1 / 37

LLL AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS STRATÉGIÁJA ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSFEJLESZTÉSI IRÁNYAI

LLL AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS STRATÉGIÁJA ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSFEJLESZTÉSI IRÁNYAI. Informatikai Szakképzési Konferencia Budapest 2006. április 05. Készítette: Dr. Piros Márta Ph.D. főosztályvezető-helyettes. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

sidney
Download Presentation

LLL AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS STRATÉGIÁJA ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSFEJLESZTÉSI IRÁNYAI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. LLL AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS STRATÉGIÁJA ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSFEJLESZTÉSI IRÁNYAI Informatikai Szakképzési Konferencia Budapest 2006. április 05. Készítette:Dr. Piros Márta Ph.D. főosztályvezető-helyettes Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Felnőttképzési Fejlesztési és Támogatási Főosztály

  2. MOTTÓ Ha a szervezetek úrrá akarnak lenni korunk világának zűrzavarain, legfontosabb erőforrásuknak az embereket kell tekinteniük, és olyan nagyra kell értékelniük a tudást, a tájékozottságot, az alkotó és a vállalkozó szellemet, a kapcsolatépítés képességét, amilyen nagyra a múltban a földet, a munkát és a tőkét értékelték.” Tudás alapú társadalom, melyben az emberi tényező felértékelődött! (GARETH MORGAN)

  3. BEVEZETÉS • Az emberi tényező felértékelődött a stratégiai gondolkodásban, a versenyelőny megszerzésében és megtartásában • A tudás, a tapasztalat, a szakismereta tőke egyik formája, a szervezeti vagyon része, szervezeti stratégiai erőforrás • Az új fogyasztói – szolgáltató társadalom létrejötte jelentősen növeli az emberi erőforrások szerepét a természeti erőforrásokkal szemben • A szerkezetátalakulási folyamatok, hatással vannak a humán tőkére • Igény van a szakképzett humán erőforrás alkalmazására Mindezek igazolják a téma időszerűségét, aktualitását.

  4. Az egész életen át tartó tanulás fogalma(LLL-Life Long Learning) • „Az egész életen át tartó tanulás az iskolai előkészítéstől a nyugdíj utáni korig terjedően magában foglal minden formális, nem-formális és informális tanulást. Tehát az egész életen át tartó tanulás fogalmába minden olyan tanulási tevékenység beleértendő, amely tudás, készségek és képességek fejlesztése céljából történik, személyes, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból.” (Az Európai Tanács (2002/C 163/01) az egész életen át tartó tanulásról)

  5. LLL memorandum, munkaprogram Az LLL memorandum célja: Európa 2010-re a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává váljon, amely biztosítja a fenntartható fejlődést, a több és jobb munkahelyet, a nagyobb társadalmi kohéziót. Az EU 2010-ig szóló munkaprogramjának célja • A minőség javítása • A hozzáférhetőség biztosítása • A nyitottság megteremtése

  6. Az LLL kormányzati céljai A foglalkoztathatóság elősegítése, illetve javítása • Az LLL mint kormányzati programcél • Az iskolarendszerű alap-, közép- és felsőfokú oktatás, képzés, szakképzés, FELNŐTTKÉPZÉS gazdasági-társadalmi igényekhez illeszkedő fejlesztése • A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, illetve térségek esélykiegyenlítésének folyamatos támogatása.

