K miai alapismeretek
Download
1 / 73

K miai BSc - PowerPoint PPT Presentation


  • 175 Views
  • Uploaded on

Kémiai alapismeretek. Kémiai BSc. A kémiai alapismeretek tárgy ismeretanyaga szervesen beépül a társ természettudományokba.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'K miai BSc' - sai


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

A kémiai alapismeretek tárgy ismeretanyaga szervesen beépül a társ természettudományokba.

Kémia nélkül nem érthetnénk meg az elemi élettani, geológiai, meteorológiai folyamatokat, nem gyógyulhatnánk fel sok-sok betegségünkből. Kémiai átalakításokkal tudunk előállítani új használati anyagokat, tárgyakat, vagy fel tudjuk ismerni az egészségünket, környezetünket károsító anyagokat.

A kémia az atomok, molekulák tudománya. Ezekből a parányi részecskékből épül fel a minket körülvevő világ, a mindennapjainkat meghatározó legtöbb anyag.


Az alapvető kémiai fogalomrendszer használata az anyagok tulajdonságainak megismerésénél és a közöttük lejátszódó folyamatok leírásánál nélkülözhetetlen.

/pl.: vegyjel, képlet, mól, moláris térfogat, anyag-, energia-, és töltésmegmaradási törvények,változázokat leíró egyenletek, periódusos rendszer, szerkezet, fázisok, stb./

A kémia az anyag felépítésénak, tulajdonságainak, az anyagfajták egymásba alakulásainak tudománya.


Term szettudom nyok

Csillagászat tulajdonságainak megismerésénél és a közöttük lejátszódó folyamatok leírásánál nélkülözhetetlen.

Matematika

Fizika

Kémia

Biológia

BSc

Biológia

(Fizika)

Földrajz

Kémia

Környezettudomány

Informatika

Matematika

Természettudományok

EKF TTK


Technoszf ra bioszf ra emberi tev kenys g term szeti k rnyezet produktuma
Technoszféra – Bioszféra tulajdonságainak megismerésénél és a közöttük lejátszódó folyamatok leírásánál nélkülözhetetlen.Emberi tevékenység-Természeti környezet produktuma

  • Környezetvédelem, környezeti kémia

  • Táplálkozás. Gyógyszerek hatása

  • Energiaellátás


Az ember tevékenysége révén természeti környezetét állandóan alakítja, változtatja. A Föld, mint e tevékenység színtere évezredeken át gyakorlatilag korlátlan kapacitású puffernek bizonyult, azaz az emberi tevékenységet úgy tűrte el, hogy eközben alapvető változást nem szenvedett. Ám az elmúlt néhány évtizedben nyilvánvalóvá vált, hogy az emberiség létszámának és ezzel együtt az ipari termelésnek ugrásszerű növekedése, az élővilág egyes fajtáinak visszaszorulása, illetve kihalása maradandóan megváltoztatja a környezetet. A levegő, a víz, a talaj egyre több idegen anyagot, olyan kemikáliákat tartalmaz, amelyeket még 100 évvel ezelőtt sem ismert az emberiség.


  • A civilizációs fejlődés eredményeként a két globális rendszer: a technoszféra és a bioszféra egyensúlya megbomlott. Technoszférán azoknak az objektumoknak az összességét értjük, amelyek emberi tevékenységgel jöttek létre, és nem a természetben keletkeztek. Bioszférának a természeti környezetet, vagyis a Föld biológiai és geológiai rendszereinek együttesét nevezzük. Hosszú ideig a technikai fejlődés nyersanyag- és energiaigényének kielégítése szinte korlátlannak látszott, másrészt a technoszférából származó hulladékot a bioszféra képes volt maradéktalanul befogadni.


Ez a kép jelenleg kedvezőtlen változást mutat: 1950 és 1990 között a világ népessége megkétszereződött, a világgazdasági termelés pedig közel négyszeresére nőtt. Ezért a nyersanyag- és energiaforrások végessége és a környezet hulladéktűrő képessége egyre határozottabban kirajzolódott az utóbbi évtizedekben.


