Kisebbs gi kult r k
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 124

Kisebbségi kultúrák PowerPoint PPT Presentation


  • 51 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Kisebbségi kultúrák. ZsKF 2006. őszi szemeszter Rövidített jegyzet!!!. Fogalmak – kultúra I. KULTÚRA ~: 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége 2. A művelődésnek valamely területe, illetve valamely korszakban, valamely népnél való megnyilvánulása

Download Presentation

Kisebbségi kultúrák

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Kisebbs gi kult r k

Kisebbségi kultúrák

ZsKF 2006. őszi szemeszter

Rövidített jegyzet!!!


Fogalmak kult ra i

Fogalmak – kultúra I.

KULTÚRA

  • ~: 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége

  • 2. A művelődésnek valamely területe, illetve valamely korszakban, valamely népnél való megnyilvánulása

  • 3. Műveltség (i) színvonal

  • 4. Valakinek művelt volta, műveltsége

  • 5. Valaminek kulturált volta

  • 6. Termesztés, művelés, tenyészet (tud.) (Larousse)


Fogalmak kult ra ii

Fogalmak – kultúra II.

  • egy adott társadalomra, társadalmi csoportra jellemző normák és értékek, mindennapi és tudományos ismeretek, irodalmi, művészeti, zenei alkotások és ember alkotta tárgyi környezet. A társadalmi lét alapfeltétele a kultúra megléte. A kultúrát a társadalom tagjai szocializációjuk során sajátítják el és a későbbi viselkedés (attitűdök) alapjául szolgál.

  • Még szélesebb értelemben a kultúra körébe tartozik minden olyasmi ami nem genetikusan öröklődik (tárgyak, épített környezet, és a szellemi javak).

  • Az egyén kulturális tőkével rendelkezik (iskolázottság, műveltség, tapasztalat általában a tudáshoz való hozzáférés lehetősége), a humán (munka) erőforrásokkal való gazdálkodás fontos szereppel bír a társadalmi javak termelésében. (Andorka)


Fogalmak kult ra iii

Fogalmak – kultúra III.

  • Normák

  • Értékek

  • Ismeretek

  • Alkotások

  • Tárgyi környezet

  • Nem genetikusan öröklődik


Fogalmak szubkult ra i

Fogalmak – szubkultúra I.

  • Valamely elkülönülő vagy jellegzetes társadalmi csoportot jellemző életmód.

  • Értékek, normák, szimbólumok, viselkedésmódok együttese, amely egy meghatározott sajátosságokkal rendelkező társadalmi csoportra jellemző, és amely csak részben tér egy tágabban értelmezett összkultúrától.

  • Szubkultúrát alkothatnak

  • a) pl. azonos nemű, korú, faji származású, foglalkozású egyének csoportjai;

  • b) bevándorlók;

  • c)társadalomból valamilyen módon kirekesztett egyének, vagy a szélsőséges nézeteket vallók. (Larousse)


Fogalmak szubkult ra ii

Fogalmak – szubkultúra II.

  • A társadalom általánosan elfogadott kultúra értékeit elvető, sajátos viselkedési normákat kialakító csoportok (pl. szekták, a társadalom perifériáján élők) kultúrája. (Markó)

  • egy nagy társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport kultúrája, amely eltér a többség kultúrájától. (Andorka)


Fogalmak szubkult ra iii

Fogalmak – szubkultúra III.

  • Elkülönül

  • Jellegzetes társadalmi csoport

  • Részben eltér a tágan értelmezett kultúrától

  • Általános kultúra értékeit elvető

  • Kisebb társadalmi csoport

    • Pl. periférián élők

    • Bevándorlók

    • Közös nézeteket vallók

    • : hasonlóság és különbség problematikája; saját kultúrán belüli különbségek


Fogalmak nemzet i

Fogalmak – nemzet I.

  • Történelmileg kialakult tartós emberi közösség, amelyet közös nyelv, közös terület és gazdasági élet, s a kultúrában megnyilvánuló közös lelki sajátosságok tartanak össze.

  • Feudális országokban a nemesi kiváltságokkal bírók összessége. (Tört)

  • Nép

  • Nemzetség, ill. család (Larousse)


Fogalmak nemzet ii

Fogalmak – nemzet II.

  • Legtöbbször az egy nyelvet beszélő nép többsége által alkotott, de idegen származású és más nyelvet beszélő népcsoportokat és fajokat is magába fogadni képes tudatos vagy tudatosan keresett politikai közösség, a nemzet számára meghatározó többek között a közös történelem. (Markó)

  • Azokból áll, akik tagjainak vallják magukat, illetve akiket ez a közösség tagjaként elfogad. A nemzet összetartozását (identitását) a közös kultúra, nyelv, szokások, történelem, lakóterület adja.


Fogalmak nemzet iii

Fogalmak – nemzet III.

  • „Francia nemzetfogalom” (államnemzet): a nemzet tagja mindenki, aki az adott állam polgára.

  • „Német nemzetfogalom” (kultúrnemzet) tagja az, aki a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magát.


Fogalmak nemzet iv

Fogalmak – nemzet IV.

  • Tartós közösség

  • Politikai közösség

  • Közös nyelv

  • Területi egység (vö. körülhatárolhatóság)

  • Lelki adottságok (megelőlegezve: identitás)

  • Közös történelem (vö. etnocentrizmus)

  • Önálló vállalás (döntés)

  • Többségi befogadás

  • Állampolgár vs. közös kultúra (nyelv)  államnemzet vs. nyelvnemzet


Fogalmak llam

Fogalmak – állam

  • Meghatározott földterületen élő emberek kormányzattal és szuveneritással rendelkező közössége; szuveneritással és viszonylagos önállósággal rendelkező (társadalmi) szervezet.

  • Ország (Larousse)

  • Az emberi együttműködés legszervezettebb egysége, amely rendelkezik a fizikai erőszak törvényes alkalmazásának monopóliumával; az államnak van államalkotó népcsoportja (lakossága), területe, és e terület és lakosság felett korlátlan és oszthatatlan főhatalma. (Markó)

  • Σ : kormányzat, szuveneritás, törvényes erőszak, államalkotó népcsoport, terület


Fogalmak nemzetis g

Fogalmak – nemzetiség

  • Az államon belül kisebbségben élő, nem a többség nyelvét beszélő népcsoport.

  • Nemzeti hovatartozás

  • Valakinek, valaminek nemzeti jellege (Larousse)


Fogalmak kisebbs g i

Fogalmak – kisebbség I.

  • „… a kisebbségek olyan lakosai valamely országnak, akik nemzetiségük, vagy nyelvük, vagy vallásuk tekintetében különböznek az illető állam lakosságának többségétől, tudatában vannak kisebbségi voltuknak és megvan bennük az akarat, hogy megóvják népi, nyelvi vagy vallási sajátosságaikat” (Hugo Wintgens, 1930)

  • Egy ország többségi lakosságától származásban, nyelvben, kultúrában és felekezetilegeltérő és önálló politikai csoporttudattal rendelkező népcsoport. (Markó)


Fogalmak kisebbs g ii

Fogalmak – kisebbség II.

  • Nemzeti kisebbség egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama, vagy ennek létrehozására törekszik.

  • Nemzeti kisebbségnek általában azokat a népcsoportokat tekintik, melyeket nyelvi, kulturális, történelmi, érzelmi kapcsolatok fűznek egy másik országban élő nemzethez, az anyanemzethez. Ily módon egy saját államisággal bíró nemzetnek más országokban élő csoportjai.


Fogalmak kisebbs g iii

Fogalmak – kisebbség III.

  • Faji (etnikai) kisebbség alatt olyan népcsoportot érthetünk (bár e tekintetben sincs hivatalosan elfogadott egységes megállapodás), amely valamely rá jellemző tulajdonságokat - nyelvi, kulturális, etnográfiai, vallási, származási, esetenként antropológiai jellegzetességeket hordoz, s a nemzeti kisebbség, nemzetiség, nemzet fejlettségi szintjeit általában nem éri el.

  • A vallási kisebbség mint kategória a kisebbségi létnek talán a legrégebbi válfaja, hiszen már a középkor feudális monarchiáiban – melyek nem nemzeti, nemzetiségi alapon szerveződtek, s a nyelvi különbségeknek sem tulajdonítottak jelentőséget – a hit, az egyházak, a vallási különbségek (különösen a reformáció áramlatai után) óriási szerepet játszottak a társadalmak, társadalmi csoportok elkülönülésében, szembenállásában, kapcsolataiban.


Fogalmak kisebbs g iv

Fogalmak – kisebbség IV.

  • Nyelvi kisebbség kategória is létezik, bár leszögezhetjük, hogy egy nyelvi különbségeket mutató népcsoport általában kulturális, történelmi, származási eltéréseket is hordoz, így máris az etnikai, vagy nemzeti kisebbség kategóriához kanyarodtunk vissza.


Fogalmak kisebbs g v

Fogalmak – kisebbség V.

  • Klasszikus kisebbség alatt általában olyan régóta kisebbségi sorban élő népcsoportokat értenek, melyek kényszerből (határváltozások, kitelepítések) kerültek más államok fennhatósága alá (pl. magyar kisebbség a szomszédos országokban, katalánok, a lengyelországi németek) bár ez sem mindig igaz – gondoljunk a XVIII. századi telepítések mellett az Alföld török hódoltság alatt megüresedett területeire önkéntes bevándorló szlovákokra, németekre.

  • Az új kisebbségek újabb keletű, önkéntes migrációval kerültek kisebbségi sorba, így példaként említhetnénk a bevándorlókat, vendégmunkásokat.


Fogalmak kisebbs g

Fogalmak – kisebbség Σ

  • Nemzetiségi különbség

  • Nyelvi különbség

  • Vallási különbség

  • Önálló csoporttudat (identitás)

  • Formái:

    • Nemzeti ~ → anyaország

    • Faji/etnikai ~ → sajátos (eltérő) tulajdonságok

    • Vallási ~ → többségtől eltérő vallás

    • Nyelvi ~ → többségtől eltérő nyelv

    • Klasszikus ~ → történetileg kialakult, kényszer hatására

    • Új ~ → önkéntes migráció


Kapcsol d fogalmak i

Kapcsolódó fogalmak I.

