A SZ M T STECHNIKA T RT NETE

2. Sz�mol�s k�pekkel Felejts�k el egy pillanatra a mai sz�mjegyeket, �s k�pzelj�k magunkat az �kori R�ma piacter�re. 13 t�g�t akar venni egy patr�cius, �s minden t�ga egys�gesen 17 den�riusba ker�l. H�ny den�riust kell a kereskedonek �tadnia? Lesz�molja tizenh�romszor a tizenh�t �rm�t? �s ha nincs annyi p�nze, de a kereskedo elfogad 5 den�riust �ro ty�kot �s 7 den�riust �ro amfor�t is fizets�g gyan�nt? Akkor mi t�rt�nj�k: �tad mondjuk 7 amfor�t, de mennyit kell m�g kifizetnie? Ekkor m�g nem ismerik a ma haszn�latos sz�mjegyeket! H�t bizony gondban lehettek a r�mai piacon, ha �

3. Emberi tal�l�konys�g � de nem volt k�nnyu dolga az embereknek a sum�r, az egyiptomi vagy a g�r�g sz�mokkal sem. A sum�r, majd a babiloni sz�mrendszer 60-as (innen ered az ido �s a sz�gek perc-m�sodperc feloszt�sa is) A sz�mok jel�l�s�re egyik v�g�k�n hengeres, m�sikon h�romsz�g keresztmetszetu �r�vesszot (�n. stylust) haszn�ltak. K�l�n szorz�t�bl�kat kellett k�sz�teni, s abb�l olvast�k le az eredm�nyt. 4000 �vn�l is r�gebbiek azok a babil�niai t�bl�k, amelyeken iskolai sz�mtanfeladatokat is tal�lhatunk.

4. Az �kori Egyiptomban n�gy sz�mjeggyel le tudt�k �rni a sz�mokat eg�szen 10000-ig. K�l�n jel�k volt az egyre ( |: egy p�lcika), a t�zre (� : egy ford�tott U alak), a sz�zra, �s az ezerre. �gy teh�t sz�mrendszer�k 10-es sz�mrendszer volt, de hely�rt�ket nem haszn�ltak. Az �korban a g�r�gn�l is a 10-es, de nem hely�rt�kes sz�mrendszer alakult ki.A sz�mokat is az abc betuivel jel�lt�k. Az elso 9 sz�mot az abc elso 9 betuj�vel jel�lt�k, a k�vetkezo 9 betu a 9 darab t�zest jelentette, majd 9 darab sz�zast �jabb betu. Mivel azonban az abc csak 24 jelbol �llt, 3 sz�mra k�l�n jel�k volt. A szavak �s a sz�mok megk�l�nb�zet�se �rdek�ben a sz�mot jelento sz� f�l� v�zszintes vonalat h�ztak. Az ezreseket is ugyanezekkel a betukkel jel�lt�k, de vesszot tettek el�je.

5. Matematikai alapmuveletek Elk�pzelheto, hogy a helyi�rt�kes sz�m�br�zol�si rendszert sz�les k�rben az abakusz haszn�lat�n kereszt�l a k�naiak terjesztett�k el. Az elso�r�sos eml�kek a p�lcik�kr�l, illetve az abakusz k�nai haszn�lat�r�l 400 k�r�liek. A k�nai matematikusok a null�t csak 932 k�r�l �rt�k le. Az egyszeru szerkezetet a XVI. sz�zadig mint a legfobb, tal�n egyetlen sz�mol�eszk�zt haszn�lt�k Eur�p�ban

6. Halad�s a korral John Napier Murchiston (1550 1617) Az �ltala feltal�lt �n. �Napier-csontok� seg�ts�g�vel g�pes�tette a szorz�s-oszt�s, sot a n�gyzetgy�kvon�s muveleteit.

7. Mechanikus sz�mol�g�pek Leonardo da Vinci (1452.�1519.) �sszead� g�pe 1967 febru�r 13-�n fedezt�k fel amerikai kutat�k a madridi Spanyol Nemzeti K�nyvt�rban.

