J arab vil g sz letik
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 63

Új arab világ születik? PowerPoint PPT Presentation


  • 110 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Új arab világ születik?. Ahlan ve sahlan. Az előadás témái. Mi történt az arab világban? Mi volt a kiváltó ok? Mi volt a közös, az egyes országokban, mi volt ország specifikus? Körkép a biztonságról: a kulcs országok szerepe Új arab világ születik?

Download Presentation

Új arab világ születik?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


J arab vil g sz letik

Új arab világ születik?

Ahlan ve sahlan


Az el ad s t m i

Az előadás témái

  • Mi történt az arab világban? Mi volt a kiváltó ok? Mi volt a közös, az egyes országokban, mi volt ország specifikus?

  • Körkép a biztonságról: a kulcs országok szerepe

  • Új arab világ születik?

  • Milyen világgazdasági-biztonsági hatások prognosztizálhatók!


Mi zajlik az arab vil gban

Mi zajlik az arab világban?

  • Forradalom?

  • Sőt polgári forradalom?

  • Szociális lázadás?

  • Vallási indíttatású megmozdulás?

  • Demokratikus reformokat követelnek?


J arab vil g sz letik

Egységes az arab világ?


T r svonalak az arab vil gban

Törésvonalak az arab világban

  • Szunnita-síita (alavita, vahabita).

  • Olajország-nem olaj ország.

  • Gazdag ország - szegény ország olajtól függetlenül.

  • Külpolitikai orientáció-külpolitikai érdekek különbözősége.

  • Pánarab eszmék helyett a nacionalizmus.


Mi volt az ltal nos kiv lt ok

Mi volt az általános kiváltó ok?

  • mélyülő szociális szakadék - korrupció

  • áremelkedések – elsősorban alapélelmiszerek

  • a fiatalok munkanélkülisége a (lakosság 50%-a 30 év alatti, a munkanélküliség ca.20%)


Mi okozta

Mi okozta?

  • Aszály, rossz időjárás.

  • Bioüzemanyag-gyártás, amit sokan tesznek felelőssé az élelmiszerhiányért, illetve a drágulásért.

  • egy autó 50 literes üzemanyagtartályát feltölthessék bioetanollal, 232 kilogramm kukoricát kell felhasználni, ami egy gyerek egész évi élelmezésére elegendő.


Mi volt az azonoss g

Mi volt az azonosság?

  • Társadalomszervező erőnem mutatkozik.

  • Résztvevők kis számú emberjogi aktivisták,

  • a Szociális Világfórum mozgalom baloldali képviselői

  • és a politikai baloldal általában.

  • Egyiptomban és Tunéziában megszerveződtek a társadalmi önvédelem első helyi szervezetei, vezető pozícióhoz azonban nem jutottak

  • Médiák szerepe: hírtévék, internetes kommunikáció.

  • Az iszlám egyesítő ereje: az umma(muszlim nemzet) (nem a dominóeffektus) hanem a „minta követése”.


Mi volt az azonoss g1

Mi volt az azonosság?

  • Nincsenek konkrétan megfogalmazott politikai célok.

  • Nincsenek politikai vezetők.

  • Nem jelenik meg a Nyugat-ellenesség.

  • De a Nyugat iránti elkötelezettség sem.

  • Nem jelenik meg a szélsőséges fundamentalizmus.

  • A palesztin-izraeli viszony sem tűnik fel a transzparenseken.


Orsz g specifikus okok

Ország specifikus okok

Vallási konfliktuspotenciál:

Egyiptomban, Líbiában, Tunéziában nem jelentkezett

Ezzel szemben:

Bahreinben, Szaúd-Arábiában, Jemenben a síita-szunnita ellentét az egyik kirobbantó ok

Dinasztia alapítási törekvések ellen:

Líbia

Egyiptom

1990 óta egyesített Jemen az al Kaida fellegvára

Algéria


Orsz g specifikus okok1

Ország specifikus okok

  • Egyiptomban: a katonai gazdasági társaságok bevételei.