  7. Az életminőség átfogó javítása Versenyképesség növelése Társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítése Fenntartható növekedés és környezetvédelem Az egész életen át tartó tanulás stratégiája Esély-teremtés Új, kormányzási módszerek, közpolitikai technikák Az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése Az oktatás, képzés minőségének fejlesztése Oktatás, képzés és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése Szociálisan hátrányos helyzetűek tanulási lehetőségeinek kiemelt támogatása Oktatás, képzés hatékonyságát segítő eljárások bevezetésének ösztönzése (társulás) Pályaorientáció, tanácsadás, pályakövetés Innovációk támogatása és fenntarthatóságának biztosítása (hálózat-építés) Mérési, értékelési, minőségirányítási rendszerek fejlesztése Nem formális, informális tanulás elismerése Új tanítási, tanulási kultúra Társadalmi partnerség és ágazatközi koordináció erősítése Oktatási, képzési lehetőségekhez való hozzáférés területi feltételeinek javítása Tanulásba, képzésbe történő egyéni és munkáltatói befektetése ösztönzése Munkaerő-piaci és oktatási rendszerek összehangolt fejlesztése Alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése Nemzetközi (európai) együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása Tanulási lehetőségek bővítése Oktatási infrastruktúra fejlesztése Munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok támogatása

  8. 1. Oktatási-képzési rendszer – a gazdaság igényei • A szakmarendszer kialakítása, szakmatartalmak harmonizációja, átláthatósága • Korszerűsíteni kell az iskolai és az iskolarendszeren kívüli képzésben – formális és nem-formális tanulással – megszerezhető, állam által elismert szakképesítéseket, illetve az azok elsajátítását biztosító programokat, tananyagokat, taneszközöket és módszereket, alkalmazva a moduláris felépítést, a kompetencia-centrikus szakmai követelményeket. • Meg kell teremteni az állam által el nem ismert szakképesítések hazai elismerési és egyenértékű beszámítási rendszerét, összehangolva az EUROPASS rendszerrel; ki kell dolgozni a nem-formális tanulás útján szerzett – jogszerűen nem dokumentált – tudás, szakmai képzettség elismerési rendszerét, a Munkavállalói Képzési Kártya bevezetését.

  9. 1. Oktatási-képzési rendszer – a gazdaság igényei • A pályaorientációs ismeretek és képességek fejlesztéséhez a pályainformációs tanácsadó hálózat szélesítése, a jelenleginél még szélesebb körű – minden munkaügyi kirendeltség bázisán történő – hozzáférés megteremtése. • Ösztönözni kell a felsőoktatási, valamint szakképzési intézmények és a gazdaság szereplői közötti kapcsolat erősítését, a gazdaság igényeinek a képzési programokban történő hangsúlyosabb megjelenését.

  10. 2. Az oktatás és képzés tartalmi és módszertani fejlesztése • Korszerű, moduláris, illetve kompetencia-centrikus módszerek és tananyagok fejlesztése, egyéni, illetve nyitott tanulási utakat biztosító programrendszerek, módszerek és tananyagok kidolgozása. • A pedagógusképzési és – továbbképzési rendszer átfogó modernizálása annak érdekében, hogy a pedagógusok és képzők elsajátíthassák azokat a készségeket, kompetenciákat, módszertani, valamint tárgyi tudást, amely lehetővé teszi számukra a változó igényekhez igazodó megújult tudástartalmak eredményes átadását. • Távoktatási rendszerek és programok, illetve e-learning programok és tananyagok fejlesztése célcsoportok, illetve képzési feladatok szerint differenciálva.

  11. 3. Az oktatás-képzés minőségének fejlesztése • Javítani és garantálni szükséges a közoktatás, a felsőoktatás, a szakképzés, illetve a felnőttképzés minőségét átfogó és egységes mérési-értékelési, illetve minőségfejlesztési rendszerek bevezetését és működtetését. Ezen belül: • a minőségirányítás fejlesztése tegye lehetővé, hogy az egyén az egész életen át tartó tanulás során mindig korszerű és azonos értékű szolgáltatásokat nyújtó, oktatási, képzési intézményekkel kerüljön kapcsolatba; • az iskolarendszerben már korábban elkezdődött minőségfejlesztési folyamatokat ki kell terjeszteni és általánosan bevezetni;

  12. 3. Az oktatás-képzés minőségének fejlesztése • az intézmény- és program-akkreditációt kötelezővé kell tenni minden olyan intézmény számára, amely rendszeresen folytat felnőttképzési tevékenységet, ez ugyanakkor kiterjeszti az állami támogatás igénybevételének lehetőségét; a felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszerének ki kell terjednie a tanfolyami felnőttképzési tevékenységükre is; • az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli oktatási és képzési információk rendszerszerű fejlesztése szükséges, az azokhoz való hozzáférés szélesebb körű megteremtése európai uniós források bevonásával; • támogatni szükséges az innovációs tevékenységet; a közép- és hosszú távú intézkedések kidolgozásához és bevezetéséhez kutatásokat kell folytatni és kísérleteket kell indítani.

