1 / 45

A gondolkod s t rt nete

S

tuyet
Download Presentation

A gondolkod s t rt nete

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. A gondolkodás története 11. Eloadás A 20. század kérdései: „mi a tudomány?”

    2. Séma, vagy minta? „Én felnéztem az est alól Az egek fogaskerekére – csilló véletlen szálaiból Törvényt szott a múlt szövoszéke, És ismét felnéztem az égre Álmaim gozei alól S láttam a törvény szövedéke Mindig felfeslik valahol.. József Attila: Eszmélet

    3. Séma vagy minta (1) Az élolényeket az evolúció minta-kereso (minta-azonosító és minta-követo) lényekké formálja A mintakeresés szintjei: a faj „tanul”: a genetikai „tanulás” veleszületett idegrendszeri programokkal dolgozik. Az ingerek automatikusan váltanak ki adaptív válaszokat. A válaszok rögzültek, automatikusak, és terület-specifikusak az egyed tanul: a konkrét tapasztalatok függvényében, sikertelenség esetén megváltoztatja a választ a populáció szociálisan tanul, a populációban felhalmozódó tapasztalatokat a szociális tanulás módszerével átadják a fiatalabb, de épp így az együtt-élo nemzedékeknek A válasz egyre lassabb, de a pillanatnyi helyzethez egyre jobban illeszkedik, Ám fel kell oldani a problémát, a mérlegelés kiváltotta lassúbbodás, és a növekvo pontosság és rugalmasság között.

    4. Séma vagy minta (2) Az agynövekedés korszaka, létrejönnek a mentális modulok. A rátermettség-növelo minta egyre pontosabb lesz, de mind lassabban muködik, Ez problémákat vet fel: „paralizis by analysis”, vagy „a tett halála az okoskodás”, Kell valami megoldás: 1. Érzelem = nem közvetlenül vált ki cselekvést, hanem cselekvésre irányuló hajlamot, motivációt, amely akár felül is bírálható 2. Hit modul = a rendelkezésre álló észleletekbol abszolút biztos ismeretként elfogadható információ „gyártása” Módjai: A tanulásban a tanító által átadottat abszolút biztosként követjük (már a szimbolikus elott?) Szimbólumokkal megjelölt ismereteket és személyeket minden kétséget kizáróként fogadjuk el Majd hitként adjuk tovább, mint eloítéletet, késobb – mint megkérdojelezhetetlen - ideológiát.

    5. Séma vagy minta (3) Késobb alakul ki egy másik megoldás: a tudomány létrehozása. A felhalmozott ismeretek és tapasztalatok folyamatos „szurése” egy általános minta-kereso, -azonosító rendszerrel, Állandó szembesítése a feltételezett, és felismerni vélt mintát az egyre újabb kísérleti tényekkel, és a gyakorlati tapasztalatokkal, Folyamatosan újraalkotni a mintát, mint törvényt Két probléma: „nem látja a fától az erdot”, és a „nem látja az erdotol, a fát”. A probléma fokozatosan a tudomány elore haladásával oldódik meg: Újraalkotjuk a feltételezett mintát, és újra elvégezzük a kísérleteket. Alkalmazzuk, átviszzük a mintát korábban nem használt területre, megnézzük használható-e, és meddig, Ugyanakkor bizonyos fajta konzervativizmussal közelítek az új megközelítésekhez (amíg nem érzem meggyozonek, addig ragaszkodom a meglevohöz)

    6. Mintakeresés (4) A faj tanul, genetikailag hozzáidomulva a környezethet Az egyed tanul: egy-körös tanulás – a következmények alapján módosítani a viselkedést, A közösség tanul: Két-körös tanulása – a tapasztalatok alapján módosítani a modellt, amely alapján vezérli a cselekvést A közösség tanul: Három-körös tanulás – a tudományos ismeretek alapján módosítani a értéket, a paradigmát, a kultúrát