  • Etnikai/néprajzi csoport, etnikum: egy adott társadalom azon csoportja, amely tagjai olyan közös kulturális identitással bírnak, amely különbözik a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól. Az etnikai kisebbség kevésbé különül el a többségtől, mint a nemzeti kisebbség. Vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást jelez (pl. a több különböző anyanyelvvel rendelkező cigányok, vagy zsidók).


Kapcsol d fogalmak ii

Kapcsolódó fogalmak II.

  • Két altípus különböztethető meg:

  • a) azok a csoportok, amelyek sajátos „mi” tudattal rendelkeznek (közös eredet, rendi kiváltságok, területi elkülönülés) pl. székelyek, hajdúk, kunok, jászok

  • b) a környezetük ragasztja az adott csoportra a gyakran gunyoros elnevezést különfajta előítélet: más vallás, feltételezett más eredet, nyelvi elszigetelődés, elvándorlás, közigazgatási-területi különállás alapján. (Kósa-Filep)

    • Pl.németek: cipszerek, szászok; Románok: mócok, mokányok, oltyánok, muntyánok, moldoványok;Szlovákok: tirpákok, hornyák (gömöri); Délszlávok: lálók, bunyevác, sokác; Ukránok: huculok, rusznyákok; Lengyelek: górálok.


Kapcsol d fogalmak iii

Kapcsolódó fogalmak III.

  • Etnokulturális csoport: a néprajzi kutatás határolja el különféle jellegzetességek (pl. vallás, viselet, nyelvjárás, házasodási szokások) alapján környezetétől. Az érintett személyek sokszor egyáltalában nincsenek ilyen különbözőségük tudatában, és a környezetük sem feltétlenül tartja őket eltérő csoportba tartozónak. (Kósa-Filep)

  • Táji csoport: olyan csoport, amelynek alapját, vagy keretét kisebb-nagyobb táj vagy vidék alkotja. (pl. bodrogköziek, nyírségiek, sárköziek)


Vall s nemzetis g kisebbs g

Vallás, nemzetiség, kisebbség


Vall s i

Vallás I.

  • 18. század végéig a katolikus vallás államvallásnak számított Magyarországon

  • század végétől megjelent a „törvényesen bevett felekezetek” fogalma

  • 1791-ben született két törvény az evangélikusokat, a reformátusokat és a görögkeletieket is bevett felekezetté nyilvánította

  • 1848: az unitáriusokat is a bevett felekezetek közé sorolták

  • 1895: az izraelita vallást is bevett felekezetté nyilvánították


Vall s ii

Vallás II.

  • 1787 - Thirring Gusztáv számította ki a felekezeti arányokat:

    • a római és görög katolikusok együttesen 61,2%,

    • az evangélikusok 9,5%,

    • a reformátusok 15,1%,

    • a görögkeletiek 12,9%

    • izraelita vallásúak 1,3%


Zsid s g emancip ci ja

zsidóság emancipációja

  • 1790: törvénybe foglalták, hogy a zsidók a „városokban megtartassanak”, kivéve a bányavárosokat, amelyek hagyományosan nem engedték a zsidóságot letelepedni.

  • 1840-ben újabb törvény mondta ki, hogy a zsidók – ismét csak a bányavárosokat kivéve – akárhol „szabadon lakhatnak”

  • 1860: a zsidók jogait rendeletileg kiterjesztették a földbirtok vásárlására és a bányavárosokba való betelepedésre

  • 1867: XVII. Törvénycikk: az izraelita lakosok – az 1849-es epizód után ismét – „polgári és politikai jogokban” részesültek (nem kollektív jogok)

  • 1895-ös törvény, a bevett vallássá nyilvánítás, a recepció jelentette. Ez már nem az egyénekre, hanem a felekezetre mint vallási közösségre vonatkozott.


Izraelita egyetemes gy l s

izraelita egyetemes gyűlés

  • 1868-69: a megváltozott helyzethez kapcsolódóan három irányzat alakult ki, a fő kérdés: felekezeti belső életet hogyan lehetne hozzáigazítani az újonnan kialakult külső szabályokhoz:

  • Válaszok:

    • ortodox irányzat: semmit sem kell változtatni, sőt az életformában adott engedményeket vissza kell venni és szigorúan betartani a hagyományos vallási előírások szerinti életformát

    • neológ irányzat: a nemzet polgárosodásával adottak a politikai feltételek az izraelita vallású honpolgárok polgárosodására is, vagyis alkalmazkodni kell a körülményekhez

    • „status quo ante” irányzat: szakadás előtti állapot helyreállítását szorgalmazta


Vall si kapcsolatok

Vallási kapcsolatok

  • Áttérések: lehetővé vált a felekezetváltás: előzőleg be kellett jelenteni a szándékot mindkét egyháznak, különböző feltételeknek kellett eleget tenni

  • vegyes házasságok: római katolikus pap előtt megkötendőnek nyilvánította. Vegyes házasságra csak bevett felekezethez tartozók között kerülhetett sor.Gyerekek vallása: apa katolikus → gyerek is katolikus; apa nem katolikus → gyerek követhette az apa vallását; Erdély: nemek szerint megörökölték a vallásukat

  • reverzális intézménye: reverzális levelet (vallási vegyes házasság esetében) az egyik fél adta a másiknak, s azzal lemondott arról, hogy gyermekei az ő vallását kövessék. Gyakorlat: helyi plébánosok vegyes házasságból származó gyerekeket önhatalmúlag katolikus vallásúnak keresztelték


Kit r s kil p s

Kitérés/kilépés

  • 1895. XLIII. tc. teremtett először jogi lehetőséget arra, hogy valaki felekezeten kívüli legyen→felekezeten kívüliek gyermekei számára előírta, hogy valamilyen bevett vagy törvényesen elismert vallásban kell nevelkedniük (legkésőbb a tanköteles kor eléréséig kellett dönteniük)

  • felekezetiség a leghagyományosabb etnokulturális tartalom hordozója volt


Magyarok sz ma

Magyarok száma

  • a II. József korabeli népszámlálás nem kérdezett anyanyelvet, sem nemzetiséget

  • Különféle becslések:

    • Jászi Oszkár 2,3 millióra (29 %) becsülte

    • Szabó István, a neves társadalomtörténész 3-3,5 millióra (36-43 %) tette

    • az 50% alatt maradt

    • „Lexicon locorum” (helységnévtár, 1773) szolgált a becslések alapjául → feltüntette a településeken uralkodó nyelvet

    • 8920 település 98%-át egynyelvűnek jelölték meg, és csak 1,7%-ot tüntettek fel kétnyelvűként

    • 39%-ában a magyar, 29%-ában a szlovák és 9%-ában a román számított domináns nyelvnek


Asszimil ci

asszimiláció

  • a zsidóság asszimilációs készsége és hajlandósága minden többi csoportét messze meghaladta, a ténylegesen elmagyarosodott népességben legnagyobb súllyal – a zsidók mellett, de talán őket megelőzve – a katolikus és evangélikus németség és tótság szerepelt”.

  • Probléma: a nyelvi identitás kérdése, ki, milyen anyanyelvűnek vallotta magát


Cig nys g

cigányság

  • cigányság nehezen illeszthető a felekezeti megközelítésbe (leginkább a római és görög katolikusok, valamint a görögkeletiek sorában találjuk őket)

    • 1890-ben 96 000 főt regisztráltak

    • 1893-ban azonban, az első nagy cigányösszeírás végrehajtásakor a származásból indultak ki, e szerint 275 000 főt számláltak

    • Három csoportot állítottak fel: az állandóan letelepedett, a huzamosabb ideig egy helyben tartózkodó, valamint a vándorcigányok kategóriáját

    • Az állandóan letelepedetteknek csak 29%-a vallotta magát cigány anyanyelvűnek, 25%-a románnak és 39%-a magyarnak.

    • A huzamosabb ideig egy helyben tartózkodók is hasonló megoszlást mutattak.

    • A vándorcigányoknak azonban 62%-a nevezte magát cigány anyanyelvűnek, 23%-a magyarnak és csak 12%-a románnak

    • itt is megindult a magyar nyelv terjeszkedése


Magyarok nemzetis gek

Magyarok - nemzetiségek

  • Kiegyezés után:

    • alapvető emberi jogok biztosítása

    • bíróságok előtti egyenlőség

    • összes állampolgár – a kisebbségeket is beleértve – egyenlő jogállása

    • nemzetiségek jogai: anyanyelv használata, egyenlő jog bármely állás betöltésére→ szavatolták kisebbségekhez tartozók személyes szabadságát

    • A kollektív nemzeti jogokat és képviseletet elutasították.

    • Deák Ferenc: „Magyarországon csak egyetlen, oszthatatlan politikai nemzet van; a magyar.” →törvényhozás és a kormányzat, valamint a felsőbb bíróságok hivatalos nyelve a magyar volt.

    • Bevezették az ingyenes és kötelező elemi iskolai oktatást

    • polgárjogokat szorosan ellenőrizték és korlátozták (korlátozták az egyesületek működését, gyűlések, sztrájkgyűlések korlátozása, vörös zászló tiltása stb.)


Politikai antiszemitizmus i

politikai antiszemitizmus I.

  • 1875: Istóczy Győző első antiszemita beszédéttartotta a magyar parlamentben

  • zsidóságot az országot elözönlő „támadó kasztnak” nevezte.

  • „egy specifikus nemzeti vallással bíró népfaj”

  • „az európai nemzetek meghódítása és, ha lehetséges, kiirtása, nem ugyan kard és tűz által”, hanem pénzügyi és gazdasági erővel

  • „élethalálharcot kell vívnia”, különben „két-három generáció alatt Zsidóország” lesz, „új Palesztina”, ahol a magyarok másodrangú állampolgárrá válnak.

  • gúnyos kampány indult meg a zsidó bevándorlás ellen

  • „keresztény nemzet elleni zsidó összesküvés”

  • „zsidó állam visszaállítását” javasolta Palesztinában


Politikai antiszemitizmus ii

politikai antiszemitizmus II.

