1 / 56

Földtani ismeretek

Földtani ismeretek. A Természetvédelmi mérnök B.Sc. s zak I. éves hallgatóinak A 200 8 -200 9 . tanév II. féléve Tárgyfelelős : Dr. Cserny Tibor egyetemi docens T = 70-932 4751, e-mail: cserny@mafi.hu Oktatók: Dr. Cserny Tibor, Selmeczi Ildikó c. egyetemi docens,

palani
Download Presentation

Földtani ismeretek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Földtani ismeretek A Természetvédelmi mérnök B.Sc. szakI. éves hallgatóinak A 2008-2009. tanév II. féléve Tárgyfelelős: Dr. Cserny Tibor egyetemi docens T= 70-932 4751, e-mail: cserny@mafi.hu Oktatók: Dr. Cserny Tibor, Selmeczi Ildikó c. egyetemi docens, Síkhegyi Ferenc tud. főmunkatárs

  2. Témakör vázlat • Az előadások tervezett tematikája • A gyakorlatokról • Kötelező és ajánlott jegyzetek • Tantárgyi követelmény • 1. témakör: Bevezetés a földtanba. Helyünk a világban: az Univerzum és a Naprendszer. A Föld alrendszerei.

  3. Tervezett témakörök 2009. 2009. 02. 09. hétfő (Cserny T.) • Bevezetés a földtanba. Helyünk a világban: az Univerzum és a Naprendszer. A Föld alrendszerei • Ásványtani és kőzettani alapfogalmak 2009. 02. 23. hétfő (Cserny T.) • Endogén földtani erők és folyamatok. Földrengések, lemeztektonika, tektonika • Exogén földtani jelenségek: építő és pusztító külső erők

  4. Tervezett témakörök 2009. 03. 09. hétfő (Selmeczi Ildikó) • Rétegtani és őslénytani alapismeretek • A Föld rövid története 2009. 03. 23. hétfő (Selmeczi Ildikó) • A Kárpát-medence vázlatos földtani felépítése • A Kárpát-medence fontosabb ásványi nyersanyagai

  5. Tervezett témakörök 2009. 04. 06. hétfő (Cserny T. – Síkhegyi F.) • Földtani állapotfelmérés • Térképismeret: topográfiai és földtani térképek 2009. 04. 20. hétfő (Cserny T.) • Víz- és környezetföldtani alapfogalmak • Talajtani és mérnökgeológiai alapfogalmak 2009. 05. 04. hétfő (Cserny T.) • Beszámoltatás, jegybeírás

  6. Általános földtan gyakorlat • 2009. 04. 04. szombat, 8.00-15.00: Soproni és Kőszegi hegység: metamorf kőzetek, neogén üledékes kőzetek és üledékek • 2009. 04. 25. szombat,8.00-17.00: Tata, Tatabánya, Gánt földtani természetvédelem, mezozoós karbonátok, bauxit tanösvény

  7. Kötelező jegyzetek Cserny T., Vincze P. 2009, Selmeczi I., Síkhegyi F.: Általános földtan és gyakorlat, óravázlat, kézirat, http://foldtud.emk.nyme.hu Hartai É. 2003: A változó Föld, Miskolci Egyetem Kiadó

  8. Ajánlott irodalom Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998 Karátson D. (szerk.): Magyarország földje, kitekintéssel a Kárpát-medence egészére, Magyar Könyvklub, Bp. 2002

  9. Ajánlott irodalom Török Ákos: Geológia mérnököknek, Műegyetemi Kiadó Paturi F.R.: A Föld krónikája, Officina Nova, Bp. 1991

  10. További ajánlott irodalom • A Föld csodálatos története, Reader’s Digest, 2004. • Báldi Tamás : A történeti földtan alapjai, Tankönyvkiadó • Butzer K.W.: A földfelszín formakincse, Gondolat, Bp. 1986 • Douglas Palmer: A történelem előtti világ atlasza, Discovery Channel, Gabo Könyvkiadó, 2000. • Gianluca Ranzini: Az Univerzum atlasza, Kossuth kiadó, Bp. 2002 • Jantsky Béla (szerk.): Ásványtelepeink földtana, Műszaki Kiadó 1966 • John Gribbin (szerk.): A természettudomány rövid története, Gabo, Bp. 2005 • Juhász Árpád : Évmilliók emlékei, Gondolat, Bp. 1984 • Mészáros Ernő : A Föld rövid története, Vince Kiadó, Bp. 2001 • Mészáros Ernő: A környezettudomány alapjai, Akadémiai Kiadó, Bp. 2001 • Molnár Béla : A Föld és az élet fejlődése, Tankönyvkiadó • Némedi Varga Zoltán : Általános és szerkezeti földtan, Tankönyvkiadó • Papp Zoltán: Geotechnika I. Földtan-vízföldtan-mérnökgeológia, Tankönyvkiadó • Pálfy J.: Kihaltak és túlélők, Vince Kiadó 2002 • Szakáll Sándor : Ásványrendszertan, Miskolci Egyetemi Kiadó 2005 • Teremtő erők, pusztító elemek. Rieder’s Digest Válogatás, Bp. 1998.

