1 / 30

A Kistérségi Cselekvési Tervek feldolgozásának eredménye, a továbblépés lehetséges irányai

A Kistérségi Cselekvési Tervek feldolgozásának eredménye, a továbblépés lehetséges irányai. Dr. Orbán Péter KMR – régió-koordinátor 2007. szeptember 12. Az előadás szerkezete. Előzmények; Országos kitekintés; A KCST-k helyzete a Közép-magyarországi régióban; „Hogyan tovább KCST?”;.

orrick
Download Presentation

A Kistérségi Cselekvési Tervek feldolgozásának eredménye, a továbblépés lehetséges irányai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Kistérségi Cselekvési Tervek feldolgozásának eredménye, a továbblépés lehetséges irányai Dr. Orbán Péter KMR – régió-koordinátor 2007. szeptember 12.

  2. Az előadás szerkezete • Előzmények; • Országos kitekintés; • A KCST-k helyzete a Közép-magyarországi régióban; • „Hogyan tovább KCST?”;

  3. Előzmények • A miniszterelnök decemberi beszéde; • Bajnai Gordon – akkori fejlesztéspolitikai kormánybiztos – társulási elnököknek írt levele; • Szaló Péter, szakállamtitkár úr társulási elnököknek írt levele;

  4. Eredmény… • 2007. június 20-ig a 168 kistérségből 160 db¹ Kistérségi Cselekvési Terv (KCST) érkezett az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz (ÖTM). • Mindez 95%-os reprezentativitású. 1 – Vecsést is önálló kistérségként számítva

  5. Országos kitekintés I. • A feldolgozás első tapasztalatai: • A KCST-k egységes módszertan és tematika nélkül készültek; kidolgozottságukban meglehetősen heterogén anyagok születtek; • 15 264 db projekt(ötlet) érkezett be; • A projektekről kapott adatok jelentős részben hiányosak, ami megnehezítette a feldolgozást; • A projektek több települést, vagy akár az egész kistérséget érintő hatásának bemutatása a jelen „módszertan” alapján nem lehetséges;

  6. Országos kitekintés II. • A projektlisták értékelésének összegzése: • A kistérségek által beadott projektek többsége az adott régió OP-jének forrásaira koncentrál; • Projektszám tekintetében az ÚMVP képviseli a legnagyobb súlyt (17%); • Forrásigény vonatkozásában a KEOP a legjelentősebb; • A nem besorolt, vagy nem illeszkedő projektek aránya a legmagasabb (18%);

  7. Országos kitekintés III. • Átlagos projektköltség • ÁROP-é a legalacsonyabb (ESZA), melyet az ÚMVP követ (kis költségvetésű fejlesztések); • A KÖZOP (ERFA) vezeti a listát – átlagos projektköltség 3,3 Mrd Ft; • Ezt a KEOP (ERFA) követi 1,2 Mrd Ft átlagos költséggel;

  8. Országos kitekintés IV. • Ütemezés • 2007-2008: 8817 db. projekt (58%); • 2009-2013: 837 db. projekt (5%); • Nincs ütemezve: 5610 db. projekt (37%);

  9. Országos kitekintés V. • Regionális és ágazati megoszlás • Prioritásonkénti megoszlás • Nehezen adható kellő iránymutatás, tekintve a besorolás hiányosságait és pontatlanságát; • Véleményem szerint ezen megosztás nem releváns;

  10. Országos kitekintés VI. • A KCST-k szöveges munkarészeinek elemzése: • 120 kistérség (70%) adott le értékelhető stratégiai vázlatot; • 3 kategóriába sorolhatóak ezek: • Prioritások/célok/intézkedések lista-szerű felsorolása (20%); • Szövegesen kisfejtett rész plusz lista (28%); • Kifejtő, leíró stratégia (52%); • A legtöbb anyagból nem körvonalazódik egy markáns, az adott kistérségre jellemző koncepció!

  11. A Közép-magyarországi régió I.

  12. A Közép-magyarországi régió II. • 2. célkitűzés; • Mono-found, multi-objective program; • ERFA, • Ágazati és regionális célkitűzések egy programon belül, • További érintett OP-k (5 db): • TÁMOP (ESZA); • ÁROP (ESZA); • EKOP (ERFA); • KEOP (KA); • KÖZOP (KA);

  13. A Közép-magyarországi régió III. • A 15 264 db projektből 954 (6%) jut a Közép-magyarországi régióra (Pest megyére!!!); • Jelentősebb projektmértek: • KEOP – majdnem 15 Mrd Ft (KA); • KÖZOP (KA); • KMOP (ERFA);

  14. A Közép-magyarországi régió IV. • A KMOP súlya az operatív programok között: • A legkevesebb projektötletet (!!!) beadott régió; • 494,5 Mrd Ft költségvetésével átlag feletti költségvetésű (ágazatok + régió, Budapest + Pest megye); • A KMR 7 éves kerete ~450 Mrd Ft

  15. A Közép-magyarországi régió V. • A KMOP költségvetése, forrásigénye • A KCST-kben szereplő projektek átlagos költségigénye 861,5 millió Ft/projekt • Ütemezés • 2007-2008: 465 db. projekt (49%) – 293,2 Mrd Ft; • 2009-2013: 19 db. projekt (2%) – 18 Mrd Ft; • Ütemezés nélkül: 470 db. projekt (49%)!!!;

