1 / 151

Művészet 1945 után

Művészet 1945 után. A világháború sokkja a művészetben megnöveli a szubjektivitás szerepét A két világrendszer szemben állásában a művészet függetlenségét jelképezi , mint a nyugati demokrácia szabadságának egyik fokmérője (szemben a szocialista realizmussal).

zander
Download Presentation

Művészet 1945 után

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Művészet 1945 után

  2. A világháború sokkja a művészetben megnöveli a szubjektivitás szerepét A két világrendszer szemben állásában a művészet függetlenségét jelképezi, mint a nyugati demokrácia szabadságának egyik fokmérője (szemben a szocialista realizmussal) I. Az 1940-es, 50-es évek:az absztrakció mint világnyelv (Franz Kline)

  3. Az U.S.A. az élre tör, New York átveszi Párizs szerepét a művészetben A háború elől Amerikába menekült európai avantgárd művészek felszabadítóan hatnak a helyi művészekre, a realista hagyományok helyére az absztrakt törekvések lépnek 1. Absztrakt expresszionizmus (Pollock)

  4. Kandinszkij 10-es évekbeli expresszív absztrakt képeire használták először ezt az elnevezést A szürrealista „automatikus írás” bevonja a véletlent az alkotás folyamatába A kézmozdulat nyoma mint jelhagyás a távol-keleti kalligráfiák hatását is tükrözi Előzmények: Kandinszkij, a szürrealizmus és a távol-keleti kalligráfia (Kandinszkij) (Kline)

  5. A tudatkontrollt kikapcsoló festői eljárás egyik fajtája: a vízszintesen kiterített vászonra csurgatja, csepegteti a művész a festéket, esetleg törmelék anyagokat (homok, üveg stb.) is rászórva, a felületen sajátos véletlenszerű textúra („szövet”) keletkezik A véletlen szerepe:drip painting – csurgatásos festészet

  6. Megszűnik a fő- és mellékmotívumok rendszere, a kép egésze egyformán vesz részt a kép megjelenésében A kompozíció hagyományos fogalmának átalakulása: all-over-painting (Pollock)

  7. A kézmozdulat, a festék felhordása (gesztus) a művész lelki- és hangulati állapotáról, tudatalatti képzeteiről árulkodik A festés folyamata mint kifejezés (expresszionizmus): gesztusfestészet (Pollock)

  8. A festés folyamatának spontán akció jellege kerül az előtérbe - a képalkotás drámai látványosságként, rituális gesztikulációként értelmezhető A létrejövő kép „melléktermék”, a keletkezés folyamatának lenyomata, dokumentuma A művész teremtő gesztusa kerül előtérbe: akciófestészet

  9. Az ő képei teljes értékű műalkotások, a felületek élnek, lélegeznek, hitelesen közvetítik az alkotás közvetlenségét, az indulatok hullámzását, az alkotó lelki feszültségét Legjelentősebb alakja:Jackson Pollock

  10. Jackson Pollock: No 14, Westport,1948

  11. Néhány absztrakt expresszionista: Franz Kline

  12. Robert Motherwell

  13. Willem de Kooning

  14. Az absztrakt expresszionizmus nem egységes irányzat: a „meditatív” irány Mark Tobey

  15. Adolph Gottlieb

  16. A „hűvös” irányBarnet Newman

  17. Mark Rothko

  18. Szakít a kép „ablak” felfogásával, a látható világ ábrázolásával, de elveti a képzeleti-metafizikai valóságot megragadni akaró szervezett geometrikus absztrakciót is (informel: „formátlan”), az ember belső, lelki valóságára koncentrál, a képfelület a megtépázott lélek finom rezdüléseinek színtere (lírai absztrakció) 2. Európai absztrakt festészet:lírai absztrakció, informel (Wols)

  19. Gyakran emlegetik alkotóikat együtt, lényeges különbség, hogy az amerikaiak drámaiságával szemben inkább poétikus (lírai) alaphangulatú Az amerikai absztrakt expresszionizmussal rokonítható irányzat (Jean Fautrier)

  20. Tache: franciául „folt” Használják rá a tasizmus elnevezést is (Georges Mathieu)

  21. A gyermekrajzok őszintesége, az utcaifirkák, az elmebetegek és az autodidaktákalkotásai is hatással vannak a kor művészetére, sokan keresik azt a közvetlenséget, erőt, tisztaságot ami bennük meg van Art brut – nyers, durva, brutális csiszolatlan művészet (Jean Dubuffet)

  22. A hivatalos művészeti intézményeket megvető, a társadalmi normák által elfogadott művészeten kívűli alkotásokat gyűjtő Dubuffet saját műveiben szándékosan primitív, nyers, őszinte Figurái tragikomikus hatásúak A festéket gipsszel, gittel, homokkal keveri, ebbe karcol bele Jean Dubuffet: Metafizikus, 1950, Winnetka

  23. 1948-ban alakult dán, belga és holland (Copenhague=CO, Brussel=BR, Amsterdam=A) művészekből Romlatlan, spontán, durvaságot, leegyszerűsítést is vállaló kifejezésmód jellemzi őket COBRA csoport (Karel Appel)

  24. (Corneille) (Asger Jorn)

  25. (Pierre Alechinsky)