  • 1882: Ónody Gézaantiszemita hadjárat megtervezése

  • tiszaeszlári per

  • antiszemita atrocitások több megyében rendkívüli állapot bevezetését eredményezték

  • Antiszemita írások, újságok és karikatúrák

  • antiszemita gúnylap, a Herkó Páter vezette be a Judapest kifejezést

  • A politikai antiszemitizmus nem vált a magyar nacionalizmus integráns részévé.


Magyar nacionalizmus jellege i

Magyar nacionalizmus jellege I.

  • kisebbségellenes, asszimilációs nacionalizmus uralta a magyar politikát

  • Tisza Kálmán: asszimiláció a kisebbségek jól felfogott érdeke

  • erőltetett asszimilációs politika jellemező

  • kisebbségek képviselőit lényegében kirekesztették a magas hivatalokból

  • Erdély: a népesség 60%-a román, ennek ellenére hivatalnokoknak csak a harmadát rekrutálták a román etnikumból

  • igazságszolgáltatást magyarosították (formálisan engedélyezték a kisebbségek nyelvét)


Magyar nacionalizmus jellege ii

Magyar nacionalizmus jellege II.

  • elemi és a középfokú oktatásban sem tudták az anyanyelvet használni →iskolarendszer az asszimiláció legfőbb eszközévé vált

  • 1903-ban 190 középiskolából csupán 14 nem volt magyar

  • 1907-ben az új oktatási törvény négy évben szabta meg a folyékony magyar írás- és szóbeliség elsajátításának kötelezettségét

  • általános iskoláknak csak 20%-ában folyt nem magyar nyelvű oktatás

  • a kisebbséghez tartozó gyerekeknek csak harmada tanulhatta anyanyelvét

  • elfojtottak mindenfajta nemzeti mozgalmat


Magyar nacionalizmus jellege iii

Magyar nacionalizmus jellege III.

  • 1871 és 1885 között sajtóperek: vád az erdélyi román sajtó ellen → „nemzeti gyűlölet szítása”

  • 1907: Csernován a szlovákok által épített templom szentelésekor a csendőrség tüzet nyitott és tizenhárom parasztot megölt.

  • népesség felét kitevő nemzetiségeket a képviselők kevesebb mint 2%-a reprezentálta

  • magyar politikai rendszer azonban még így is összehasonlíthatatlanul liberálisabb volt, mint az orosz vagy a balkáni rezsimek→ legtöbb esetben a büntetések enyhék voltak

  • magyar politikai elit az angol és a francia példát kívánta követni: homogén nemzetállam→egyetlen hivatalos nyelv→igyekezett a nemzetiségeket asszimilálni→elutasította más nemzeti kisebbségek autonómiaigényeit


Magyar nacionalizmus jellege iv

Magyar nacionalizmus jellege IV.

  • a magyar népesség aránya közel 8%-kal nőtt a dualizmus időszakának utolsó három évtizedében,

  • a magyarok gyarapodásának 30%-át (egymillió embert) az asszimiláció biztosította

  • növekedés nagyrészt a városok 400 000 elmagyarosodó német és

  • 200 000 asszimilált zsidó lakosságának tulajdonítható

  • 1880 és 1910 között a magyarul beszélő kisebbségek száma megkétszereződött ugyan, de még ekkor is csak a kisebbségek 22%-a beszélt magyarul


Magyarorsz gi kisebbs gek

Magyarországi kisebbségek

  • Jelenlegi kisebbségek kialakulása a II. vh. után

  • Béke-megállapodások lényegét tekintve a trianoni terület- és népességrendezési elveit követték

  • Kényszermigrációk: német kitelepítések, magyar-cseh-szlovák lakosságcsere egyezmény

  • Zsidó holokauszt, cigány holokauszt (Porrajmos) hatása, ennek eredményeként identitás kérdése; zsidó kivándorlás

  • Magyarországi kisebbségeket erős asszimilációs tendencia jellemzi, ennek főbb okai: vegyes házasságok, konfliktusmentes együttélés a többséggel, kényszermigrációk emlékezete; a hatalom vallásellenessége


Nemzetis gi kisebbs gek magyarorsz gon 1941 s 1990 k z tt anyanyelv szerint f

Nemzetiségi kisebbségek Magyarországon 1941 és 1990 között anyanyelv szerint (fő)


Kisebbs gek nkorm nyzatis g k pviselet a magyarorsz gi kisebbs gek k r ben

Kisebbségek, önkormányzatiság, képviselet a magyarországi kisebbségek körében

  • 1993. évi LXXVII. törvény

  • 13 magyarországi kisebbség helyi és országos kisebbségi önkormányzatokat választhat

  • első kisebbségi önkormányzatok az

    • 1994. december 11-i magyarországi önkormányzati választásokkal egy időben lezajlott kisebbségi választásokon, illetve

    • az 1995. november 19-i kisebbségi önkormányzati választásokon leadott szavazatok alapján jöttek létre.

  • 1993-ban elfogadott törvény értelmében Magyarországon honos népcsoport: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbség


Magyarorsz gi bolg rok

magyarországi bolgárok

  • 1990-ben 1370 személy vallotta magát bolgár anyanyelvűnek

  • Becsült létszám: 3500

  • elődei, kertészek, kereskedők 1914-ben Budapesten létrehozták a Magyarországi Bolgárok Egyesületét

  • iskolát és kápolnát építettek Budapesten, Miskolcon és Pécsett, majd 1931-ben a Nagyvárad tér közelében felépült a Szent Cirill és Metód bolgár ortodox templom

  • 1957-ben közadakozásból elkészült a Bolgár Művelődési Ház

  • 1995 óta a Bolgár Országos Önkormányzat a magyarországi bolgárok legfőbb érdekképviseleti szerve

  • 4 vidéki bolgár kisebbségi önkormányzat működik

  • kétnyelvű társadalmi és kulturális folyóirata, a Haemus

  • Magyar Televízió havi rendszerességgel sugároz bolgár kisebbségi műsort

  • intézmények intenzív kapcsolatrendszert építettek ki anyaországukkal


Magyarorsz gi cig nyok 1

magyarországi cigányok 1.

  • etnikai kisebbség (nem rendelkezik anyaországgal!!!)

  • 1990-es népszámlálás során 142 683 magyar állampolgár vallotta magát cigány nemzetiségűnek

  • becslések szerint számuk jelenleg 450-500 ezer fő

  • ellenére 14 % még mindig elkülönített telepeken é1 (Cs-lakások, telepek)

  • Oktatás:

    • 1992-93-as tanévben összes általános iskolai tanuló 7,12 százaléka volt roma származású; erőteljes szegregáció jellemző; 1993: 25-29 éves romák 77%-a elvégezte a 8 osztály

    • középiskola és felsőoktatás: nőttek a különbségek a nem roma lakossághoz viszonyítva

  • nyelvi és kulturális szempontból erősen tagolt kisebbség


Magyarorsz gi cig nyok 2

magyarországi cigányok 2.

  • 1994: Minoritás Alapítvány létrehozta a Cigányság Kutató Intézetét

  • Néprajzi Múzeumban létrejött egy cigány néprajzi dokumentációs központ

  • 1990-től több időszaki cigány lap jelent meg

  • Kisebbségi műsorok: Cigányfélóra (MR), Patrin (MTV)

  • munkanélküliségi ráta 45-55% között mozog, de kistelepüléseken gyakori a 90-95% is

  • 1993. évi LXXVII. törvény vette fel a cigányságot a tizenhárom elismert kisebbség közé (előtte: 1961-es párthatározat szociális csoportról beszélt  kisebbségként nem létezett)

  • 1994. decembere – 1995 novembere között: 415 + 61 önkormányzat alakult; valamint az OCKÖ

  • sajátos helyzet: míg a többi nemzeti kisebbségi önkormányzat tevékenysége alapvetően

    • a kultúra, a művelődés, az oktatás és a hagyományőrzés területeihez kapcsolódik, addig

    • a cigány önkormányzatoknak ezenkívül szociális, egészségügyi, valamint foglalkoztatási feladatokkal is meg kell birkózniuk


Magyarorsz gi g r g k

magyarországi görögök

  • 1990. évi népszámlálás: 1640 görög anyanyelvű él

  • Becsült létszámuk: 4-4,5 ezer fő

  • 16. sz-tól vannak jelen, főleg kereskedők

  • újabb hulláma 1948-50-ben érkezett Magyarországra görög polgárháború menekültjei

  • Görög nyelvoktatás - Beloiannisz mellett- Budapesten, Miskolcon, Tatabányán, Sopronban és Szegeden

  • hívő görögség a görögkeleti ortodox vallást gyakorolja

  • 1993-ban megnyílt a Kecskeméti Görög Kulturális Központ

  • 1995-ben megalakult a Görög Országos Önkormányzat. A fővárosi mellett öt vidéki kisebbségi görög önkormányzat működik.

  • Kafeneio kétnyelvű folyóirat

  • intenzív kapcsolatok az anyaországgal


Magyarorsz gi horv tok

magyarországi horvátok

  • 1990. évi népszámlálás: 13 570 fő horvát nemzetiségű, 17 577 fő anyanyelve a horvát; több mint 17 ezer személy pedig anyanyelve mellett beszéli a horvátot

  • Becsült számuk: 80-90 ezer fő

  • Községekben é1 a horvát népesség több mint 80 %-a

  • 1991-ben megalakult a Magyarországi Horvátok Szövetsége (központ: Budapest)

  • Oktatás

    • 40 óvodában, 41 általános iskolában folyik horvát nyelvoktatás, 7 két tannyelvű ált. isk.

    • Budapesten és Pécsett folyik középfokú horvát nyelvű oktatás

    • tanárképzés: Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola; pécsi JPTE főiskolai szintű Horvát Nyelv- és Irodalmi Tanszéke végzi; egyetemi szintű nyelvtanárképzés Budapesten van

  • horvátok által lakott községek többségében hagyományőrző együttes, zenekar, énekkar működik; római katolikus vallásúak

  • mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum (bázismúzeum)

  • Hrvatski Glasnik című hetilap; pécsi Horvát Színház; országos és regionális kisebbségi rádió- és Tv műsorok;

  • Horvát Tudományos Kutatók Egyesülete (1995)


Magyarorsz gi lengyelek

magyarországi lengyelek

  • jelenleg 10-12 ezerre tehető lengyelek létszáma

  • lengyel kisebbség egyharmada Budapesten él, jelentősebb létszámú lengyel csoportok találhatók Győrött, Tatabányán és Miskolc környékén

  • 1922:Vasárnapi Iskola alapítása

  • II.vh. idején 27 lengyel elemi iskola működött

  • Balatonbogláron Lengyel Gimnázium és Líceum is működött

  • Bem József Lengyel Kulturális Egyesület (1958): érdekképviselet ellátása is (!)

  • Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete (1993)

  • Lengyel Országos Kisebbségi Önkormányzat (1995), valamint 7 vidéki kisebbségi önkormányzat

  • Folyóiratok: Glos Polonii (időszakos); Magazyn Potonijny (havilap)


Magyarorsz gi n metek 1

magyarországi németek 1.

  • 1990-es népszámlálás: 30 824

  • becsült számuk: kb. 200-220 ezer

  • legnagyobb számban Baranyában, Budapesten, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Pest, Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyében él, nagyrészt olyan településeken, ahol a magyarság többségben van

  • nagymértékű nyelvváltás jellemző

  • korábbi érdekképviseleti szervük: Magyarországi Németek Szövetsége  az Országos Német Kisebbségi Önkormányzattal megszűnt

  • Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa (1996): 374 kulturális szervezetet tömörítő ernyőszervezet

  • Magyarországi Német Iskolaegyletek Szövetsége; Magyarországi Német Gazdakör jelentős szervezetei

  • szekszárdi Német Színház (1989-től önálló intézmény)

  • tatai Német Nemzetiségi Múzeum (1972-től)


Magyarorsz gi n metek 2

magyarországi németek 2.

  • Neue Zeitung c. hetilap

  • országos és helyi médiumokban kisebbségi műsorok

  • jelentős anyaországi kapcsolat, anyagi támogatás pl:

    • pedagógusok szakmai és nyelvi továbbképzéséhez;

    • iskolák anyagi és módszertani támogatásához;

    • tananyagok, tankönyvek, tantervek készítéséhez;

    • ösztöndíjakat biztosít középiskolások, főiskolások és egyetemisták, tudományos kutatók számára;

    • lektorokat, vendégelőadókat küld;

    • könyvtárakat támogat;

    • segíti a szekszárdi Német Színházat;

    • támogatja a magyar és német egyházak közötti együttműködést


Magyarorsz gi rm nyek

magyarországi örmények

  • 1990. évi népszámlálás során 37 fő vallotta magát örmény anyanyelvűnek

  • becslések szerint: 3500 fő (Armenia Népe Kulturális Egyesület); és 10 ezer fő (Országos Örmény Önkormányzat)

  • 1995-ig három szervezete működött:

    • „ARMENIA" Magyar-Örmény Baráti Kör (1987)

    • Armenia Népe Kulturális Egyesület (1992)

    • Örmény Katolikus Lelkészség (1922)

  • 16 örmény kisebbségi önkormányzatjött létre (Bp-en 10)

  • Örmény Országos Önkormányzat (1995)

  • Ararát című kétnyelvű folyóirat (1995)


Magyarorsz gi rom nok 1

magyarországi románok 1.

  • a trianoni határmódosításokkal nagymértékű létszámcsökkenés

  • 1990-es népszámlálás: 10 740 fő

  • becsült számuk 20-25 ezer fő

  • többségük a Romániával határos területeken él (aktív kapcsolat az anyaországgal)

  • Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (1995) + 12 helyi önkormányzat

  • Román Általános Iskola és Gimnáziumot, kisebbség báziskönyvtár, nemzetiségi bázismúzeum Gyulán

  • Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége, Magyarországi Román Pedagógusok Egyesülete, a Magyarországi Román Kutatók és Képzőművészek Közössége jelentős szervezetei


Magyarorsz gi rom nok 2

magyarországi románok 2.

  • Oktatás:

    • 5 kisebbségi általános iskola (Battonya, Elek, Kétegyháza, Gyula, Méhkerék)

    • Román óvónőképzés Szarvason, tanítónőképzés Békéscsabán, tanárképzés Szegeden és Budapesten folyik

  • Jelentős hagyományőrző egyesületek: pl. Elek és Méhkerék tánccsoportja

  • Román Kutatóintézet (1993) történettudományi, nyelvészeti és néprajzi kutatások

  • Magyarországi Román Könyvkiadó (1992): szépirodalmi és tudományos publikációk

  • különböző médiumok román kisebbségi műsorai

  • anyaországgal való kapcsolat

    • 1989-ig a román állam nem ismerte el a magyarországi kisebbséget  kedvezőbb helyzet, mint a más országokban élő román kisebbségeknek

    • 1996-ban jelentős anyaországi támogatás (nyomdapapír, egyházi kegytárgyak, iskolai, laboratóriumi eszközök stb., körülbelül 40 ezer dollár értékben

    • ösztöndíjak adományozása

    • pedagógus továbbképzések szervezése


Magyarorsz gi ruszinok

magyarországi ruszinok

  • 1920-as népesség-összeírás: 1500 fő

  • 1990:

  • Két ruszin nyelvű település Mucsony és Komlóska

  • Magyarországi Ruszinok Szervezete (MARUSZE) (1991): célja az érdekképviselet

  • Mucsonyban 1994-ben ruszin helyi kisebbségi önkormányzat

  • 1995-96-os tanévben Mucsonyban kísérleti jelleggel megindult a ruszin nyelvoktatás

  • Komlóskán a miskolci Herman Ottó Múzeum ruszin tájházat tart fenn

  • Andy Warhol ruszin művészeti egyesület (1995)

  • Magyarországi Ruszinok Kutató Intézete (1996)

  • Ruszinszkij Zsivot ruszin nyelvű újság

  • MTV ruszin nyelvű adása


Magyarorsz gi szerbek

magyarországi szerbek

  • 1990-s népszámlálás: 2905 fő

  • Becsült számuk: 4,5-5 ezer fő

  • 16-18. sz-i migráció során települtek át

  • Budapesten, Pest, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében élnek

  • folyamatosan fogyó kisebbség: oka az elöregedés és a születési szám csökkenése

  • Oktatás

    • 20 % rendelkezik felsőfokú végzettséggel

    • 6 településen önálló szerb óvoda, illetve szerb óvodai csoport működik

    • Nyolcosztályos szerb tannyelvű általános iskola csak Budapesten és Battonyán

    • Fakultatív szerb nyelvoktatás 7 településen

    • szerb tannyelvű gimnázium Budapesten működik

  • Erős civil szféra jellemző: 12 szerb klub működik, könyvtárak fenntartása,

  • Pesti Szerb Teátrum (1991); Srpske narodne novine (1991) önálló hetilap

  • Szerb Ortodox (Pravoszláv) Egyház fontos szerepet játszik az identitás megőrzésében (erős vallási, kulturális kötődés)

  • Országos Szerb Kisebbségi Önkormányzat (1995) + 18 helyi kisebbségi önkormányzat


Magyarorsz gi szlov kok 1

magyarországi szlovákok 1.

  • 1990-es népszámlálás: 10 459 fő

  • becsült számuk: kb. 100 ezer fő

  • lakosságcsere kb. 73 ezer főt érintett

  • Szervezeteik:

    • Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége (1948), később Magyarországi Szlovákok Szövetsége (1990)

    • Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete (1990)

    • Magyarországi Szlovák Írók és Művészek Egyesülete

    • Szlovákok Szabad Szervezete

    • Pramen Központi Szlovák Együttes

    • Szlovák Kutató Intézet

    • Magyarországi Szlovákok Keresztény Egyesülete (1993)

    • 1994 decemberében 40 helyi szlovák kisebbségi önkormányzat jött létre

    • Országos Szlovák Önkormányzat (1995)


Magyarorsz gi szlov kok 2

magyarországi szlovákok 2.

  • kulturális szervezetek

    • 30 felnőtt énekkara,

    • 15 táncegyüttese,

    • 10 fúvószenekara,

    • 5 hagyományőrző együttese,

    • számos gyermekénekkara, fúvósegyüttese,

    • 10 amatőr színjátszó együttese van

    • 4 regionális báziskönyvtár + települési és iskolakönyvtári hálózat

    • országos és regionális médiumok

    • Szlovák Kultúra Háza (1996, Békéscsaba)

    • Cesta, Pravda a Zivot című ökumenikus folyóirat


Magyarorsz gi szlov kok 3

magyarországi szlovákok 3.

  • anyaországgal való viszony:

    • kiegyensúlyozatlan kapcsolat 1945 után

    • a kétoldalú kisebbségpolitika eszközeként használták őket (vesd össze: román kisebbség)

    • 1990-es évek közepétől javuló kapcsolat az anyaországgal

    • aktív a civil szervezetekkel való kapcsolattartás


Magyarorsz gi szlov nek

magyarországi szlovének

  • 1990-es népszámlálás: 1930 fő

  • becsült számuk: 5 ezer fő

  • alacsony a középiskolát és az egyetemet végzettek aránya

  • Magyarországi Szlovének Szövetsége (1990, Szentgotthárd)

  • Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat (Felsőszölnök) + 6 települési önkormányzat

  • Oktatás:

    • 5 óvodában anyanyelvi képzés

    • általános iskolában nyelvoktatás (150-180 tanulóval)

    • középiskolai oktatás a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnázium

    • Felsőfokú oktatásra a szombathelyi tanárképző főiskolán van lehetőség+ anyaországi helyek

  • Porabje (kéthetilap), regionális kisebbségi műsorok

  • aktív kapcsolat az anyaországgal


Magyarorsz gi ukr nok

magyarországi ukránok

  • 1990-es népszámlálások: 674 fő

  • becsült számuk: 2 ezer fő

  • legtöbben még a Szovjetunió fennállása alatt érkeztek Mo-ra

  • Magyarországi Ukránok Kulturális Egyesülete (1993)

  • Magyarországi Ukrán Értelmiség Egyesülete (1995)

  • Gromada című ukrán nyelvű újság (1995-től)


Magyarorsz gi rom k

Magyarországi romák


Cig nys g t rt nete 1

Cigányság története 1.