  • Algériában: Buteflika elnök és a titkosszolgálat vezetője közötti ellentét.

  • (Algériában erős kormányzati pozíciókat töltenek be a korábbi nemzeti felszabadítási mozgalom, az FLN kapitalista útra tért képviselői (Bouteflika államelnök a mozgalom egyik vezetője volt), ám ugyanakkor az iszlám fundamentalizmus is erős gyökeret vert )


Kulcs orsz gok az arab vil gban egyiptom

Kulcs országok az arab világban Egyiptom

  • Hivatalosan agrár országnak minősül

  • Bár a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez 15%, ipar 35%, szolgáltatások 50%.

  • A gazdaság 40%-a a katonaság kezében összpontosul!


Politikai berendezked s

Politikai berendezkedés

  • Egyiptom államformája 1953. június 18. óta köztársaság. A köztársasági elnök 1981. október 14-étől Mohamed Hoszni Mubarak, aki ötödik elnöki ciklusát töltötte. Ő (volt?)a hatalmon lévő Nemzeti Demokrata Párt vezetője.


A muszlim testv ris g

A Muszlim Testvériség

  • 1928-ban alapították.

  • Egyiptom jelenkori történetében a Muszlim Testvériségnek van a legnagyobb súlya az iszlám csoportosulások közül.

  • 2005-ben 88 helyet szerzett meg a parlamentben,de inkább mozgalom, mint párt

  • Politikai szerepe jelentős.

  • Számos leágazása működik. A mozgalom alapjaiban konzervatív.

  • A tüntetésre visszafogottan reagált.


A katonas g szerepe

A katonaság szerepe

  • Hogy jutott a gazdaság 40%ának birtokába?

  • Sikertelen kísérletek a közép-tőkés réteg megteremtésére

  • A tisztikar megosztott

  • Gamal Mubarak negatív szerepe

  • Ez magyarázza a katonaság hozzáállását a népfelkelés idején

  • Katonai puccs


Kulcs orsz gok az arab vil gban

Kulcs országok az arab világban

  • Líbia

  • Patthelyzet.

  • Légi hadműveletek végleges győzelmet nem igazán hozhatnak. (Titkos szárazföldi hadműveletek?)

  • Nincs távlatistratégiai cél, csak napi taktikai célok.

  • A tűzszünet feltétele Khadafi kiiktatása.

  • Khadafi nem hajlandó elmenni – és hova? Arab ország nem fogadja be. Talán Dél-Amerika?

  • A felkelőknek nincs fegyverük. Kiképzetlenek.

  • Egyedül Franciaország hajlandó fegyvert szállítani.

  • Ez a lépés megosztja Európát. Máris ellentét Franciaország és Németország között.


Kulcs orsz gok az arab vil gban1

Kulcs országok az arab világban

  • Szíria

  • Relatív stabilnak tünt, 1963 óta a BASZ part uralja

  • ”egység-szabadság-szocializmus”

  • jegyében. Azóta rendkívüli állapotok.(48 éve)

  • A párt kezdeti célja: az arab világ egyesítése egy államban.

  • 1970 óta szovjet orientáció

  • Elharapódzó korrupció Asszad körül.

  • Rendkívül fiatal lakosság. (62% 30 év alatti)

  • Létező középosztály.


Kulcs orsz g a t rs gben

Kulcs ország a térségben

  • Két éve a nem arab Iránban az elégedetlenség az ország vezető teokráciaelleni haraggal párosul.

  • Mindensiita érdekű politikai folyamatot támogat külföldön,

  • de keményen elnyom otthon.

  • Kiválóan kiépített titkosszolgálat,

  • Átláthatatlan atomprogram.

  • Siita térnyerés felboríthatja az egész térség erőegyensúlyát.


J arab vil g sz letik

Mit hozott az olajgazdagság?


Az olaj szerepe

Az olaj szerepe

  • Az 1972-74-es olajárrobbanás átrendezte a világgazdaságot

  • Hirtelen megnőttek a bevételek.

  • Javultak az életkörülmények.


