdültetés - II. szakasz - 1956-1963: 56-os forradalom  politikai elszigeteltség, ebből kitörés a nyitással, külföldi jöhetett - III. szakasz: 1964-1978: testvár szocialista országokból jöttek- cseh, lengyel, NDK-s, jugoszláv beutazó forgalom - IV. szakasz: 1979-1989: lazulnak a kötöttségek (vízum, valuta), szabad a ki-beutazás, hazánkban fizetővendég- látás, nyaralók, szoc. turizmus - a tur. kínálat még a kereslet után kullog, de lépések: BTF - nyitás, de nem tudjuk elhelyezni a beutazó forgalmat: 300 milliós magyar- osztrák szállodafejlesztési hitelkonstrukció

  15. II. Az utazási vállalkozások - kialakul a tur. állami intézményrendszere (OIH) - 1978-ban utazási irodák, Danubius, BKK, Ferihegy II., - cél: promóció a szezonalitás csökkentésére  gyógyüdülés, konferencia-turizmus - 80-as évek: fejletlenség, hiányhelyzet, elmaradott infra- struktúra, EXPO megrendezésének lemondása - probléma: szezonalitás, tartózkodási idő rövidülése, devizabevételek szűkössége, túlzott területi koncentráció - V. szakasz-1989 (rendszerváltás): a legvidámabb barakk, a 2 Németország találkozóhelye, nem vagyunk olcsók az osztrákoknak és a KGST-országoknak sem - hanyatlik a belföldi turizmus: piaci árak, infláció, bérek stagnálása, szociálturizmus megszűnése

  16. II. Az utazási vállalkozások - 1990 után: tőkehiány + nehéz adózási és hitel feltételek  lassan alakul ki a magánszféra, nagyvállalati privatizáció, jugoszláv háború - ennek ellenére a 90-es években fejlődés - szocialista világrendszer összeomlása: nagyvállalatok kiszo- rultak a piacról, pozíciót vesztettek (Ibusz, Aeroflot) - megindult a privatizáció az országokban: UI-k, szálloda- láncok alakulnak- kis létszám, hozzáértés  szabályozás - mai értékeink: gazdag építészeti, kulturális örökség, kitűnő bor, ízletes ételek, hagyományos vendégszeretet, demokra- tikus légkör, de rossz közbiztonság - mai utas: közúton jön inkább, magánszálláson vagy szállo- dában lakik, alacsonyabb fizetőképességű, elégedett az ár/érték aránnyal, hű  létszámban 8., bevételben 40. - Széchenyi terv: hatalmas lendület: szállodaépítés, témaparkok,

  17. II. Az utazási vállalkozások IV. Az utazási irodák funkciói: a, tanácsadó: - létalap, ma könnyebb információhoz jutni  profi, személyre szóló szolgáltatás a döntéshez (counsellor,tanácsadó) - szakmai ismeret - kiváló kommunikáció - emberismeret - ingyenes, de felszámolhatnak érte b, közvetítő: - a szolgáltatókat hozza közel az ügyfélhez, közvetít - menetjegy-eladás, szállás, közlekedési eszközök bérlése, belépőjegyek, konferenciaszervezés, idegenvezető, transzfer, biztosítás, valuta, útikönyv - licence-hez is köthető (IATA)

  18. II. Az utazási vállalkozások - szolgáltatói szabályok a közvetítésben: - információ, dokumentum jegy átadása - promotál, külön szolgáltatásként értékesít, ár - letétbe helyezi e bevételt, elszámol - jutalék cserébe, c, termékelőállítói: - szervezett utak: több, eltérő tur. szolgáltatás vegyítése - csomagtúra: kínálati céljából jön létre - forfait (átalány díjas): kereslet alapján (ajánlatkérés) - kreativitás, szakma, konkurencia figyelése

  19. II. Az utazási vállalkozások V. Utazási vállalkozások típusai: - közvetítő szerep az utazó és szolgáltató között - befolyásolja a kereslet és a kínálat optimális alakulását - nem csak szolgáltatásokat közvetít: megtalálják a legmegfelelőbb szolgáltatókat, jó árat alkud ki - csomagban értékesít Utazással foglalkozó vállalkozások kategóriái: 1. túraszervező (tour operator) 2. utazási ügynökség (travel agency) 3. utazási iroda (travel bureau)

