1 / 45

ZAJVÉDELEM

ZAJVÉDELEM. Koren Edit 5. emisszió. transzmisszió. immisszió. átviteli út. forrás. átviteli út. vevő. átviteli út. hangteljesítményszint L W. hangnyomásszint L p. hangosságszint L N. Zajcsökkentési lehetőségek.

sal
Download Presentation

ZAJVÉDELEM

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ZAJVÉDELEM Koren Edit 5.

  2. emisszió transzmisszió immisszió átviteli út forrás átviteli út vevő átviteli út hangteljesítményszint LW hangnyomásszint Lp hangosságszint LN Zajcsökkentési lehetőségek

  3. emissziócsökkentés a zajforrásnál: kisugárzott zajteljesítmény csökkentése – aktív védekezés (pl. a berendezés vagy a technológia módosítása, gépjárműforgalom kitiltása) • transzmisszió csökkentése az átviteli úton: a zajterjedési viszonyok módosítása – passzív védekezés (pl. gépek tokozása, zajvédő falak) • immissziócsökkentés a vevőnél: a vevőt érő zajterhelés kiküszöbölése – passzív védekezés (pl. zajvédő sisak, füldugó)

  4. Zajkibocsátás csökkentése • Testhanggerjesztésű zajok: testhang csökkentésének lehetőségei • – gép működési elvének módosítása, fordulatszám, sebesség csökkentése • – a gerjesztő erő csökkentése: a gerjesztési helyeken segédtömegek elhelyezése (pl. vékony lemezek megmunkálásakor) • – a testhang terjedésének akadályozása rugalmas elemek közbeiktatásával • – léghang-kisugárzás csökkentése, pl. szendvicsszerkezettel

  5. 2. Léghanggerjesztésű zajok: áramlási zaj csökkentésének lehetőségei – zajszegény áramlástechnikai működés megválasztása (pl. levegőhűtés helyett vízhűtéses motor) – kisebb áramlási sebesség (pl. kisebb fordulatszámú, nagyobb átmérőjű ventilátor) – turbulenciák elkerülése (az alkatrészek áramlástechnikailag legmegfelelőbb kiképzése) – hangtompító alkalmazása légnemű anyagot szállító csővezetékben (olyan csatornarendszer, amely gátolja a hang terjedését, de csak kis mértékben akadályozza a szabad áramlást) hangtompítók:

  6. d I0 I fal Zajcsökkentés az átviteli úton Csillapítás: a közeg részecskéinek tehetetlensége miatt a hang intenzitása a hangterjedés irányában csökken • I = I0·e·d • ahol I0 az eredeti hangintenzitásszint • I az átjutó hang intenzitása •  csillapítási tényező • d fal vastagsága • Levegőben:   10–11 ·f 2 ( f a frekvencia Hz-ben) • a csillapítás annál nagyobb, minél nagyobb a falvastagság és a hang frekvenciája, azaz a mély hangokat nehezebb csillapítani

  7. 0,6 m Hajlítási hullámok: ha a fal összemérhető a hullámhossz felével, a beeső léghang a falban hajlítási hullámokat (testhang) gerjeszt  a fal ezt léghangként kisugározhatja, azaz hangforrássá változik • Pl. ha a fal rögzítéseinek távolsága 0,6 m, és a frekvencia 300 Hz •  = 340/300 = 1,1 m  hajlítási hullámok keletkeznek Hajlítási hullámok kiküszöbölése: többrétegű falak alkalmazása a légrést kitöltő homok megakadályozza a belső rezgést

  8. gép1 gép2 kezelő Hanggátló szerkezetek: csendes és zajos tereket elválasztó szerkezetek (pl. géptermet a vezérlőhelyiségtől elválasztó fal, épületek hangszigetelő nyílászárói) • hanggátló szerkezet jellemzői: • – léghanggátlás (a szerkezettől függ) • – léghangszigetelés (a beépítési körülményekkel együtt meghatározott jellemző) • hanggátlás növelésének lehetőségei: • – tömeg növelése • – többrétegű szerkezet kialakítása; rétegek közötti légrés növelése, légrésbe helyezett hangszigetelő anyag

  9. gép • összetett felületek hanggátlása: az eredő hanggátlást a gyengébb minőségű rész határozza meg  fontos a nyílászárók megfelelő hangszigetelése Tokozás: a gépi zajforrást nagy hanggátlású burkolattal veszik körül, amely megakadályozza a zaj szétsugárzását. tokozás hatékonyságát növelő tényezők: – többrétegű fal, a belső oldal hangelnyelő anyaggal való bélelése – a tok és a zajforrás (gép) ill. a padló rugalmas kapcsolata – minél teljesebb zárás, hézagok lezárása

