A 2003 vi pisa vizsg lat eredm nyei
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 54

A 2003 . é vi PISA vizsg á lat eredm é nyei PowerPoint PPT Presentation


  • 70 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A 2003 . é vi PISA vizsg á lat eredm é nyei. Vári Péter peter @vari.hu A Magyar Pedag ó giai T á rsas á g Összehasonlító Pedag ó giai Szakosztályának ülése Budapest, Bánki Donát Főiskola, 2005. június 7. PISA P rogramme for I nternational S tudents A ssessment.

Download Presentation

A 2003 . é vi PISA vizsg á lat eredm é nyei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A 2003. évi PISA vizsgálat eredményei

Vári Péter

[email protected]

A Magyar Pedagógiai Társaság

Összehasonlító Pedagógiai Szakosztályának ülése

Budapest, Bánki Donát Főiskola, 2005. június 7.


PISA Programme for International Students Assessment

  • Monitorozó jellegű felmérés-sorozat

  • Három felmért terület

    • Szövegértés, matematika, természettudomány

  • 15 éves korosztály

  • Reprezentatív minta 150 iskolából

  • 3 éves ciklus

  • Alkalmanként mindhárom terület, de egyik hangsúlyosPISA 2000 szövegértésPISA 2003 matematikaPISA 2006 természettudomány


PISA vizsgálatok rendje


Új elemek a PISA 2003-ban

  • Részt vevő országok:

    • OECD 30 ország

    • Partner országok: 11 országBRA, HKG, IND, LAT, LIE, MAC, RUS, SER,THA, TUN, URU

  • Új felmért terület:

    • Problémamegoldás, mint CCC

      (döntéselemzés, rendszerelemzés, hibakeresés)


Magas matematika teljesítmény

Hong Kong

Finnország

Nem pusztán a nemzeti jövedelem kérdése

  • a magasabb nemzeti jöve-delemmel és jobban képzett felnőtt lakossággal rendelkező országok általában jobb teljesítményt nyújtanak…

    …de vannak kivételek.

Korea

A legjobban teljesítő országok

  • Finnország 2000 óta megőrizte első helyezését az olvasás-szövegértési skálán, javított a matematikai és természet-tudományos eredményén…

    …és ezáltal egy szintre került az eddig utolérhetetlen mate-matikai és természettudo-mányos teljesítményt nyújtó távol-keleti országokkal

  • Hollandia is a legjobb mate-matikai teljesítményt nyújtó országok között szerepel

    …bár olvasás-szövegértési és természettudományos eredményei nem olyan jók.

540

Hollandia

Növekvő különbségek

  • a teljesítményskálák élén szereplő országokban tapasztalt fejlődés tovább növelte a különbségeket az OECD jól és rosszul teljesítő országai között.

Liechtenstein

Japán

Kanada

Belgium

Macao

Svájc

Ausztrália

Új-Zéland

520

Csehország

Izland

Fejlődés

  • Belgium, Csehország és Németország szintén legalább két a PISA által mért területen javítottak teljesítményükön

    …Belgiumban és Német-országban elsősorban a jól teljesítő diákok eredményei javultak.

Dánia

Franciaország

Svédország

Ausztria

Írország

Németország

500

Szolvákia

Fejlődés

  • Lengyelország mind a négy PISA által mért területen javított a teljesítményén …

    …ez a gyengén teljesítő diákok körében elért nagy mértékű fejlődésnek köszönhető, amelyet az 1999 óta tartó nagyszabású reform idézett elő .

Norvégia

Luxemburg

Lengyelország

Magyarország

Spanyolország

Lettország

Egyesült Államok

480

Oroszország

Olaszország

Portugália

460

Alacsony teljesítmény

Görögország

440

30

20

10

0


Teljesítményszintek

OECD

4%

6. szint

11%

5. szint

19%

4. szint

24%

3. szint

21%

2. szint

13%

1. szint

1. szint alatt

8%

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.


Teljesítményszintek


Teljesítményszintek


Teljesítményszintek


Teljesítményszintek


Teljesítményszintek


Teljesítményszintek


6. szint

5. szint

Magyar diákok képességszint szerinti százalékos megoszlása a PISA matematika skálán

4. szint

3. szint

2. szint

1. szint

1. szint alatt

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.


Hazai rétegadatok nemzetközi összehasonlításban

6. szint

5. szint

4. szint

3. szint

2. szint

1. szint

1. szint alatt

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.


Matematikai gondolkodás eredmények (OECD országok)

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5c, p.356.


2003-ban mért teljesítmények

Problémamegoldás

Matematika

Szövegértés

Természettudomány


A szociális háttér és a tanulói teljesítmény kapcsolata

Magas

Tanulói teljesítmény

Alacsony

-3

-2

-1

0

1

2

3

Hátrány

Előny

Szocio-ökonómiai státusz index

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Figure 4.8, p.176.


Tanulói teljesítmény és tanulói SES

Magas

Teljesítmény

Alacsony

Hátrányos

Előnyös

PISA SES Index

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Figure 4.9, p.179.


