A nemzeti vidékstratégia és az új KAP

1. A nemzeti vidékstratégia és az új KAP Kajner Péter főosztályvezető-helyettes Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya ÚMVP MB KAP Albizottság ülése 2011. május 25.

2. A Közös Agrárpolitika „új” iránya Forrás: Brian Fuller et al.:‘Greening’ the CAP Idézi: A Közös Agrárpolitika reformja és a magyar vidékfejlesztés. Podmaniczky László előadása az “A magyar vidékfejlesztés és a mezőgazdaság jövője Európában” konferencián, 2011. május 24-én, a Parlament Felsőházi Termében.

3. A KAP céljai 2013 után • Életképes élelmiszertermelés • Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás • Kiegyensúlyozott területi fejlődés Forrás: Podmaniczky (2011)

4. A KAP reform forgatókönyvei • Konzervatív (a jelenlegi KAP fokozatos kiigazításokkal) • Fontolva haladás (a KAP kiegyensúlyozott reformja) • Radikális (vidékfejlesztés és agrár-környezetvédelem) EU NVS A versenyképességet vagy a vidék társadalmi és környezetvédelmi funkcióját szolgálja inkább az agrárpolitika? Forrás: Podmaniczky (2011)

5. A KAP-közlemény helye és szerepe a döntéshozatalban első hivatalos bizottsági állásfoglalás tagországok részéről hivatalos reakciót követel meg jelentős mozgásteret hagy a főbb kérdésekben lehetőség a tagországi álláspontok összeegyeztetésére elnökségi következtetések megfogalmazása a Bizottság ennek figyelembe vételével elkészíti a következő költségvetési időszakra vonatkozó szabályozási támogatási rendeleteinek tervezetét, várhatóan 2011 őszére

6. Az elnökségi következtetések fő elemei A tagállamok többsége elfogadja és azonosul a Bizottság által megfogalmazott célkitűzésekkel Életképes élelmiszertermelés:a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása, elegendő, biztonságos, jó minőségű élelmiszer termelése elfogadható áron; Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás:a mezőgazdaság által előállított közjavak ösztönözése és ellentételezése, természeti erőforrások hatékony felhasználása a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele mellett; Kiegyensúlyozott területi fejlődés:a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása, vidéki térségek gyarapodásának elősegítése Európa teljes területén

7. Az elnökségi következtetések fő tartalmi elemei mezőgazdaság és a vidék sorsát a jövőben is együttesen kell kezelni erős és kétpilléres szerkezetű KAP szükséges I. PILLÉRII. PILLÉR Tovább kell egyszerűsíteni a KAP-ot (a gazdálkodó és a hatóság közötti kapcsolatok ésszerűsítése) • zöldebb • méltányosabb • versenyképességet erősítő • innovációt elősegítő • környezetvédelmet és klímaváltozás elleni harcot szem előtt tartó

8. Az elnökségi következtetések a közvetlen támogatások vonatkozásában Közvetlentámogatások A közvetlen támogatások már bizonyították hasznosságukat; Alapvető eleme marad a KAP-nak; EU magas szintű normái okozta termelői költségeket részben ellensúlyozza; Gazdálkodó által előállított közjavak és -szolgáltatások elismerését és ellentételezését is szolgálja; Méltányos, pragmatikus, gazdaságilag és politikailag kivitelezhető országok közötti elosztás, „lépésről lépésre csökkentve annak a korábbi referenciákhoz való kapcsolását” Átmeneti időszakot kell biztosítani a változásokhoz;

9. Az elnökségi következtetések a közvetlen támogatások vonatkozásában Közvetlen támogatások A tagállamokat bizonyos mértékű rugalmasság illeti meg a támogatások elosztásánál; Érzékeny ágazatok/térségek tekintetében továbbra is tartsuk fenn a termeléshez kötés lehetőségét; SAPS rendszer legyen elérhető 2014 után is azon tagállamoknak, akik folytatni kívánják; Az aktív gazdák a fő kedvezményezettek; Kifizetések maximalizálását (capping) a tagállamok ellenzik; a tagállamok körében jelentős az ellenállás a nagyüzemeknek nyújtott közvetlen támogatások felső határának bevezetésével szemben; A tagállamok elfogadják a környezetvédelmi szempontok további erősítését („zöldítés”), de az ne bonyolítsa a rendszert és ne okozzon átfedést a pillérek között; KAT támogatás maradjon a II. pillérben.