  16. A Közép-magyarországi régió VI. • Kistérségi különbségek:

  17. A Közép-magyarországi régió VII. • Prioritási hangsúlyok, tématerületek: • A KMOP prioritásaihoz való illesztés a kistérségek többsége esetében hiányos, vagy nem megfelelő; • A KMOP projektjeinek több mint 50%-a nem került besorolásra; • Legjelentősebb érdeklődés a 4. prioritás iránt (humán infrastruktúra – iskola, egészségügy); • A KMOP esetében a nem illesztett projektek összértéke 305,5 Mrd Ft; • Jellemző a magas átlagos projektméret;

  18. A Közép-magyarországi régió VIII. • Projektgazdák köre: • Elsöprő többségben vannak az önkormányzatok!!!

  19. A KCST készítőinek átfogó tapasztalatai, észrevételei I. • Rövid határidő; • Kommunikáció és visszajelzés hiánya; • Képzés, metorálás, konzultáció szükségessége; • Stratégia vagy végrehajtási dokumentum? • ÚMVP-hez való viszony meghatározása;

  20. A KCST készítőinek átfogó tapasztalatai, észrevételei II. • A 3 szektor együttműködésének kihívásai; • A kistérségi munkaszervezetek és a hálózatok együttműködésének pozitív tapasztalatai; • Kellő megalapozottság a kistérségi dokumentumok szintjén; • Kihívások: költségek meghatározása, sorrendiség felállítása;

  21. „Jogszabályi definíció” • Módosító javaslat: 1996. évi XXI. törvény 5. § o) pont: kistérségi cselekvési terv: az akciótervekhez, valamint a kistérségi területfejlesztési programhoz illeszkedő két, vagy több évre szóló, a kistérség fejlesztési projektjeit rögzítő részletes programozási és végrehajtási dokumentum.

  22. Országos Területfejlesztési Koncepció Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Nemzeti Stratégiai Referenciakeret ÚMVST Egymást kiegészítő Regionális Területfejlesztési Koncepciók Ágazati Stratégiák Kistérségi Területfejlesztési Koncepciók Egymást kiegészítő Ágazati Operatív Programok Regionális Stratégiai Tervek Egymást kiegészítő ÚMVP Kistérségi Stratégiai Tervek Egymást kiegészítő Regionális Operatív Programok Ágazati Akciótervek Egymást kiegészítő Kistérségi Operatív Programok Regionális Akciótervek Kistérségi Cselekvési Tervek LEADER program, HVT Helyi vidékfejlesztési stratégia Egymást kiegészítő

  23. Kistérségi stratégiai terv Regionális operatív program Kistérségi operatív program Ágazati akcióterv Regionális Akcióterv Egymást kiegészítő Kistérségi Cselekvési Terv LEADER program; HVT Egymást kiegészítő A kistérségi cselekvési terv elhelyezése a tervek rendszerében

  24. A KCST szerepe a tervezésben • Az akciótervek készítése során iránytűként szolgál(hat) a régió és az ágazatok számára a forrásallokációs tervezéshez. • Figyelemmel a meglévő kistérségi programokra és az adott időszakra szóló akciótervekre részletes útmutató lehet a térségek számára a rövid távú, összehangolt projektmegvalósításban.

  25. A KCST szerkezeti elemei I. • Illeszkedés a KMR-t érintő operatív programokhoz; • Illeszkedés az Akciótervekhez; • Illeszkedés a kistérségi programokhoz; • A projekt tartalmának rövid bemutatása; • A projektgazda bemutatása; • Végső kedvezményezett,

  26. A KCST szerkezeti elemei II. • A projekt kedvezményezettje(i); • Milyen korábbi fejlesztés(ek)re épül; • Milyen fejlesztés(eke)t alapoz meg; • Milyen szinergikus hatása van a KCST többi projektjével; • A projekt pénzügyi háttere; • Önerő, • Támogatási igény, • Magántőke,

  27. A KCST szerkezeti elemei III. • Társadalmi/gazdasági költség-haszon elemzés; • A megvalósulás eredménye; • A projekt megvalósítása elmaradásának költsége; • A kistérségi szervezetek véleménye/támogatása; • Társulás, • Civil, és vállalkozói szféra,

  28. Kérdések, melyek megválaszolásra várnak • Mitől válik a kistérség szereplői számára legitimmé a KCST? • Ki készíti? • Ki fogadja el? • Ki ellenőrzi a végrehajtást? • Mi történik azokkal a fejlesztési elképzelésekkel, melyek nem jelennek meg a KCST-ben? • Mi történik azokkal, melyek megjelennek a KCST-ben? • Milyen lesz az összhang a KCST és a LEADER terv, valamint a helyi vidékfejlesztési terv között? • …?

  29. Munkacsoport a KCST továbbfejlesztésére • 2007. július 31 – OKÉ: közös munkacsoport létrehozásának kezdeményezése; • 2007. szeptember 18 – a munkacsoport alakuló ülése;

  30. Köszönöm a figyelmüket! Elérhetőségek: mobil: +36-20/559-0383 e-mail: orbandr@gmail.com

More Related