A vil g olajtermel se

A világ olajtermelése


Mit hozott az olajgazdags g

Mit hozott az olajgazdagság?

  • Ugyan egyelőre világszerte még nagy kereslet mutatkozik az olaj iránt, ami néhány országnak közvetlenül segíti jelentős jövedelemre szert tenni, másoknak pedigközvetett hasznot hajt, de ez nem marad így mindörökké.

  • . Az olajpénzek ugyanakkor bebetonozták a térség önkényuralmi eszközöket alkalmazó rezsimjeit, és eleve megakadályoznak mindennemű demokratikus kibontakozást.

  • .


Mit hozott az olajgazdags g folyt

Mit hozott az olajgazdagság?folyt.

  • Az olajkincs egyben a gazdasági fejlődés gátjának is bizonyult

  • A néhány öböl-menti állam által felpörgetett turizmus messze nem képes pótolni azt, amit egyelőre az olaj jelent ezeknek a társadalmaknak


Az arab vil g v lasza a cs kken olaj rakra a 80 as vekre

Az arab világ válasza a csökkenő olajárakra a 80-as évekre

  • az iszlám fundamentalizmus megerősödése

  • a terrorizmus megjelenése.

  • USA támogatja a terrorizmust a Szovjetunió ellenében. (Afganisztán, Algéria)

  • Nyugat-ellenességfelerősödése.

  • Aziszlám különböző irányzatai – elsősorban a szunniták és a siíták – közötti ellentét kiéleződése.

  • .Nyugat fokozott mértékben támogatja az egyeduralkodókat (az iraki Szaddam kivételével), mert féltek a népharag kirobbanásától.


Usa f lelmei

USA félelmei

  • a térség destabilizálódása,

  • az olajellátás és a hajózás zavarai,

  • az amerikai támaszpontok elleni támadások,

  • az emberi jogok, a demokrácia kérdései nyers gazdasági és politikai érdekek mellett szóba sem jöttek.

  • Az amerikai támogatás dollár milliárdjai éppen Mubarak Egyiptomát és részben Jordániát kedvezményezték,

  • ez a két ország szavatolta a Camp David-i békeszerződést és Izrael államiságát.


A j v

A jövő

  • A 20. században az arab világot két - nyugatról importált - ideológia dominálta, a szocializmus és a nacionalizmus.

  • Mára ezek hatása –elsősorban a szocializmusé - elenyészett, sőt diszkreditálódott.

  • Néhol sikerült életbe léptetni a szocialista elképzeléseket, de azok - enyhén szólva - nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

  • A nacionalizmus legfőbb célkitűzését, anemzeti szuverenitás megvalósítását legtöbb helyen elérték, de ez sem vitt közelebb a társadalmi igazságossághoz, a szabadsághoz és a jóléthez.


A p narab eszm k elhalv nyul sa

A pánarab eszmék elhalványulása

  • A pánarab eszmék helyett a nemzeti identitás felértékelődése.

  • Az eredmény a nem arab lakosság radikalizálódása:

  • az Irán, Irak és Törökország területén élő kurdok, illetve Észak-Afrika berberei.

  • Washington támogatta mind a kurdok, mind pedig az iraki síiták rendszerellenes lázadását, egy kvázi Kurdisztán megalapítását.


Ma k tf le arab rendszer l tezik

Ma kétféle arab rendszer létezik

  • Az egyik, mely az adott nép lojalitására épül, az etnikai, törzsi, régiós vagy ezek egyfajta tetszőleges kombinációja; a legjellemzőbb példa erre Marokkó, vagy az Arab-félsziget monarchiái.

  • A másik, mely a lakosságengedelmességén alapul és az európai típusú - jobb vagy baloldali, fasiszta vagy kommunista - diktatúrák hatalomtechnikai megoldásait alkalmazza.

  • Ez utóbbi államok sikerrel osztják meg a társadalmat, hatékonyan alkalmazzák az elnyomást, illetve olyan külső ellenségképekkel manipulálnak, melyekre társadalmaik nagyon fogékonyak..