Matematika tanulónkénti eredmények


Tanulói teljesítmény és tanulói SES (iskolatípusonként)


PISA2003 skálán a magyar 10. osztályosok


PISA2003 skálán a magyar 10. osztályosok


A teljesítmény és a SES viszonya


A tanulói matematikai teljesítmények varianciája

Iskolán belüli variancia

Iskolák közötti variancia

A tanuló és iskola SES-ével magyarázható variancia

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 4.1a, p.383.


A tanulói és az iskolai SES hatása a teljesítményre(Félszórásnyi eltérés ábrázolása a SES indexen)

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Figure 4.11, p.188.


Teljesítmények és esélyek 2000-2003 (szövegértés)


Tanulói véleményekMi hat leginkább a matematika-teljesítményre?


Önbizalom a matematika terén

OECD átlag

Magyarország

Tanulók százaléka

0

20

40

60

80

100

Egyszerűen nem vagyok jó matematikából.

Jó jegyeim vannak matematikából.

Gyorsan tanulom a matematikát.

Mindig is úgy gondoltam, hogy a matematika az egyik legerősebb tárgyam.

Matematika órákon, még a legnehezebb feladatokat is megértem.

Standardizált teljesítménypont

OECD átlag

Magyarország

-60

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

50

60

Az index egy egységére jutó változása a matematika teljesítményben

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.6, p.134 and Figure 3.6, p.129.


Matematikával kapcsolatos félelmek

Tanulók százaléka

OECD átlag

Magyarország

0

20

40

60

80

100

Gyakran aggódom, hogyan fogok teljesíteni a

matematika órán.

Feszült vagyok amikor matematika

házi feladatot csinálok.

Nagyon ideges leszek, ha matematika

feladatot kell megoldanom.

Tanácstalan leszek, ha matematika

feladatot kell megoldanom

Aggódom, hogy rossz jegyet kapok

mathematikából.

Standardizált teljesítménypontok

OECD átlag

Magyarország

-60

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

50

60

Az index egy egységére jutó változása a matematika teljesítményben

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.8, p.374 and Figure 3.8, p.139.


Matematikával kapcsolatos félelmek

Alacsony

Magas

Lányok

Fiúk

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.8, p.374.


PISA és TIMSS 2003


PISA és TIMSS 2003


PISA skála az iskolai jelentésben


Megfontolásra ajánlottak

  • Kompetencia alapú képzés igénye

    • PISA - TIMSS

  • Három Magyarország

    • Gimnázium – Szakiskola (1,5 szórás)

    • Lemaradók (1 és 1 alatt cca 60%)

  • Problémamegoldás

    • Jobb, mint MAT és OLV


Motiváció


Matematika iránti érdeklődés (belső motiváció)

Tanulók százaléka

OECD átlag

Magyarország

0

10

20

30

40

50

60

Szeretek matematikáról olvasni.

Várom a matematika órákat

Azért tanulom a matematikát, mert szeretem

Érdekes dolgokat tanulunk matematikából

Standardizált teljesítménypont

OECD átlag

Magyarország

-60

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

50

60

Az index egy egységére jutó változása a matematika teljesítményben

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.4, p.367 and Figure 3.4, p.126.


Alacsony

Magas

Matematika iránti érdeklődés (belső motiváció)

Fiúk

Lányok

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.1, p.359.


Külső motiváció a matematikában

Tanulók százaléka

55

60

65

70

75

80

OECD átlag

Magyarország

Megéri erőfeszítést tenni a matematika tanulásban,

mert ez hasznomra lesz a későbbi munkámban.

A matematika tanulás értékes számomra, mert növeli

az esélyét egy későbbi jó állásnak.

A matematika fontos tantárgy számomra, mert

szükségem van rá a későbbi tanulmányaimhoz

Sok olyan dolgot tanulok matematikából, ami elősegíti,

hogy majd jó állást találjak

Standardizált teljesítménypont

OECD átlag

Magyarország

-60

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

50

60

Az index egy egységére jutó változása a matematika teljesítményben

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.2a, p.360 and Figure 3.3a, p.122.


Külső motiváció a matematikában

Alacsony

Magas

Fiúk

Lányok

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.2a, p.360.


Nemek közötti különbségek


Nemek közötti különbségek

Lányok jobbak

Fiúk jobbak

Lányok jobbak

Fiúk jobbak

Matematikai gondolkodás

Szövegértés

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Tables 2.5c, 6.3, pp.356, 445.


Nemek közötti különbségek

Lányok jobbak

Fiúk jobbak

Lányok jobbak

Fiúk jobbak

Természettudomány

Problémamegoldás

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 6.7, p.449.

OECD (2004), Problem solving for tomorrow’s world: First results from PISA 2003.