  • Észak-Indiából származó europid nép

  • nyelve az indiai nyelvektől az i.sz. 1. évezred fordulóján különült el  áttelepülés Perzsiába

  • bizánci birodalom befogadta a vándorló törzseket  feltételezhető, hogy a török hódítás elől húzódtak Dél-Kelet-Európába a 14. sz. elején

  • 15. sz. folyamán Kárpát-medencén át vándorolva jutottak Nyugat-Európába


Cig nys g t rt nete 2

Cigányság története 2.

  • Jelenlét Ny-Eu-ban

  • 1416 nagyobb csoportok jelentek meg Erdélyben, majd Párizsból, Bolognából, Rómából vannak írásos emlékek jelenlétükre

  • 1420-as években Angliában és Spanyolországban is megjelennek

  • kb. 10-15 éves tartózkodás után a nyugati világ kezdi kiszorítani őket  jogi intézkedések, sokszor brutális büntetések (pl. gyakori az akasztás, csonkítás, verés, stb.)

  • a cigányellenesség oka elsősorban a vándorló életmódból adódó ellenőrizhetetlenség

  • visszavándorlás Közép-Eu-ba  elsősorban a Kárpát-medence és a lengyel területekre  megmaradásuknak a politikai viszonyok okozta helyzet miatt kerülhetett sor: Lo-ban: rendezetlen politikai viszonyok, nincs szervezett állam; Mo-n: török dúlás okozta problémák


Cig nys g t rt nete 3

Cigányság története 3.

  • Közép-európai tevékenységük:

  • aktív kapcsolatok a lakossággal: postaszolgálatban való részvétel, információszállítás, kémkedés, hadsereg ellátásában való részvétel (fegyvergyártás és javítás), kisebb falusi ipari termékek iránti igényének kielégítése; gyakori a szezonális jellegű vendégmunka is; különböző vasmunkák; várostakarítás; hóhérmunka, zenélés

  • a 16. sz. folyamán a terület tkp. biztosította a megélhetés különböző formáit, otthonként funkcionált a terület, ennek okai:

    • megélhetés biztosítása

    • a Habsburg cigányügyi politika lezárta az örökös tartományok határait a cigány bevándorlók elől


Cig nys g t rt nete 4

Cigányság története 4.

  • 16-17. sz. folyamán nem alakult ki kezelhetetlen konfliktus  nem kényszerültek életmódjuk feladására, az ország elhagyására

  • bizonyos fokú cigány autonómiát különböző privilégiumok megadásával, oltalomlevelek kiállításával

  • ebben az időszakban még nem jellemző az asszimiláció  tartósította a cigány szokásrendet, tiszteletben tartották a környezetük szabályait

  • 18. sz. folyamán változás

    • állami irányítás a társadalmi rendezésre

    • közbiztonság megszervezése

    • termelés újjászervezése

    • adóztatás újjászervezése

  • Hatása: a roma kumpániák feltűnővé válnak


Cig nys g t rt nete 5

Cigányság története 5.

  • konfliktusok a roma és parnó (fehér) lakosság között  okaként a roma életmódot jelölték meg  cél: ennek a lerombolása, elsősorban a vándorló életmód megszüntetése  nyilvántartható, adóztatható népesség, termelő életforma biztosítsa a megélhetést, ezzel csökkennének a tulajdonosi villongások

  • Intézkedések:

    • szekerek elkobzása

    • útlevelek bevonása

    • kumpániák széttelepítése

    • gyerekek nevelő szülőkhöz való költöztetése

    • lovak elvétele

    • parasztruhába öltöztetés („új ember”, „új paraszt” elképzelések)


Cig nys g t rt nete 6

Cigányság története 6.

  • Hatása:

    • roma közösségek ellenállása

  • a megtelepített romák folyamatosan megszöknek  az erőszakosan megszüntetett kumpániák újra összeállnak

  • a társadalmi beillesztés helyett szembefordulás  a roma közösségek megerősödnek


Cig nys g t rt nete 7

Cigányság története 7.

  • 19. sz.

    • az 1893. évi összeírás szerint a roma társ. 90%-a megtelepedett, az év bizonyos szakaszában állandó lakóhelyén volt fellelhető

    • kb. 250-300 ezer fő (a lakosság 10%-a) sorolható a kóborló cigányok csoportjába

    • a korábbi szociális támogatói háttér – amely a letelepítéshez volt fontos – megszűnt

    • nagyipari termelés kialakulása  sok hagyományos cigány szakma megszűnt, vagy csak területileg szétszórva érvényesülhetett  újfajta vándorlás  munkaalkalmak keresése (vándorló háziipar)  marginalizálódás


Cig nys g t rt nete 8

Cigányság története 8.

Állami gondolkodás a romákkal kapcsolatban:

  • adminisztratív feladatként - s ekként megoldhatóként – értelmezte a problémát

  • közigazgatási területen igyekezett szabályozni: nyilvántartások, toloncolás, koldulás tiltása, gyermekvédelem)

  • a deviáns magatartások kezelésére büntetőjogi eszközöket vezetett be (pl. szabadságvesztés, dologház)

  • a probléma folyamatosan szociális kérdéssé is vált, kezelésére nem fordítottak figyelmet  elszegényedő társadalmi csoporttá vált

  • a 20. sz. elején már megfogalmazódtak a kiirtásra vonatkozó elképzelések a probléma kezelésére


Cig nys g t rt nete 9

Cigányság története 9.

  • 1945-ig jellemző kezelés:

    • A forrásokból úgy tűnik, a cigánylakosság hármas tagozódása a Horthy-korszakra megszűnt, csak általában cigányokat említenek a források

    • A cigányügy továbbra is adminisztratív ügyként van jelen, amely kezelésében a minisztériumok — elsősorban a belügy — játszottak vezető szerepet.

    • Az állami szakigazgatási ágak — mint például a kereskedelemügyi, az oktatásügyi, a honvédelmi igazgatás — áttételesen a letelepedést, integrálódást voltak hivatva szolgálni, pl:

      • cigányoknak sokszor és sok helyütt nem adtak iparengedélyt

      • kitiltották a megyén kívülről jötteket a vásárokból

      • Megtiltották, hogy a cigányok illetőségi megyéjük határain kívül űzzék iparukat, valamint

      • foglalkozásuk gyakorlása közben lovas szekeret használjanak


Cig nys g t rt nete 10

Cigányság története 10.

  • Szociálpolitika jellemzők:

    • Egyfelől tiltották számukra (is) a koldulást, a gyakorlatban nemcsak megtűrték ezt, hanem egyenesen intézményesítették: a hét különböző napjain más-más utcába mehettek kéregetni.

    • 1901 után a jogilag elhagyott, tehát olyan gyereket, akinek nem volt tartásra kötelezhető eltartója, lelencházba utalták

    • intézkedéseiktől azt várták, hogy a fenyegetett cigányok tömegesen menekülnek ki az országból.


Cig nys g t rt nete 11

Cigányság története 11.

  • 1945 utáni időszak

  • 1947—48-ig tartó demokratikus időszak nagymértékben megváltoztatta a cigányságnak az egész társadalommal való viszonyát

  • a demokrácia az egyenjogúság elvét hirdette meg

  • Gazdasági téren viszont rontotta a cigányság helyzetét a nagybirtokok felosztása, mivel ez munkaalkalmak elvesztését jelentette számukra.

  • Kimaradtak a földreformból, noha azelőtt megélhetésük jelentős részben a mezőgazdaságban végzett munkából származott.

  • Az iskolába nem járó cigány gyerekek aránya 50% volt a második világháború előtt, ez 1945 után gyorsan csökkent, 1957 után az iskolaköteles korba lépők között ez az arány már csak 10% volt.


Cig nys g t rt nete 12

Cigányság története 12.

  • jelentős fordulatot az MSZMP KB Politikai Bizottságának 1961-es határozata hozott, amely a cigánykérdést nem nemzetiségi, hanem szociális ügyként határozta meg.

  • „A cigánylakosság felé irányuló politikában abból az elvből kell kiindulni, hogy bizonyos néprajzi sajátossága ellenére sem alkot nemzetiségi csoportot. Problémáik megoldásánál sajátos társadalmi helyzetüket kell figyelembe venni és biztosítani kell számukra a teljes állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, és ezek gyakorlásához szükséges politikai, gazdasági és kulturális feltételek megteremtését."

  • „Sokan nemzetiségi kérdésként fogják fel, és javasolják a ‘cigány nyelv´ fejlesztését, cigány nyelvű iskolák, kollégiumok, cigány termelőszövetkezetek stb. létesítését. Ezek a nézetek nem csak tévesek, de károsak is, mivel konzerválják a cigányok különállását és lassítják a társadalomba való beilleszkedésüket."

  • Tehát egyértelműen egy szociális válságkezelés köntösébe bújtatott asszimilációs törekvésről volt szó.


Cig nys g t rt nete 13

Cigányság története 13.

  • 1965-ben indították el a cigánytelepek felszámolására irányuló programot. Ennek keretében az állandó keresettel rendelkező cigányok kedvezményes kamatú kölcsönt vehettek fel úgynevezett „CS"(csökkentett értékű) új házak építtetésére vagy megüresedő régi parasztházak megvásárlására. A „CS" házak többnyire telepszerűen, egymás mellé épültek, régi parasztházak vásárlására pedig leginkább a sorvadó kistelepüléseken volt lehetőség, vagyis a települési elkülönülés új formái jöttek létre. Ennek ellenére a cigányok települési és lakásviszonyai igen nagymértékben javultak.


Cig nys g t rt nete 14

Cigányság története 14.

  • ingatag alapokon álló felemelkedés a rendszerváltás után, pillanatok alatt kártyavárként omlott össze

  • Munkanélküliség

  • Új vállalkozói réteg kialakulása

  • Nagymértékű leszakadás


Cig ny nemzets gek 1

Cigány nemzetségek 1.