  10. forrás vevő Zajárnyékoló fal (hanggát): a védendő objektumot „eltakarja” a zajforrás elől. • Elérhető zajcsökkentést meghatározó tényezők: • – fal anyaga, szerkezete, vastagsága • – fal magassága és hosszúsága • – a falnak a zajforráshoz és a védendő létesítményhez viszonyított helyzete • – a zajforrás frekvencia-színképe (zajcsökkentés gyakorlati felső határa: 15 dB)

  11. b a heff d a zajcsökkentés (L) számítása • feltételezzük, hogy a falon átjutó hang elhanyagolható (végtelen hanggátlás) • a fal felső élén elhajlás történik: a hang nem a d, hanem az a+b távolságot teszi meg (feltételezzük, hogy a fal végtelen hosszú: a szélein történő elhajlás elhanyagolható) L = 10 · lg (20 N) [dB], ha  < 120º és N > 1 ahol N = 2 · ( / ) ún. Fresnel-szám  = (a + b) –d útkülönbség  a hullámhossz

  12. b a heff d heff 2ab/(a+b) a hanggát elhelyezése és magassága – a hanggátat a zajforráshoz lehető legközelebb célszerű elhelyezni! – a hanggát méretezése: a) a megkívánt zajcsökkenés ismeretében kell meghatározni a Fresnel-számot (N), majd az útkülönbséget () és ebből a gátmagasságot b) gyakorlatban alkalmazott megoldás: hatásos gátmagasság számítása

  13. LA [dB] c) nomogram használata heff [m]

  14. s b a V F d széles hanggátak: többszörös elhajlás jön létre, ezért a fal szélességét is figyelembe kell venni  = (a + s + b) –d • a hanggát hosszának meghatározása • a hanggát véges hosszúsága miatt a fal szélein is elhajlás jön létre: V F

  15. 160º a hanggát optimális hossza: az észlelési pontban kialakuló hangnyomásszint (ami a 3 diffrakciós úton terjedő hanghullámok erdője) legfeljebb 0,5-1 dB-lel haladja meg a végtelen hosszú hanggáttal kapott értéket • a heff kétszerese lesz a szükséges hossz • mozgó zajforrás esetén: a vevő felől nézve a hanggát 160º-os szöget fedjen le

  16. V F a fal véges hanggátlása a nem tökéletes hanggátlás miatt a falon közvetlenül átjutó energia növeli az észlelési pontban a hangnyomásszintet  Az észlelési pontban kialakuló hangnyomásszint összetevői: – a falon közvetlenül átjutó hang: Lp1 = L0–R – a diffrakciós úton érkező hang: Lp2 = L0–L’ Az eredő hangnyomásszint: Lp = 10 lg [100,1(L0–R) + 100,1(L0–L’)]

  17. hangelnyelő anyag V F hanggát zárt térben a visszaverődések miatt kevésbé hatásos  hangelnyelő anyag alkalmazása célszerű • hanggátak a gyakorlatban • általában előregyártott elemek (beton, műanyag, fém, ezek kombinációja) • zajárnyékoló töltés: nagy területen védelme esetén célszerű

  18. Zajcsökkentés a vevőnél • Egyéni zajvédő eszközök: • (125 - 8000 Hz közötti frekvenciatartományban hatásosak) • hallásvédő füldugó (csillapítása: 9 - 32 dB) • zajvédő fültok (csillapítása: 8 - 45 dB) • zajvédő sisak (csillapítása: 12 - 47 dB)

  19. Közlekedés okozta zajterhelés csökkentésének lehetőségei • járművek hangszigetelése • hangelnyelő útburkolat kialakítása (porózus aszfalt) • forgalom korlátozása, sebességkorlátozás

  20. zajárnyékoló létesítmények építése • meglevő épületek hangszigetelése • új utak/épületek tervezésekor zajvédelmi szempontok figyelembe vétele

  21. É Zajcsökkentés forgalomkorlátozási módszerekkel • forgalom elterelése a sűrűn lakott városrészekből más útvonalakra • – hátránya: a kerülő (hosszabb) útvonalakon nő a zajterhelés  nagyobb területet érinthet • – pl.: átmenő forgalom elterelése a várost elkerülő utakra

  22. nehézgépjárművek közlekedésének korlátozása • kötelező útvonal kijelölése, amely elkerüli a lakóterületeket • éjszakai órákban/hétvégén lakóterületek közeléből a nehézgépjárművek kitiltása • komplex intézkedések tömegközlekedés fejlesztésére és részarányának növelésére a városi közlekedésben • sűrű tömegközlekedési hálózat, nagy járatsűrűség, relatív olcsóság, tömegközlekedési csomópontoknál parkolóhelyek létesítése • átmenő forgalom kitiltása a lakóövezetekből, belváros egyes részeiből a forgalom teljes kitiltása, stb.