  11. Tantárgyi követelmény • az előadások min. 2/3-án + 2 terepbejáráson történő kötelező részvétel!!! • 6 ZH sikeres megírása (mindegyik óra elején az előző órák anyagából ZH írás lesz. • a kiadott szakcikkből 5-10 perces előadás megtartása, a lényeg 1 oldalas összefoglalása • A terepbejáráson egyéni jegyzőkönyvet kell vezetni, tisztázati változatának leadási határideje: május 4. • Az utolsó tanórán (május 4.): ZH írás, a korábbi ZH-k javítása, pótlása, terepi jegyzőkönyvek leadása • A félévközi jegy a ZH jegyei, a terepi jegyzőkönyv minősége, a tudományos cikk értelmezése, az előadások látogatottsága alapján lesz megállapítva.

  12. Földtani ismeretek 1. témakör: Bevezetés a földtudományokba Helyünk a világban: az Univerzum és a Naprendszer A Föld alrendszerei

  13. Megismerés – tudomány – földtudomány Megismerés (többféle megközelítés): - vallás - művészet - tudomány • A tudományos módszer: • megfigyelés - korábbi ismeretek áttekintése – hipotézis felállítása - mérések és/vagy kísérletek - az eredmények összevetése a hipotézissel - a hipotézis megerősítése, módosítása vagy elvetése - teória felállítása • A tudományos kérdés megközelítése: • Empirikus • Experimentális • Teoritikus A földtan (geológia, görög szó, gé – föld, logosz – tudomány): a Földről szóló ismeretek tudománya

  14. A természettudományok és a geológia fejlődése • Arisztotelész (Kr. e. 384-322): csillagászati és biológiai jelenségek leírása, geocentrikus elmélet • Arisztarkusz (Kr. e. 312-230): heliocentrikus elmélet • Ptolemaiosz (Kr. u. 150): geocentrikus elmélet, bolygók mozgásának geometriája • N. Copernicus (1473-1543): heliocentrikus elmélet kidolgozása

  15. A természettudományok és a geológia fejlődése • J. Kepler (1571-1630): bolygók mozgástörvényei • G. Galilei (1564-1642): új csillagászati és fizikai felfedezések • I. Newton (1642-1727): a tömegvonzás és az égitestek mozgásának törvényszerűségei

  16. A természettudományok és a geológia fejlődése • G. Agricola (1546): ásványtani és bányászati könyvek • N. Steno (1638-1686): települési törvények • J. Hutton (1726-1797): uniformitarizmus elve • Ch. Lyell (1797-1875): aktualizmus elve • Ch. Darwin (1809-1882): evolúciós elmélete

  17. A természettudományok és a geológia fejlődése • 1924: A. Wegener, majd Emile Argand, kontinensvándorlás elmélete • 1963: F. Vine, D. Matthews, W. J. Morgan, az óceáni aljzat szétterülése • 1967-1968: H. Hess és sokan mások, a lemeztektonikai elmélet

  18. A magyar geológia fejlődése • A krónikáktól a felvidéki professzorokig: • Első ország-leírók és földleírások (Oláh Miklós, Georg Bauer, Georg Wernher, a 16. sz. végéig) • Természetföldrajzi elemzések, a magyar földtudományi nyelv megteremtése (Pázmán Péter, Frölich Dávid és Apáczai Csere János, a 17. sz. első fele) • Földrajzi elemző munkák, a korabeli ég- és földtudományok összegzése, a felvidéki professzorok (pl. Szentiványi Márton, a 17. sz. második fele)