  13. 4. A jogi feltételrendszer fejlesztése • közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási, illetve a foglalkoztatási és a felnőttképzési, valamint a szakképzési hozzájárulásról szóló törvények és végrehajtási rendeleteik – kialakultak. • Át kell azonban tekinteni megfelelnek-e, lehetővé teszik-e az egész életen át tartó tanulás rendszerének összehangolt működését és fejlesztését.

  14. 4. A jogi feltételrendszer fejlesztése • a felnőttek képzéstámogatási rendszere átfogó átalakításának bevezetése; • a felnőttképzésben oktatók kötelező alap- és továbbképzési rendszerének bevezetése, kísérleti programok megvalósítása alapján; • felnőttképzési intézmények és programok akkreditációjának teljes körű bevezetése; • az előzetesen megszerzett tudás – a felnőttképzési törvény alapján a felnőtt alanyi jogaként kérhető – mérésének általánossá tétele, és annak jogszerű – szakmailag standardizált – elismerése, beszámítása és a képzési program ennek megfelelő folytatása.

  15. 5. Az intézményrendszer fejlesztése • a formális és a nem formális tanulást, illetve szakképzést biztosító intézménytípusok összessége: óvoda, általános iskola, különböző típusú közép- és felsőoktatási intézmények, a felnőttképzés és a közművelődés intézményei stb.) közötti rendszerszerű együttműködés erősítése szükséges • Az intézményrendszer gazdaságosabb működtetése • szükséges a régiókelegendő számú képzőhellyel való ellátásának kormányzati támogatása, a személyi és tárgyi feltételek fejlesztésének segítése, a mindenkori kapacitások hatékony kihasználása

  16. 5. Az intézményrendszer fejlesztése • a szakképzés középfokú intézményhálózatát a szakképzés fejlesztésének stratégiája alapján szükséges fejleszteni, amelynek tervezése és megvalósítása során – különösen a területi integrált szakképzési központok vonatkozásában – kiemelt figyelmet kell fordítani a felnőttképzési igények kielégítésére; • a felnőttképzés állami intézményrendszerét (regionális képző központok, megyei foglalkoztatási információs tanácsadók) fejleszteni.

  17. 5. Az intézményrendszer fejlesztése • a felsőoktatási intézmények regionális tudáscentrumokká fejlesztése a felsőoktatási stratégia egyik eleme; támogatni kell a felsőoktatási és más felnőttképzést folytató intézmények együttműködését, hálózatának kiépítését; • az iskolarendszeren kívüli felnőttképzéstovábbi kiterjesztéséhez pályázati rendszerben támogatni szükséges az akkreditált felnőttképzési intézmények olyan infrastrukturális fejlesztését, amellyel az iskolai/szakiskolai, illetve felsőoktatási intézményhálózattal azonos minőségű képzést tudnak nyújtani

  18. 5. Az intézményrendszer fejlesztése • a Kormány külön programot dolgoz ki a közművelődési és a kulturális intézményhálózat fokozott bekapcsolódásának elősegítésére az egész életen át tartó tanulás megvalósításának folyamatába; • az egész életen át tartó tanulás területén működő civil szervezeteket az állami támogatási rendszernek preferálnia szükséges, különösen azokat, amelyek a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és felnőttek oktatását-képzését segítik, ilyen célú programokat valósítanak meg;

  19. 5.Az intézményrendszer fejlesztése • támogatni szükséges a határon túli magyar képzési intézmények egész életen át tartó tanulást fejlesztő tevékenységét • A fenti támogatások hatékony megvalósulása érdekében a Kormány ösztönözni fogja az oktatási, képzési intézmények olyan konzorciumiegyüttműködését, amelyek a korszerű, jó minőségű és széles választékú képzési programok és szolgáltatások terjesztésére irányulnak, figyelembe véve a gazdaság és a munkaerőpiac regionális és helyi igényeit.