8. Elso mechanikus sz�mol�g�p Wilhelm Schickard (1592-1635) Az elso mechanikus sz�mol�g�pet alkotta meg 1623-ban. A mai fordulatsz�ml�l�khoz hasonl� elvu g�p mind a n�gy alapmuvelet elv�gz�s�re alkalmas volt, az �sszead�st �s a kivon�st teljesen, a szorz�st �s oszt�st pedig r�szben automatiz�lta.

10. Blaise Pascal (1623-1662) 1642-ben egy mechanikus �sszead� g�pet szerkesztett, amelyben a foszerep szint�n a fogaskerekek� volt, az �tvitelhez azonban messze �sszetettebb mechanizmust haszn�lt az egyszeru fordulatsz�ml�l�s �tt�teln�l.

11. Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) 1673-ban t�k�letes�ti Pascal g�p�t, �gy mind a n�gy alapmuvelet elv�gezheto a g�ppel. Elosz�r fogalmazza meg azt az elvet, hogy c�lszerubb lenne a kettes sz�mrendszerben dolgozni, de a sz�mok hossza miatt ezt nem tudja megval�s�tani.

12. Charles Babbage (1791. - 1871.) J�l ismerte a Pascal �s Leibniz �ltal k�sz�tett sz�mol�g�peket, haszn�lta is oket . Babbage visszaeml�kez�sei szerint az automatikus sz�mol�berendez�s �tlete 1820 k�r�l sz�letett, amikor csillag�sz bar�tj�val John Herschel egy �jszaka hib�kt�l hemzsego csillag�szati sz�m�t�sokat ellenoriztek. Babbage a m�rg�ben a rem�nytelennek tuno munka alatt fels�hajtott: �adn� Isten, hogy ezeket a sz�m�t�sokat gozg�ppel lehessen elv�gezni!". Herschel v�lasza "It is quite possible" gondolkodtatta el Babbage-et elosz�r a k�rd�sen, aki n�h�ny napon bel�l ki is dolgozta a k�sobb "Differencial Engine" n�ven ismertt� v�lt g�p alapelveit.

14. Joseph Marie Jacquard (1752-1834) Sokat k�s�rletezett azzal, hogy hogyan lehetne a sz�vosz�kek munk�j�t. A minta minden sor�nak egy-egy lyukk�rtya felel meg. A lyukasztott k�rty�kat megfelelo sorrendben �sszefuzik �s v�g�l v�gtelen�tik, hogy a minta folyamatosan ism�tlodhess�k a sz�vog�p muk�d�se folyam�n. Amikor az �sszefuz�tt k�rty�k teljesen k�rbe�rtek, kialakul a mintaelem a hosszanti ir�nyban.

15. Hermann Hollerith (1860-1929) N�h�ny �vig a n�psz�ml�l�si hivatal alkalmazottja, 1884-ben tal�lm�nyok gondoz�s�val foglalkoz� mag�nz�k�nt kezdem�nyezi saj�t, lyukszalagos adatfeldolgoz� (t�bl�zatk�sz�to) berendez�sre vonatkoz� tal�lm�ny�nak bejegyz�s�t. 1889-ben p�ly�zatot hirdetnek az 1890-es n�psz�ml�l�sban haszn�latos adatfeldolgoz� berendez�sre, melyet Hollerith megnyer. Hollerith �ltal kifejlesztett k�sobbi modellek m�r k�pesek voltak az eredm�nyek �sszead�s�ra, �gy alkalmasakk� v�ltak egyszerubb rakt�rk�szlet nyilv�ntart�sra

16. Matek kell a sz�m�t�g�peknek (is) George Boole (1815-1864) Olyan matematikai formalizmust alkalmaz, mely a sz�m�t�g�pek programoz�s�n�l minden esetben alkalmazhat�, hiszen az elemi folyamatok szintj�n minden digit�lis sz�m�t�g�p muk�d�se a Boole-algebr�n alapszik.