  20. II. Az utazási vállalkozások V. 1. Utazásszervező vagy túraszervező - saját szervezésű/egyedi megrendelés szerint állít össze programokat kf-ről bf –re vagy fordítva - utazási szerződést használ - közvetlenül vagy közvetítőn keresztül értékesít - nagykereskedő, aki saját kockázatára nagy mennyiségben bevá- sárol tur. szolgáltatásokat , majd csomagban értékesíti - nagy, tőkeerős cégek (TUI, Neckerman, LTU, DER, ClubMed) - jól képzett szakembergárda áll rendelkezésükre - a „bevásárlásaikat” alapos piackutatás előzi meg - cél: versenyképesség (versenyképes árak, árkedvezmény) - igényes katalógus - célcsoport meghatározása - termékspecifikáció: városlátogatás, hajóutak, üdülések - horizontális (egyesülve) és vertikális integráció (légitársasággal, szállodával csoportosulva)

  21. II. Az utazási vállalkozások Nemzetközi utazásszervezés: - belföldről külföldre - külföldről külföldre - külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazásainak belföldi szervezése - külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazások értékesítése - külföldi szálláshely belföldi értékesítése Belföldi utazásszervezés: Utazásszervező által szervezett belföldi úti célú utazások szervezése, ért. Nem utazásszervezés: - önállóan (nem package) értékesített közl. szolg.- menetjegy - szobafoglalás - sport-és kulturális rendezvényre jegyárusítás - helyi programszervezés - idegenvezető szolgáltatás

  22. II. Az utazási vállalkozások Utazásközvetítő: - az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottja - ként, v. külföldi utazásszervező bizományosaként köti meg - más utazási iroda/túraszervező szolgáltatásait/csomagtúráit árulja jutalék fejében - a jutalék mértéke 8-12% - egyéb feltételekkel együtt szerződésben rögzítik - kis létszámú személyzet, utcai iroda, nagy kirakat, akcióik, színes plakátok - a turistával személyesen foglalkoznak  személyre szabott tájékoztatást V. 2. Utazási ügynök : - kiskereskedelmi tev. (más kereskedők, utazási irodák által szervezett utazások / szolg. szervezése, értékesítése, közvetítése) + egyéb járulékos tevékenységek (pénzvál- tás, útikönyvek, biztosítások) pl. Tourinform, Tekergő

  23. II. Az utazási vállalkozások V. 3. Utazási iroda: - különféle turisztikai szolgáltatások közvetítése - tevékenység: szállások, menetjegyek értékesítése , koncert, színház jegy esetleg egyedi megrendelésű út - közvetlen kapcsolat a szolgáltatókkal (jutalék) és az utassal - a gyakorlatban a legtöbb utazási iroda egyben utazási ügynök is, ha nagykereskedő által szervezett programot viszonteladóként árulja - gyűjtőnév is az utazási vállalkozások tevékenységétől függetlenül: mindazon szolgáltatásnyújtókat, amelyek turisztikai csomag előállításával, értékesítésével foglal- koznak, vagy más szolgáltatók (szállás, közlekedés, biztos. programok) termékének közvetítésével, emellett más, az utazáshoz kapcsolódó ügyek intézésével, esetleg más üzleti vállalkozásokkal is bővítik kínálatukat

  24. III. Utazásszervezés,-közvetítés feltételei 213/1996. (XII.23). sz. k. rendelet módosított változata A turizmus tevékenységeit szabályozzák: utazásszervező,- közvetítő tevékenység, utazási szerződés, idegenvezetés, ker. szálláshelyek osztályozása, TUCE. • utazásszervező: - utazási szerződés alapján saját szervezésű, vagy egyedi megren- delésre összeállított utazást belföldre, bfről/kfre közvetlenül/ közvetítővel értékesít - kfi utazásszervező hazánkba történő utazását belföldön szervezi - kfi utazási vállalkozó megbízásából kfről kfre történő utazást szervez - kfi szálláshelyet bf-ön értékesít - rendezvényszervező utazási csomagot értékesít - az utazási vállalkozás nyilvántartását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (GKM EKH) végzi.

