1 / 50

Az érzékszervi vizsgálat helye és szerepe az élelmiszer minősítésében

Az érzékszervi vizsgálat helye és szerepe az élelmiszer minősítésében. Az élelmiszer-minőség. Az élelmiszer-minőség alapvetően öt komponenst foglal magában, amelyek között szoros kölcsönhatás áll fenn: Élelmiszer-higiéniai tulajdonságok Fizikai tulajdonságok Kémiai tulajdonságok

verlee
Download Presentation

Az érzékszervi vizsgálat helye és szerepe az élelmiszer minősítésében

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az érzékszervi vizsgálat helye és szerepe az élelmiszer minősítésében

  2. Az élelmiszer-minőség • Az élelmiszer-minőség alapvetően öt komponenst foglal magában, amelyek között szoros kölcsönhatás áll fenn: • Élelmiszer-higiéniai tulajdonságok • Fizikai tulajdonságok • Kémiai tulajdonságok • Csomagolás és jelölés • Érzékszervi tulajdonságok

  3. Az élelmiszer érzékszervi tulajdonságai • Külső tulajdonságok: felület, szín, csomagolás, alak, forma • Szag • Íz • Hőmérséklet • Állomány és szerkezet

  4. Az élelmiszer érzékszervi tulajdonságai • Az érzékszervi tulajdonságok érzékelésében szerepet játszó érzékszervek: • Szem • Orr • Nyelv és szájüreg • Ujjak • Fül (!) • Beltartalom, biztonság, csomagolás ↔ érzékszervi tulajdonság

  5. Az emberi érzékszervek felhasználása műszerként számos problémát vet fel: • az emberi érzékszervek érzéki csalódásoknak vannak kitéve • az emberi érzékszervek fáradékonyak • nagy az egyedi biológiai variabilitás is • egyes keserű anyagokat egyesek csak nagyobb koncentrációban tudnak érzékelni – örökletes • sárgarépa kumesztrol-tartalmára egyesek igen érzékenyek

  6. Az ízlelés • Íz: A nyelven ~6 millió receptor található (dinamikus egyensúly), • idővel pusztulás >termelődés • → ~1,5-2 millió marad öregkorra (ettől függetlenül a bíráló személye nem kötött életkorhoz) • alapízek

  7. Az ízlelés • 4 alapíz (édes, sós, savanyú, keserű), ezen felül léteznek még más ízek is:

  8. Az ízlelés • 4 alapíz (édes, sós, savanyú, keserű), ezen felül léteznek még más ízek is: • fájdalomérzetet kiváltó íz

  9. Az ízlelés • 4 alapíz (édes, sós, savanyú, keserű), ezen felül léteznek még más ízek is: • fájdalomérzetet kiváltó íz (kapszaicin)

  10. Az ízlelés • 4 alapíz (édes, sós, savanyú, keserű), ezen felül léteznek még más ízek is: • fájdalomérzetet kiváltó íz (kapszaicin) • állományérzetet befolyásoló íz

  11. Az ízlelés • 4 alapíz (édes, sós, savanyú, keserű), ezen felül léteznek még más ízek is: • fájdalomérzetet kiváltó íz (kapszaicin) • állományérzetet befolyásoló íz (pl.: lúgos anyagok; pl.: összehúzó anyagok – timsó)

  12. Az ízlelés • 4 alapíz (édes, sós, savanyú, keserű), ezen felül léteznek még más ízek is: • fájdalomérzetet kiváltó íz (kapszaicin) • állományérzetet befolyásoló íz (pl.: lúgos anyagok; pl.: összehúzó anyagok – timsó) • fémes íz (vas-szulfát-7hidrát)

  13. Az ízlelés • 4 alapíz (édes, sós, savanyú, keserű), ezen felül léteznek még más ízek is: • fájdalomérzetet kiváltó íz (kapszaicin) • állományérzetet befolyásoló íz (pl.: lúgos anyagok; pl.: összehúzó anyagok – timsó) • fémes íz (vas-szulfát-7hidrát) • umami íz

  14. Az ízlelés • 4 alapíz (édes, sós, savanyú, keserű), ezen felül léteznek még más ízek is: • fájdalomérzetet kiváltó íz (kapszaicin) • állományérzetet befolyásoló íz (pl.: lúgos anyagok; pl.: összehúzó anyagok – timsó) • fémes íz (vas-szulfát-7hidrát) • umami íz (komplex ízhatás, Na-glutamát íze, egyszerre sós, keserű, fémes; a sushi íze)

