j arab vil g sz letik
Download
Skip this Video
Download Presentation
Új arab világ születik?

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 63

Új arab világ születik? - PowerPoint PPT Presentation


  • 156 Views
  • Uploaded on

Új arab világ születik?. Ahlan ve sahlan. Az előadás témái. Mi történt az arab világban? Mi volt a kiváltó ok? Mi volt a közös, az egyes országokban, mi volt ország specifikus? Körkép a biztonságról: a kulcs országok szerepe Új arab világ születik?

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Új arab világ születik?' - faith


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
az el ad s t m i
Az előadás témái
  • Mi történt az arab világban? Mi volt a kiváltó ok? Mi volt a közös, az egyes országokban, mi volt ország specifikus?
  • Körkép a biztonságról: a kulcs országok szerepe
  • Új arab világ születik?
  • Milyen világgazdasági-biztonsági hatások prognosztizálhatók!
mi zajlik az arab vil gban
Mi zajlik az arab világban?
  • Forradalom?
  • Sőt polgári forradalom?
  • Szociális lázadás?
  • Vallási indíttatású megmozdulás?
  • Demokratikus reformokat követelnek?
t r svonalak az arab vil gban
Törésvonalak az arab világban
  • Szunnita-síita (alavita, vahabita).
  • Olajország-nem olaj ország.
  • Gazdag ország - szegény ország olajtól függetlenül.
  • Külpolitikai orientáció-külpolitikai érdekek különbözősége.
  • Pánarab eszmék helyett a nacionalizmus.
mi volt az ltal nos kiv lt ok
Mi volt az általános kiváltó ok?
  • mélyülő szociális szakadék - korrupció
  • áremelkedések – elsősorban alapélelmiszerek
  • a fiatalok munkanélkülisége a (lakosság 50%-a 30 év alatti, a munkanélküliség ca.20%)
mi okozta
Mi okozta?
  • Aszály, rossz időjárás.
  • Bioüzemanyag-gyártás, amit sokan tesznek felelőssé az élelmiszerhiányért, illetve a drágulásért.
  • egy autó 50 literes üzemanyagtartályát feltölthessék bioetanollal, 232 kilogramm kukoricát kell felhasználni, ami egy gyerek egész évi élelmezésére elegendő.
mi volt az azonoss g
Mi volt az azonosság?
  • Társadalomszervező erőnem mutatkozik.
  • Résztvevők kis számú emberjogi aktivisták,
  • a Szociális Világfórum mozgalom baloldali képviselői
  • és a politikai baloldal általában.
  • Egyiptomban és Tunéziában megszerveződtek a társadalmi önvédelem első helyi szervezetei, vezető pozícióhoz azonban nem jutottak
  • Médiák szerepe: hírtévék, internetes kommunikáció.
  • Az iszlám egyesítő ereje: az umma(muszlim nemzet) (nem a dominóeffektus) hanem a „minta követése”.
mi volt az azonoss g1
Mi volt az azonosság?
  • Nincsenek konkrétan megfogalmazott politikai célok.
  • Nincsenek politikai vezetők.
  • Nem jelenik meg a Nyugat-ellenesség.
  • De a Nyugat iránti elkötelezettség sem.
  • Nem jelenik meg a szélsőséges fundamentalizmus.
  • A palesztin-izraeli viszony sem tűnik fel a transzparenseken.
orsz g specifikus okok
Ország specifikus okok

Vallási konfliktuspotenciál:

Egyiptomban, Líbiában, Tunéziában nem jelentkezett

Ezzel szemben:

Bahreinben, Szaúd-Arábiában, Jemenben a síita-szunnita ellentét az egyik kirobbantó ok

Dinasztia alapítási törekvések ellen:

Líbia

Egyiptom

1990 óta egyesített Jemen az al Kaida fellegvára

Algéria

orsz g specifikus okok1
Ország specifikus okok
  • Egyiptomban: a katonai gazdasági társaságok bevételei.
  • Algériában: Buteflika elnök és a titkosszolgálat vezetője közötti ellentét.
  • (Algériában erős kormányzati pozíciókat töltenek be a korábbi nemzeti felszabadítási mozgalom, az FLN kapitalista útra tért képviselői (Bouteflika államelnök a mozgalom egyik vezetője volt), ám ugyanakkor az iszlám fundamentalizmus is erős gyökeret vert )
kulcs orsz gok az arab vil gban egyiptom
Kulcs országok az arab világban Egyiptom
  • Hivatalosan agrár országnak minősül
  • Bár a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez 15%, ipar 35%, szolgáltatások 50%.
  • A gazdaság 40%-a a katonaság kezében összpontosul!
politikai berendezked s
Politikai berendezkedés
  • Egyiptom államformája 1953. június 18. óta köztársaság. A köztársasági elnök 1981. október 14-étől Mohamed Hoszni Mubarak, aki ötödik elnöki ciklusát töltötte. Ő (volt?)a hatalmon lévő Nemzeti Demokrata Párt vezetője.
a muszlim testv ris g
A Muszlim Testvériség
  • 1928-ban alapították.
  • Egyiptom jelenkori történetében a Muszlim Testvériségnek van a legnagyobb súlya az iszlám csoportosulások közül.
  • 2005-ben 88 helyet szerzett meg a parlamentben,de inkább mozgalom, mint párt
  • Politikai szerepe jelentős.
  • Számos leágazása működik. A mozgalom alapjaiban konzervatív.
  • A tüntetésre visszafogottan reagált.
a katonas g szerepe
A katonaság szerepe
  • Hogy jutott a gazdaság 40%ának birtokába?
  • Sikertelen kísérletek a közép-tőkés réteg megteremtésére
  • A tisztikar megosztott
  • Gamal Mubarak negatív szerepe
  • Ez magyarázza a katonaság hozzáállását a népfelkelés idején
  • Katonai puccs
kulcs orsz gok az arab vil gban
Kulcs országok az arab világban
  • Líbia
  • Patthelyzet.
  • Légi hadműveletek végleges győzelmet nem igazán hozhatnak. (Titkos szárazföldi hadműveletek?)
  • Nincs távlatistratégiai cél, csak napi taktikai célok.
  • A tűzszünet feltétele Khadafi kiiktatása.
  • Khadafi nem hajlandó elmenni – és hova? Arab ország nem fogadja be. Talán Dél-Amerika?
  • A felkelőknek nincs fegyverük. Kiképzetlenek.
  • Egyedül Franciaország hajlandó fegyvert szállítani.
  • Ez a lépés megosztja Európát. Máris ellentét Franciaország és Németország között.
kulcs orsz gok az arab vil gban1
Kulcs országok az arab világban
  • Szíria
  • Relatív stabilnak tünt, 1963 óta a BASZ part uralja
  • ”egység-szabadság-szocializmus”
  • jegyében. Azóta rendkívüli állapotok.(48 éve)
  • A párt kezdeti célja: az arab világ egyesítése egy államban.
  • 1970 óta szovjet orientáció
  • Elharapódzó korrupció Asszad körül.
  • Rendkívül fiatal lakosság. (62% 30 év alatti)
  • Létező középosztály.
kulcs orsz g a t rs gben
Kulcs ország a térségben
  • Két éve a nem arab Iránban az elégedetlenség az ország vezető teokráciaelleni haraggal párosul.
  • Mindensiita érdekű politikai folyamatot támogat külföldön,
  • de keményen elnyom otthon.
  • Kiválóan kiépített titkosszolgálat,
  • Átláthatatlan atomprogram.
  • Siita térnyerés felboríthatja az egész térség erőegyensúlyát.
az olaj szerepe
Az olaj szerepe
  • Az 1972-74-es olajárrobbanás átrendezte a világgazdaságot
  • Hirtelen megnőttek a bevételek.
  • Javultak az életkörülmények.
mit hozott az olajgazdags g
Mit hozott az olajgazdagság?
  • Ugyan egyelőre világszerte még nagy kereslet mutatkozik az olaj iránt, ami néhány országnak közvetlenül segíti jelentős jövedelemre szert tenni, másoknak pedigközvetett hasznot hajt, de ez nem marad így mindörökké.
  • . Az olajpénzek ugyanakkor bebetonozták a térség önkényuralmi eszközöket alkalmazó rezsimjeit, és eleve megakadályoznak mindennemű demokratikus kibontakozást.
  • .
mit hozott az olajgazdags g folyt
Mit hozott az olajgazdagság?folyt.
  • Az olajkincs egyben a gazdasági fejlődés gátjának is bizonyult
  • A néhány öböl-menti állam által felpörgetett turizmus messze nem képes pótolni azt, amit egyelőre az olaj jelent ezeknek a társadalmaknak
az arab vil g v lasza a cs kken olaj rakra a 80 as vekre