  • Felosztásuk nyelvi alapon

    • 1. Cigány anyanyelvűek

    • 2. Nem cigány anyanyelvűek

  • 1. Cigány anyanyelvűek két alcsoportja

    • Kárpáti cigány nyelvet beszélők (Nógrád; Bp. környéke; köszörűs és ringlispiles cigányok)

    • Oláh cigány nyelvet beszélők (sok törzs és nemzetség, nevük általában a foglalkozást jelzik pl.: Lovari- lókereskedők; Posotari – zsebtolvajok; Kherari – alkalmi munkások; Colari – szőnyegkereskedők; Kelderari – kézművesek, üstfoltozók; Cerhari – sátorosok; Masari – halászok; Bugari – dögösök; Curari – késesek; Drizar – rablók; Gurvar - tepsikészítő


Cig ny nemzets gek 2

Cigány nemzetségek 2.

  • 2. nem cigány anyanyelvűek két csoportja:

    • Magyar anyanyelvűek  romungro, rumungro: a kárpáti és az oláh cigányok leszármazottai, nyelvvesztés, főbb csoportjai: zenészek; vályogvetők, kosárfonók, alkalmi munkások, stb.

    • Román anyanyelvűek, szintén két részre oszlanak,

      • 1. román cigányok (Pl.: Elek, Méhkerék)

      • 2. Teknővájó cigányok, ezen belül

        • Tiszaháti (Nyírség)

        • Füstös (Füzesabony, Békéscsaba, Tiszafüred)

        • Dunás (Dunántúl

    • Ma tkp. 3 fő csoportról beszélünk: oláh, beás, és romungro


Tudom nyos megk zel t sek

Tudományos megközelítések

  • 1. Statisztikai, szociológiai (a társadalom és a helyi hatalom képviselői cigánynak tartják; független az etnikai vállalástól; )

  • 2. etnográfiai (kritikai nélkül átveszi a társadalmi gyakorlatot, és a cigányként meghatározott „halmazban” próbál leírást adni;a cigány csoportokat hiteles és nem hiteles források alapján igyekszik megkülönböztetni; gyakran csak a cigány anyanyelvűek és a vándorló életmódot folytató cigányok kerülnek a középpontba  kimaradnak a letelepedett romungrok; gyakorta az ősiség kutatása áll a középpontban

  • 3. antropológiai ( a nyelvtudás és a kulturális szokásrendszert veszi alapul, bizonyos csoportokat kirekesztenek a vizsgálatból; általában itt is a vándorló csoportok vizsgálata áll a középpontban)

  • 4. etnikai önazonosság és vállalás (nehezen meghatározható az etnikai csoporthoz tartozás nyílt és titkos vállalása  a társadalmi integrálódás lehetősége a külső jegyekben a politikai nemzethez való tartozást feltételezi


Havas g bor kem ny istv n kutat si eredm nyei

Havas Gábor-Kemény István kutatási eredményei

  • 1993-1994 telén végrehajtott országos reprezentatív roma- (cigány) kutatás eredményei

  • Kik a romák?

    • akiket a nem roma környezet annak tart.

  • Miért használható ez a megközelítés?

    • Bele tartoznak azok, akik

    • öntudatosan vállalják romaságukat, és azok is,

    • akik erőteljesen megindultak az asszimiláció útján

  • Oka: a nem roma környezet a sikeresen asszimilálódók roma származását is számon tartja

  • A romák becsült száma:

    • a roma háztartások száma 107 833, a roma népesség száma 482 000, kereken félmillió fő,

    • a roma lakosok Magyarország teljes népességéhez viszonyított aránya 4,69, kereken 5 százalék.


Kisebbs gi kult r k

  • Regionális megoszlás (6 régió):

    • Kelet (ide soroltuk Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megyét),

    • az Alföld (Csongrád, Bács-Kiskun és Szolnok megye),

    • a budapesti iparvidék (ide tartozik Budapest, Pest, Fejér és Komárom megye),

    • Észak (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét),

    • Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna, Zala és Veszprém megye),

    • Nyugat (Vas és Győr-Sopron megye)


Region lis megoszl s

Regionális megoszlás


Telep l st pusok szerinti megoszl s

Településtípusok szerinti megoszlás


Iskol zotts g

Iskolázottság

  • az ötvenes és hatvanas években a nem roma népesség iskolázottsági szintje gyorsan emelkedett, és a romák és a nem romák közötti távolság szintén növekedett. (1971 – 73-74% szinte analfabéta); ma: kb. 75-80% elvégzi a 8 osztályt

  • Középiskola:

    • elsősorban a szakmunkásképzők nyíltak meg a romák számára probléma: általában nem “piacképes szakmákat” tanulnak

    • a középiskolát végzettek aránya minden roma korosztályban rendkívül alacsony.

    • hátrány a bejutásnál: az általános iskola nyolcadik osztályában tanuló nem roma gyerekeknek csaknem fele, míg a roma gyerekeknek három százaléka jut középiskolába.

    • ez a hátrány azután fokozódik: a középiskola negyedik osztályáig a lemorzsolódás a nem roma gyerekeknél kevesebb, mint a 14 %, míg a roma gyerekek esetében megközelíti a 40 %-ot.


Iskol zotts g 2

Iskolázottság 2.

  • Felsőoktatás:

    • a 60-64 éves, 55-59 éves, 45-49 éves, 40-44 éves, 35--39 éves, 30-34 éves korcsoportban rendre azt tapasztaljuk, hogy a főiskolát végzettek aránya 1 százalék körül mozog

    • 25-29 éveseknél már csak 0,6 százalék


Foglalkoztatotts g

Foglalkoztatottság

  • nagyobb mértékben érintette az átalakulási folyamat a roma lakosságot

    • 1971-ben a foglalkoztatottság közel azonos a nem roma lakossággal (nem roma: 87,7%; roma: 85,2%)

    • a munkaerőpiacról történő kiszorulás az 1980-as években elkezdődött, majd 1990 után felgyorsult

  • 1994


  • Foglalkoztatotts g 2

    Foglalkoztatottság 2.

    • A foglalkoztatott munkaképes korú nők aránya (Forrás:* KSH munkaerő-felmérés, 1994. I. negyedév. ** Országos romavizsgálat.)


    Foglalkoztatotts g 3

    Foglalkoztatottság 3.

    • a roma - nem roma különbség okai:

      • tradicionális értékrend (család fontossága, nemi szerepek közötti különbségek, gyerekhez fűződő viszony stb.)

      • földrajzi elhelyezkedés: általában azokon a helyeken élnek nagyobb arányban, ahol kevesebb a tartós munkalehetőség (+ szakképzetlen munkaerő)


    Munkav llal si strat gi k 1

    Munkavállalási stratégiák 1.

    • 1. Szerző-mozgó életforma

    • - bizonyos csoportokra jellemző a nomadizáló élet  a megélhetés és a vándorló életmód összekapcsolódik

    • - bázis-települések vannak jelen téli szállások, rokonság lakhelye pl. az üstfoltozó cigányoknál

    • - szűkölő piac jellemzi tevékenységüket

    • - nincs új egzisztenciális alternatíva  életmódból adódóan teljes iskolázatlanság jellemző

    • - munkalehetőségek szűkülése ezeket a családokat félbűnözői, bűnözői egzisztenciába sodorhatják

    • - a piacok fokozatos zsugorodása a hagyományos cigány foglalkozások átalakulnak, megszűnnek; cél: az eddigi életmóddal megszerezni a javakat; Ilyenek: tollgyűjtés, vasgyűjtés, kereskedés bizonyos formái, bizonyos szezonális tevékenységek

    • - szigorú állami szabályozás, gyakori zaklatás jellemző  formálisan elfogadják a határokat, de igyekeznek minden eszközzel tágítani, a hatóságokat kijátszani

    • - az életformára jellemző a nagycsaládi forma, a közös információszerzés és a javak elosztása jellemző


    Munkav llal si strat gi k 2

    Munkavállalási stratégiák 2.

    • Másik formája

    • vállalati munkaviszonnyal próbálják összeegyeztetni

    • látszólag elfogadják a többségi társadalom presszióit

    • megoldás: időszakos munkaviszony létesítése, vagy

    • állandó, de kötetlenebb munkaviszony

    • következésképp a szerző-mozgó életforma sajátosságai továbbra is fenntarthatók


    Munkav llal si strat gi k 3

    Munkavállalási stratégiák 3.

    • 2. Lakóhelytől távoli munkavállalás: építőipari brigádok

    • - korlátlan felvevőpiac az építőipar  sok kézimunkára volt szükség  munkaerőhiány  cigányság utánpótló szerepe

    • - alacsony szakképzettség vagy betanított munka elegendő

    • - az új környezetbe való beilleszkedést segíti, ha csoportosan vállalnak munkát  egy ismerős közeg is kíséri az egyént

    • - a közösségi fellépés kialakítja azt a tudatot, hogy sorsuk alakításában részt vehetnek

    • - a második gazdaságba folyamatosan bekapcsolódtak, magán építkezések növekedésével sok lehetőség  jó kereseti lehetőségek

    • - probléma lehet: változik a családdal való kapcsolat

    • - brigádon belüli konfliktusok, belső hierarchia

    • - erőteljes az érdekek képviselete, a brigád sok esetben együtt tud mozogni (pl. felmondások, munkavállalás)

    • Lásd még: Fekete vonat példája


    Munkav llal si strat gi k 4

    Munkavállalási stratégiák 4.

    • 3. Bejárók

    • - napi ingázás jellemző a közeli településekre (ált. városokra), ahol az ipar biztosít munkát

    • - alacsony kvalifikáltságot igénylő munkakörökben

    • - a nők is az általánosnál nagyobb mértékben vállalnak munkát (kétkeresős modell is kialakulhat), de

    • - sokszor a férfi a szerző-mozgó életformát követi

    • - lassú gyarapodás figyelhető meg

    • - a lakóhelyi szegregáció kis mértékben csökken  Cs-házak problematikája


    Telep l s s lak sviszonyok 1

    Település- és lakásviszonyok 1.

    • 1971: nagyon rossz lakásviszonyok jellemzők

    • erős lakóhelyi szegregáció

    • roma háztartások 65,1%-a telepen található (“putris építkezési mód”)

    • a romák lakásainak 44 %-ban nem volt villany,

    • csak 8 %-ban volt vezetékes víz,

    • és csak további 16 %-hoz tartozott az épület telkén lévő kút stb.