Az 1. és az alatti szinten teljesítő diákok százalékos aránya nemek szerint

%

Fiúk

Lányok

80

Matematika teljesítmény

70

60

50

40

30

20

10

0

Korea

Dánia

Svájc

Belgium

Kanada

Japán

Izland

Mexikó

Ausztria

Norvégia

Írország

Csehország

Luxemburg

Hollandia

Portugália

Németország

Svédország

Finnország

Ausztrália

Szlovákia

Görögország

Olaszország

Törökország

Lengyelország

Franciaország

Magyarország

Spanyolország

Egyesült Államok

Új-Zéland

Szövegértés teljesítmény

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Tables 2.5b, 6.5, pp.355, 447.


Az iskola és a tanuló


Az iskolához való kötődés

OECD átlaga

Magyarország

Tanulók százaléka

0

20

40

60

80

100

Az iskolában kívülállónak érzem magam (kimaradok a dolgokból).

Az iskolában könnyen barátkozom.

Az iskolában úgy érzem, tartozom valahova.

Az iskolában feszélyezve érzem magam és nem találom a helyem.

Az iskolában úgy érzem, az osztálytársaim szeretnek engem.

Az iskolában magányos vagyok.

Standardizált teljesítménypont

OECD átlag

Magyarország

-60

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

50

60

Az index egy egységére jutó változása a matematika teljesítményben

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.5a, p.368 and Figure 3.5, p.129.


Az iskolához való viszony

OECD átlag

Magyarország

Tanulók százaléka

0

20

40

60

80

100

Az iskola nem igazán készít fel az iskola elhagyása utáni felnőtt életre.

Az iskolában töltött idő pazarlás.

Az iskola segít abban, hogy önbizalmam legyen, amikor döntéseket kell hoznom.

Az iskola megtanít olyan dolgokra, amelyek hasznosak lehetnek későbbi munkámban.

Standardizált teljesítménypont

OECD átlag

Magyarország

-60

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

50

60

Az index egy egységére jutó változása a matematika teljesítményben

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.4, p.367 and Figure 3.4, p.126.


Tanári segítség matematikábólA diák nézőpontjából

Tanulók százaléka

OECD átlag

Magyarország

0

20

40

60

80

A tanár érdeklődést mutat minden diák tanulása iránt.

A tanár külön segítséget nyújt, ha a diákoknak szükségük van rá.

A tanár segít a diákokat a tanulásban.

A tanár addig magyarázza az anyagot, amíg mindenki meg nem érti.

A tanár lehetővé teszi a diákok számára, hogy kifejtsék véleményüket.

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 5.1a, p.403 and Figure 5.1, p.213.


Tanulási stratégiák


A szisztematikus tanulási stratégia

OECD átlag

Magyarország

Tanulók százaléka

0

20

40

60

80

100

Amikor matematika dolgozatra készülök, megpróbálom felmérni, hogy melyek a legfontosabb megtanulni való részek.

Amikor matematikát tanulok, ellenőrzöm magam, hogy emlékszem-e arra, amit már megtanultam.

Amikor matematikát tanulok, megpróbálok rájönni, hogy melyik elméleti részt nem értem még teljesen.

Ha valamit nem értek matematikából, mindig keresek további információt ahhoz, hogy tisztán lássam, mi a feladat.

Amikor matematikát tanulok, azzal kezdem, hogy végiggondolom, pontosan mit is kell megtanulnom.

Standardizált teljesítménypont

OECD átlag

Magyarország

-60

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

50

60

Az index egy egységére jutó változása a matematika teljesítményben

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.9, p.375 and Figure 3.9, p.143.


A memorizáló tanulási stratégia

Tanulók százaléka

OECD átlag

Magyarország

0

20

40

60

80

100

Néhány matematika feladatot annyiszor átismételek, hogy úgy érzem, álmomban is meg tudnám oldani őket.

Amikor matematikára készülök, mindent megtanulok kívülről, amit csak tudok.

Ahhoz, hogy megjegyezzem egy matematikai feladat megoldásának módját, újra és újra példákkal gyakorolom.

Matematikatanulás közben megpróbálom megjegyezni az eljárás minden lépését.

Standardizált teljesítménypont

OECD átlag

Magyarország

-60

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

50

60

Az index egy egységére jutó változása a matematika teljesítményben

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.10, p.376 and Figure 3.10, p.144.


Az értelmező tanulási stratégia

Tanulók százaléka

OECD átlag

Magyarország

0

20

40

60

80

100

Amikor matematika feladatokat oldok meg, gyakran új módszerrel próbálom megtalálni a helyes választ.

Szoktam azon gondolkozni, hogy az a matematika, amit megtanultam, hogyan alkalmazható a mindennapi életben.

Az új matematikai elméleteket úgy próbálom megérteni, hogy olyan dolgokkal hozom összefüggésbe őket, amelyeket már ismerek.

Amikor matematika feladatokat oldok meg, gyakran gondolok arra, hogy hogyan lehetne a megoldást más érdekes kérdésekre is alkalmazni.

Amikor matematikát tanulok, aza anyagot megpróbálom összefüggésbe hozni más tárgyakban tanult dolgokkal.

Standardizált teljesítménypont

OECD átlag

Magyarország

-60

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

50

60

Az index egy egységére jutó változása a matematika teljesítményben

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 3.11, p.377 and Figure 3.11, p.146.


  • Login