10. Az elnökségi következtetések a piaci ügyek vonatkozásában Piaci ügyek Piacközpontúság és versenyképesség fokozása a vezérelv továbbra is; Meglévő eszközök biztonsági hálót alkotnak; Az eszközök működtetése során a Bizottság legyen gyorsabb és rugalmasabb; Élelmiszerlánc működését hatékonyabbá kell tenni a keletkező jövedelmek igazságosabb eloszlása érdekében (esetleg a tej ágazat mintájára); Külkereskedelem: „az uniós és a harmadik országbeli termelők számára egyenlő feltételeket kell teremteni az uniós előírások tekintetében”. Kockázatkezelés Növekvő termelői kockázatokra választ kell adni; A rendszer „legyen önkéntes, ne legyen versenytorzító és ne zavarja meg az e témában már létező intézkedéseket”;

11. Az elnökségi következtetések a vidékfejlesztés vonatkozásában Vidékfejlesztés Értékes politika, amelynek robosztusnak kell maradnia; Kulcsfontosságú az erőteljes vidékfejlesztési politika a versenyképesség és fenntarthatóság szempontjából  fontos a vonatkozó uniós szakpolitikákkal való összhang megerősítése; Generációváltási kényszer => fiatal gazdálkodók és új belépők; Infrastruktúra-fejlesztés, tudásbővítés; Közvetlen értékesítés fejlesztése, a helyi piacra való termelés ösztönzése; Környezetgazdálkodás sikeres elem, maradjon a jövőben is; Központi elem az innováció: a KAP támaszkodik rá és egyúttal ösztönzi is; Éghajlatváltozás: a folyamat mérséklésében és az alkalmazkodásban egyaránt kulcsszerepe van a mezőgazdaságnak; Programozás: ne bonyolódjanak a keretszabályok és a tagállamok még rugalmasabban érvényesíthessék sajátosságaikat; Szinergiára törekvés: EU regionális és kohéziós politikáival

12. Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció – 2020 AGRÁR-, ÉLELMISZER-, KÖRNYEZET-, VIDÉKSTRATÉGIA A vidék felemelkedéséért és a fenntartható agrárjövőért

13. A környezet, az agrárium és a vidék kölcsönös egymásrautaltsága környezeti adottság gazdálkodási mód, intenzitás környezetbiztonság környezetminőség termékminőség élelmiszerbiztonság foglalkoztatás szociális biztonság életminőség

14. Paradigmaváltás Agrárpolitika helyett integrált vidékpolitika Nagyüzemi helyett családi dominanciájú mezőgazdaság Tájidegen monokultúra helyett tájgazdálkodás A mezőgazdaság csak akkor tarthat igényt közösségi forrásokra, ha a termelési feladatok mellett környezeti és társadalmi, foglalkoztatási (ún. ökoszociális) feladatokat is magára vállal.

15. Erős ökoszociális állam Közösségi hasznosulás és méltányos elosztás Rendszerszemlélet A helyi gazdaságra és a hálózati jellegű együttműködésre építkezés A helyi közösségek részvétele a fejlesztésekben Stratégiai alapelvek

16. Stratégiai célkitűzések A vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása A vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása Az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság megszüntetése Agrár- és élelmiszergazdaságunk életképességének növelése, piaci pozícióinak javítása, a növénytermesztés és az állattartás egyensúlyi arányának helyreállítása Az ivóvízbázisok védelme, a vízkészletek, a talajok továbbá a természetes élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése Helyi erőforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése A vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása A város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása

17. Stratégiai területek és teendők Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás- és tájgazdálkodás Vidéki környezetminőség Föld- és birtokpolitika Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac Helyi gazdaságfejlesztés Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek

18. NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2020 Stratégiai területek Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás és tájgazdálkodás Vidéki környezet-minőség Föld- és birtokpolitika Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika Hozzáadott érték növelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac Helyi gazdaságfejlesztés Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek Nemzeti stratégiai programok Ivóvíz program Talajvédelmi program Föld- és birtokrendezési program Ökológiai gazdálkodás program Agrármarketing, bel- és külpiaci program Helyi élelmiszer-feldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program Oktatás, szakképzés, környezeti nevelés Ártéri tájgazdálkodás program Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása Üzemszabályozási program Helyi, regionális élelmiszer-feldolgozás program Szennyvíz program Védett és érzékeny természeti területek gazdálkodási programjai (MTÉT, Natura 2000) Népfőiskolai szaktanácsadás, felnőttképzés Komplex helyi (térségi) vidékfejlesztési (energiaellátási) program Demográfiai földprogram, „fiatal gazda életpályamodell” Települési vízgazdálkodás „Kert-Magyarország”kertészeti program Országos és nemzetközi élelmiszer-feldolgozás program Környezetbiztonsági program Modellgazdaságok, tájközpontok, szaktanácsadási rendszer Falusi, tanyai vendéglátás program Zöldterületi rendszer fejlesztése, helyi természeti értékek védelme Gyepre alapozott és őshonos állattartási program Szociális földprogram Árvízvédelmi program Ellenőrzött élelmiszerlánc program Kézműves program K+F infrastruktúra rekonstrukció program Állattenyésztés-fejlesztési program Vízkészlet- és vízminőség-védelmi program Hulladékgazdálkodási program Földhasználati szerkezetátalakítási, tájgazdálkodási program Helyi szövetkezetek, helyi pénz programok Tudatos fogyasztó és vásárló program Génmegőrzés, biológiai alapok fejlesztése program Vidéki kulturális és épített örökség program Területi vízgazdálkodási program Levegőminőség-védelmi és zajterhelés csökkentési program Növényi fehérjeprogram Hungarikum program Falufejlesztés, vidéki települések infrastrukturális fejlesztése Ásványi nyersanyag és energiaerőforrás-gazdálkodási program Halászati program Egészséges közétkeztetési program Vadgazdálkodási program Nemzeti lovasprogram Nemzeti erdőprogram Térségi komplex vidékfejlesztési programok Tisza-völgy komplex fejlesztési program Homokhátság program Ormánság program Tanyás térségek fejlesztési programja Cserehát program Zöld Duna Program Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködésiek programja

19. Konzervatív (a jelenlegi KAP fokozatos kiigazításokkal) Fontolva haladás (a KAP kiegyensúlyozott reformja) Radikális (vidékfejlesztés és agrár-környezetvédelem) A KAP reform forgatókönyvei EU NVS A versenyképességet vagy a vidék társadalmi és környezetvédelmi funkcióját szolgálja inkább az agrárpolitika? Forrás: Podmaniczky (2011)

20. NVS célkitűzések és a jövőbeli KAP összhangja Életképes élelmiszertermelés: Az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolása, Agrár- és élelmiszergazdaságunk életképességének növelése, a növénytermesztés és az állattartás egyensúlyi arányának helyreállítása; Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás Az ivóvízbázisok védelme, élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése; Kiegyensúlyozott területi fejlődés: A vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása; Helyi erőforrásokra támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, A vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása; A város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása; A vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása.

21. Stratégiai területek és a jövőbeli KAP összhangja Életképes élelmiszertermelés: Föld- és birtokpolitika Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás- és tájgazdálkodás Vidéki környezetminőség Kiegyensúlyozott területi fejlődés: Helyi gazdaságfejlesztés Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek

22. A KAP-hoz kapcsolható Stratégiai programok Életképes élelmiszertermelés: • Föld- és birtokrendezési program • Földhasználat szerkezetátalakítási, tájgazdálkodási program • Ökológiai gazdálkodás program • Ártéri tájgazdálkodás program • „Kert-Magyarország” kertészeti program • Állattenyésztés-fejlesztési program • Génmegőrzés, biológiai alapok fejlesztése program • Halászati program • Vadgazdálkodási program • Agrármarketing, bel- és külpiaci program • Helyi, regionális élelmiszer-feldolgozás program • Országos és nemzetközi szintű élelmiszer-feldolgozás program • Ellenőrzött élelmiszerlánc program • Tudatos fogyasztó és vásárló program • Hungarikum program • Egészséges közétkeztetési program • Helyi élelmiszer-feldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program • Helyi szövetkezetek, helyi pénz programok • Oktatás, szakképzés, környezeti nevelés • Népfőiskolai szaktanácsadás, felnőttképzés • K+F infrastruktúra rekonstrukció program

23. A KAP-hoz kapcsolható Stratégiai programok • Talajvédelmi program • Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása • Vízkészlet- és vízminőség-védelmi program • Területi vízgazdálkodási program • Ivóvíz program Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás : • Földhasználat szerkezetátalakítási, tájgazdálkodási program • Védett és érzékeny természeti területek gazdálkodási programjai (MTÉT, Natura ) • Gyepre alapozott és őshonos állattartási program • Nemzeti erdőprogram • Oktatás, szakképzés, környezeti nevelés

24. A KAP-hoz kapcsolható Stratégiai programok • Helyi élelmiszer-feldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program • Demográfiai földprogram, „fiatal gazda életpályamodell” • Szociális földprogram • „Kert-Magyarország” kertészeti program • Helyi, regionális élelmiszer-feldolgozás program • Tudatos fogyasztó és vásárló program • Egészséges közétkeztetési program Kiegyensúlyozott területi fejlődés:

25. Köszönöm a figyelmüket! www.videkstrategia.kormany.hu videkstrategia@vm.gov.hu