  19. A magyar geológia fejlődése • A földtudományok elkülönülése • Egyre pontosabb térképek és vidékleírások (Bél Mátyás, Mikovinyi Sámuel, Orbán Balázs, a 18. sz. derekáig) • A magyar tudományos nyelv újjászületése és térhódítása, továbbá az egyes földtudományok szétválása és önállósulása (pl. Losontzi István, Fridvalszky János, Born Ignác, Benkő Ferenc, Mátyus István, a 18-19. sz. fordulójáig)

  20. A magyar geológia fejlődése • Kimagasló eredmények a 18-19. századfordulón: önálló ásvány- és kőzettan, továbbá a természetföldrajzi szemlélet kialakulása (Mitterpacher Lajos, Kitaibel Pál, Zipser András, Francois Beudant) • A 19. sz. első fele: lelassul a hazai kutatások lendülete, jól felkészült magyar tudósok külföldön (Körösi Csoma Sándor, Besse János, Magyar László, Reguly Antal)

  21. A magyar geológia fejlődése • Napjaink földtudományainak kibontakozása: a véglegesen elkülönülő földtudományokat európai rangú tudósok művelik, megalakul a Földtani Intézet, a Magyarhoni Földtani Társulat, a földtudomány irányítói a pesti tudományegyetem világhírű tanárai (Szabó József, Böck János, Hunfalvy János, id. Lóczy Lajos, Zsigmondy Vilmos, Cholnoky Jenő, Eötvös Lóránt, Egyed László, stb.)

  22. A földtani kutatás • A földtani kutatás célja: • tudományos módszerek segítségével • felderítse a Föld és az élővilág történetét • térben és időben, továbbá • tisztázza a változások okait és kölcsönhatásait • A földtani vizsgálódás tárgya: • az anyag (ásványok, kőzetek, ősmaradványok), • a külső (exogén) és belső (endogén) építő és pusztító folyamatok és jelenségek, • a kialakított felszíni formák vizsgálata

  23. A földtani tudományok

  24. A földtani tudományok

  25. A földtani tudományok

  26. A földtani tudományok

  27. Az anyagi világ hierarchiája galaxisok → naprendszerek → bolygók → kőzetek → ásványok →→ atomok → elemi részecskék → kvarkok

  28. Az Univerzum • Univerzum (világmindenség) – Metagalaxis (benne 50 Md Galaxis) – Galaxis (csillagrendszer, benne 100 Md csillag) • a galaxisok lapult felépítésűek, spirál karokkal rendelkeznek, átmérőjük 100 E fényév, központjukban extrém gravitációjú hatalmas hipercsillag (feketelyuk) van

  29. A Galaktika • A mi galaxisunk a Galaktika, vagy Tejútrendszer, melynek átmérője 100 E fényév • naprendszerei 12 spirálkarba rendeződnek, csillagainak száma kb. 200 milliárd • a Naprendszer 30 E fényévre a központjától • 200 ezer év alatt kerüli meg a Galaktika központját (=1 galaktikus év)

  30. Az Univerzum keletkezése • Kb. 15 Md éve Ősrobbanás („big bang”): a hihetetlenül sűrű kozmikus tömeg anyagot és energiát lövellve a tér minden irányába létrehozta az ősi univerzumot, mely egy 75% H és 23% He alkotta táguló gázfelhő (ősköd) • Az ősköd kisebb protogalaktikus ősfelhőkre oszlott, melyek a galaxisok (pl. a Tejútrendszer) kezdetei voltak. Ezekben kisebb csillagközi kozmikus gázfelhők, „nebulák” alakultak ki.

  31. A Naprendszer keletkezése • Forgó gáz és porfelhő (nebula), a benne uralkodó gravitáció miatt összehúzódott. A felhő közepében kialakult magas nyomás és hőmérséklet miatt termonukleáris reakció (H – He) indult meg, hatalmas mennyiségű fény és hő szabadult fel, megszülettek a csillagok (pl. a Naprendszer 4,6 Md évvel ezelőtt) • A tömeg a forgó mozgás miatt szétlapult, gyűrűkre szakadozott, melyekben véletlenszerű gravitációs centrumok alakultak ki, melyek aszteroida méretű rögökké tapadtak össze (planetezimálok) • Utóbbiak összeütközések és összeforrások révén (planetáris akkréció) bolygókká sűrűsödtek

  32. A Naprendszer • központi csillaga a Nap, melynek tömege az egész rendszer 99,87 %-a • a rendszer a Nap, Jupiter és a törmelékből (további égitestekből) áll • a Naprendszer átmérője 1,4 M km