T rsadalmi fejl d st g tl t nyez k

Társadalmi fejlődést gátló tényezők

  • Társadalmi elmaradottság.

  • Kulturális elmaradottság:

  • Az arab világban évente arabra fordított kötetek összmennyisége egyötöde a Görögországban görögre fordított kötetekének.

  • Az Egyesült Államokban 1980 és 2000 között bejegyzett szabadalmak száma a következőképp alakult:

  • Szaúd-Arábia 171, Egyiptom 77, Kuvait 52, Egyesült Arab Emirátusok 32, Szíria 20, Jordánia 15.


T rsadalmi fejl d st g tl t nyez k folyt

Társadalmi fejlődést gátló tényezők folyt.

  • Ezzel szemben az adott periódusban bejegyzett dél-koreai szabadalmak száma 16 328, illetve az Izraelé: 7652 volt.

  • Példátlanul magas az analfabetizmus.

  • Egy, 2003-ban az világ jelentékeny egyetemeiről készült 500-as listán egyetlen arab egyetem neve sem szerepelt, de azokon a listákon sem szerepelnek arab oktatóintézmények, melyek a kevésbé előkelő vagy eredményes egyetemeket sorolják fel.


V lem ny

Vélemény

  • „A társadalmi és gazdasági elmaradottság egyik legfőbb oka az arab nők alávetett helyzetében keresendő.”

  • Idézet a Foreign Affairsből


A kommunik ci s forradalom

A kommunikációs forradalom

  • Az arab társadalmak magatehetetlenül szemlélik a világban zajló kommunikációs forradalmat is. A korábbi időszakokban a rezsimek megtanulták manipulálni a sajtót és általában a kommunikációt, de a modern eszközök globális befolyását nem tudják már hatékonyan ellenőrizni (szatellit tévé-adások, internet). Viszont a Nyugat-ellenes és radikális csoportok is felismerték, hogyan fordítsák saját előnyükre e lehetőségeket


Paradoxon

Paradoxon

a Nyugat-orientált rezsimek társadalma általában Nyugat-ellenes, a Nyugat-ellenes rezsimek lakossága pedig a nyugati liberalizmustól várja hiányzó szabadságának megszerzését


Mit jelenthet a vil g biztons ga szempontj b l az arab vil gban zajl v ltoz sok

Mit jelenthet a világ biztonsága szempontjából az arab világban zajló változások?

  • Hiú remény lenne európai értelemben véve demokráciák kialakulásában bízni.

  • A legnagyobb valószínűsége újabb autokratikus diktatúrák alakulnak ki.

  • De lehet, hogy egy sajátos demokratizálódási folyamat kezdetén vagyunk.

  • De nem kizárt, hogy a fejlődés/változás eddig ismeretlen irányt vesz

  • A legrosszabb forgatókönyv, ha az iszlám világ és a Nyugat között világméretű konfliktusra kerülne sor.


J arab vil g sz letik

A világ újrafelosztása


Usa v ltoz szerepe a t rs gben

USA változó szerepe a térségben

  • USA befolyása csökkenőben.

  • Obama a belpolitikára koncentrál. (47% támogatottság)

  • Afganisztán és Irak után nem vállalhat újabb szerepet.

  • Fellépő vákuumot ki tölti be?


Orosz rdekek

Orosz érdekek

  • Kétarcú külpolitika.

  • Fegyvereladásokban és az olajár növekedésében érdekelt.

  • Amerikai kudarc Irakban.

  • Amerikai-orosz fiaskó Afganisztánban.

  • Fegyvereladások - átmeneti(?) - csökkenése a jelenlegi válságtérségekben

  • Új konfliktusgócok gerjesztése.


K na poszt neokolonioalista t rekv sei

Kína – poszt-neokolonioalista törekvései

  • Kína céljai:

  • Gyarmatosítás, területszerzés

  • Energiaforrások megszerzése

  • Ásványkincsek megszerzése

  • Az afrikai exportkvóták megkaparintása

    • Dél-afrikai, nigériai textilipar bekebelezése

    • 2006 óta 20 millió hektárnyi földet vettek bérbe 100 évre.