  23. Sebességkorlátozás [km/h] Zajcsökkenés a nehézgépjárművek arányának függvényében [dB(A)] Könnyű járművek Nehéz-gépjárművek 0 % 10 % 30 % 100 % 90 80 3 - 4 2 1 0 90 60 3 - 4 3 - 4 3 - 4 2 - 3 60 60 7 - 9 7 5 2 - 3 Járművek sebességének korlátozása • városon kívül van értelme (60 km/h alatt a zajkibocsátás csak kis mértékben függ a sebességtől), pl. település mellett elhaladó autópálya • hatékonyabb, ha kisebb a nehézgépjárművek aránya (azok zajkibocsátása kevésbé függ a sebességtől)

  24. Zajárnyékoló létesítmények • Zajárnyékoló létesítmények típusai • hangvisszaverő típus • hangelnyelő típus: a fal zajforrás felőli felülete valamilyen porózus anyagból készül (pl. üveggyapot, kőzetgyapot, poliuretán) • – akkor alkalmazzák, ha a visszavert hang jelentős zavaró hatást okozna

  25. Zajárnyékoló létesítmények tervezése: a megkívánt zajcsökkentés alapján meghatározható a fal optimális elhelyezése, magassága, hossza és hanggátlása • elhelyezési lehetőségek:

  26. többsávos utak: a sávok közé helyezett második hanggát csökkenti a távolabbi sávokból érkező zajt

  27. 160º hanggát méretezése: • hangvisszaverődés kezelése:

  28. A hanggát hatékonyságának növelése • hajlított fal: közelebb kerül a zajforráshoz, ezért kisebb magasság szükséges

  29. hangelnyelő anyag 2 m 1 m 2 m 0 1,4 2,0 3,1 alagút: • diffrakció csökkentését célzó megoldások: • T-alakú hanggátak relatív zajcsökkentő hatása [dB] az egyszerű függőleges falhoz képest:

  30. 2 m 1 m + 10 dB Y-alakú hanggát: • Hanggát tervezésének további szempontjai • biztonsági követelményeknek való megfelelés (távolság a forgalmi sávtól) • szélnek, időjárási hatásoknak való ellenállás • költség • vizuális szempont: a tájba való illeszkedés

  31. – városképet rontó fal: – környezetébe illeszkedő fal:

  32. a megfelelően kialakított fal (anyagválasztás, növényzet) kedvezően befolyásolja a látképet:

  33. Hanggátak anyaga és szerkezete • Földtöltés, domb • előnye: természetesnek hat, vizuálisan illeszkedik a tájba növényekkel való beültetés esetén növelhető a zöldfelület olcsóbb lehet, ha az anyag rendelkezésre áll (pl. építkezés); tartós, kevesebb karbantartást igényel • hátránya: nagy helyigény 25º

  34. Fa • kedvező vizuális hatás • gyakran alkalmazzák kisebb lakóházak védelmére („kerítésként”) elnyelő típusú fa zajvédő fal

  35. perforált fém előlap acél tartóoszlop hangelnyelő anyag fém hátlap Fémlemez • anyaga: alumínium vagy acél • általában hangelnyelő típusú fal elnyelő típusú fém fal:

  36. Beton – visszaverő típusú beton falak – elnyelő típusú beton falak szemcsés beton:

  37. faforgács-beton:

  38. Tégla • tömör tégla: visszaverő fal • perforált tégla: elnyelő fal előnye: illeszkedik a városi épített környezetbe

  39. Műanyag PVC fal: • Ütésálló üveg, akrilüveg

  40. –előnye: átereszti a fényt

  41. beton/fa panelek acélváz öntözőcső táptalaj növényzet acélrács és geotextil növényzet talajszint alapozás föld „Bio”-falak • a szerkezetnek szerves része a növényzet • előnye: természetesnek hat, növeli a zöldfelületet a földtöltéshez képest kisebb helyigény • hátránya: folyamatos karbantartás, öntözést igényel

  42. Növénysáv • Növénysáv telepítése önmagában általában nem eredményez elégséges zajcsökkenést. • 30 m széles lombhullató erdősáv: alacsony frekvenciatartományban 3-4 dB, magas frekvenciatartományban 10-12 dB zajcsökkentés • közlekedési zaj: 10 dB zajcsökkentéshez 50 m széles erdősáv szükséges •  lombhullató növényzet: télen a zajcsökkentő hatás elhanyagolható

More Related