Az utógondozás szerepe és fontossága az Igazságügyi Szolgálatnál

1. 3 szervezet metszéspontjában A szociális munka lehetőségei és korlátai az intenzív utógondozásban Botka Bianka Pártfogás alprojektvezető – Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Az utógondozás szerepe és fontossága az Igazságügyi Szolgálatnál Dr. Kunfalvi Zoltán, KIMISZ Főigazgató

2. Mi a szociális munka? Az egyén és környezete közötti kölcsönhatásra, a társadalmi életesélyek egyenlőtlenségeire fókuszáló problémamegoldó folyamat. Változásra irányuló közvetítői, beavatkozó tevékenység. A beavatkozás előtt látnunk kell a probléma természetét, a beavatkozás célját és kimenetelét. A beavatkozás előfeltételei a szociális munka folyamatának világos megértése és a képesség arra, hogy ezt a folyamatot irányítani tudjuk.

3. A szakmai kompetencia Elismert értékrenden nyugvó etikai kódex Elméleti és gyakorlati, módszertani ismeretek elméleti tudás speciális ismeretek (célcsoport specifikus) helyismeret ( a rendszer amiben dolgozik) hálózatépítés készségek, kreativitás Szakmai személyiség önismeret önbizalom (személyes-, kompetencia-, szakmai határok) önvédelem (stressz kezelés)

4. Az utógondozó koordinátorok esetében - 3 etikai szabályzat - 3 szervezeti kultúra ismerete, alkalmazkodás - Hálózatépítés az egész megye területére - Kreativitás keretek közé szorítása

5. Kihívás - a célcsoport tekintetében Az előttünk álló legfontosabb kihívás „annak megakadályozása, hogy a szociális rossz helyzetek állandósuljanak, hogy az emberek a … kirekesztettség … csapdájában maradjanak.” Az intenzív utógondozás során a motiváció fenntartása a szabadulás utáni szakaszban való együttműködéshez is.

6. Mi a motiváció? A motiváció szó a latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal. A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát. Folyamatosan, helyzetről-helyzetre változó állapot. Tehát nem adott vagy hiányzik, hanem mozgásban levő állapot, fenntartása közös feladat.

7. A fogvatartotti motiváció forrásai az együttműködéshez • Változtatni szeretne az életén • Napi rutinból kitörési lehetőség • Figyelmet kap • Telik az idő • Más minőségű kapcsolat Mire motivált? Mire szeretnénk, hogy motivált legyen?

8. És szabadulás után… • Megszűnik a fogvatartotti státusz, új helyzet, más jellegű társas kapcsolatok, más napirend. • Akkor lehet sikeres motiváció fenntartás, ha már szabaduláskor pontosan tudja, milyen segítséget tudunk nyújtani céljai eléréséhez. • Tehát ha érdekelt az együttműködésben (őt nem érdekli az indikátoraink teljesítése!)

9. Megoldás • Az utógondozó koordinátorok nem csak a szabadulás előtti szakaszban, hanem a korábbi szakaszokban is intenzíven részt vesznek a motiváció fenntartásában, a segítő folyamat, az esetkezelés megalapozása érdekében (egyéni és csoportos). • Különösen indokolt a re-integrációs folyamat minden szakaszában az utógondozó koordinátor jelenléte, ha a szabadulás időpontja nem tervezhető. • Esetmegbeszélés.

10. Kihívás - a munkavégzés körülményei tekintetében • A szociális munka eszköztárának adoptálása a büntetés-végrehajtási intézeti keretekhez. • Utógondozó koordinátor a szervezeti átalakulások és a munkája jellegéből fakadóan leginkább „kívülálló”.

11. Megoldás • Részprotokollok készítése • Utógondozó koordinátori etikai kódex (módszertan mellékleteként) • A Megyei Igazságügyi Szolgálatok Pártfogó Felügyelői Szolgálataival a szakmai együttműködés folyamatos fenntartása • Az utógondozó koordinátorok és a KIMISZ PFO közötti kapcsolat erősítése

12. A jövő egy lehetséges útja - Esetmenedzsment • Szűkebb értelmezésben: a kliensek igényeinek és a segítő intézmények/szolgáltatások lehetőségeinek optimális koordinálása, a kliensek és a környezet közötti közvetítés, a források felkutatása, teremtése, közvetítése, a szolgáltatások közötti kapcsolat erősítése adott eset vezetése ügyében és általában. A szociális munkás menedzseli a kliensek önsegítését. • Tágabb értelemben: milyen változások érhetők el egy rendszerszemléletű megközelítés alkalmazása során az esetmunkában. Az adott szolgáltatásnál egy eset összefogása, vitele, az esettel kapcsolatos tevékenységek (szükségletfelmérés, adatelemzés, probléma meghatározás, megoldási stratégiák, beavatkozások, a folyamatok monitorozása, értékelés stb.) elvégzése.

13. Feladatok: • a személyes felelősségének növelése (ld. megerősítésük: kapcsolat felvétel, terv, kivitelezés, kontroll, értékelés során) • a támogató környezet forrásainak feltérképezése – család, szomszédság, önsegítő csoportok, egyház • az esethez használható és igénybe vehető források azonosítása • az intézményes és intézmények közötti, szakmai és szakmaközi támogatások koordinálása • új erőforrások teremtése a szolgáltatást igénybe vevők bevonásával, előnye: erejüket érzékelhetik, sajátjuké lesz

14. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!