  25. III. Utazásszervezés,-közvetítés feltételei A vállalkozó nyilvántartásba vételének feltételei (cégbejegyzés) Utazásszervező,-közvetítő tevékenységet csak az folytathat, akit a hatósági nyilvántartásba bejegyeztek. A bejegyzés kérelemre történik. A GM EKH az út. vállalkozót a köv. feltételek együttese alapján veszi nyilv. - a cégjegyzékbe, az előírt bírósági/hatósági nyilvántartásba bejegy. - megfelel az alábbi személyi és vagyoni feltételeknek: a, személyi feltételek: - vezető állású munkavállalója büntetlen előéletű, főállású - vezető beosztású tisztségviselője nem szerepelt olyan utazási vállalkozásban, melyet töröltek a kérelem benyújtását megelőző 5 évben - legalább egy alkalmazott utazásszervezői szakmai minősítő vizsgával vagy igazoltan 10 év gyakorlat (nem főiskolai diploma) b, vagyoni feltételek: - vagyoni biztosítékkal rendelkezik, ami lehet: - bankgarancia (nem lekötött, kezességvállalás, fizikailag nem áll rendelkezésre, mint egy hitel, díjat fizetsz érte) - Biztosítóval kötött biztosítási szerződés - Pénzintézetnél lekötött, elkülönítetten kezelt pénzbeni letét (kaució)- kamatot kapsz vagy nem, ott a pénz Évente felülbírálja.

  26. III. Utazásszervezés,-közvetítés feltételei - vagyoni biztosíték köteles: - belföldről külföldre történő kiutazás - külföldi szálláshely értékesítése - külföldi utazásszervező által szervezett utazásnak bizományosként való értékesítése - belföldről belföldre történő utazásszervezés - vagyoni biztosíték mértéke: - a számviteli törvény szerinti elszámolandó értékesítési nettó tervezett árbevétel (a bruttó árbevétel ÁFA-val csökkentett összege) 12 %-a, de minimum 4 millió forint. - charterjárat esetében :20%-a, de minimum 20 millió - u.ez garantált szerződések esetében, ha ezek forgalma a tervezett árbevétel 25%-át meghaladja) - 3%-os a belföldről belföldre utaztatásnál, min. 500 ezer

  27. III. Utazásszervezés,-közvetítés feltételei - vagyoni biztosíték felhasználható: - kizárólag az utasok kártalanítására fordítható, felhasz- nálása esetén 30 napon belül pótolni kell. - fedezetet nyújt a teljes/előleg visszatérítésére, hazah. - a bankgarancia kötésétől számított 12 hónapra vonatkozó árbevételre számolják, október 31.-ig be kell jelenteni - felfüggeszthető, ha az etikai kódexet nem tartja be - hatósági nyilvántartásból törlik, ha pl. nem jól használja fel a vagyoni biztosítékot (GM, MUISZ, Önk.Jegyzője, maga - az utazási irodának nyilatkozni kell, hogy az utazásszervező tevékenységből az indulás évében milyen árbevétel tervez és milyen jellegű tevékenységet végez (utazásszervező vagy utazásközvetítő). - nem vehető nyilvántartásba: lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó köztartozás (adó, illeték, vám, tb-és egészségbiztosítási járulék). • A GKM az utazási vállalkozást közhitelű hatósági nyilvántartásba bejegyzi. • az utazási iroda működési engedélyét ezután a területileg illetékes önkormányzat jegyzője adja ki.

  28. III. Utazásszervezés,-közvetítés feltételei • Saját irodahelység, mely másra nem használható (ha nem találkozik) • Igazolnia kell, hogy tevékenységét a bejegyzést megelőzően nem kezdte meg. • Igazolnia kell a tevékenységgel összefüggő egyéb szolgáltatások engedélyeit Az utazási irodák működését ellenőrző szervek: - Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala - területileg illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőség - a területileg illetékes jegyző Működési engedély: - ha az iroda az összes követelménynek megfelelt - köteles az irodába jól látható helyre kifüggeszteni. - a regisztrációs számot köteles a céges levélpapíron és valamennyi kiadványán – olvashatóan – szerepeltetni.