Az arab világ válasza a csökkenő olajárakra a 80-as évekre
  • az iszlám fundamentalizmus megerősödése
  • a terrorizmus megjelenése.
  • USA támogatja a terrorizmust a Szovjetunió ellenében. (Afganisztán, Algéria)
  • Nyugat-ellenességfelerősödése.
  • Aziszlám különböző irányzatai – elsősorban a szunniták és a siíták – közötti ellentét kiéleződése.
  • .Nyugat fokozott mértékben támogatja az egyeduralkodókat (az iraki Szaddam kivételével), mert féltek a népharag kirobbanásától.
usa f lelmei
USA félelmei
  • a térség destabilizálódása,
  • az olajellátás és a hajózás zavarai,
  • az amerikai támaszpontok elleni támadások,
  • az emberi jogok, a demokrácia kérdései nyers gazdasági és politikai érdekek mellett szóba sem jöttek.
  • Az amerikai támogatás dollár milliárdjai éppen Mubarak Egyiptomát és részben Jordániát kedvezményezték,
  • ez a két ország szavatolta a Camp David-i békeszerződést és Izrael államiságát.
a j v
A jövő
  • A 20. században az arab világot két - nyugatról importált - ideológia dominálta, a szocializmus és a nacionalizmus.
  • Mára ezek hatása –elsősorban a szocializmusé - elenyészett, sőt diszkreditálódott.
  • Néhol sikerült életbe léptetni a szocialista elképzeléseket, de azok - enyhén szólva - nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
  • A nacionalizmus legfőbb célkitűzését, anemzeti szuverenitás megvalósítását legtöbb helyen elérték, de ez sem vitt közelebb a társadalmi igazságossághoz, a szabadsághoz és a jóléthez.
a p narab eszm k elhalv nyul sa
A pánarab eszmék elhalványulása
  • A pánarab eszmék helyett a nemzeti identitás felértékelődése.
  • Az eredmény a nem arab lakosság radikalizálódása:
  • az Irán, Irak és Törökország területén élő kurdok, illetve Észak-Afrika berberei.
  • Washington támogatta mind a kurdok, mind pedig az iraki síiták rendszerellenes lázadását, egy kvázi Kurdisztán megalapítását.
ma k tf le arab rendszer l tezik
Ma kétféle arab rendszer létezik
  • Az egyik, mely az adott nép lojalitására épül, az etnikai, törzsi, régiós vagy ezek egyfajta tetszőleges kombinációja; a legjellemzőbb példa erre Marokkó, vagy az Arab-félsziget monarchiái.
  • A másik, mely a lakosságengedelmességén alapul és az európai típusú - jobb vagy baloldali, fasiszta vagy kommunista - diktatúrák hatalomtechnikai megoldásait alkalmazza.
  • Ez utóbbi államok sikerrel osztják meg a társadalmat, hatékonyan alkalmazzák az elnyomást, illetve olyan külső ellenségképekkel manipulálnak, melyekre társadalmaik nagyon fogékonyak..
t rsadalmi fejl d st g tl t nyez k
Társadalmi fejlődést gátló tényezők
  • Társadalmi elmaradottság.
  • Kulturális elmaradottság:
  • Az arab világban évente arabra fordított kötetek összmennyisége egyötöde a Görögországban görögre fordított kötetekének.
  • Az Egyesült Államokban 1980 és 2000 között bejegyzett szabadalmak száma a következőképp alakult:
  • Szaúd-Arábia 171, Egyiptom 77, Kuvait 52, Egyesült Arab Emirátusok 32, Szíria 20, Jordánia 15.
t rsadalmi fejl d st g tl t nyez k folyt
Társadalmi fejlődést gátló tényezők folyt.
  • Ezzel szemben az adott periódusban bejegyzett dél-koreai szabadalmak száma 16 328, illetve az Izraelé: 7652 volt.
  • Példátlanul magas az analfabetizmus.
  • Egy, 2003-ban az világ jelentékeny egyetemeiről készült 500-as listán egyetlen arab egyetem neve sem szerepelt, de azokon a listákon sem szerepelnek arab oktatóintézmények, melyek a kevésbé előkelő vagy eredményes egyetemeket sorolják fel.
v lem ny
Vélemény
  • „A társadalmi és gazdasági elmaradottság egyik legfőbb oka az arab nők alávetett helyzetében keresendő.”
  • Idézet a Foreign Affairsből
a kommunik ci s forradalom
A kommunikációs forradalom
  • Az arab társadalmak magatehetetlenül szemlélik a világban zajló kommunikációs forradalmat is. A korábbi időszakokban a rezsimek megtanulták manipulálni a sajtót és általában a kommunikációt, de a modern eszközök globális befolyását nem tudják már hatékonyan ellenőrizni (szatellit tévé-adások, internet). Viszont a Nyugat-ellenes és radikális csoportok is felismerték, hogyan fordítsák saját előnyükre e lehetőségeket
paradoxon
Paradoxon