A kutatások eredményeként eddig több, mint ötmillió kémiai vegyületet állítottak elő. A világ vegyipara évente mintegy százötven millió tonna vegyi anyagot termel. Ezek jelentős része ún. természetidegen vegyület. Másként fogalmazva, az emberiség ma az addig csak a természetben előforduló vegyületek sorát technikai méretekben állítja elő, továbbá olyan természettől idegen anyagok millióit szintetizálja, amelyek speciális tulajdonságokkal és alkalmazási területtel rendelkeznek.


Mindez természetesen nem maradhatott hatás nélkül a természeti környezetre, hanem elvezetett a kémiai elemek körforgásának felgyorsulásához, a legkönnyebben kitermelhető nyersanyagtelepek kimerüléséhez. Közben a hulladékok hatalmas mennyisége keletkezik, amelyek elhelyezését és hatását a biológiai rendszerekre nem tudjuk egyértelműen megoldani, illetve megítélni.


A világgazdaság mai szintje azt kívánja meg, hogy a Föld rövid idő alatt nem regenerálódó erőforrásaiból évente mintegy 105 Mt = 1011 tonna = 1014 kg anyagot használjunk fel. Ennek a roppant anyagmennyiségnek egy része hulladékként jelenik meg. Felmerült az a veszély, hogy ha a biokémiai körfolyamatokban működő ellenőrző és átalakító mechanizmusok kapacitását – ezzel a körfolyamatok kompenzáló képességét – túllépjük, az ökológiai rendszerek működése irreverzibilisen is megváltozhat. A környezetszennyezést tehát úgy is definiálhatjuk, mint az ökológiai rendszerek dinamikus egyensúlyának megzavarását vagy megszüntetését.


A l gk r k mi j hoz
A légkör kémiájához Föld rövid idő alatt nem regenerálódó erőforrásaiból évente mintegy

Az, hogy a Földön kialakulhatott az élet, a Naptól való kedvező távolságnak, a héliumnál nehezebb elemek képződésének, valamint a vízburok és a légkör kialakulásának köszönhető. Hiszen gondoljuk arra, hogy az ember táplálék nélkül öt hétig is élhet, de víz nélkül kb. öt napot, levegő nélkül pedig kevesebb, mint öt percet bír ki. A felnőtt ember normális életműködéséhez naponta 15 kg (kb. 13 m3) levegő szükséges. Az anyagcsere-folyamatokon kívül a levegő alapvető feltétele a látásnak, a hallásnak és a szaglásnak is.


Hogyan változik a tengerszint feletti magassággal a légnyomás? A tengerszintnek megfelelő magasságban kis ingadozásoktól eltekintve – amit a változó páratartalom okoz – jó közelítéssel 101 kPa a légnyomás. 1000 méter magasságban (pl. Kékestetőn) már csak 89 kPa, 2000 méteren 79 kPa, 3000 méter magasságban 70 kPa, 4000 méter magas hegycsúcson 61 kPa, 5000 méter magasságban (közel ennyi a Monc Blanc csúcsa) csak 54 kPa a légnyomás, ami igen nagy megterhelést okozhat az ilyen körülményekhez nem szokott hegymászóknak.

A légkör főbb kémiai alkotói:

  • 78% N2

  • 21% O2

  • Kb. 1% Ar

  • 0,035% CO2 (35ppm)

  • vízgőz


C o 2 co 2 co 2 h 2 o h 2 co 3

Szén- dioxid (CO légnyomás?2)

C + O2 → CO2 CO2 + H2O ↔ H2CO3

Szén és széntartalmú anyagok tökéletes égésekor keletkezik. Hosszú ideig egyensúlyban volt a Föld szén-dioxid-háztartása, mert a növények fotoszintézisük során jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg és oxigént bocsátanak ki. Száz évvel ezelőtt a légköri szén-dioxid-koncentráció még csak 290 ppm volt, jelenleg 350 ppm. Az utóbbi évtizedekben viszont a trópusi erdők területének csökkenésével a szén-dioxid megkötése jelentősen csökkent, az iparosodás és a közlekedés fejlődése viszont azt eredményezte, hogy a kibocsátás állandóan és gyors ütemben nőtt. A szén-dioxid-molekula stabilis, átlagos tartózkodása a légkörben mintegy 10–15 év. Ez a háromféle hatás együttesen okozza azt a tényt, hogy az egyensúly megbomlott, és évről évre rohamosan nő az ún. nettó kibocsátás. Ez Magyarországra vonatkoztatva évi 30–35 millió tonna. A teljes kibocsátás a Földön jelenleg 25 milliárd tonna/év.


