1 / 37

Az antik művészet. Görög művészet – „A nagy ébredés”

Az antik művészet. Görög művészet – „A nagy ébredés”. Sumer szobor. Kr.e. 2150 k. Papnő. Egyiptom, Újbirodalom, Kr.e. 1200 k. Marathóni ifjú. Kr.e. 340 k. TÖRTÉNETI ÉS MŰVÉSZETI KORSZAKOK. Kr. e. IV – III. évezred krétai–égei civilizáció

reia
Download Presentation

Az antik művészet. Görög művészet – „A nagy ébredés”

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az antik művészet. Görög művészet – „A nagy ébredés” Sumer szobor. Kr.e. 2150 k. Papnő. Egyiptom, Újbirodalom, Kr.e. 1200 k. Marathóni ifjú. Kr.e. 340 k.

  2. TÖRTÉNETI ÉS MŰVÉSZETI KORSZAKOK • Kr. e. IV – III. évezred krétai–égei civilizáció • Kr e. II. évezred közepe – akhájok; Kr. e. 1100 mükénéi bronzkori kultúra • Kr. e. VIII. sz.: a hellén poliszrendszer kiépülése, az ókori görög kultúra és művészet felvirágzása • Művészeti korszakolás: • Kr. e. 1100 – Kr. e. 700: geometrikus kor • Kr. e. 700 – Kr. e. 480 az archaikus művészet korszaka • Kr. e. 480 – Kr. e. 323: klasszikus művészet (Athén Periklész korában) • Kr. e. IV. sz. végétől. hellenisztikus kor (K r. e. II. sz. közepe: római hódítás) A hellén kultúra elterjedése a Mediterráneumban

  3. A krétai művészet Kr. e. 1700 – 1400 Freskótöredékek a knósszoszi palotából

  4. Geometrikus stílus (Kr. e. 1100 – Kr. e. 700)

  5. A klasszikus dór templom (Kr. e. V. sz.)

  6. A dór oszloprend Tümpanon /oromzat párkány Fríz: triglif és metopé • arányrendszer : a vallásfilozófiai HARMÓNIA-tan művészi megvalósítása • Szerkezeti és formai méretek egységes, matematikailag meghatározott arányrendbe illeszkednek • Az arányrend alapja: az oszlop, az oszlop alsó keresztmetszetének sugara. • gör. embatész lat. modulus ( a kannelurák éleit érintő kör sugara) – az egész templom méretarányainak alapegysége. architráv Oszlopfő: Abakusz ekhinusz modul

  7. A görög oszloprendek: dór, ión, korinthoszi

  8. A görög templom ikonográfiai programjaOlümpia, Zeusz-templom Kr. e. 470 – 456 Dór peripterosz (6 x 13 oszlop)

  9. Olümpia, Zeusz-templom tümpanonjai Oinomaos és Pelops kocsiversenye A kentaurok és lapithák harca

  10. Olümpia, Zeusz templom ny.-i tümpanon Apollón és egy kentaur.

  11. Az olümpiai Zeusz templom belső tere, rekonstrukciós rajz

  12. A görög szobrászat változásai Kr.e. VI – IV. sz. között Archaikus – klasszikus – hellenisztikus stílus

  13. Klasszikus ábrázoló művészet – „az elbeszélés homéroszi szabadsága” Gombrich • Archaikus – fogalmi (konceptuális) művészet Frontális alakformálás Kontraposzt testhelyzet Anavüsszoszi Kurosz, sírszobor, Attika, Kr. e. 530 Polükleitosz: Lándzsavivő Kr. e. 450 k. (római másolat)

  14. Aiginai bronzszobrok, Kr.e. V. sz. közepe Poszeidón (?) Kocsihajtó, részlet (Kr.e. 470 k.)

  15. A periklészi „aranykor” szobrászata – a klasszikus görög művészet Szandálkötő Niké – Athéné-Niké templom márvány mellvéd domborműve Mürón: Diszkoszvető Kr.e. 450. k. (másolat)

