Mozgástan

1. Mozgástan Sebesség a megtett út hossza sebesség a sebesség mértékegysége az út megtételéhez szükséges idő

2. Gyorsulás sebességkülönbség gyorsulás a sebesség megváltozásához szükséges idő a gyorsulás mértékegysége

3. Féktávolság és a fékút féktávolság = reakció út + fékút reakció út = a reakció idő alatt megtett távolság reakció idő = emberi cselekvés ideje + fék késedelmi ideje fékút = a fékhatás kialakulásától a teljes megállásig megtett távolság

4. A villamos fékútja

5. A gépkocsi fékútja

6. Az akadály előtt 50 km/h sebességről vészfékezéssel éppen meg tudja állítani a járművét. Ha csak 40 km/h sebességgel haladna már az intenzív fékezés, ha 30 km/h sebességgel haladna, az üzemi fékezés is elegendő lenne a megálláshoz. A sebesség csökkentésével pedig "tartalékot" is képez.

7. Forgó mozgás (példa) fordulatszám periódus idő fordulatszám mértékegysége A villamos különböző berendezései – vasúti kerékpár, fogaskerék-áttétel, vontatómotor forgórésze – forgó mozgást végeznek.

8. Áttétel vagy módosítás hajtó fogaskerék n1 Z1 n2 hajtott fogaskerék Z2

9. hajtott tengely fordulatszáma hajtó fogaskerék fogszáma áttétel (módosítás) hajtott fogaskerék fogszáma hajtó tengely fordulatszáma

10. 2. rész vége

11. A mozgás jellemezhető annak gyorsaságával, amit a sebességgel fejezünk ki, illetve a mozgás során megtett út vonalvezetésével. Ez utóbbi alapján egyenes és görbe vonalú mozgásról beszélhetünk. Minél rövidebb idő alatt minél nagyobb távolságokat teszünk meg, a mozgás gyorsasága – sebesség – annál nagyobb lesz. Ha azonos idő alatt azonos hosszúságú utakat teszünk meg, a sebességünk állandó, a mozgásunk egyenletes. A gyakorlatban azonban a sebesség majdnem mindig változik, a mozgásunk tehát változó. A „t” időpillanathoz tartozó pillanatnyi sebességet inkább mérni lehet a sebességmérő műszerrel. A változó mozgás jellemzésére használatos az átlagsebesség, ami kifejezi, hogy egyenletes mozgással ugyanakkora távolságot, azonos idő alatt, mekkora sebességgel lehet megtenni.

12. Ha a sebesség időben növekszik gyorsuló, ha csökken, akkor lassuló mozgásról beszélünk. A sebesség időbeni változását a gyorsulással fejezzük ki.

13. A féktávolság a veszély észlelésétől a teljes megállásig megtett út hossza. A fékút a fékezés kezdetétől a teljes megállásig megtett út hossza. A reakció út a reakció idő alatt megtett út hossza. A reakció idő az emberi cselekvés és a fékberendezés működésbe lépésének ideje.

14. Azonos reakció út mellett a gumikerekű jármű 23 méterrel előbb áll meg, mint a villamos.

15. A görbe vonalú mozgás egyik speciális esete a körmozgás. A körmozgást végző test mozgása is jellemezhető a mozgás gyorsaságára jellemző fizikai mennyiséggel, a sebességgel. Azonban körmozgásnál megkülönböztetjük a kerületi- és a szögsebességet. Ennek a két fizikai mennyiségnek a megkülönböztetéséhez és megértéséhez meg kell ismerni a fordulatszám és a periódus idő fogalmát. A fordulatszám azt fejezi ki, hogy egységnyi idő (1 másodperc, vagy 1 perc) alatt hányszor fordul körbe (teszi meg a 360o-os fordulatot) a test. A periódus idő az 1 körfordulat (360o) megtételéhez szükséges idő.

16. Vegyünk egy példát. A traktor első két kereke kisebb átmérőjű és látszólag gyorsabban forog, mint a hátsó két kereke, de mégis együtt haladnak a traktorral. Az első kerekek fordulatszáma nagyobb, tehát a szögelfordulása, így a szögsebessége (ω) nagyobb, mint a hátsó kerekeké. Viszont a kerekek által a vízszintesben befutott út hossza – időben – azonos, mert amíg a gyorsabban forgó kerék 1 fordulat alatt a kerületéből adódóan kisebb, addig a lassabban forgó, de nagyobb kerületű kerék hosszabb utat tesz meg. A két első és két hátsó kerék kerületi sebessége (v) azonos.

17. A gyakorlatban az erőátvitel megoldásakor, a szíj- vagy fogaskerék-hajtásoknál a forgó szerkezetek átmérője, vagy a fogaskerekek fogszáma eltérő. Ennek következménye az átvitt erő módosítása. Ennek mértéke a hajtott és a hajtó tengely fordulatszámának arányától függ. Ha m < 1 a fordulatszám csökken, ha m > 1 akkor nő.

18. Az áttétel (módosítás) számításakor abból kell kiindulni, hogy a két szerkezet (pl. fogaskerék) kerületi sebessége azonos. Fogaskerekek esetében az átmérő (d) helyett, a fogaskerék fogszámát (Z) vesszük figyelembe.