a Nyugat-orientált rezsimek társadalma általában Nyugat-ellenes, a Nyugat-ellenes rezsimek lakossága pedig a nyugati liberalizmustól várja hiányzó szabadságának megszerzését

mit jelenthet a vil g biztons ga szempontj b l az arab vil gban zajl v ltoz sok
Mit jelenthet a világ biztonsága szempontjából az arab világban zajló változások?
  • Hiú remény lenne európai értelemben véve demokráciák kialakulásában bízni.
  • A legnagyobb valószínűsége újabb autokratikus diktatúrák alakulnak ki.
  • De lehet, hogy egy sajátos demokratizálódási folyamat kezdetén vagyunk.
  • De nem kizárt, hogy a fejlődés/változás eddig ismeretlen irányt vesz
  • A legrosszabb forgatókönyv, ha az iszlám világ és a Nyugat között világméretű konfliktusra kerülne sor.
usa v ltoz szerepe a t rs gben
USA változó szerepe a térségben
  • USA befolyása csökkenőben.
  • Obama a belpolitikára koncentrál. (47% támogatottság)
  • Afganisztán és Irak után nem vállalhat újabb szerepet.
  • Fellépő vákuumot ki tölti be?
orosz rdekek
Orosz érdekek
  • Kétarcú külpolitika.
  • Fegyvereladásokban és az olajár növekedésében érdekelt.
  • Amerikai kudarc Irakban.
  • Amerikai-orosz fiaskó Afganisztánban.
  • Fegyvereladások - átmeneti(?) - csökkenése a jelenlegi válságtérségekben
  • Új konfliktusgócok gerjesztése.
k na poszt neokolonioalista t rekv sei
Kína – poszt-neokolonioalista törekvései
  • Kína céljai:
  • Gyarmatosítás, területszerzés
  • Energiaforrások megszerzése
  • Ásványkincsek megszerzése
  • Az afrikai exportkvóták megkaparintása
    • Dél-afrikai, nigériai textilipar bekebelezése
    • 2006 óta 20 millió hektárnyi földet vettek bérbe 100 évre.
  • Afrika feldolgozatlan exportjának 80%-a Kínába irányul
k na poszt neokolonioalista t rekv sei1
Kína – poszt-neokolonioalista törekvései
  • Kína módszerei:
  • Mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködésként állítja be.
    • Nyugat kizsákmányoló mert:
      • megtagadja a tőkepiacokhoz való hozzáférést
      • a gazdasági liberalizáció révén
      • költségvetési megszorításokkal
k na poszt neokolonioalista t rekv sei2
Kína – poszt-neokolonioalista törekvései
  • Kína módszerei
  • Kettős könyvelés: a befektetéseket segélyeknek állítják be
  • Afrika Kína 3. legfontosabb partnere
  • Kongóval megkötötté az „évszázad szerződését, szinte a teljes bányakincs kiaknázására (volt Zaire)
  • Kína koncessziós kölcsönöket nyújt, ami Afrika további súlyos eladósodásához vezet.
  • Kínaiak nagymértékű betelepülése
  • A kínainál is olcsóbb munkabérrel dolgoztat
kinek van m g rdeke ellen rdeke
Kinek van még érdeke? Ellenérdeke?
  • India, gazdasági behatolás Kelet-Afrikába
  • Irán, vallás terjesztési érdekek
  • Európa egységesülése ellen ható tényezők, pl. a migrációs politika, a multikulturális együttélés csődje.
van stabiliz l er
Van stabilizáló erő?

