Privatizáció, foglalkoztatás és bérek

1. Privatizáció, foglalkoztatás és bérek Szirák 2012. November 10. Hozzászólás John Earle ésTelegdyÁlmostanulmányához AntalGábor MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

2. Áttekintés Privatizáció hatását vizsgálja vállalati és kapcsolt vállalati-dolgozói adatbázison Foglalkoztatásra (öt ország: HUN, ROM, LTV, RUS, UKR) Bérekre (csak Magyarország) Érdekes ez? Igen, mert komoly félelmek a közvélemény részéről a privatizáció negatív foglalkoztatási és bérhatásait tekintve Igen, mert ennek ellenére az empirikus irodalom a privatizáció vállalatra gyakorolt hatásait vizsgálta Igen, mert gazdag adatok; a téma szempontjából izgalmas országok; összehasonlító elemzés Miről szól a tanulmány?

3. Elemzésikeret• Tranzíciós, komparatív rendszerek, privatizáció – a témáját tekintve “Program evaluation”, “treatment effect” – a módszereit és a nyelvezetét tekintve FE, FE&FT, fókusz a szelekcióra Kirándulás a “corporate governance” területére is Még erősebb lehetne, ha több narratíva az eredmények mögött Milyen irodalomba illeszkedik a tanulmány?

4. Fő eredmények • Nincs erős negatív privatizációs hatás egyik tulajdonosi típushoz köthetően sem – legalábbis a legszigorúbb specifikációban Akad azért negatív hatás (Litvánia, Ukrajna), de nem szignifikáns vagy 5% alatti Bérek, Magyarország: egyértelmű elkülönülés a külföldi pozitív és belföldi negatív bérhatások között Nagy különbségek dolgozói csoportok között Legrosszabbul képzetlen, idősebb férfiak járnak Legnagyobb különbség belföldi-külföldi között a felsőfokú végzettségűek körében Belföldi: csúnya, külföldi: szép

5. Kontribúció • Fő erénye az adatokban és azok kihasználásában rejlik Korábban mai szemmel nevetségesen kicsi adatbázisok Privatizáció hatásainak mérésénél szelekció kezelése kritikus: adatigény + adatok által megvalósítható módszerek Öt ország, amennyire lehet, harmonizált adatokkal Fókusz a munkavállalói oldalra Korábban előtérben a vállalatra gyakorolt hatások Miben nyújt újat és többet a tanulmány?

6. Megjegyzések••• FE&FT motivációja plauzibilis, de hiányzik vagy a formális teszt, vagy sztorik A különböző specifikációval kapott eredmények közti különbségekre narratívák építése Pl. HUN/ROM súlyozatlanul növekvő cégeket privatizálnak, súlyozva csökkenőeket = a nagy privatizált cégek hanyatlóak/racionalizáltak; a kis privatizált cégek dinamikusan növekvők Hatások az extenzív/intenzív határon Részmunka, órák Valószínűleg csak magyar adatokon lehetséges és csak rövid idősorokon Eredmények összekapcsolása privatizációs sztorival Foglalkoztatás

7. Megjegyzések••• Elmélet szerint privatizáció hatása a bérekre nem egyértelmű, de csak a csökkenés melletti érvek a tanulmányban, pedig nagy külföldi pozitív hatások Miért 2006-ig, csak a többi ország miatt? Talán itt már felesleges, hiszen nincs összehasonlíthatóság 3.1 táblázat vs. 3.2 ábra: belföldi/külföldi tulajdon aránya mennyi? Ábra súlyozott? Vagy >10 megfigyelés követelmény miatt különbség? 3.5 táblázat: privatizáció előtt/után bontás hasznos lenne Bérek (1)

8. Megjegyzések••• Nagyon szembetűnő, hogy itt nincs FE&FT egyáltalán, míg a létszámnál a legfontosabb – motiváció? Érdekes lenne összekapcsolni a létszám-eredményekkel Pl. FE-ben létszámot tekintve belf/külf nagyon hasonló, létszámot növeli (FE&FT belf. csökken, külf. nő), de a belf. bért csökkent, külf. bért növel Dolgozói csoportok szerinti heterogenitás motivációja: Miért várjuk, hogy a privatizáció különbözőképpen érinti őket? Létszám megbontása ugyanezen dolgozói csoportok szerint? 3.8 táblázat: pár szó a teljes dummy-szerkezetről (Akvizíciós tanulmány becslései analóg módon) Bérek (2)