    7. A túlélés alapja Bármely élolény rátermettségének, és túlélésének alapja, hogy viselkedését a valósághoz igazítsa. A cselekedeteink közben tekintetbe vesszük a valóság szerkezetét, az támogatja a túlélést, ha nem az gátolja, Ebben az értelemben az evolúció a valóságot egyre jobban felismerni képes, és azt viselkedése során egyre jobban tekintetbe vevo lényekké programozza a egyedeket, Ezen túlmenoen a evolúció a lényeket tanuló lényekké programozza. Ami hasznos és jó, azt ismételni akarják (mert kellemessé teszi), ami káros és veszélyes, azt elkerülni igyekeznek.

    8. Tudomány: tévedhetetlen vagy esendo? A médiában zajló sok vita tele van azzal, hogy milyen tévedések, hibák, csalások vannak a magát "tévedhetetlennek" hirdeto tudományban. De az érvek arra irányulnak, hogy a tudományos módszer semmivel sem különb a kuruzslók módszereinél, a nem-tudományos megközelítések sem rosszabbak ennél, sot.. Éppen ezért fontos, hogy a tudomány – egyébként a valóságnak megfeleloen - ne hirdesse magát tévedhetetlennek. A tudomány univerzális minta-kereso módszer. Nem a már feltért tények alkotják a lényegét, vagyis nem az a tudomány, amit ma éppen tudunk a valóságról, A tudomány az a módszer, ahogyan az igazat elválasztjuk attól, ami hamis (vagy nem teljesen igaz). Eljárás, amivel az egyedi tényekbol, felismert mintát, majd abból ellenorzéssel finomított törvényeket alkotunk. Majd tovább kísérletezünk, kérdéseknek vetjük alá azt amit már tudunk, és fokozatosan tovább formáljuk, A tudományban érték a korábbitól tovább lépni, érték bizonyítani, hogy idejét múlta, de csak ha elegendo bizonyíték szól emellett. Itt lép be a tudomány módszertani elvei és gyakorlata mellett a tudomány sajátos etikai elvei Az elmúlt idoszakban vált világossá, ahhoz, hogy tudományt muvelj (hogy magad tudósnak nevezd) három alapveto etikai elvet kell betartanod: Pártatlanság, Intellektuális józanság, Intellektuális bátorság

    9. Evolúciós modell a társadalomtudományokban A pszichológia (de más tudomány ágak is) a „mi?” és a „hogyan?” kérdéseket elemezve un. „proximatív” magyarázatot keresett. A vizsgált jelenséget , a viselkedést közvetlenül létrehozó, azt kiváltó tényezokre (motivációs állapot, környezeti ingerek, tanulási folyamatok) vezeti vissza. Az evolúciós pszichológia (de más társadalomtudományok is) – eljutva a „miért?”-ig – a viselkedés un. ultimatív magyarázatát kereste. Vagyis, az érdekelte, hogyan (és miért pont ezek) jönnek létre a természetes szelekció által a rátermettséget növelo, az adaptív problémák megoldásában használható adaptív mechanizmusok és eszközök. (Leda Cosmides – John Tooby) A közgazdaságtan, az antropológia, a szociológia és persze a vallástudomány evolúciós elmélete épp így ultimatív magyarázatot keres. Az evolúciós magyarázat pedig mindig egy evolúciós történet: a jelenhez vezeto evolúciós eseménysor, amely magyarázza az „épp így létet”.

    10. Az emberi megismerés – a filozófia történetben Honnan tudhatjuk, hogy ismereteinknek megfelel-e egyáltalán valami? Honnan tudhatjuk, hogy ismereteink „izomorfak” a világgal? Platón és Arisztotelész? Bacon – a tudományról és megismerésrol, A racionalizmus és az empirizmus Kant van-e valami a érzékelések mögött? A tudomány fejlodése a 18-19. században A 20. század problémája A demarkáció problémája A tudomány szociológiája

More Related