  16. Térábrázolás a görög festészetben Szobrászműhely. Görög tál, Kr.e. 480. k.

  17. Antik festészet (görög festmények, római másolatok) Perszephoné és Dionüszosz. Vörös alakos görög váza, Kr.e. 5. sz. Gráciák. Görög eredeti után készült Pompeji freskó (Nápoly)

  18. A „tudott” és a „látott” dolgok képi megjelenítése Egyiptomi festmény (Tó) Két dimenzió Síkhatás Legnagyobb felületek törvénye „Konceptuális művészet” (Gombrich): a látvánnyal kapcsolatos tudás ábrázolása A Tó című egyiptomi festmény „átfogalmazása” (Artner Tivadar) Három dimenzió Térhatás Takarásban, rövidülésben való ábrázolás Látványcentrikus ábrázolás Az ábrázolási hagyományok változása: történetileg alakuló, konkrét funkcióhoz kapcsolódó folyamat nem „fejlődéstörténet”. Ld. Platón esztétikai ítélete (Az állam 598b)

  19. Athén, Parthenón, Kr.e. 447- 432 az oszlopok alsó átmérője: kb. 1,905 m (modul: 1 m; oszlopmagasság 11 modul) építészek: Iktinosz, Kallikratész; szobrászati munkák: Pheidiász

  20. Athén, Akropolisz, Periklész-kor A Parthenón (‘a Szűz helye’), az Athéné kultusz központja 8 / 17 oszlopos peripterosz alaprajz: 31m x 70 m téglalap

  21. Athén, Parthenón, szobrászati díszítés Poszeidón, Apollón és Artemisz a Parthenón nagy frízén

  22. Athén, Parthenón, szobrászati díszítésNyugati fríz, a lovasok menete

  23. Késő-klasszikus és a hellenisztikus stílus Kr.e. IV. sz. makedón hódítás: a görög művészet és kultúra szétterjedése: hellénizmus Praxitelész: Hermész és Dionüszosz. Kr. e. IV. sz. Belvedere-i Apollón; Milói Vénusz (Kr. e. IV. sz. közepén készült görög szobrok római másolatai)

  24. Hellenisztikus szobrászat Piacra igyekvő öregasszony. Kr.e. 2. sz-i római másolat Libával játszó kisfiú. Kr.e. 2. sz-i bronzszobor római másolata

  25. A hellenisztikus művészet stílusjegyei: mozgalmasság, szenvedély érzékeltetése Rhodoszi iskola Laokoón szoborcsoport. Kr.e. 1. sz. Farnese bika. Kr.e. 1. sz.

  26. PergamoniZeusz-oltárKr.e. 180 Gigantomachia. Dombormű-részlet a Pergamoni oltárról

  27. Róma, Fórum Romanumrekonstrukciós rajz

  28. Római templomépítészet Augustus temploma, Nimes, Kr. e. 16

  29. Róma, Colosseum

  30. – az építéstechnológia csúcsteljesítményei; máig álló kőépületek – boltozási technika alkalmazása (nagy terek áthidalása) Trier, 2-3 sz-i római erőd Pont du Gard vízvezeték

  31. Római portrészobrászat – élethűségre való törekvés – a személyes arcvonások pontos, valósághű, realisztikus visszaadása Barberini patricius ősei portréival. Kr. e. 1. sz. Kr. e. 3., 2. sz.

  32. Római portrészobrászat Caracalla portréja. 3. sz. eleje Vespasianus császár portréja szobra 1. sz. vége Pompeius Magnus. Kr.e. 1. sz.

  33. Római szobrászat Augustus, 1. sz. eleje Marcus Aurelius lovasszobra. 170 k.

  34. Római freskófestészet Herculaneumi freskó, I. sz. (Bacchus) Római freskó

  35. Róma, Pantheon, 170 k.

  36. A Pantheon tér- és tömegalakítása(alaprajz és metszet)

  37. Késő római építészet Constantius bazilikája, Aula palatina. Trier, 300 Maxentius bazilikája. 4. század eleje

More Related