Sz n monoxid co
Szén-monoxid (CO) légnyomás?

  • Színtelen, szagtalan, vízben kevésbé oldódó gáz. Széntartalmú anyagok tökéletlen égésekor keletkezik. Rendkívül mérgező emberre, állatra egyaránt. A vér hemoglobinjával stabilisabb komplexet képez, mint az oxigén, így megakadályozza annak a megkötését és szállítását, azaz a gázcserét, ezért fulladásos halált okoz.

  • Jelöljük az oxigénnel képzett komplexet Hem.O2-nel, a szén-monoxid-komplexet pedig Hem.CO-dal. Felírhatjuk a következő egyensúlyi folyamatot:

  • CO + Hem.O2 O2 + Hem.CO

  • A folyamat egyensúlyi állandójának értéke: 200.


  • A folyamat egyensúlyi állandójának értéke: 200. légnyomás?

  • K =

  • Az egyensúlyi állandó nagy értéke azt jelenti, hogy már kis szén-monoxid-koncentráció is leköti a hemoglobint.

  • Ha pl. a [CO] eléri az [O2] 200-ad részét, akkor

  • Ez azt jelenti, hogy a hemoglobin fele a szén-monoxiddal képez komplexet az oxigén helyett. Így kevés Hem. O2 komplex marad ahhoz, hogy ellássa a szervezetet oxigénnel. Ha 20%-ban átalakul a Hem. O2 Hem.CO-dá, az már végzetes lehet.


Benzin g se
Benzin égése légnyomás?

  • Tételezzük fel, hogy a benzin főleg C8H18 összetételű oktánból áll, a levegő 1 molja pedig 0,21 mol O2-ből és 0,79 mol N2-ből, átlagos moláris tömege 29 g/mol. Ha a benzin égése nem tökéletes a robbanómotorban, akkor a következő folyamat megy végbe:

    C8H18 + 8,5 O2 = 8 CO + 9 H2O

  • A benzin tökéletes égésének reakcióegyenlete:

    C8H18 + 12,5 O2 = 8 CO2 + 9 H2O

  • 12,5 mol O2 mellett a levegő összetételének megfelelően 47,0 mol N2 is jelen van. A reakcióegyenlet alapján kiszámíthatjuk, hogy 1 mol, azaz 114 g (8*12 + 18) benzin elégéséhez 1725 g (59,5*29) levegő szükséges. Tehát az elméleti levegő: üzemanyag tömegarány =


Sz nhidrog nek
Szénhidrogének légnyomás?

  • A legegyszerűbb szénhidrogénből, a metánból (CH4) 6–7 milliárd tonna van a légkörben. Ennek jelentős része természetes forrásokból, a szerves anyagok anaerob bomlása révén kerül a levegőbe.

  • Nagy mennyiségű metán keletkezik pl. a vízzel elárasztott rizsföldeken. Az állatok, különösen a szarvasmarhák emésztése is jelentős metánforrás. A kőzetekből is számottevő mennyiségű metán szabadul ki a bányaművelés és a földgázkitermelés során. Évente globálisan kb. 1 milliárd tonna metán jut a levegőbe, ennek 70%-a antropogén eredetű. A magyarországi kibocsátás 700–800 ezer tonnára becsülhető.

  • Az utolsó 100 évben a metánkoncentráció is jelentős növekedést mutat: a többszáz évig állandó 0,77 ppm értékről hirtelen 1,7 ppm-re nőtt. (1ppm=1cm3/m3)


Met n ch 4

Légköri átlagos tartózkodási ideje 5–10 év. A teljes troposzférában elkeveredik, ahol rövidebb-hosszabb idő alatt szén-monoxiddá, majd szén-dioxiddá oxidálódik, és így visszatér a légkörből a bioszférába és az óceánokba.