  33. A Naprendszer • Föld-típusú bolygók (szilárd anyagból állnak): Merkur, Vénusz, Föld, Mars • Kisbolygók (aszteroidok) • Óriás bolygók (gázokból állnak): Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz

  34. A Naprendszer bolygói Konklúzió: 1. milyen parányiak az égitestek az űr óriási méreteihez képest; 2. a bolygók milyen irdatlan térrészt járnak be a Nap körül

  35. A Naprendszer további tagjai • a Naprendszer kültagjai: • üstökösök (jégmag és gázcsóva) • meteoritok (fém vagy kőmag) • nagyobb holdak: • Luna – Föld • Garümédesz, Kalliszló, Ió, Európa – Jupiter • Titán-Szaturnusz • Triton - Neptunusz

  36. A Naprendszer mint kozmikus laboratórium • A XX. század hatvanas éveitől megindul az űrkorszak: • A Föld körül, majd a Holdra • A föld típusú bolygók: Mars, Vénusz, Merkur • A négy óriás gázbolygó és a Földdel együtt 26 „kérges égitest” • A Naprendszer, mint kozmikus laboratórium a nyolcvanas évek végére: • Föld a világűrből (pl. sok kerek alakzat a Föld felszínén, vonalas rendszerek Szibériában)

  37. A Naprendszer mint kozmikus laboratórium A légkörök laboratóriuma: O2 és O3 - Mars, Vénusz, Európa; N2 - Titán, Triton, Plútó; CO2 – Mars, Vénusz A mágneses terek és a légkörök kölcsönhatásának laboratóriuma: Vénusz sűrű légkör, mágneses tér nélkül; Mars – ritka légkör gyenge mágneses tér; Merkúr légkör nélkül, de mágneses térrel; Ganymedes – gyenge mágneses tér A kérgek és a köpenyek laboratóriuma: A Föld a Naprendszer legnagyobb kéreggel bíró bolygója, mely elsődleges, másodlagos és harmadlagos kéreggel is rendelkezik

  38. A Nap és bolygóinak kapcsolata • Kepler (1571-1630) tételei: • A bolygópályák egyik gyújtópontja üres, a másikba esik a Nap középpontja • Naptávolban lassabban járnak a bolygók, de a vezérsugár által súrolt terület mindig ugyanakkora • A Merkúr a legfürgébb bolygó, a Naptól távolabb kerengő társai egyre lomhábbak

  39. A Naprendszer energia utánpótlása • benne 15 M oC-on és hatalmas nyomáson végbemenő termonukleáris reakció (H – He) energiát termel: • minden kg hidrogénből 7 g válik energiává • E = m x c2, azaz 1 g anyagból szétsugárzása felér 300 vagon szén égési energiájával, fényével, melegével • A Nap átlagosan 1 millió t/sec sebességgel fogy, de ez a tevékenység 11 évente megélénkül (napkitörések)

  40. A Földet érő sugárzások • A Napból, fénysebességgel, a teljes sugárzás 2 milliárdod része: • Vörösön inneni vagy hősugarak, nagy részük eléri a Földet, főkép a CO2 és a vízgőz akasztja el • Látható fény • Ibolyántúli sugarak, ezek roncsolják az élő szervezetet, a magaslégköri ózonréteg véd • Részecske sugárzás (napszél: atommagok és elektronok), 400 km/sec sebességgel, véd a mágneses mező • Neutrinók a Nap belsejéből, nem károsak, áthatolnak mindenen

  41. A Földet érő sugárzások • Kozmikus sugárzás, főleg hidrogén és egyéb atommagok, veszélyesek, de a levegőmolekulákkal történő ütközések megszelídítik • Kozmikus háttérsugárzás: 270,5 oC falból történő 2,7 oC-os „meleg” sugárzás, mely ártalmatlan

  42. A Föld mint bolygó • átmérője = 12.713 (12.756) km • kerülete (az Egyenlítőnél) = cca. 40 E km • felszíne = 510 M km2, • térfogata = 1 Md km3 • átlagos sűrűsége 5,5 g/cm3 • belsejében cca. 4 E oC, és 3,5 Mbar nyomás van. • a Föld kora kb. 4,6 Md év • kb. 3,6 Md éve alakult ki a Föld - Hold rendszer, de 2,7 Md éve már biztosan létezett a rendszer • a Hold befogásának következménye: a Föld kéreg alatti olvadása, és az új légkör kialakulása