  15. Az ízlelés • 4 alapíz (édes, sós, savanyú, keserű), ezen felül léteznek még más ízek is: • fájdalomérzetet kiváltó íz (kapszaicin) • állományérzetet befolyásoló íz (pl.: lúgos anyagok; pl.: összehúzó anyagok – timsó) • fémes íz (vas-szulfát-7hidrát) • umami íz (komplex ízhatás, Na-glutamát íze, egyszerre sós, keserű, fémes; a sushi íze) • A Haller-féle ízkatalógus 12 alapízt különböztet meg (pl. van hőérzetváltozást okozó íz)

  16. Az ízlelés • 4 alapíz (édes, sós, savanyú, keserű), ezen felül léteznek még más ízek is: • fájdalomérzetet kiváltó íz (kapszaicin) • állományérzetet befolyásoló íz (pl.: lúgos anyagok; pl.: összehúzó anyagok – timsó) • fémes íz (vas-szulfát-7hidrát) • umami íz (komplex ízhatás, Na-glutamát íze, egyszerre sós, keserű, fémes; a sushi íze) • A Haller-féle ízkatalógus 12 alapízt különböztet meg (pl. van hőérzetváltozást okozó íz – menthol, stb.)

  17. Édes íz a) természetes (cukrok; mollenin – 2000×édesebb a szacharóznál; mirakulum – megváltoztatja az ízhatást: savanyúból édeset képes csinálni) b) mesterséges (cukoralkoholok, ketonok, észterek, stb.) – a cukorbetegség miatt kezdték el kutatni • Az édes íz intenzitása a vízoldhatósággal nő. • Az aszimmetrikus kémiai szerkezetű édes anyag szimmetrikussá tételével keserű anyagot kapunk.

  18. Savanyú íz: savak • meghatározói: • savkoncentráció • pH • a disszociáció foka • más élelmiszer-összetevő • a nyál pufferhatása

  19. Savanyú íz: savak • intenzitás: • Citromsav • Ecetsav • Tejsav • Borkősav • Almasav • 1 legkevésbé  5 legintenzívebb

  20. Savanyú íz: savak • intenzitás: • Citromsav (4) • Ecetsav (1) • Tejsav (2) • Borkősav (5) • Almasav (3)

  21. Sós íz: sószerű anyagok • Az érzékelési küszöb környékén (0,02g/100cm3) a tipikusan sós anyagok (pl.: NaCl) édeskés ízűek, a felismerési küszöb környéki koncentrációban (0,08g/100cm3) lesznek csak sósak.

  22. Keserű N-tartalmú anyagok • szervetlen sók • cserzőanyagok, • alkaloidok (koffein, kinin, morfin, nikotin), • stb. • Ízvakság: az emberek és majmok egy része nem érzi a keserű ízt

  23. Az egyéni ízküszöb-értéket befolyásoló tényezők • a minta pH-ja • hőmérséklete (ha lehet, ne legyen hűtőhőmérsékletű) • az érintkező nyelvfelület nagysága • az egységnyi felületen lévő receptorok száma • az ízanyag tisztasága • vizes közeg minősítése • a bíráló fiziológiai és pszichológiai állapota (a bírálónak 2 nappal a bírálat előtt tudnia kell a programját – reggel nincs kávé, cigi, bőséges reggeli, stb.) • a bírálat körülményei (zaj, fény, hőmérséklet, fal színe, stb.) • napszak (délelőtt a legjobb – 10-11 óra között) • a bíráló tapasztaltsága (Gyakorlással fejleszthető, tanulható!) • a vizsgálat módja (csepp-módszer, kanál-módszer, stb.) • egyéb

  24. A szaglás • Aroma: • Illat:

  25. A szaglás • Aroma: szag (szájüreg) + szag (orr) + íz • Illat: kellemes szag • Szaganyagok: közös tulajdonságuk az –OH, –CO, –COOH, –NH2 csoport jelenléte

  26. A szaglás A szaglást befolyásoló tényezők: • hőmérséklet (opt.: ?°C) • napszak (délelőtt v. délután) • életkor (? év) • bíráló neme (nő v. férfi) • dohányzás (dohányzó v. nem dohányzó) • tapasztalat (jelentős)

  27. A szaglás • A szaglást befolyásoló tényezők: • hőmérséklet (opt.: 25-30°C) • napszak (délelőtt) • életkor (20-40 év) • bíráló neme (nő) • dohányzás (nem) • tapasztalat (jelentős)

  28. A szaglás Rendellenességek: • hipozmia: szagérzékenység csökkenése • hiperozmia: túlérzékenység (nőknél) • anozmia: érzéketlen (80 év felett) • merozmia: egyes szagokra érzéketlen • autozmia: szagérzet szaganyag nélkül

