1 / 42

A történelemtanítás, történelemdidaktika általános kérdései

A történelemtanítás, történelemdidaktika általános kérdései. Kaposi József 2007. szeptember. Miért tanulunk történelmet?. „…az ember a jelenét csak úgy tudja értelmezni, jövőjét pedig megtervezni, ha a múlthoz fordul.”

peyton
Download Presentation

A történelemtanítás, történelemdidaktika általános kérdései

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A történelemtanítás, történelemdidaktika általános kérdései Kaposi József 2007. szeptember

  2. Miért tanulunk történelmet? „…az ember a jelenét csak úgy tudja értelmezni, jövőjét pedig megtervezni, ha a múlthoz fordul.” „….a jelen fényében megértsük a múltat, a múlt fényében pedig a jelent…”

  3. Társadalmi és tudományos környezet • Mi a történelem? Mi a történelem társadalomban betöltött szerepe? • Melyik az érvényes történelem? (a posztmodern történetírás új megközelítései) • Mi a tudás? Mi a tudás társadalomban betöltött szerepe? • Mit értünk használható tudás alatt? (a tudásfelfogás változásai) • A tudományok és az iskola, oktatás kapcsolata. • A történelemdidaktika helye, szerepe

  4. Történettudomány új kihívásai • A XIX. századi történetírás hagyományainak meghaladása (esemény-, állam-, politikatörténet, nagyhatalmak, hősök története, stb.) • A XX. századi marxista történetírás átértékelődése (osztályharc, lineáris fejlődésmenet, preferált témák, stb.) • Az egyedüli érvényes történelem megkérdőjelezése

  5. Trendek, irányok • Az elmozdulás új irányai (erős társadalomtudományi megközelítés, szinkron-, rendszerszemlélet, globális és multiperspektivikus megközelítés, kultúr-, művelődés-, technika-, nő-, információtörténet, „posztmodern” témák, stb.) • A társadalomtudományok integrálása a történelem tantárgyba

  6. Neveléstudomány új kihívásai • Lifelong learning (LLL) – edukatív társadalom • Tanulásfelfogások változása • Iskolai tudás – gyakorlati (hasznos) tudás • világméretű kommunikációs forradalom – információs társadalom • A XXI. századi oktatás elvárásai • Megtanulni megismerni • Megtanulni dolgozni • Megtanulni együtt élni másokkal • Megtanulni élni

  7. Új pedagógiai kultúra jellemzői • A nevelés embereszményét a társadalom elvárásai határozzák meg. • Az oktatás feladata: nem „ünnepi”, hanem „alkalmazkodó” tudás kialakítása • Tanulás: nem pusztán befogadás, hanem aktív részvétel • Az oktatás nem tanár-, hanem tanuló centrikus • Módszerek: tanáré + tanulóé • Differenciált tanulásszervezés • Ellenőrzés: nemcsak intellektuális, hanem más képességek is

  8. A történelemdidaktika „…a történeti tanulás tudománya, a történettudomány egyik dimenziója.” „A történettudomány és a pedagógia közötti híd ... a szaktudományi és didaktikai látószög egyidejű alkalmazása.” Hiány:A történelem mint iskolai stúdium diszkussziója – a történelemdidaktika emancipációja Történelemdidaktika Történettudomány Neveléstudomány

  9. A történelemdidaktika célja és feladata Célja: az eredményes szaktanári tevékenység elősegítése Feladata: • A társadalmi igényeket tükröző célok biztosítása • A szaktárgyi sajátosságokat és a tanulók fejlettségét figyelembe vevő feladatok meghatározása • A tanulói követelmények kidolgozása • Támpontot adni a tananyag kiválasztásához és elrendezéséhez. • Oktatási dokumentumok, eszközök, eljárások, kidolgozása, fejlesztése, optimumának megtervezése, szervezése. • A tanulói teljesítmény mérése, a tantárgyi eredmények vizsgálata.

  10. A történelemtanítás célja • A történelmet megismerni (kultúraközvetítő funkció) • A történelmet értelmezni (értékközvetítő funkció) • A történelem segítségével orientálódni (szocializációs és perszonifikációs funkció) Az ún. „narratív kompetencia” kialakítása

  11. Narratív kompetencia Annak a képességnek birtoklását jelenti, hogy az • ember az idők folyamán szerzett tapasztalatait értelmezni, rendezni tudja, • e tapasztalatok a saját életvitelében orientációs bázist jelentenek, • ezáltal személyisége gazdagodik, • történeti identitása kialakul, • kommunikációs képessége erősödik.

  12. A célrendszer összetevői • A társadalom értékei és normái (demokrácia, humanizmus, európai és nemzeti identitás, stb.) • A történettudomány, amely a tanítás számára fontos ismereteket, fogalmakat, kategóriákat ad • A tanuló életvilágához és tanulási érdekeihez valóalkalmazkodás (ez a legfontosabb a történelmi múlt megértéséhez)

  13. Ismeretközvetítés Ismeretek Tények Fogalmak Összefüggések Általános Történelmi műveltség Gondolkodásfejlesztés Intellektuális kompetenciák, képességek kialakítása Önállóság Kritikai készség Vitakészség Beleérző/átérző képesség Kreativitás problémamegoldás A történelemtanítás általános feladatai Érték/normaközvetítés Pozitív életszemlélet Nemzeti identitás Európaiság Demokrácia Humanizmus Az élet, a környezet védelme Nyitottság Tolerancia Szociális felelősség Társadalmi közéleti tevékenység

  14. Összefoglalás • A történelemtanítás a történettudomány és a pedagógiai tudományok közötti "híd-funkciót" tölti be. • Egyszerre alkalmazza a szaktudományi és a didaktikai látószöget. • Célja hogy a történelem tanulható és tanítható legyen, a társadalom számára releváns, a tanulási folyamathoz illeszkedő, és tartalmilag konkretizálható legyen.

  15. Mottók „A történetírás sem más, mint párbeszéd a múlt a jelen, a múlt és a jövő között, valamint a különböző felek (csoportok, országok, nemzetközi partnerek) között.” „A történelemdidaktika a történeti tanulás tudománya”(Rüsen) „A történelem oktatásának ugyanis nemcsak az a célja, hogy megmagyarázza a világot, hanem hogy fogódzót adjon az egyénnek és a csoportoknak arra, hogy megtalálják helyüket e világban.” (Rüsen)

More Related