  • Afrika feldolgozatlan exportjának 80%-a Kínába irányul


K na poszt neokolonioalista t rekv sei1

Kína – poszt-neokolonioalista törekvései

  • Kína módszerei:

  • Mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködésként állítja be.

    • Nyugat kizsákmányoló mert:

      • megtagadja a tőkepiacokhoz való hozzáférést

      • a gazdasági liberalizáció révén

      • költségvetési megszorításokkal


K na poszt neokolonioalista t rekv sei2

Kína – poszt-neokolonioalista törekvései

  • Kína módszerei

  • Kettős könyvelés: a befektetéseket segélyeknek állítják be

  • Afrika Kína 3. legfontosabb partnere

  • Kongóval megkötötté az „évszázad szerződését, szinte a teljes bányakincs kiaknázására (volt Zaire)

  • Kína koncessziós kölcsönöket nyújt, ami Afrika további súlyos eladósodásához vezet.

  • Kínaiak nagymértékű betelepülése

  • A kínainál is olcsóbb munkabérrel dolgoztat


Kinek van m g rdeke ellen rdeke

Kinek van még érdeke? Ellenérdeke?

  • India, gazdasági behatolás Kelet-Afrikába

  • Irán, vallás terjesztési érdekek

  • Európa egységesülése ellen ható tényezők, pl. a migrációs politika, a multikulturális együttélés csődje.


Van stabiliz l er

Van stabilizáló erő?

Nincs!!!

Érdekek vannak, akár a destabilizálás/ódás árán is


J arab vil g sz letik

Várható világgazdasági-biztonsági hatások


Fegyverelad sok jelenlegi helyzete

Fegyvereladások jelenlegi helyzete

  • Oroszország 2011-ben 10.2 milliárd dollár fegyvereladásra számit.

  • Ezzel USA (28 milliárd dollár) után a 2. helyen áll.

  • Oroszország 2010-ben egyedül Líbiával 2 milliárd dolláros szerződést kötött vadászgépek, védelmi rendszerek és T-90-es tankok vásárlására


Bahrein strat giai kulcspoz ci ban

Bahrein stratégiai kulcspozícióban

  • USA 2010-ben egyedül Bahreinnek 1.4 milliárd dollár értékben adott el F-16-os vadászgépeket, Apache és Cobra helikoptereket és Abrams harckocsikat.

  • Itt állomásozik az V. flotta, két repülőgép hordozó és 30 hadihajó és egy sor kétéltű jármú van a térségben, tengerészgyalogosok partra szállítására.

  • Jelenleg 4000 amerikai katona tartózkodik a térségben.


A kulcspoz ci elemei

A kulcspozíció elemei

  • A kőolaj szállítási útvonalak felügyelete (70%)

  • Irán szemmel tartása

  • A tálibok és Afganisztán elleni háború támogatása

  • A szomáliai kalózok visszaszorítása


Mit hozhat a j v

Mit hozhat a jövő?

  • USA nyilvánvalóan ragaszkodik a támaszpontokhoz, a térségi jelenléthez, ehhez fenn kell tartani a rezsimeket.

  • Az orosz fegyvereladások kiesése új konfliktusok gerjesztéséhez, új konfliktusgócok kialakulásához vezethet.


Ir n szerepv llal sa

Irán szerepvállalása

  • Egyik legveszélyesebbnek tűnő tényező.

  • Kiszámíthatatlan.

  • Célja: az iszlám forradalom exportja.

  • Külső szálként mozgatja a belső eseményeket.

  • Vallási színezetet kívánt adni a megmozdulásoknak a demokráciát követelő jelszavak helyett.


L bia szerepe

Líbia szerepe

  • Látszólag a legveszélyesebb, de valójában elszigetelt.

  • Nem kizárt egy radikális iszlám forradalom.

  • De fennállhat az ország kettészakadása is.

  • Veszélyessége a Nyugat megosztásában rejlik.