    • másik típus: a magyar lakásállomány legalacsonyabb színvonalú részét magukba foglaló vagy eredetileg nem is lakás céljára létesült épületegyüttesek (volt uradalmi puszták, lerobbant munkáskolóniák, barakklakások, nyomortelepek, leromlott városi negyedek, munkásszállók, elhagyott vágóhidak stb.) alkották, ahova hatósági közreműködéssel költöztették be - többnyire a tudatos elkülönítés szándékával - a roma családokat.


    Telep l s s lak sviszonyok 2

    Település- és lakásviszonyok 2.

    • 1965: 1961-es párthatározat után meginduló telepfelszámolási program  kedvezményes kamatú hitelkonstrukció;

    • két-három típusterv alapján az átlagos családi házaknál kisebb méretű és szerényebb kivitelezésű ún. Cs (csökkentett értékű) új házakat építtethettek;

    • vagy megvásárolhatták a megüresedő régi parasztházakat  általában elnéptelenedő falvakban nyílott(nyílik) erre lehetőség  telepek “újratermelődése”

    • 1971-ben a romák 65,1 %-a, ma csak a 13,7 %-a él elkülönült telepen

    • vidéki városokban a legmagasabb és a fővárosban a legalacsonyabb a telepen élők aránya


    Telep l s s lak sviszonyok 3

    Település- és lakásviszonyok 3.

    • A telepi lakások százalékos aránya településtípusonként


    Telep l s s lak sviszonyok 4

    Település- és lakásviszonyok 4.

    • az északi régióban a telepi lakások aránya 28,9 %,

    • a Dél-Dunántúlon 5,7%,

    • a Budapest környéki központi régióban 3,0 %,

    • Észak-Dunántúlon pedig egyáltalán nincsenek telepi lakások

      • Az előző és a jelenlegi lakás fekvése1994


    Telep l s s lak sviszonyok 5

    Település- és lakásviszonyok 5.

    • Lakóhelyi szegregáció


    Telep l s s lak sviszonyok 6

    Település- és lakásviszonyok 6.

    • Azoknak az aránya, akiknek a szomszédságában csak, vagy túlnyomórészt roma családok laknak, Budapesten a legalacsonyabb (6,5%)

    • és a vidéki városokban a legmagasabb (35,6%).

    • a falvakban 30,5 %

    • A Cs-lakások, a régi (nyeregtetős) parasztházak és a családi házak együttvéve a teljes lakásállomány 71,2 %-át teszik ki.

    • Budapesten igen magas (62%) a régi, leromlott bérházakban található lakások aránya.

    • a lakások 32,8 %-a egyszobás, (Teljes lakásállományban: 15,4%)

    • 42,7 %-a kétszobás és (Teljes lakásállományban: 43,4%)

    • 24,4 %-a három- vagy több szobás. (Teljes lakásállományban: 40,2%)

    • (Ugyanezek az arányok jellemezték az összlakosság legalacsonyabb jövedelmű csoportjának lakásait 1985-ben.) (Lásd Háztartásstatisztika, 1985, KSH.)


    Telep l s s lak sviszonyok 7

    Település- és lakásviszonyok 7.


    Egy tt l s jelens gei

    Együttélés jelenségei


    Diszkrimin ci form i 1

    Diszkrimináció formái 1.

    • Diszkrimináció: olyan megkülönböztetés, amit bizonyos csoportokra, vagy azok tagjaira -szándékosan, vagy tudatos szándék nélkül – alkalmaznak; a kisebbségi csoportról alkotott véleményen alapul

    • Nyílt, közvetlen diszkrimináció: egy jogszabály, egy intézkedés, vagy személy tudatos cselekedete, amely célja az adott kisebbség kirekesztése, vagy hátrányos megkülönböztetése (pl.: éttermi kiszolgálás megtagadása, megjelölve a megtagadás okát is; értsd: nem szolgálom ki, mert cigány, „balhés”, „koszos”, stb.


    Diszkrimin ci form i 2

    Diszkrimináció formái 2.

    • Rejtett diszkriminációk:

      • Történelmi diszkrimináció: korábbi diszkriminatív jogszabályok, hatósági intézkedések, vagy magánszemélyek diszkriminatív aktusai következtében a történelem során felhalmozódott hátrányoknak vagy a köztudatban élő előítéleteknek a következménye, ami a ma élő kisebbségek számára a jogszabályokban biztosított egyenlőség ellenére hátrányos helyzetet teremt (pl.: az oktatásügyben korábban jogszerű – vagy a jog által nem tiltott – szegregációból eredő mai oktatási problémák; értsd: cigány felzárkóztató oktatás)


    Diszkrimin ci form i 3

    Diszkrimináció formái 3.

    • Aránytalan hatás: a látszólag semleges jogszabály, intézkedés a felhalmozódott hátrányok miatt a szabályozásból potenciálisan jelentkező hátrány, nagyobb mértékben rontja az adott kisebbség (vagy védett csoport) helyzetét (Pl.: az oktatási szegregációból eredő alulképzettségre vezethető vissza a munkanélküliség; vagy a lakásépítési támogatások kamatainak megemelése jobban érintette az akkor tömegesen munkanélkülivé váló romákat, mint a nem-romákat; nagyon sokuk házát elárverezték.


    Diszkrimin ci form i 4

    Diszkrimináció formái 4.

    • Aránytalan bánásmód elve: magánszemélyek, jogi személyek vagy állami szervek nem egyenlő módon bánnak a kisebbségekkel, ennek elismerése nélkül. Jellemzője, hogy nehezen lehet bizonyítani. Erre alakult ki az az amerikai gyakorlat mely szerint, ha a jogi eljárás során a felperes bizonyítani tudja, hogy

      • A védett csoport (kisebbség) tagja;

      • Jelentkezett egy lakás, vagy munkaügyi hirdetésre;

      • Jelentkezését elutasították;

      • Ezt követően elfogadták egy nem védett csoport tagjának jelentkezését; és

      • Ő is rendelkezik azzal a tulajdonsággal, amellyel a felvett személy, akkor igazát bizonyítottnak tekintik(Mo-n is kezd kialakulni ez a gyakorlat.)


    Diszkrimin ci form i 5

    Diszkrimináció formái 5.

    • Szándékos diszkrimináció: a törvény látszólag semleges, de az alkalmazása lehet szándékosan diszkriminatívpl.: adott településen, egymást ismerő emberek között, a romák igazoltatása indokolatlanul nagy; vagy banki hitelképesség vizsgálatnál a megszokottnál vagy indokoltnál több igazolást kérnek

    • De Jure diszkrimináció: az a jogszabály, amely mind megfogalmazásában, szellemében és alkalmazási lehetőségeiben semleges, de hatályba lépése a gyakorlatban diszkriminációt okoz (pl.: bármely szociális támogatás, amelyiknek feltételei egy-egy kisebbségi csoport nagyobb része számára nehezebben teljesíthetők, mint a kisebbségi csoporthoz nem tartozók számára; anyagi kötelezettségvállalás (1/3-ad rész önerő)


    Asszimil ci 1

    Asszimiláció 1.

    • Asszimiláció

      • az elhatárolódás csökkenésének folyamata, mely két vagy több társadalom, illetve kisebb kulturális csoportok találkozásakor jelentkezik.

      • Befejezett folyamatként tekintve, ez korábban elkülöníthető szociokulturális csoportok összeolvadását jelenti.

      • Ha változóként fogjuk fel, akkor az asszimiláció az interakció, a kulturális érintkezés legapróbb, kezdeti lépéseitől a csoportok teljes összeolvadásáig terjed.


    Asszimil ci 2

    Asszimiláció 2.

    • Asszimiláció alfolyamatai, mely befolyásolja a mértékét:

      • a (biológiai) keveredés,

      • a (pszichológiai) identifikáció,

      • a (kulturális) akkulturáció és

      • a (strukturális) integráció.

    • Ezek nem kötött rend szerint, hanem változatos összetételekben, különböző sorrendeket követve jelentkeznek. Mindegyiket befolyásolja a többiek hatása, erőssége.


    Asszimil ci 3

    Asszimiláció 3.

    • 1.Az akkulturáció két vagy több csoport kapcsolatából eredő folyamat, amely a kulturális hasonlóság növekedése felé halad, a kisebb és gyengébb csoportok tagjait (etnikai kisebbségek), vagy a bevándorlókat (törökök No-ban, erdélyi magyarok Mo-n, románok Spo-ban stb.), illetve azokat, akiket egy másik társadalomba hurcoltak jobban érintenek (rabszolgaság).

    • 2.Az identifikáció pszichológiai folyamata: a különböző csoportokból származó egyének esetleg úgy gondolhatják, hogy

      • ugyanahhoz a társadalomhoz tartoznak,

      • egy új társadalomhoz, amely az egyének eredeti társadalmainak a keveredése révén jön létre.

      • Az identifikáció azonban ennél jóval egyoldalúbb is lehet, például amikor A csoport tagjai B társadalommal, vagy B csoport tagjai A társadalommal azonosulnak. (pl. a határon túli magyarok románnak, szerbnek, szlováknak, stb.; a magyar anyanyelvű cigányok magyarnak vallják magukat: erőteljesen befolyásolhatja az adott ország kisebbségpolitikája is).


    Asszimil ci 4

    Asszimiláció 4.

    • Integráció: a strukturális asszimiláció azon folyamata, melynek során a két vagy több, korábban elkülönülő alsóbb szintű társadalmi egységből a közös interakciók szintjére jutnak az emberek.

    • Ezek az interakciók helyzetfüggők:

      • Pl.: a gazdasági és politikai intézményekben érvényesülő viszonylag személytelen kapcsolatoktól

      • a szomszédságok,

      • baráti körök és

      • házasságok személyes kapcsolataiig terjedhetnek.


    Asszimil ci 5

    Asszimiláció 5.

    • Fontos az egyéni és csoporttényezők megkülönböztetése. Az egyéni integráció oly mértékben valósul meg, amilyen mértékben A és B csoportból származó egyénekugyanazokhoz a társadalmi csoportokhoz tartoznak, ide értve a magánjellegű társaságokat is, és a csoportokon belül az egyenlőség alapján lépnek kapcsolatba egymással.

