A perifériák helyzete a világgazdaság történetében

1. A perifériák helyzete a világgazdaság történetében dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2. Világgazdaság fejlődéstörténete Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása, szakaszai 1450–1640: „hosszú XVI. század” 1640–1780: kereskedelmi kapitalizmus kora 1780–1880: Az ipari kapitalizmus kora 1880–1945: A monopolkapitalizmus kora 1945-től: multipoláris (tripoláris) világgazdaság 1945–1990: politikailag bipoláris világrend, kéttípusú világgazdaság 1990-től: egytípusú világgazdaság 2

3. 1. Világgazdaság előtörténete: merkantil világkereskedelem és a világpiac kialakulása Világkereskedelem „nagy háromszöge” Keleti (Ázsiai) kapcsolatok megmaradtak, de selyemút helyett tengeren Eu.: ázsiai kereskedelmi deficit  ezt Amerikából elrabolt nemesfémekkel finanszírozta Világkereskedelem „kis háromszöge” Trópusi Afrika bekapcsolódása Ázsia helyett Afrika  Újvilág: rabszolgák Újvilág  Európa: arany-, ezüst- és gyarmatáruk Európa  Afrika: iparcikket rabszolgáért 3

4. Periféria-típusok a merkantilizmus idején Európai terjeszkedés eltérő hatása az egyes perifériákra, ok: két tényező Periféria természeti adottságai, a társadalmak fejlettsége, szervezettsége Centrum hatalmak érdeke, céljai Eltérő periféria-típusok a merkantilizmus idején Dél-Ázsia (jobb helyzet): főleg mint kereskedelmi partner, de egyenlőtlen csere  külső erőforrás az európai fejlődés számára Trópusi-Afrika (rosszabb helyzet): kereskedelembe való bekapcsolódás: rabszolga-kereskedelem Közös: Nincs magántulajdon  nincs tőkés fejlődés  külvilágtól elzártak Nem tudták megakadályozni az európai terjeszkedést Fejlődésben való elmaradottság konzerválódása 4

5. 2. Ipari kapitalizmus: ipari tőke dominanciája Két irányú nemzetközi tőkeáramlás (háromszög helyett centrum–periféria viszonyban) Periféria gazdaságokból  centrumba: olcsó munkaerővel nyersanyag, élelmiszer  periféria: primer szektor átalakul (élelmezési válság) Centrum gazdaságokból  perifériákba: gyáripari termékek  periféria: meglévő kézműipar és manufaktúrák tönkremegy, szekunder szektor kialakulása akadályozott Periféria paradoxonja Miközben erőforráshiánnyal küszködött Mégis külső erőforrásként táplálta a centrum tőkefelhalmozását Ilyen munkamegosztási rendszer a centrum országok erőfölényét biztosította 5 5

6. Ipari kapitalizmus a perifériákon Trópusi Afrika Rabszolga-kereskedelem korábban egyetlen bevételi forrás volt a nyugat-afrikai part menti térségben, betiltása (1807)  összetört a világkereskedelem „kis háromszöge” Angolok (K-Afr) és franciák (Ny-Afr) gyarmatosítják Merkantil világkereskedelem időszakában kialakult centrum-periféria viszony erősödik Szoros függés az európai iparcikkektől, ellentételezésül primer szektor centrum országoknak megfelelő termékei Dél-Ázsia Anglia a fő gyarmatosító, megkezdődött annak kirablása A földadó, az angol gyáripar termékei  virágzó kézműipar, manufaktúrák (főleg textilágazat) tönkretétele 6 6

7. 3. A monopolkapitalizmus kora XIX. sz. vége, iparilag fejlett országok: tőkekoncentráció, centralizáció fejlődése  kapitalizmus új szakasza: monopolkapitalizmus Működőtőke-kivitel monopoltőkés formája került előtérbe Centrum = gyarmatosító hatalmak Gyarmatbir: hatalmas társ-gazd tér biztosítása a monopoltőke számára Gyarmatbir klasszikus belső viszonyai átalakulnak  imperialista gyarmatbir 7 7