  29. IV. Nemzetközi normák Jelenleg nincs egységes nemzetközi szabályozás az UI-k működésére, kivéve amit a nemzetközi jog érint. Beléptünk az EU-ba, ránk is vonatkoznak a nemzetközi szervezetek előírásai: - társaság alapítása - ÁFA- kulcsok: 12% UI-ra, 6-12 % közlekedésre és szállodai szolgáltatásra (jelenleg a kfi utazás ÁFA kulcsa 0%, bfön az általános ÁFA-kulcs 20 %) - munkaerő-forgalom - tagországok közötti közlekedést szabályozó törtények - kulturális/környezeti örökségre vonatkozó szabályok - légiforgalom - közösségi útlevél - turista egészségügyi ellátása - fogyasztóvédelem

  30. IV. Nemzetközi normák • Liberalizált ország (angolszász) - nincsenek merev törvények, a magánvállalkozások által elfogadott kódexek alapján dolgoznak • Vegyes gazdasági rendszerű országok (Franciaország, Olaszország, Portugália, Svájc, Ausztria, Egyiptom, Marokkó, Japán) - szigorúbb szabályok pl spanyol szabály Latin-Amerikában, É-Afrika • Központosított gazdaságú ország (hajdani szoc. Országok, Kuba, arab és ázsiai országok) - a magántulajdon nem elfogadott, nincs szabályozás, mert nincs verseny (egy állami UI az összes szolgáltatásra)

  31. V. Nemzetközi szervezetek • Működési elvük: - struktúra: - időszakosan ülésező Vezetőség - egy Közgyűlés - egy állandó Titkárság - szakmai etikai kódex - Bulletin/hírlevél kiadása - garanciális alapok a csődök fedezésére • Nemzeti szövetségek: - Németország: DRV - Magyarország: MSZSZ, Szállásadók és Falusi Vendéglátók SZöv.

  32. V. Nemzetközi szervezetek • Nemzetközi szövetségek: - IATA (International Air Transport Association) - IAH (Association of International Hotel) - WATA (World of Asaociation of Travel Agencies) - WTO (World Tourism Organization) –Turizmus Világszervezete - kp. Madrid - tagjai: tényleges, társult, csatlakozott tagok - cél: a turizmus előmozdítása, hozzájáruljon a gazd. fejlődéshez, a békéhez, jóléthez, emberi jogok, tiszte- letben tartásához - különösen figyel a fejlődő országokra - tanulmányokat készít (statisztika, területi szervezés) - World Travel and Tourism Council (WTTC)- Utazási és Turisztikai Világtanács - cél: meggyőzi a kormányokat a turizmus gazdasági és stratégiai jelentőségéről, segíti a környezetbarát turizmust - ajánlásokat dolgoz ki, statisztikát prognózist készít

  33. VI. Utazási iroda alapítása Egy iroda alapítását számos vizsgálatnak kell megelőznie, mely alátámasztja a vállalkozás életrevalóságát (iroda típus, létszám, piac ismerete).  megvalósíthatósági tanulmány  A megvalósíthatósági tanulmány részei: 1. piackutatás a, adatok gyűjtése b, adatok rendezése, szerkesztése, elemzése c, eredmények interpretálása 2. pénzügyi – gazdasági tanulmány 3. UI telepítésének vizsgálat

  34. VI. Utazási iroda alapítása 1. Piackutatás - def: olyan vállalkozói tevékenység, mely valamely termék, szolgáltatás iránti valós vagy potenciális kereslettel ill. ezek létező kínálatával kapcsolatos összes információ megszerzésére irányul azért, hogy döntéseket lehessen hozni egy adott területen és egy adott időpontban. - 3 helyzetben érdemes az UI-nak piackutatást végeznie: - iroda alapítása előtt - megalakítása után, amikor terveit és vállalati stratégiáját definiálja - valamely termék piacra dobását megelőzően - szükséges szakterületek: - közgazdaságtan - matematika - statisztika - szociológia - informatika - pszichológia Bonyolultabb, szerteágazóbb piackutatásnál erre szakosodott céget bízzunk meg.