    • A csoportintegráció, amelyet a leginkább a pluralizmus címkével illethetnénk, pedig annyiban valósul meg, amennyiben A és B csoportok ugyanazon jogokat és kiváltságokat élvezik, ugyanannyi esélyük van a politikai és gazdasági előnyök megszerzésére, és mint a társadalom egészének teljes jogú tagjai a felelősségen is osztoznak


    Asszimil ci 6

    Asszimiláció 6.

    • a biológiailag elkülönülő és az eltérő örökségként jelentkező külső jegyek vagy genealógia alapján megkülönböztethető csoportok esetén a változó feltételektől eltekintve, kisebb a valószínűsége pszichológiai, kulturális vagy strukturális asszimiláció bekövetkezésének.

    • Pl. (mo-i cigányság problémája: lásd romungrok: a külső jegyek alapján folyamatos diszkrimináció éri őket)

    • Ha bekövetkezik, akkor kérdéses a csoportstátusz: alacsony vagy magasabb státuszú csoporthoz tartozik majd.

    • A “vegyes” házasság jelentheti egyben a csoport leginkább akkulturálódott tagjainak átlépését a többségi társadalomba.


    Asszimil ci 7

    Asszimiláció 7.

    • Az asszimiláció irányába mutató erők különösen a következő tényezőktől függnek:

      • Az érintett csoportok egymáshoz képest megállapított mérete (Frisbie és Neidert, 1977; Blau, 1977).

      • A csoportok közti kezdeti kapcsolatok jellege (Lieberson, 1961).

      • A kapcsolatok gyakorisága.

      • A különböző csoportok földrajzi koncentrációja, vagy szétszórtsága.

      • A kulturális hasonlóság, illetve különbözőség mértéke, különösen a nyelv és a vallás tekintetében.

      • A faji hasonlóság és különbözőség mértéke (Murgúia, 1975).

      • A gazdaság nyitottságának és terjeszkedési lehetőségeinek mértéke.

      • A csoportok jogi és politikai helyzete. (Az ideiglenesen megtelepedők – vagy mások – rendelkeznek-e az állampolgári jogok összességével? Eltolódik-e valamilyen irányban a politikai egyensúly?)

      • A diszkrimináció és az előítélet szintjei.

      • A szülőhazához fűződő kapcsolat jellege és feltételei.


    Disszimil ci 1

    Disszimiláció 1.

    • ~: az a folyamat, melynek révén a társadalmi különbségek fennmaradnak, illetve a különböző szubkultúrákhoz kötődő csoportok elkülönülnek

    • Vajon mivel magyarázhatjuk, hogy az etnikai kötődés jelentősége

    • a kiterjedt fizikai és társadalmi mobilitás,

    • a nemzetállam hatalma,

    • a tömegtájékoztatási eszközök által uralt kommunikációs hálózatok,

    • sok helyen a nyelvi különbségek erőteljes csökkenése és

    • az egyéb asszimilációs folyamatok ellenére is töretlen?


    Disszimil ci 2

    Disszimiláció 2.

    • Magyarázatok:

      • az ősi kötődések erejének továbbélését hangsúlyozza — nemzethez fűződő elsődleges kötődés hiányában, vagy a nemzet hatalmából, igazságosságából való kiábrándulás, de akár egy mélyen gyökerező identitás megléte esetén is az ember megerősíti magát abban a hitében, hogy ez az ő népe, ősei népe

      • Az érvek egy másik csoportja azokat a nehézségeket emeli ki, amelyekkel az emberek egy nagy, heterogén és gyorsan változó társadalommal való azonosulás során szembesülnek. Az etnikai kötődés némelyek szerint segít megőrizni a közösségi érzést, segít kideríteni, kik is vagyunk, és legyőzni azt az érzést, hogy az ember csak egy számadat a névtelenek világában.

      • a széleskörű asszimiláció ellenére is fennmaradó és megújuló etnikai kötődés leginkább az etnicitás hasznosságával magyarázható a hatalomért, státusért és vagyonért folyó küzdelemben


    Disszimil ci 3

    Disszimiláció 3.

    • Az asszimiláció és a disszimiláció társadalmi következményei

    • Asszimiláció:

      • nagyobb egyenlőség

      • gyengíti a diszkriminációt

      • növeli az egyéni szabadságot

      • elősegíti egy rugalmasabb társadalom kialakítását.

    • Disszimiláció:

      • az állam kényszerítő hatalmával szemben az etnikai csoportok az ellenállás központjait képezhetik

      • képesek megvédeni az alapvetően egyoldalú asszimilációs folyamatban pusztulásra ítélt értékes kulturális forrásokat

      • csökkentik az anómiát (társadalmi normáktól való eltérés) és az elidegenedettség érzését


    Nemzetk zi szab lyoz s elvek

    Nemzetközi szabályozás, elvek

    • Első ilyen kísérlet a Népszövetség, amely a világháborúkat lezáró békeszerződések kapcsán jöttek létre.

    • Főbb elvek:

      • biztosítani kell az élet és a szabadság teljes védelmét, a vallás szabad gyakorlásának jogát;

      • teljes magánjogi és közjogi egyenlőség

      • bármely nyelv szabad használatának jogát a magán- és üzleti életben, vallási életben, sajtóban, nyilvános gyűléseken

      • a hivatalos nyelvtől eltérő anyanyelvű állampolgárok nyelvüknek a bíróságok előtt való használata tekintetében méltányos könnyítésekre kaptak jogot


    Nemzetk zi szab lyoz s elvek 2

    Nemzetközi szabályozás, elvek 2.

    • jogilag ténylegesen azonos bánásmód biztosítása, egyenlő jog saját költségükön jótékonysági, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat létesíteni, igazgatni, azokra felügyelni, azokban nyelvüket szabadon használni, vallásukat szabadon gyakorolni

    • ahol jelentékeny arányban laknak, megfelelő könnyítések engedélyezését írták elő, hogy gyermekeiket az állami iskolákban is saját nyelvükön taníttathassák

    • ilyen településeken, kerületekben méltányos rész biztosítását írták elő mindazon összegekből, melyeket a közvagyon terhére állami, községi vagy más költségvetésben nevelési, vallási vagy jótékony célra fordítottak


    Nemzetk zi szab lyoz s elvek 3

    Nemzetközi szabályozás, elvek 3.

    • Jogorvoslat lehetősége: panasz a Népszövetség főtitkárának, aki az illetékes bizottságokhoz továbbította a panaszokat, akik ha jogosnak ítélték Állandó Nemzetközi Bíróság elé terjesztették

    • 1939-ig benyújtott 885 panasz többsége elakadt, néhány jutott a Bíróság elé


    Eur pa tan cs s kisebbs gv delem 1

    Európa Tanács és kisebbségvédelem 1.

    • Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (1998)

      • a nemzeti kisebbségek védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét

      • nem az egyes államok belügye, hanem a nemzetközi közösséget érintő kérdés

      • diszkrimináció tilalma

      • lehetővé teszi a pozitív diszkriminációt

      • szabad identitásválasztás joga

      • védi a kisebbségek tagjait akaratuk elleni asszimilációtól

      • nyelvi, oktatási és kulturális jogok biztosítása (részt vehetnek a közügyekben )

      • a felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják és arra irányulnak

    • hiányosságai: nem határozza meg a nemzeti kisebbség definícióját; rendelkezései állami kötelezettségeket fogalmaznak meg kisebbségi jogok helyett


    Eur pa tan cs s kisebbs gv delem 2

    Európa Tanács és kisebbségvédelem 2.

    • Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (1998)

      • nyelvi aspektusból közelíti meg a kisebbségi kérdést

      • az aláírók célokat és elveket kötelesek alkalmazni a területükön található minden regionális és kisebbségi nyelvre

      • a kisebbségi és regionális nyelvek elismerése e nyelvek megóvása érdekében határozott támogató lépések szükségessége e nyelvek földrajzi körzetének tiszteletben tartása és a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a magánéletben és közéletben, szóban és írásban való használatának bátorítása

      • az államok vállalják, hogy minden egyes általuk megjelölt nyelv tekintetében alkalmaznak legalább 35 bekezdést vagy albekezdést a Karta III. részében található rendelkezések közül


    Eur pa tan cs s kisebbs gv delem 3

    Európa Tanács és kisebbségvédelem 3.

    • Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése

    • Helyi Önkormányzatok Európai Kartája: a helyi hatóságok hatáskörét és jogosítványait szabályozza, amely általában kihat a kisebbségek életére is (részvétel a döntési folyamatokban)

    • Európa Tanács Emberi Jogi Igazgatósága (2001): diszkriminációellenes felülvizsgálat az egyes országok jogrendszerében


    Eur pai biztons gi s egy ttm k d si szervezet

    Európai Biztonsági És Együttműködési Szervezet

    • EBESZ elsősorban politikai fórum, dokumentumainak nincs joghatása  politikai nyomás

    • biztonságpolitikai szempontból közelíti meg a kisebbségi kérdést  cél: európai béke; kisebbségi kérdéssel kapcsolatos ügyet együttműködés és tárgyalások útján, rendezzen

    • Emberi Dimenzióról szóló konferenciák: a résztvevő államok megerősítik, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak, mint egyetemesen elismert emberi jogoknak a tisztelete elengedhetetlen tényezője a békének, stabilitásnak és demokráciának a résztvevő államokban.


    Eur pai uni

    Európai Unió

    • 1993előtt: kisebbségek nyelvi örökségének védelme

    • Maastrichti Szerződés: kulturális sokszínűség elve; jogsérelem esetén korlátozzák az államokat

    • Nizzai Szerződés: ajánlásokat fogalmazhat meg akkor is az EU, ha fennáll a veszélye az alapelvek megsértésének

    • Európai Közösséget létrehozó Szerződés: „A Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, és ezzel egyidejűleg előtérbe helyezi a közös kultúrát.”

    • Európai Parlament „Küzdelem a rasszizmus ellen a tagjelölt országokban” c. ajánlása

    • stb.


    Vesz lyeztetett kisebbs gek eur p ban

    Veszélyeztetett kisebbségek Európában

    • Az Európa Tanács Kulturális, Tudományos és Oktatási Bizottságának jelentései és ajánlásai

    • Európai cigányság (1993)

    • Jiddis kultúra (1996)

    • Aromán kultúra (1997)

    • Urali kisebbségi kultúrák (1998)

    • Csángó kultúra (2001)


  • Login