8. Gyarmatok és gyarmattartók 1914-ben NBr, Fro, Spo, Port, Holl, No, Tör, Belg, Oro, Jap, Kína, OMM, Dánia, Norv, USA, Olo NBr: legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km2, 450 mió fő)  de „elkényelmesedik” 8 8

9. XX. század eleje: Periféria viszonylag jobb helyzete a világválság idején 1929–1933: világgazdasági válság (túltermelési válság) 1929–1937: világkeresk 55%-kal visszaesik Országonként eltérő válaszok a válságra Rosszabb helyzet: USA – csökkent a súlya (–2,2%) Közepes helyzet: Eu alig csökkent a súlya (–0,9%) Jobb helyzet: Ázsia, Afrika, Ausztrália-Óceánia nőtt a súlya (+0,4–2,1%) 9 9

10. 4. Gyarmati rendszer vége a klasszikus hidegháború időszakában Gyarmatok: politikai függetlenség  gyarmati rsz. összeomlása 1947: India és Pakisztán (1960-as években fejeződött be) Bilaterális (gyarmattartó–gyarmat) kapcsolatok multilaterizálódtak: birodalmi belső kapcsolatok – nemzetköziesedése, globalizálódása Centrum–periféria viszonyrendszer: gazdasági függőség dominanciája Nemzetközi szervezetek a Periférián is 10 10 10

11. Mélyülő fejlettségi szakadék az 1970-es évektől 1970-es évek: 2 olajárrobbanás  strukturális válság (nem konjunkturális) Fejletlen országok (3. világ), „Szegény Dél” leszakadása (kiv. kőolajexportáló országok) Periféria: súlyos eladósodás Világgazd erősen polarizálódott a gazdasági fejlettség szempontjából, térszerkezet törésvonalai É–D: csak gazdasági Ny–K: gazdasági és politikai (Periféria megosztott: kapitalista vagy szocialista, később el nem kötelezettek mozgalma is) Az összes bruttó külföldi adósság a GDP %-ában Adatforrás: Világbank 11 11 11

12. A Periféria gazdasági elmaradottságának általános érvényű okai Egyoldalú pénzügyi, kereskedelmi és technikai függőség Fejlett országok javára elszenvedett rendszeres jövedelemveszteségek, állandó forráskivonás Kétarcú gazdaság és társadalom Torz ágazati és területi szerkezetű, belsőleg nem integrált gazdaság Duális jellegű, heterogén társadalom 12 12 12

13. XX. század: modern és tradicionális szektor együttléte a Periférián Periféria fejlődése koncentrált jellegű Modern szektor Korszerű technika Centrumhoz kötődik: korszerű technológia onnan szerezhető be + előállított termékek ott adhatók el Jelentős gazd-i változások: infrastruktúra, tőkés termelőegységek, közig, eü, okt fejlesztése Tőkekivitel  társ-gazd rsz formálódik (kapitalizálódás)  megbontja a társadalom hagyományos talapzatát Tradicionális szektor Nem tudja felvenni a modern szektor termékeit Modern szektor nem tudja a helyi piacokat nemzetgazdasággá integrálni (enklávé jellegű)  duális szerkezet Függő-típusú nközi munkamegosztás, nincs autonóm fejlődés 13 13

14. W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete: Minden ország azonos történelmi pályájú: tradicionális társ  átmenet  nekilendülés (take-off)  érettség  modern fogyasztói társ De: térben (nyugati kultúra) és időben (ipari forradalom) mások a feltételek 14 14 14

15. Szegénység ördögi köre G. Myrdal: a gazdasági elmaradottság leküzdését gátló visszacsatolási mechanizmusok: Szegénység  nem jut a beruházásokra  nincs növekedés  szegénység Szegénység  iskolázatlanság  demográfiai robbanás  nyílt és lappangó munkanélküliség  szegénység Szegénység  külföldi tőke + kölcsönök  forráskiáramlás: profit-repatriálás + eladósodás  szegénység Szegénység  nyersanyagexport  romló cserearányok  szegénység 15 15 15

16. Perifériák egyéb földrajzi elnevezései Elnevezések „Elmaradott”, „gyengén fejlett” – pejoratív Fejlődő (Rostow-i koncepció) – de átlagosan lassabb növekedés mint a fejletteké 3. világ – hidegháború 16 16 16