17. Korai sz�m�t�g�pek a huszadik sz�zad elej�n A XIX. �s XX. sz�zad fordul�j�t m�g a jobb�ra mechanikus alkatr�szekbol �p�tett anal�g sz�m�t�g�pek uralj�k. (Az 1904-ben felfedezett elektroncso, illetve az elektronikus jelfog�k gyakorlati felhaszn�l�sa az 1930-as �vekben kezdodik.) 1925-27-ben Vannewar Bush Bell Laboratories �s az IBM munkat�rsaival k�z�sen nagykapac�t�s� differenci�l-analiz�tort �p�t, mely az 1930-as �vek v�g�ig a legkomolyabb sz�mol�appar�tusnak sz�m�t a F�ld nevu bolyg�n. Ez volt az elso univerz�lis anal�g sz�m�t�g�p.

18. Anglia: Colossus A II. vil�gh�bor� alatt tud�sok �s matematikusok egy csoportja l�trehozta az elso teljesen elektronikus digit�lis sz�m�t�g�pet, a Colossust. A g�p 1943 december�re k�sz�lt el �s 1500 elektroncs�vet tartalmazott. A Colossus kvarcvez�rl�su volt, 5 kHz-s �rajellel dolgozott, m�sodpercenk�nt 25.000 karaktert tudott feldolgozni. �sszesen t�z darab ilyen g�p k�sz�lt. Rejtjelezett n�met r�di��zenetek megfejt�s�re haszn�lt�k. A m�sodik vil�gh�bor� alatt a sz�vets�gesek sz�m�ra a sikeres partrasz�ll�s elok�sz�t�se �s v�grehajt�sa sor�n l�tfontoss�g� volt az Enigma-k�d felt�r�se, �s egyesek szerint ennek seg�ts�g�vel siker�lt k�t �vvel a kor�bban tervezett elott befejezni a h�bor�t. Az Enigm�t (k�drendszer) 1923-ban Arthur Scherbius n�met m�rn�k tal�lta fel, aki sok�ig h�zalt a titkos�t� megold�ssal, m�g v�g�l az a n�met hadsereg kez�be ker�lt. 1939-re a Wehrmacht szinte �sszes fegyverneme haszn�lta a k�dol�t. A 30-as �vekben a lengyelek komoly elonnyel pr�b�lt�k meg felt�rni a k�dot, hiszen titkosszolg�latuk m�r a 20-as �vektol v�s�rolta az akkor m�g kereskedelmi forgalomban is kaphat� v�ltozatokat. Elosz�r a lengyelek �p�tettek k�dt�ro �bomb�kat� is, azaz olyan szerkezeteket, melyek mechanikusan pr�b�lgatt�k az adott kombin�ci�kat.

19. N�metorsz�g: Konrad Zuse Babbage �ltal lefektetett elveken muk�do elektromechanikus sz�m�t�g�pet a n�met Konrad Zuse kezdett fejleszteni 1935-tol 1936 �s 1938 k�z�tt otthon, sz�lei lak�s�nak nappalij�ban �p�tett Z1 n�ven az elso olyan szabadon programozhat� sz�m�t�g�pet, amely kettes sz�mrendszerben muk�d�tt. Az elso teljesen muk�dok�pes, szabadon programozhat�, programvez�rl�su sz�m�t�g�pet, a Z3-at Zuse 1941-ben fejezte be. Z3 sz�m�t�g�pe m�r 1941-ben muk�d�tt. Az ezzel kapcsolatos jegyzeteiben Konrad Zuse m�r le�rja a t�rolt program elv�t, amit a vil�g Neumann elvk�nt ismer. Hal�l�ig hasztalanul pr�b�lkozott Zuse bizony�tani, hogy a t�rolt program elv�t �vekkel kor�bban le�rta, mint Neumann J�nos, sot nem csak kital�lta hanem alkalmazta is.

20. Egyes�lt �llamok � MARK 1 Az elso teljesen automatikusan muk�do �ltal�nos c�l� digit�lis sz�m�t�g�pet az USA-ban, a Harvard Egyetemen fejlesztett�k ki Howard Aiken vezet�s�vel. A tervez�shez az IBM 5 milli� doll�rral j�rult hozz� �s a g�p meg�p�t�s�t is az IBM v�gezte. Ez volt a Mark I.