  29. Texturális tulajdonságok • Az élelmiszerek reológiai besorolása: • folyékony • sejtszövet szerkezetű

  30. Texturális tulajdonságok • Az élelmiszerek reológiai besorolása: • folyékony • sejtszövet szerkezetű (zöldség, gyümölcs) • gélstruktúrájú

  31. Texturális tulajdonságok • Az élelmiszerek reológiai besorolása: • folyékony • sejtszövet szerkezetű (zöldség, gyümölcs) • gélstruktúrájú (sajt, zselé) • rostszerkezetű

  32. Texturális tulajdonságok • Az élelmiszerek reológiai besorolása: • folyékony • sejtszövet szerkezetű (zöldség, gyümölcs) • gélstruktúrájú (sajt, zselé) • rostszerkezetű (húsfélék) • plasztikus

  33. Texturális tulajdonságok • Az élelmiszerek reológiai besorolása: • folyékony • sejtszövet szerkezetű (zöldség, gyümölcs) • gélstruktúrájú (sajt, zselé) • rostszerkezetű (húsfélék) • plasztikus (vaj, margarin) • kemény, törékeny

  34. Texturális tulajdonságok • Az élelmiszerek reológiai besorolása: • folyékony • sejtszövet szerkezetű (zöldség, gyümölcs) • gélstruktúrájú (sajt, zselé) • rostszerkezetű (húsfélék) • plasztikus (vaj, margarin) • kemény, törékeny (keksz, csokoládé) • komplex

  35. Texturális tulajdonságok • Az élelmiszerek reológiai besorolása: • folyékony • sejtszövet szerkezetű (zöldség, gyümölcs) • gélstruktúrájú (sajt, zselé) • rostszerkezetű (húsfélék) • plasztikus (vaj, margarin) • kemény, törékeny (keksz, csokoládé) • komplex (kenyér)

  36. Texturális tulajdonságok

  37. A bírálók kiválasztása • íz-, • szag-, • színfelismerő képességek vizsgálata

  38. Ízfelismerés • módszerek: • kortyintás • kanálpróba (mennyiség pontosabb definiálása) • csepp-próba (3 cseppet a nyelvre – általában nevetségbe fullad)

  39. Szagfelismerés • módszer: üvegbe vatta, arra 0,5 cm3 vizsgálati anyag

  40. Színfelismerés • Ishihara-teszt (szemészeti színlátó teszt) • 3 alapszín (piros, sárga, zöld), 10-10 üvegből álló hígítási sorozat, sorba kell rakni

  41. Bírálói hibák • érzékelési: pl.: tetszetős csomagolás • elvárási: pozitív – negatív előítélet • megszokási: nagy mintaszám, kis különbségekkel • kontraszt: túl nagy különbség • beállási: a skála középső értékeit használja • elnéző hozzáállás: kedvelt termék esetén

  42. A tökéletes bíráló • Rendelkezzék normális érzékszervekkel, egészséges, pihent, pozitív hozzáállású, érdeklődő, készséges, tanulékony, lelkiismeretes, alapos, koncentrált, nyugodt, kiegyensúlyozott, előítélettől mentes, kritikus, önkritikus, megbízható, fegyelmezett, pontos, magabiztos, nem befolyásolható, jó kifejezőkészségű, képzett .

  43. Az érzékszervi vizsgálat jellemzői • komplex: analízis és minősítés egy időben zajlik • szubjektív: de ennek mértéke tudatos magatartás-formálással csökkenthető • relatív: összehasonlítások sorozatán alapul • tanulható: a bíráló jelentős tapasztalattal rendelkezik, és tudatosan használja azt.

  44. Az érzékszervi vizsgálat módszerei A. Különbségek kimutatása • Egy próba:a mintát egy standard mintával hasonlítjuk össze. A bírálók először megismerkednek a standard mintával, majd egy mintasorozatot kapnak, amelyből fel kell ismerniük a standard mintá(ka)t. • Előnye: a mintasorozattal korlátlan ideig foglalkozhatnak. • Hátránya: a mintákat egy emlékképpel kell összehasonlítani. • Duó-trió próba: 3 edény: 1 standard, „standard” felirattal, 2 kóddal jelölt, amiből az egyik szintén a standard, a másik az összehasonlítandó mintát tartalmazza.

  45. Az érzékszervi vizsgálat módszerei A. Különbségek kimutatása • Hármaspróba: 3 edény: 2-ben az egyik, a harmadikban a másik minta van, kóddal jelölve. Cél: eldönteni, melyik kettő azonos. • Tetrád próba: 4 edény: 2-2 azonos minta, cél: melyik melyiknek a párja • Ötből kettő próba: 5 edény: az egyik minta 2 edényben, a másik 3-ban. Jó, de a sok minta miatt ma már ritkán használják. • Páros próba: 2 fajtája van: • két minta megkülönböztetése (van különbség A és B között?): meg kell engedni a „nincs különbség” eredményt • a különbség irányának jelzése (Melyik intenzívebb? Melyik jobb?, stb.)