  35. VI. Utazási iroda alapítása - a piackutatás részei: a, adatok gyűjtése - kutatás jellemzői: - kereslet minőségi vizsgálata: - ki utazik? (demográfia) - miért? (indíték) - mikor és hogyan? (termék) - ki és mi befolyásolja az út megvásárlását? - fogyasztó attitűdje? - fogyasztó szükségletei, vágya, lehetősége - kereslet mennyiségi vizsgálata: - valós kereslet adatai - potenciális kereslet - piaci szegmensek - kínálat minőségi, mennyiségi jellemzői: - versenytársak száma, típusa - konkurencia pénzügyi, ügyviteli, kereskedelmi szerkezete - múltbani, várható fejlődésük - termékei, promóciója

  36. VI. Utazási iroda alapítása - kutatás forrása: - felmérések, interjúk - belső forrás: utas-nyilvántartás, minőségellenőrzési lapok - külső forrás: lakosság fogyasztási szokásairól szóló publikációk (KSH, bankok, turisztikai szervezetek, MTRT) b, adatok rendezése, szerkesztése - fázisai: - megtisztítjuk az adatokat - szerkesztés (számítógép) - statisztikai módszerek alkalmazása

  37. VI. Utazási iroda alapítása c, eredmények interpretálás - a kijövő adatokból beszámolót kell készíteni - ekkor már ki kell derülnie: - a várható ügyfélkör demográfiai adatai - várható utazási szükségletei, vágyai - sok-kevés iroda van a térségben - várható növekedési ráta - irodai háttér: mely piactípushoz van szakemberünk, tudásunk, utazásszervezői kapcsolatai, meglevő ügyfélkör eldöntöttük a cég típusát, tevékenységi körét, tudjuk mi jellemzi a keresletet (ki kell elégíteni), formáját, gazdálkodását

  38. VI. Utazási iroda alapítása 2. Pénzügyi-gazdasági tanulmány A kiválasztott piaci szegmens befolyásolja az iroda belső struktúráját és a pénzügyi eszközöket, amelyre szüksége van a kezdéshez  gazdasági tanulmány az induló költségvetésről, az első gazdasági év bevételeiről: - alaptőke, kaució mértéke - működési engedély beszerzésének költsége - irodahelység vásárlásának/bérlésének költsége - image kialakítása (logo, márkanév) - alkalmazottak bére, költsége - biztosítások díja - szolgáltatók licence - informatika díja - előfizetések, irodaszerek - közüzemi díjak - adók - tartalék - nyitás költsége

  39. VI. Utazási iroda alapítása 3. Telepítés vizsgálata: A telepítés helye (város, városrész) a kiválasztott szegmenstől függ, ehhez érdemes ismerni a városrendezési terveket, a városrész térképére bejelölni a konkurenciát, lakóparkokat, közlekedési vonalakat. Jó ha van parkolási lehetőség, irodavezető közel lakjon a céghez. - nagybani UI telepítése: - jobb, ha nagyvárosba települ (sok viszonteladó) - nem feltétlenül kell jó helyen levő iroda (lehet lakás stb.) - beutaztató iroda (fogadó iroda): - reptérrel rendelkező városba - komoly turisztikai vonzerővel bíró városba - tranzitáló, vagy üdülésre szakosodott küldő iroda: - nagy forgalmat bonyolító helyen (jó kirakat, külsőség) - vállalati ügyfélkör esetén: üzleti negyed

  40. VII. Utazási iroda kialakítása, berendezése A dekorációnak, bútorzatnak hozzá kell járulnia a következőkhöz: a, nagyobb hatékonyság a munkában - minden dokumentum könnyen elérhető legyen - ne legyen felesleges mozgás - segítse a csapatmunkát - munka ellenőrizhető legyen - jó beosztott-főnök kapcsolat legyen b, jó vállalati image - tágas terek, hely a várakozásra - külön tárgyalók - pult rendszert ne! - képernyő az ügyfél felé c, alkalmazott személyes értékének emelése

  41. VII. Utazási iroda kialakítása, berendezése c, alkalmazott személyes értékének emelése (jól érezze magát): - ergonómiailag kényelmes bútorok - jól elérjen mindent - rendezett munkaasztal (nincs étkezés!) - közelben fax, másoló - zavartalan munkatér - asztal előtt 2 kényelmes szék Általánosságok az alaprajzban: - tájképszerű: tágas terek, térelválasztók (állvány, virág), de fontos a közlekedési útvonal biztosítása - világos falak, színes, de ízléses dekoráció (kép, virág) - sok tároló- rész (nyitott, zárt) - fő közlekedésnél: járólap, majd parketta - halk zene - külsőleg illeszkedjen a környezetbe