  43. A Föld alrendszerei • Föld (Gaia, Terra): a földi élő és élettelen világ egységes nagy önszabályozó rendszert alkot, mely képes rendezetlenségének csökkentésére, azaz mintegy élőlény viselkedik (egyensúly az anyag – energia rendszerben) • alrendszerei: • gravitoszféra (gravitáció) • magnetoszféra • atmoszféra (légkör) • hidroszféra (vízburok) • litoszféra (kőzetburok) • mezoszféra (asztenoszféra és a szilárd köpeny alsó) • centroszféra (földmag) • bioszféra (élővilág) • pedoszféra (talaj) • nooszféra (a tudat világa)

  44. A gravitoszféra (gravitáció) • Gravitáció - vonzerő, mely a tömeggel egyenesen, a távolsággal fordítottan arányos • Gravitáció alakítja ki az égitest Nap körüli, saját tengelye körüli forgását, a Hold forgását a Föld körül. Mindezek eredménye: • a földi év (365 nap, 5 ó, 48’, 46”) • évszakok • földi nap (<24 ó) • ár-apály-jelenség (12 ó 26’) • A Föld forgási sebessége a Nap körül: 29,8 km/sec (100 E km/ó) • A szökési sebesség a Föld vonzásából: 11,2 km/sec (40 E km/ó)

  45. A magnetoszféra • a Föld mágneses test, pólusai nem esnek egybe a földrajzi pólusokkal (deklináció, inklináció) • a Napból + és – részecskék záporoznak a Földre (Napszél), 2 nagyon sűrű réteg utóbbiakat befogja (Van Allen öv)

  46. Az atmoszféra (légkör) • légnyomás a t.sz.-en 1 bar = 1 kp/cm2, 30 km magason 1 mbar • A légkör felosztása • troposzféra (0-10 km, itt van a felhőképződés, a hőmérséklet és a nyomás gyorsan csökken, pl. 8-10 km magason –60oC) • sztratoszféra (10-50 km, a levegő száraz, a hőmérséklet nő, felső határán van az ózonréteg) • mezoszféra (50-80 km, a hőmérséklet –140oC-g csökken) • termoszféra (80-1000 km, itt jönnek létre az aurórák, az É-i és D-i fények 100-160 km között • Ionoszféra (100-400 km) elektromosan töltött levegő, a rádióhullámokat visszaveri

  47. A légkör kialakulása • a Föld másodlagos légkörének kora 3,6 Md év • a Föld kialakulásakor csak CO2 volt a légkörben, a N és az O csak később, fokozatosan alakult ki • a jelenlegi levegő gázok keveréke (78% N, 21% O, 1% Ar, CO2, vízgőz)

  48. Az oxigén kialakulása • az O két forrása van: • UV sugárzás hatására a víz disszociációjából H a világűrbe szökik, az O egy részéből ózon lesz • a növényzet kialakulása után, a fotoszintézis során • Urey-szint= 0,1% PAL (=present atmospheric level); itt az ózonréteg miatt a fotodisszociáció leáll; 2,7 – 3 Md éve, 10-13 m magas vízoszlop alatt kialakul az élet (kékmoszatok); fotoszintézis, O keletkezés; szárazföldi üledékek oxidációja (1,8 – 2 Md éves vörös üledékek) • Pasteur-szint = 1% PAL; a primitív szervezetek áttérnek a fermentációról a légzésre; 0,6 – 0,7 Md év (a proterozoikum vége); már 30 cm vízréteg elegendő a pusztító UV sugárzás ellen; a tengerekben kialakul a gazdag lágytestű fauna (Ediacara) • Szárazulati szint = 10% PAL; a szilur végén (420 M év) a halálos UV sugarak elnyelése olyan mértékű, hogy az élővilág kiléphet a szárazföldre; első ismert szárazföldi növénymaradványok • Mai szint = 100% PAL; a karbon végére (300 M év); kialakul a Földön a CO2 O2 önszabályzó rendszer

  49. A hidroszféra (vízburok) • a Föld felszínének (510 M km2) 71%-át borítja víz • a víz 97%-a tengervíz, 3%-a édesvíz (ennek 77%-a örök jég és gleccser, 22%-a felszínalatti víz, 1%-a folyó, tó, talajnedvesség)

  50. A hidroszféra • A Föld felületén végbemenő dinamikai folyamatok közül az egyik legjelentősebb a víz körforgása, melyet a Nap hőenergiája és a Föld nehézségi erőtere szabályozza és tartja fenn.

More Related