Nincs!!!

Érdekek vannak, akár a destabilizálás/ódás árán is

fegyverelad sok jelenlegi helyzete
Fegyvereladások jelenlegi helyzete
  • Oroszország 2011-ben 10.2 milliárd dollár fegyvereladásra számit.
  • Ezzel USA (28 milliárd dollár) után a 2. helyen áll.
  • Oroszország 2010-ben egyedül Líbiával 2 milliárd dolláros szerződést kötött vadászgépek, védelmi rendszerek és T-90-es tankok vásárlására
bahrein strat giai kulcspoz ci ban
Bahrein stratégiai kulcspozícióban
  • USA 2010-ben egyedül Bahreinnek 1.4 milliárd dollár értékben adott el F-16-os vadászgépeket, Apache és Cobra helikoptereket és Abrams harckocsikat.
  • Itt állomásozik az V. flotta, két repülőgép hordozó és 30 hadihajó és egy sor kétéltű jármú van a térségben, tengerészgyalogosok partra szállítására.
  • Jelenleg 4000 amerikai katona tartózkodik a térségben.
a kulcspoz ci elemei
A kulcspozíció elemei
  • A kőolaj szállítási útvonalak felügyelete (70%)
  • Irán szemmel tartása
  • A tálibok és Afganisztán elleni háború támogatása
  • A szomáliai kalózok visszaszorítása
mit hozhat a j v
Mit hozhat a jövő?
  • USA nyilvánvalóan ragaszkodik a támaszpontokhoz, a térségi jelenléthez, ehhez fenn kell tartani a rezsimeket.
  • Az orosz fegyvereladások kiesése új konfliktusok gerjesztéséhez, új konfliktusgócok kialakulásához vezethet.
ir n szerepv llal sa
Irán szerepvállalása
  • Egyik legveszélyesebbnek tűnő tényező.
  • Kiszámíthatatlan.
  • Célja: az iszlám forradalom exportja.
  • Külső szálként mozgatja a belső eseményeket.
  • Vallási színezetet kívánt adni a megmozdulásoknak a demokráciát követelő jelszavak helyett.
l bia szerepe
Líbia szerepe
  • Látszólag a legveszélyesebb, de valójában elszigetelt.
  • Nem kizárt egy radikális iszlám forradalom.
  • De fennállhat az ország kettészakadása is.
  • Veszélyessége a Nyugat megosztásában rejlik.
egyiptom
Egyiptom
  • Tunéziával együtt a leginkább konszolidált viszonyokat mutatja.
  • Az egyiptomi „katonai puccs” a kibontakozás ígéretét hordozza. Folyik a felelősségre vonás.
  • Komoly lépések a demokratikus reformok bevezetése iránt.
  • Esetleges példa Törökország,(?) Spanyolország.
  • Kormányzati és civil szervezetek erőfeszítései:
  • magyar és lengyel mintára szervezendő politikai pártok, ifjúsági mozgalmak, szakszervezeti mozgalmak becsatornázása politikai pártokba.
  • Tunéziában már voltak pártkezdemények. Jelenleg félszáz párt kérte a bejegyzését.
mi lesz az olaj sorsa
Mi lesz az olaj sorsa?