  42. VIII. Utazási iroda szervezeti felépítése A belső szervezet attól függ, melyik az elsődleges funkció, egyben meghatározza a tevékenységeit és a méreteit.  Kis (kiutazó) iroda szervezeti felépítése: - igazgató - könyvelő és titkárnő - néhány eladó - kisebb helység - a néhány alkalmazott minden feladatot ellát  Középméretű (ki, beutaztató iroda) szervezetei felépítése: - társasági forma általában kft. - igazgató - pénzügyi terület (ehhez titkárnő/asszisztens) - megoszlik a belföldi és nemzetközi termelés - belföldi termelés: eladók - nemzetközi termelési terület: utazásszervező - részmunkaidős foglalkoztatott

  43. VIII. Utazási iroda szervezeti felépítése  Nagybani UI szervezeti felépítése: - főleg Rt - Közgyűlés: a csúcson áll, ő képviseli a részvényesek érdekeit, vállalja a kockázatot - Igazgató tanács: a Közgyűlés választja meg tagjait, melynek fő bizalmasa a vezérigazgató, aki tervezi, szervezi és vezeti a vállalatot. - 4 elkülönített terület: a, ügyvitel: - szigorú ellenőrzést igényel - ok: rövid ideig, de nagy pénzösszegeket kezel - folyamatosan elemzi a cég pénzügyi helyzetét - napi könyvelés, mérlegkészítés, ktg és bevétel ellenőrzés, szolgáltatók kifizetése, számlázás b, technikai terület: - csomagok tervezése, összeállítása, piacra dobása - komoly utazásszervezői feladat - fejlett: nagyban UI és fogadó UI - kevésbé fejlett: viszonteladó ui (igazgató, vagy irodavezető)

  44. VIII. Utazási iroda szervezeti felépítése c, kereskedelem: - egyre fontosabb, mert orintálódnak a piac felé - ismerni kell a piaci helyzetet a stratégiához - kereskedelmi szakemberek a piackutatásra, termelés segítésére, PR, katalóguskészítés, reklám, eladók képzése, termék minőség- ellenőrzése, - főleg nagybani és fogadó UI alkalmazza őket d, értékesítése terület: - eladás első területe - közvetlen kapcsolat az ügyféllel - sokszor pályakezdő végzi, nagy hiba! - jobb helyen profi szakember, aki felméri és kielégíti az utas igényeit - kisegítő terület: titkárnők (levelezés, dokumentáció előkészítés, másolás

  45. IX. Utazási iroda dokumentációja A nyersanyag maga az információ, mely elengedhetetlen az utazás-szervezéshez. Maga az informatika az alapja: könnyebb, gyorsabb, integrált, hatékonyabb ügyvitel, komplett adatbank.  1. Tájékoztató anyagok: - 3 fázis: a, beszerzés: - állandóan gyarapítani kell, nem szerencsés ha csak a katalógus áll rendelkezésre - előfizetéses anyagok: OAG (Official Airline Tariff), MÁV- menetrend, OAG Travel Planner, Turizmus Panoráma, Heti Turizmus, HVG, Napi Gazdaság stb.) - ingyenes anyagok: menetrendek, tarifák, hírlevelek - országos dokumentumok: térképek, útikönyvek - személyes dokumentáció (ha van)

  46. IX. Utazási iroda dokumentációja b, rendezés - termék szerint: repülős/buszos út, járművek bérlése, utazásszervezők katalógusaiból 1-1, nyelvtanfolyamok, kalandturizmus, incentive utak stb. - országok szerint: térkép (ország, város), tarifák, szálloda prospektusok, információk az országról - témák szerint: statisztikák, új termékek, kapcsolatok elérhetőségei, feketelista az ügyfélről, piaci tendenciák c, felhasználás, kezelés - vegyen részt a rendezésbe mindenki, akkor könnyen kezeli