  20. 6. A finanszírozási rendszer módosítása, fejlesztése • finanszírozásának többcsatornás támogatási rendszere kialakult, alapvető változtatása nem szükséges. Módosítani kell azonban a forrás-felhasználás szabályain, illetve új forrásokat kell találni • az állampolgári jogon járó egyéni képzési számla rendszerének kidolgozását és legalább kísérleti bevezetését, amely nagyobb és kiterjedtebb támogatási lehetőséget biztosítana az egyéneknek, mint a személyi jövedelemadó-kedvezmény;

  21. 6. A finanszírozási rendszer módosítása, fejlesztése • a felnőttekelső, az idősebb felnőttek (50 év felettiek) második szakképesítése megszerzésének támogatását • a felnőttképzési támogatásokból pályázati úton való részesedés pénzügyi feltételeinek javítását, módosítását; • a felnőttképzésben működő oktatók kötelező alap- és továbbképzésének finanszírozását;

  22. 6. A finanszírozási rendszer módosítása, fejlesztése • a munkavállaló tanulmányai idejére helyettesítési rendszer kidolgozását, amely különösen a mikro- és kisvállalkozások dolgozóinak tanulási lehetőségeit segítené; • az otthoni tanulás segítését: a számítástechnikaieszközvásárlás támogatásával, a több éven át igénybe vehető személyi jövedelemadó-kedvezmény fenntartásával, tanulási célú Internet-előfizetés támogatási lehetőségének bevezetésével • Megvalósítási követelmények (esélyegyenlőség, oktatás-képzés, társadalmi partnerség)

  23. Az LLL rendszerének kiépítése • Az innováció támogatása • Intézményvezetés, intézményfenntartás • Finanszírozás Egyéni, köz- és magánbefektetések Hatékony finanszírozás • Társadalmi konszenzuson alapuló koordinált fejlesztés Társadalmi partnerség Ágazatközi koordináció, fejlesztés, működtetés Minőségirányítási, ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kiépítése 5.Az LLL európai együttműködésben és globális versenytérben

  24. Az informatikai képzés jelentősége • Fokozott jelentőségét az oktatási és képzési kormányzat a ’90-es évek elején felismerte • A felsőoktatásban akkor már két évtizede folyt a célirányos képzés • A ’90-es évek elején óraszám, tanerő és infrastruktúra juttatása a közoktatásba és szakképzésbe • A felvett világbanki hitelek jelentős része e terület fejlesztésére irányul

  25. Népszerűsége a tanuló felnőttek körében • A harmadik legnépszerűbb tanulmányi terület, a beiratkozottak 16,5%-a csak ezt tanulja. (1. sz: kis és nagyüzemi képesítések, 2. sz: szolgáltatások) – KSH 2004. • Az EU által folyamatosan ajánlott és támogatott két képzései terület egyike (az idegen nyelvi képzések mellett) • Egyike a 8 kulcskompetenciának

  26. Kormányhatározatokban…I. A szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat szerint: „A szakképzést végző intézményekben biztosítani kell a digitális tananyagok alkalmazásához szükséges technikai és tanári, oktatói, tréneri módszertani fejlesztéseket” (I/3. Pont – „Korszerű anyagokat a szakképzésben!)

  27. Kormányhatározatokban…II. A felnőttképzés fejlesztésének irányelveiről és cselekvési programjáról szóló 1069/2004. ( VII.9.) Korm. határozatban: • „Erősíthető a nyelvoktatás, a digitális tudás támogatása” (I/6. Pont) • „Otthoni tanulás informatikai feltételeinek megteremtése” (III/5.) • „Távoktatás” (III/5.)