  26. A kor néhány kiemelkedő alkotója kitart a figurális ábrázolás mellett, torz, lecsupaszított, egzisztencialista, az ember szorongató életérzését idéző alakokat teremtve: rideg, kérlelhetetlen magány, szorongató, kapaszkodók nélküli létbevetettség 3. Figuralitás a kor művészetében – a hiány emlékművei

  27. Henry Moore: Kétrészes fekvő alak, 1959

  28. Az angol szobrász végtelenül leegyszerűsített, csonkolt, átlyuggatott formái egyszerre sugallnak ősi emelkedettséget és szorongató magányt Az átlyukasztott, szétszakított formákon átáramló levegő a szobor körüli teret is bevonja az ábrázolásba

  29. A szürrealizmusból induló olasz művész pálcika vékonyságura redukált figurái is az őket körülvevő tér problémáját feszegeti A rücskös felületű egyéniségüktől és kiterjedésüktől megfosztott figurák végzetesen magányosak és otthontalanok Alberto Giacometti: Az erdő, Duisburg, 1950

  30. Marino Marini: Ló és lovas, Zürich, 1949-50

  31. Az angol festő szűk és üres terekbe zárt, megkínzott, a szenvedéstől elgyötört, torz hústömegnek ható figurái is az emberlét tragikumát idézik Francis Bacon: Tanulmány Velazquez után, X. Ince pápa, 1953

  32. A keveretlen festékcsomókat, rongydarabokat a vászonhoz hajigálva keletkezett torzulásokat tovább fejlesztve alakítja át a figurát egyetlen fájdalomgóccá

  33. Jelen vannak a klasszikus avantgárd nagy mesterei is: pl. Picasso vagy Matisse

  34. Joan Miro: A hold fala, Párizs, 1960(részlet)

  35. A popular art („népszerű művészet”) rövidítése Szembefordul a kiüresedni látszó absztrakt művészettel A hirdetések, a tömegszórakoztató eszközök, a mozi, a képes magazinok vizualitása és a bennük szereplő tárgyi világ felé fordul II. A 60-as, 70-es évek1. A pop art (Andy Warhol)

  36. Kapcsolatot tart a hagyományos társadalomfelfogást elvető ún. ellenkulturális vagy underground mozgalmakkal (pl. beat- és a hippie-mozgalom) A fogyasztói társadalomban felnőtt nemzedékek önmeghatározása (Andy Warhol)

  37. A magaskultúra és a tömegkultúra átjárhatóságára törekszik a 10-es, 20-as évek avantgárdizmusára emlékeztet (neoavantgárd, főleg neodada) Az élet és a művészet határainak lebontása (Andy Warhol)

  38. Angliából indul Richard Hamilton: Tulajdonképpen mi az, ami otthonainkat ma oly mássá, oly vonzóvá teszi? (1956, kollázs, 26x25 cm)

  39. (Peter Blake)

  40. Az amerikaiak teszik világszerte ismerté (James Rosenquist)

  41. A „kombinált festmény”sajátos kollázs, a dadaizmus alkotómódszerére emlékeztet A ráaggatott, beleapplikált tárgyak miatt a festmény kilép a térbe (assemblage) Robert Rauschemberg és a combine painting

  42. Robert Rauschenberg: Turkey, 1965, Darmstadt

  43. Az érzékelés és jelentés problémája: „ez most festmény vagy zászló?” A festmény is, a zászló is kétdimenziós, de a művész nem rejti el az ecset nyomok személyességét Jasper Johns: Zászló narancs mezőben, Köln, 1957

  44. A képregény részlet pontosan lemásolt felnagyítása új dimenziót (jellegzetesen pop art technika) ad az egyébként érzelem mentesen kezelt banalitásnak Roy Lichtenstein: Tzing, 1962, Darmstadt

  45. (Roy Lichtenstein)

  46. Claes Oldenburg: Ruhacsipesz, 1974 • Oldenburg tárgyakat helyez új dimenzióba, végletesen felnagyítva őket

  47. A dadaista-szürrealista objet trouvé („talált tárgy”) és ready made („készáru”) rokona „Környezet, körülfogás, környezetszobrászat” – bármilyen nem gyakorlati és nem haszonelvű átalakítása az emberi környezetnek Szinonímája a térinstalláció vagy az ambientálisművészet Jellemző pop art jelenség az enviroment, a „tárgyegyüttes” (Claes Oldenburg)

  48. Kész objektumok (tárgyak, használati eszközök) felhasználásával fel épített új művészeti összefüggés-rendszer Új asszociációs mezőket teremt, új jelentést hordozhat A klasszikus avantgárd (dada) előzményei után kedvelt technikája lesz a pop artnak és rokon jelenségeinek Objektművészet (Ed Kienholz)

  49. A reklám grafikából induló művész, tudatos személytelenséget, közömbösséget képvisel, ellentmondásos karrierje demokratikus és elitista egyszerre, sokszorosított szitanyomatai olcsóságuk ellenére az elüzletiesedő műtárgypiac szuper sztárjává avatták őt Andy Warhol: Elvis, 1964, Toronto

  50. Szitanyomat sorozatokat készít a pop kultúra sztárjairól, ikonikus alakjairól

More Related