  46. Az érzékszervi vizsgálat módszerei B. Leíró érzékszervi vizsgálatok • A terméket jól ismerő szakértőnek kell végeznie a bírálatot. A minta tulajdonságát szabványban leírtakkal (pl. Magyar Élelmiszerkönyv, MSZ, stb.) vetik össze. • Az összevetésnél a tulajdonságok két fő csoportját különböztetjük meg: • pozitív tulajdonságok, melyek meglétét kell vizsgálni • kizáró tulajdonságok, melyek hiánya jellemzi a terméket • Ha a pozitív tulajdonságok közül bármelyik hiányzik, vagy a kizáró tulajdonságok közül bármelyik felismerhető, a termék az előírásoknak nem felel meg. • Az eredményben írásban kell rögzíteni a pozitív és a kizáró tulajdonságok meglétét/hiányát. Döntés: megfelelt, nem felet meg, osztályba sorolás.

  47. Az érzékszervi vizsgálat módszerei C. Mennyiségi értékelésre szolgáló módszerek • 1. Bővített különbség vizsgálat: ha A és B minta között a különbségtétel sikerült, a bírálónak arra is választ kell adnia, hogy A és B között mekkora a különbség. (Egyszerre csak egy tulajdonság vizsgálatára alkalmas!) • Fokozat Skála • A sokkal erősebb +3 • A erősebb +2 • A észlelhetően erősebb +1 • Nincs különbség 0 • B észlelhetően erősebb -1 • B erősebb -2 • B sokkal erősebb -3 • 2. Rangsorolás: különböző tulajdonságok alapján a mintákat a bírálók sorba rakják, és rangpontszámot adnak nekik. Pl.: A legédesebb (1 pont), B kevésbé édes (2 pont) → D (3pont)→ C (4 pont) →F (5 pont) → E legkevésbé édes (6 pont) • Nem tájékoztat a különbségek nagyságáról, csak egy rangsorról!

  48. Az érzékszervi vizsgálat módszerei C. Mennyiségi értékelésre szolgáló módszerek • 3) Pontozás: • a) 100 pontos, pontlevonásos skála • (Íz: 40, szag: 15, külső: 10, állomány: 20, nyersanyaghiba: 15) • Egy lista tartalmazza az egyes hibákért levonható pontokat. Sok hátránya van, ma már kevésbé használják. • b) 5 pontos, súlyozófaktoros pontozás • Minden tulajdonságra max. 5 pont adható, a tulajdonságok eltérő fontosságát a súlyozófaktorok biztosítják (ezek összege 4). • Általában 4 tulajdonságot vizsgálunk: külső, szag, íz, állomány, összesen 20 pont szerezhető, ez alapján különböző osztályokba sorolhatjuk a mintát.

  49. A termék B termék Az érzékszervi vizsgálat módszerei • 4) Profil analízis: abban tér el a pontozástól, hogy a vizsgálandó tulajdonságokat a vizsgálat közben határozzák meg, illetve nem pontot adnak, hanem egy intenzitás-skálán jellemzik a tulajdonságot. A mintával megismerkedve a bírálók közösen meghatározzák a vizsgálandó tulajdonságokat, majd ez után intenzitás skálán ábrázolják ezeket. Az egyes tulajdonságokat egy közös ábrán szemléltetik, ezt nevezzük profilnak.

  50. Az érzékszervi vizsgálat módszerei D. Egyéb módszerek • 1) Koncentráció – érzékszervi érzet egymáshoz rendelése: pl.: vizsgálandó édesítőszer (szacharin) és különböző koncentrációjú cukor-oldatok összehasonlítása. Eredmény: a vizsgált szacharin által kiváltott édes ízérzet milyen cukor-oldat által kiváltott ízérzettel egyenértékű. • 2) Öntögetéses módszer: pl.: tiszta vizet öntögetünk cukoroldathoz, és ezt az elegyet hasonlítjuk össze egy vizsgált édesítőszer által kiváltott ízérzettel. Ha a két íz egyforma, meg kell mérni az előállított cukoroldat koncentrációját→ ilyen koncentrációjú cukoroldattal egyenértékű a vizsgált édesítőszer által kiváltott édes íz. • Fogyasztói ítéletek: • Kedveltség-vizsgálatok • Skálák: • kedveltség foka (szeretem, kedvelem, fogyasztom, nem fogyasztom, nem szeretem, utálom) • „éppen jó” skála (sótlan → éppen jó → sós) • Fogyasztók megfigyelése • Fókuszcsoportok vizsgálata

More Related