és: halogénezett szénhidrogének

aromás szénhidrogének

policiklusos szénhidrogének

Metán (CH4)


A v z k rforg sa 1000 km 3 v
A víz körforgása (1000 km troposzférában elkeveredik, ahol rövidebb-hosszabb idő alatt szén-monoxiddá, majd szén-dioxiddá oxidálódik, és így visszatér a légkörből a bioszférába és az óceánokba. 3/év)


O troposzférában elkeveredik, ahol rövidebb-hosszabb idő alatt szén-monoxiddá, majd szén-dioxiddá oxidálódik, és így visszatér a légkörből a bioszférába és az óceánokba. 2


CO troposzférában elkeveredik, ahol rövidebb-hosszabb idő alatt szén-monoxiddá, majd szén-dioxiddá oxidálódik, és így visszatér a légkörből a bioszférába és az óceánokba. 2


Az üvegházhatás troposzférában elkeveredik, ahol rövidebb-hosszabb idő alatt szén-monoxiddá, majd szén-dioxiddá oxidálódik, és így visszatér a légkörből a bioszférába és az óceánokba.

4


Az üvegházhatást szemléltető kísérlet troposzférában elkeveredik, ahol rövidebb-hosszabb idő alatt szén-monoxiddá, majd szén-dioxiddá oxidálódik, és így visszatér a légkörből a bioszférába és az óceánokba.


Az lelmiszerek s a szervezet sav l g egyens lya
Az élelmiszerek és a szervezet sav-lúg egyensúlya troposzférában elkeveredik, ahol rövidebb-hosszabb idő alatt szén-monoxiddá, majd szén-dioxiddá oxidálódik, és így visszatér a légkörből a bioszférába és az óceánokba.

  • Az anyagcsere-folyamat során a felvett táplálék számos kémiai változáson megy keresztül, s vagy beépül a szervezetbe, vagy energiaként használódik fel. Megfelelő közegben ezek a folyamatok optimálisan működnek. A vérplazmában enyhén lúgos kémhatásnak (pH~7,1) kell lennie az egészség fenntartása és a betegségek megelőzése érdekében. A savas kémhatás felé való eltolódás számos betegség előidézője lehet, különösen izületi és reumatikus problémák jelentkezése várható.


Az anyagcsere folyamán rengeteg savas kémhatást okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.


A szervezet okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.sav-lúg egyensúlyának megóvása érdekében igen fontos táplálékunk összetételének megválasztása. Az ételek egy részéből savas, más részéből lúgos és igen kis részéből semleges kémhatást okozó anyagcseretermékek keletkeznek. Nagyon fontos a megfelelő arány a lúg- és a savképző ételek között. Egyes kutatások szerint a természetes arány 4 : 1, azaz 80% lúgos, 20% savas. Ennek betartásakor legerősebb a szervezet ellenálló képessége. 3 : 1 aránynál a lúgtartalék kimerül, a szervezet többet nem tud kompenzálni, és savasodás következik be.


Savképző ételek: okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

  • az összes húsok, hal, baromfi, tojás

  • állati zsír, növényi zsiradék (margarin)

  • az összes gabonaneműek (kivéve a köles)

  • dió, mogyoró, mandula

  • fehérliszt, fehérkenyér, rozskenyér

  • hüvelyesek

  • rizs, savanyú gyümölcsök

    Lúgképző ételek:

  • gyakorlatilag minden zöldség és gyümölcs

    Semleges ételek:

  • tej, tejtermékek, növényi olajok


Civiliz ci s fejl d s nk

Technoszféra okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

Technoszféra

Technoszféra

Technoszféra

Technoszféra

Civilizációs fejlődésünk

Bioszféra

XIX. század

XX. század

XXI. század


Elemek
ELEMEK okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

  • azonos atomok:

    Jelölése: VEGYJEL-lel He, Ca

    Elnevezés:

  • H hidrogén: vízképző (Wasserstoff)

  • O oxigén: savképző (Sauerstoff)

  • P foszfor: fény hordozó

  • I jód: ibolya színű

  • He – Nap

  • Se – Hold

  • U, Np, Pu bolygók

  • Es, Md, Cm tudósok

  • Ge, Fr, Eu, Ga földrajzi nevek


Vegy letek
VEGYÜLETEK okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

  • alkotórészek aránya állandó

  • Molekulák: (százalékos összetétel)

    Jelölése: KÉPLET-tel

    H2O, C6H12O6, NaCl(sz) CO, CO2, CaCO3

  • De: Elemmolekulák: H2, O2… P8

  • Moláris tömeg – Móltömeg – Relatív /atom/moltömeg

  • Mól fogalma

  • 6.1023 db

  • ATE, (u)


K miai anyag csoportos t s
„Kémiai” anyag / –Csoportosítás/ okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

  • Elemek, Vegyületek, Keverékek

    2. ANYAG /szerkezete sz./

  • DISZKONTINUUSKONTINUUS

    „részecske” j. korpuszkuláris folytonos „mező”

  • Nem abszolút! (Pl. atomok, molekulák töltésfelhői)

    KÉMIA fogl. FIZIKA fogl.


K miai anyag csoportos t s1
Kémiai” anyag / –Csoportosítás/ okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

3. Szervetlen – Szerves

4. Szilárd – Cseppfolyós – Légnemű /Halmazáll./

  • Kristályos a. Folyadékok Gázok

  • és /amorf/ és/plazma á./

  • egykomponensű

  • többkomponensű

  • OLDATOK

  • /Kolloidok/


Az atom ok szerkezete
Az ATOM-ok szerkezete okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

  • Atommag és Elektronhéj

  • p+, no, e–

  • Nukleonok

  • Rutherford kísérlete: 10–10 m; 10–15 m

  • Rendszám: p+ száma

  • Tömegszám: no száma + p+ száma

  • /146n+92p/


Izot p ok izot p elemek
IZOTÓP-ok /izotóp elemek/ okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

  • Ugyanazon kémiai elem változatai – rendszám azonos, tömegszám különbözik

  • Természetes –Mesterséges/”Tiszta” elemek/

  • és

    35,5 súlyozott átl.

  • 75% – 25%

  • gyógyászat

  • Radioaktív – és nem radioaktív izotópok

  • Pl. Au …


Energia
Energia okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

  • Eredete: görög szó, munkát jelent (Arisztotelész)

  • E = m x v2 / E = m x c2 / Joule = kg x m2x s-2

  • Minden kémiai változás ENERGIA változással jár

  • /Energiafajták / Termokémia/

  • Kőolaj, földgáz, kőszén, atomenergia

  • Megújuló energiaforrások (Nap – Szél – Víz – Geotermikus energia --Bioenergia)


N h ny anyag k znapi neve k plete s tudom nyos neve
Néhány anyag köznapi neve, képlete, és tudományos neve okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.


Néhány anyag köznapi neve, képlete, és tudományos neve okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.


Néhány anyag köznapi neve, képlete, és tudományos neve okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.


K miai k t sek sszefoglal sa

Kémiai kötések összefoglalása okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

Elsőrendű és másodrendű kötések


1 anyagi r szecsk k
1. Anyagi részecskék okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

  • Atomok

  • Ionok

  • Molekulák

  • Kémiai kötés: Azonos vagy különböző részecskék kölcsönhatása.


2 k miai k t sek
2. Kémiai kötések okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

Delokalizált elektronok

-

+

Fém atomtörzsek (ionok)

-

-

+

+

+

-

-

-

-

-

-

-

+

+

+

-

-

-

-


3 k miai anyagok a elemek
3. Kémiai anyagok – a.) Elemek okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

Példák:

Cl + Cl  Cl-Cl Cl2

O + O  O=O O2

N + N  N N N2

Apolárismolekulák


3 k miai anyagok b vegy letek
3. Kémiai anyagok – b.) Vegyületek okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

Példák:

C+O2CO2 O=C=O

apoláris

H2+Cl22HCl H-Cl

poláris (dipol)

2H2+O22H2O O

H H molekulák poláris (dipol)

Mg+Cl2MgCl2Ionok

Mg2+ 2Cl-

1 : 2

+ -

-

+

-

+


M sodrend k t sek
Másodrendű kötések okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

  • Van der Waals

  • Hidrogén(híd)kötés


Felhasznált irodalom: okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

  • Náray-Szabó Gábor: Kémia (Akadémiai kiadó, Budapest, 2006.)