Egyiptom

Egyiptom

  • Tunéziával együtt a leginkább konszolidált viszonyokat mutatja.

  • Az egyiptomi „katonai puccs” a kibontakozás ígéretét hordozza. Folyik a felelősségre vonás.

  • Komoly lépések a demokratikus reformok bevezetése iránt.

  • Esetleges példa Törökország,(?) Spanyolország.

  • Kormányzati és civil szervezetek erőfeszítései:

  • magyar és lengyel mintára szervezendő politikai pártok, ifjúsági mozgalmak, szakszervezeti mozgalmak becsatornázása politikai pártokba.

  • Tunéziában már voltak pártkezdemények. Jelenleg félszáz párt kérte a bejegyzését.


Mi lesz az olaj sorsa

Mi lesz az olaj sorsa?

Hogy rendezi át újra avilággazdaságot?


Mit hozhat a j v folyt

Mit hozhat a jövő? Folyt.

  • Az arab világ további szétforgácsolódására lehet számítani.

  • A pánarab eszmék egyesítő ereje feltehetően nem érvényesül.

  • Az iraki térségben akár a térkép újrarajzolása is várható: új államhatárok születhetnek.


Megmaradnak a rendszerek

Megmaradnak a rendszerek?

  • Feltételezhető, hogy a sejkségek és királyságok uralkodó családjai átmentik hatalmukat.

  • A köztársasági berendezkedésű országokban egy-egy különösen gyűlölt családi klánt elkergethetnek, de aligha kerül napirendre az egész politikai elit letaszítása.

  • nem várható, hogy a gazdaság működési módját megkérdőjeleznék.


Megmaradnak a rendszerek1

Megmaradnak a rendszerek?

  • Néhány szociális engedményre sor kerülhet (több arab országban már növelték az élelmiszerek állami ártámogatását)

  • eredményeket érhetnek el a polgári értelemben vett politikai szabadságjogok tekintetében is,

  • a társadalmi viszonyok megkérdőjelezése azonban egyelőre nem került napirendre.

  • Minden arab országban fennmarad a katonaság és a katonai vezető szerep.


Sszegz s

Összegzés

  • Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a nyugati világban a pénzrendszer irányítja a gazdaságot, szabja meg a társadalmi mozgások keretét.

  • Ezzel szemben az iszlám világban máig is a hadsereg és a bürokrácia irányítja az államokat.


Sszegz s1

Összegzés

  • Így aztán hiába is volt évszázadokon keresztül a nyugat-európainál jóval magasabb a

    mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a tudomány, az irodalom és a művészetek színvonala, az autonóm

    város és polgára mégsem jelent meg.


Sszegz s2

Összegzés

  • Az iszlám világ hatalmas városai nem önálló gazdasági tevékenységüknek köszönhetően, hanem a mindenkori uralkodók hatalmi központjaként virágoztak fel, lakóik a

    katonák és hivatalnokok

    kiszolgálásból éltek.


Sszegz s3

Összegzés

  • A kereskedők, bankárok, iparosok minden vagyonuk ellenére is kiszolgáltatottak maradtak a fegyveres erőkkel szemben, az egyén csakis a közösség tagjaként számíthatnak védelemre. Ilyen közösségnek megmarad a család, a “klán”, a törzs, és a legmagasabb szinten pedig maga az umma, az igazhívő muzulmánok közössége, ami akkor is állandó, ha az uralkodók és dinasztiáik sorra váltják egymást a hatalomért folytatott állandó küzdelemben.


J arab vil g sz letik

S végezetül: egy, a perzsáktól átvett elvnek megfelelőenaz iszlám:ín az aula,

azaz vallás és állam egyszerre.

A vallás világa állandó,

a hatalomé forgandó.


J arab vil g sz letik

E hatalom az iszlám világban egyértelműen

“a kard emberei”-é volt, és az ma is,

amihez “a toll emberei”

csak asszisztálhatnak.


K sz n m a figyelmet

Köszönöm a figyelmet


  • Login