21. Az ENIAC Az ENIAC �p�t�s�nek sok ellenzoje volt, akik t�l nagynak tartott�k a kock�zatot: elektronikus berendez�s majdnem 18 ezer elektroncsovel, 70 ezer ellen�ll�ssal, t�zezer kondenz�torral, hatezer kapcsol�val �s ezer�tsz�z jelfog�val addig nem �p�lt. 1943. m�jus 31-�n elkezdodik a munka, melynek eredm�nyek�pp meg�p�l az ENIAC, mely a sok bizonytalan alkatr�sz, foleg az elektroncs�ves �ramk�r�k ellen�re napi 12 �r�s k�zel hibamentes �zemel�sre volt k�pes.

22. EDVAC Neumann J�nos (1903-1957) magyar sz�rmaz�s� matematikus �s vegy�sz Herman Goldstine koll�g�j�val egy�tt 1946-ban megfogalmazta, 1948-ban egy konferenci�n eloadta az elektronikus digit�lis sz�m�t�g�pekkel szembeni k�vetelm�nyeket. A Neumann elv hossz� idore meghat�rozta a sz�m�t�g�pek fejleszt�si ir�ny�t.

23. UNIVAC Az elso kereskedelmi forgalomban is kaphat�, sorozatban gy�rtott univerz�lis sz�m�t�g�p a UNIVAC I. (UNIVersal Automatic Calculator) volt. Ez volt az elso sz�m�t�g�p, amely a sz�mok mellett m�r sz�veges inform�ci�t is tudott kezelni. T�bben ezt a g�pet tekintik az elso gener�ci� igazi kezdet�nek.

24. Pegazus A Pegazus-t Angli�ban, a Manchester-i egyetemen k�sz�tett�k 1949-ben.

25. Magyar sz�m�t�g�pek HT1080 -Z/ 2080-3080 Siker�t nagyr�szt annak k�sz�nhette, hogy a visszafogott tok�s import �s a COCOM miatt rendk�v�l kev�s nyugati sz�m�t�g�p ker�lt haz�nkba A HT1080Z -bol �sszesen 2364 drb.-ot gy�rtottak, ebbol 1861 drb. k�l�nb�zo oktat�si int�zm�nyekbe ker�lt. A utols� 500 drb.-ot lesz�ll�tott �ron ki�rus�tott�k.

26. Magyar sz�m�t�g�pek TVC - Computer �A 80-as �vek k�zep�n (j�p�r �vvel lemaradva a nyugatt�l) idehaza is elkezdt�k gy�rtani "magyar" sz�m�t�g�pet a TVC-t. (Videoton) A TV Computer elso v�ltozata 1984 k�sz�lt el, 12800 Ft-ba ker�lt. Ez akkoriban egy tan�r h�romhavi fizet�se volt A tem�rdek "honos�t�s" ut�n 1988- ban m�r 12000 db g�pet adtak el, j�r�szt az iskola-sz�m�t�g�p kateg�ri�ban (�llami megrendel�sre).

27. Magyar sz�m�t�g�pek PTA4000+16 A H�rad�stechnikai Sz�vetkezet 1986-ban hivatalosan!, a jap�n SHARP -c�g enged�lye alapj�n gy�rtotta a PTA 4000+16 t�pus� hordozhat� sz�m�t�g�pet., �s a KA 160-as grafikus rajzol� �s magn�interf�szt. Ez a PTA4000 n�ven forgalmazott g�p a Sharp PC-1500 t�pus� "k�zisz�m�t�g�p" magyar ut�n�p�t�se.

28. Magyar sz�m�t�g�pek AIRCOMP Az Aircomp-ot a magyar Apple-nek is szokt�k nevezni, mert sz�let�se igen hasonl�tott a nagy elod l�trej�tt�nek k�r�lm�nyeihez. Aircomp-ot a Luk�cs testv�rek tervezt�k 1982-83 �vekben. Megjelen�t�sre haszn�lhattunk TV k�sz�l�ket, vagy kompozit vide� bemenetu monitort. A g�p billentyuzete �rintos kivitelu. K�sz�ltek val�di nyom�gombbal ell�tott AIRCOMP-ok is, de ezek igen dr�g�k voltak �s nem is k�sz�lt sok belol�k.

29. Mai sz�m�t�g�p

30. K�sz�n�m a figyelmet!