  • Bodonyi–Pitter: Kémiai összefoglaló (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.)

  • Rózsahegyi Márta–Vajand Judit: Kémia itt, kémia ott, kémia mindenhol! (Nemzeti Tankönyvkiadó, ELTE Eötvös Kiadó Budapest 1995.)

  • Gergely–Erdődi–Vereb: Általános és bioszervetlen kémia (Semmelweis Kiadó, 1997.)

  • Dr.Kiss Attila: Kémiai ismeretek (Oktatási segédanyag) EKF

  • Papp Sándor–Ralf Kümmer: Környezeti kémia (Tankönykiadó Bp.1992.)

  • Dr. Bodor Endre: Szervetlen kémia I. (Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1994.)

  • Simándi Péter: Alkalmazott kémia (Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas, 2003.)

    Megjegyzés: A konzultáción megismert anyag egyéni feldolgozására bármilyen más kémiai jegyzet, tankönyv, kiadvány felhasználható.


A konzultáción feldolgozott anyag: okozó anyag keletkezik. A szervezetben folyó lassú égés, az exoterm oxidáció során keletkező szén-dioxid a vérben szénsavként nyelődik el. A sejtanyagcsere kapcsán számos sav, pl. piroszőlősav, tejsav stb. keletkezik. Mindezek az elsavasodáshoz vezetnének, ha a szervezet nem tenne „óvintézkedéseket” ennek megakadályozására. Például a vérben felszaporodó szénsav ingerként hat a légzőközpontra, gyakoribbá és mélyebbé válik a légzés, így több szén-dioxid távozik (légzési pufferálás). A vizelet pH-ja is széles skálán mozog, így a vese is jelentős kiegyenlítő szerepet játszik. Fontos a vér ún. pufferkapacitása, amely megköti az erősebb savakat. Ha a pufferkapacitásnak több, mint a fele elfogy, az egyensúly felbomlik, savasodás jön létre, amely fáradékonyságot, álmatlanságot, nyugtalanságot okoz.

A kémia tárgya, a kémia és a természettudományok, a kémia és a társadalom kapcsolata. Kémiai alapfogalmak. Sztöchiometria: atom- és molekulatömeg, a kémiai anyagmennyiség fogalma – mól, elemek, vegyületek jelölése. A kémiai reakciók, a kémiai változás paraméterei. Egyszerű sztöchiometriai számítási feladatok megoldása. Az atomok elektronszerkezete, az atommodellek. Az elemek periódusos rendszere. Molekulák képződése, a kémiai kötések. Halmazok szerkezete.Halmazállapotok és változásaik. A víz fázisdiagramja. Oldatok, elegyek, koncentrációszámítás. Termokémia alapjai. Reakciósebesség. Homogén és heterogén egyensúlyok. Sav-, bázis egyensúlyok, pH. Redoxi reakciók. Standard potenciál. Galvánelemek. Elektrolízis. Kolloidok. Legfontosabb szerves kémiai vegyületcsoportok.

A konzultáción bemutatott kísérletek:

  • A szén-dioxid üvegházhatásának szemléltetése

  • CO2 fejlesztő Kipp készülék

  • A hidrogén előállítása (Kipp k.), égése, sűrűsége, oldhatósága,-durranógáz

  • Oldhatósági kísérletek

  • Extrakció (Megoszlás)

  • Kolloid oldatok előállítása

  • Elektrolízis (H2, O2 kimutatása)

  • Galvánelem készítése, Kapocsfeszültség, Elektromotoros erő

    Dr. Rácz László


ad