  47. IX. Utazási iroda dokumentációja  2. Az UI belső dokumentációja: - rendszerint az UI és a szolgáltatók között használatosak és nem állnak az ügyfél rendelkezésére, szigorú elszámolásúak: nyomtatványok a megrendelésre és visszaigazolásra, lemondására, valamint a jegyek elszámolását segítő lapok - típusai: a, technikai típusú nyomtatványok: - információt kérő lap (ügyfél adatai, prosit kér, ajánlatot) - szolgáltatások aktája (megrendelő, fixen kér egy szolg.) - utazási költségvetési lap (belső előkalkuláció személyre) - belső kérő lap (részlegek között info v. szolg. kérésre) - egyéni ügyfélkarton (elérhetőség, foglalkozás, dátumok, hobby, eddigi utak, potenciális ügyfél) - vállalati ügyfél karton (személy, aki a cégnél utazik, hivatalos utazók szokásai, cég promóciós története, kapcsolattartás, számviteli adatok, cég-hűség, tényleges eladások

  48. IX. Utazási iroda dokumentációja b, ellenőrzési dokumentumok: az ügyfelek érkezése és elutazása (részlegvezető, irodavezető) - akták ellenőrzése (adatszerzés minden akta állapotáról, a cégnél megjelent ügyfelek számáról, adott alkalmazott termeléséről, termékek értékesítéséről stb.) - átalány (forfait) utak előkalkulációjának ell. számszakilag - jegykiadás ellenőrzése - ügyfél elutalások és érkezések ellenőrzése - ügyfelek ABC ellenőrzése (ABC szerint sorba rakni az ügyfeleket) c, könyvelési nyomtatványok: - kp. bevételi/kiadási nyugta (3 másolat) - hitellel rendelkező ügyfelek számláinak terhelése, elismerése (4 példány) - deviza váltási nyugta - sorszámozott számlák az ügyfelekre - műveleti napló napokkal a pénztár és bank számára - számviteli könyvek - nyereség és veszteség kimutatása

  49. IX. Utazási iroda dokumentációja  3. Az UI külső anyagai: Az ügyfélnek adják át, szerepel rajta a cég logója, címe, neve, azonosítási kódja stb. azzal a céllal, hogy image-t teremtsenek (irodával azonosítja). Cél: a céget kellemesnek, megbízhatónak, kompetensnek, hatékonynak láttatni. a, utalvány/voucher b, átalány utazásra vonatkozó útvonal lap (forfait út leírásához) c, típus levelek (szállásnál, utasnak, vállalati ügyfélnek, szolgáltatóknak) d, egyéb jellegű anyagok (regiszter, határidőnapló, írószer, mappák, „bugyi”) Voucher:  definíció: A voucher (megbízólevél) olyan pénzt helyettesítő, illetve pénzügyi elszámolási alapdokumentum, amely a szerződésileg egymással kapcsolatban álló utazási irodák által küldött egyéni vagy csoportos utazások részére szerződésben előírt szolgáltatások (szállás, étke- zés, program, közlekedés, idegenvezetés) igazolására, igénybevéte- lére és fizetésére szolgál. Gazdasági értékkel bíró okmány, melyet az UI ad ki valamelyik beszállítójának címezve, arra kérve , hogy a rajta levő szolgáltatást biztosítson utasának.

  50. IX. Utazási iroda dokumentációja  Jellemzői: - készülhet programonként, szolgáltatásonként, helyszínenként vagy partnerenként is. - a küldő fél az idegenvezetőt vagy az utast látja el vele (kiút: idegenvezető viszi, beút: csoport hozza). - lefűzni egy példányt, odaadni a másikat (esetleg elküldeni a 3.- at). - előre egyeztetett, megszervezett programoknál formális (saját vouchert ad a kinti szolgáltató) - beutaztatásnál sok esetben ez a levelezés a szolgáltatóval (visszaigazolás) - ha valami elmarad a szolgáltató hibájából, azt írásban jelezni kell (voucheren vagy más formában) - fakultatív programot nem tüntetünk fel (kivéve, ha előre fizetett) - pontosnak kell lennie (létszám, időpont, szolgáltatás) - idegenvezetőnek is ellenőriznie kell (anyagi felelősség) - céges logó, pecsét legyen a papíron

More Related