Hogy rendezi át újra avilággazdaságot?

mit hozhat a j v folyt
Mit hozhat a jövő? Folyt.
  • Az arab világ további szétforgácsolódására lehet számítani.
  • A pánarab eszmék egyesítő ereje feltehetően nem érvényesül.
  • Az iraki térségben akár a térkép újrarajzolása is várható: új államhatárok születhetnek.
megmaradnak a rendszerek
Megmaradnak a rendszerek?
  • Feltételezhető, hogy a sejkségek és királyságok uralkodó családjai átmentik hatalmukat.
  • A köztársasági berendezkedésű országokban egy-egy különösen gyűlölt családi klánt elkergethetnek, de aligha kerül napirendre az egész politikai elit letaszítása.
  • nem várható, hogy a gazdaság működési módját megkérdőjeleznék.
megmaradnak a rendszerek1
Megmaradnak a rendszerek?
  • Néhány szociális engedményre sor kerülhet (több arab országban már növelték az élelmiszerek állami ártámogatását)
  • eredményeket érhetnek el a polgári értelemben vett politikai szabadságjogok tekintetében is,
  • a társadalmi viszonyok megkérdőjelezése azonban egyelőre nem került napirendre.
  • Minden arab országban fennmarad a katonaság és a katonai vezető szerep.
sszegz s
Összegzés
  • Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a nyugati világban a pénzrendszer irányítja a gazdaságot, szabja meg a társadalmi mozgások keretét.
  • Ezzel szemben az iszlám világban máig is a hadsereg és a bürokrácia irányítja az államokat.
sszegz s1
Összegzés
  • Így aztán hiába is volt évszázadokon keresztül a nyugat-európainál jóval magasabb a

mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a tudomány, az irodalom és a művészetek színvonala, az autonóm

város és polgára mégsem jelent meg.

sszegz s2
Összegzés
  • Az iszlám világ hatalmas városai nem önálló gazdasági tevékenységüknek köszönhetően, hanem a mindenkori uralkodók hatalmi központjaként virágoztak fel, lakóik a

katonák és hivatalnokok

kiszolgálásból éltek.

sszegz s3
Összegzés
  • A kereskedők, bankárok, iparosok minden vagyonuk ellenére is kiszolgáltatottak maradtak a fegyveres erőkkel szemben, az egyén csakis a közösség tagjaként számíthatnak védelemre. Ilyen közösségnek megmarad a család, a “klán”, a törzs, és a legmagasabb szinten pedig maga az umma, az igazhívő muzulmánok közössége, ami akkor is állandó, ha az uralkodók és dinasztiáik sorra váltják egymást a hatalomért folytatott állandó küzdelemben.
slide61
S végezetül: egy, a perzsáktól átvett elvnek megfelelőenaz iszlám:ín az aula,

azaz vallás és állam egyszerre.

A vallás világa állandó,

a hatalomé forgandó.

slide62
E hatalom az iszlám világban egyértelműen

“a kard emberei”-é volt, és az ma is,

amihez “a toll emberei”

csak asszisztálhatnak.

ad