  28. Kormányhatározatokban…III. Az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósítását szolgáló feladatokról szóló 2212/2005. (X. 13.) Korm. határozat: • Intézkedési terv IKT alkalmazására • Komplex fejlesztési program atipikus képzési formákra • Intézkedési terv moduláris célcsoport-centrikus képzésekre – az egyén és a munkaerőpiac igényeinek harmonizálása végett.

  29. Mivel költséges fejlesztések… Már folynak az ESZA támogatásból létrejövő fejlesztések, pl: • 3.4. Intézkedés – a munkahelyteremtésre és a vállalkozói készségek fejlesztésére • 3.5. Intézkedés – a felnőttképzés rendszerének fejlesztésére (Benne; elektronikus tanulóhelyek, adatbank, távoktatás)

  30. 2212/2005 (X.13.) Korm. Határozat kiemelt feladatai • Intézkedési terv kidolgozása a hatékony oktatási és tanulásirányítási rendszerek bevezetésére • Komplex fejlesztési program kidolgozása a távoktatás, az e-learning és a community learning területén • Moduláris rendszerre alapozott képzési programok , tananyagok, tantervek kidolgozása • Új képzési kultúra elterjesztése

  31. Nemzetközi kitekintés • Az EU országaiban a háztartások 40 %-a rendelkezik internet hozzáféréssel, ezzel szemben Mo-n ez a mutató 10 %. Az elmaradásnak komplex okai vannak. • Dánia: adótörvény módosítás révén, 1997-től minden vállalat adómentes juttatásként vásárolhat dolgozója számára számítógépet, nyomtatót, modemet és internet hozzáférést, amiért cserébe a dolgozó egy számítógép kezelő (ECDL) tanfolyamon vesz részt. Ennek hatására az internet hozzáférés egy év alatt 8%-ról 17%-ra nőtt. • Egyesült Királyság:Európában itt ment végbe a távközlés liberalizációja. Ennek révén vált olcsóvá az internet használata.

  32. Stratégia 2006-2008. • Távmunka – e-munka fejlesztése • Új típusú munkaszerződések megalkotása a jogrendszeren belül • Esélyegyenlőség biztosítása • Képzési feladatok távoktatási formában • Információs infrastruktúra fejlesztése (közösségi számítógépes és internetes szolgáltatások fejlesztése) • Társadalmi kommunikáció erősítése, a távoktatás, az e-learning népszerűsítésére

  33. Az LLL feltételei a felnőttképzésben • Munkavállalói célcsoportoknál fennálló ismerethiány és digitális szakadék • Korszerű munkavégzéshez szükséges alapvető szakmai kompetenciák fejlesztésére irányuló képzési programok indítása • + rugalmas munkavégzéshez kötődő munkajogi, szervezési, adózási, ergonómiai ismeretek oktatása • Munkaadók számára tanácsadói rendszer kiépítése CÉL: 2008-ra az információs társadalom számos területén elérjük az EU fejlett országainak mai szintjét.

  34. Leggyakoribb kihívások az egyén számára, munkáltatói elvárások • Szakmai kihívás: a folyamatosan változó technológiákhoz való alkalmazkodás képessége • Egyéni problémamegoldó képesség • Digitális írástudás • Nyelvtudás • Csapatmunkában való részvétel • Alkalmazkodóképesség a változó szervezési és vezetési módszerekhez • Kezdeményezőkészség • Pontosság Ezek elsajátítása, karbantartása az LLL feladata!

  35. Főgondolat • Az egész életen át tartó tanulás fókuszában a tanulásnak, a tanulási folyamat személyre szabásának, a tanulni akaró egyénszükségleteinek és képességeinek kell állnia mindenkit érdekelté kell tenni a tanulásban és képessé kell tenni a tanulásra. Egész életen át tartó tanulás

More Related