Bevezetés

1. Bevezetés A tantárgy alapvető célja: szemléletformálás! Ez három pilléren nyugszik: - rendszerszemlélet:  ember-gép-környezet rendszer  logisztika - változatokban való gondolkodás - problémaérzékenység, nyitottság

2. Az üzemszervezés: - üzemtani alapokra épülő ötletelés - problémafeltárás - veszteségelemzés - döntéselőkészítés Példák: - általános - közlekedési - műszaki - oktatási

3. Döntő az EMBER szerepe! A hazai munkaerő képzetlen, ill. nem megfelelően képzett → TANULÁS!!! Kitűnő diákolimpikonok – a tömeg (az átlag) tanulatlan (pl. nyelv), tájékozatlan (pl. politika) „Funkcionális analfabéták” a felsőoktatásban!!! - főiskolák - egyetemek

4. Szakirodalom - gyökerek, a tudomány születése, alapjai - „kis színesek” - külföldi szerzők művei - előszó a magyar kiadáshoz -- alkalmazási (keletkezési) körülmények -- adaptációs feladatok, nehézségek -- indoklások, magyarázatok, ajánlások

5. Irodalomjegyzék Jegyzetek: 1. Prezenszki, J.: Üzemszervezéstan, egyetemi jegyzet 70757 2. Kovács, P.: Üzemszervezés gyakorlatok, egyetemi jegyzet71049 3. Kovács,P. (szerk.): Üzemszervezés j. elektronikus jegyzet, Bp., 2010. Könyvek: 1. Maynard, H. B.:Gazdasági mérnöki kézikönyv Műszaki Kiadó, Budapest, 1977.

6. 2. Taylor, F. W.: Üzemvezetés. A tudományos vezetés alapjai Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983. 3. Miller, L. M.: A munkahelyi viselkedés befolyásolása Mezőgazdasági Kiadó, 1982. 4. Schultz, T. W.: Beruházás az emberi tőkébe Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1983.

7. 5. Bálint, Erdősi, Nahlik : Csoportos szellemi alkotó technikák Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1984. 6. Morita Akio : Made in Japan Árkádia Kiadó, Budapest, 1989. 7. Iacocca, l.: Iacocca, egy menedzser élete Gondolat Kiadó, Budapest, 1988.

8. 8. Prezenszki J. (szerk.): Logisztika I. (Bevezető fejezetek) BME Mérnöktovábbképző Intézet, 2004. 9. Prezenszki J. (szerk): Logisztika II. (Módszerek, eljárások) Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, 2002. 10. Chikán A.: Vállalatgazdaságtan AULA Kiadó, Budapest, 1998.

9. Összefoglalás Rendszerszemlélet Változatokban való gondolkodás Problémaérzékenység Az egyén szerepe, felelőssége Tanulás

10. A kurzus célja Konkrét számítások, módszerek megismerése, alkalmazás szintű elsajátítása: - adott probléma megoldására milyen módszerek állnak rendelkezésre - a módszerek alkalmazásának módja, lépései - a kapott eredmények értékelése - gyakorlati megvalósítás

11. Az üzemszervezés alapjai, fogalmai Az üzemszervezés tárgya • a munka célja: anyagi és szellemi szükségletek kielégítésére alkalmas használati értékek (termékek, szolgáltatások) előállítása • a munka: használati értékek előállítására irányuló célszerű tevékenység • történelmi fejlődés→ a munka társadalmivá vált → bonyolult rendszerek → termelési folyamatok (természeti- és munkafolyamatok) • az üzemszervezéstan általános feladata

12. Az üzemszervezés tárgya • az üzemszervezéstan módszere: a vállalatok tevékenységének szervezése, irányítása, valamint a termelés során szerzett tapasztalatok elem-zése→ bizonyítás → általános összefüggések, tör-vényszerűségek megállapítása Az üzemszervezési tevékenység során meg kell tervezni és szervezni: - a munkaerő létszámát és összetételét - a munkamódszert - az igénybe vehető anyagokat és energiákat - az igénybe vehető eszközöket és gépeket

13. Az üzemszervezéstan interdiszciplináris jellege • műszaki tudományok • munkatudományok, fiziológia, pszichológia • közgazdaságtan, vállalati gazdaságtan • rendszerelmélet • szabályozáselmélet • információelmélet • logisztika • marketing • IT (információtechnika)

14. Az üzemszervezés feladata • Munkahelyszervezés: optimális munkafeltételek • Termelési folyamatszervezés: a munkaerő, a munkatárgy és a munkaeszköz optimális egyesítése • Megszervezés: új rendszer létrehozása • Átszervezés: meglévő rendszer átalakítása • Reengineering: radikális átszervezés (újraszer-vezés)

15. A termelési folyamat rendszerszemléletű értelmezése • Az iparvállalat általános rendszermodellje • Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata

16. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • termékéletciklus: az az időtartam, amíg a termék a piacon értékesíthető • a szükséglet életciklus-görbéje

17. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • a szükséglet, a technológia és a termék életciklusának összefüggése

18. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • a termékéletciklus alakulása, szakaszai

19. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A termékéletciklus csökkenő tendenciája • Az ellátás (beszerzés) → termelés (gyártás)→ elosztás (értékesítés) kapcsolatrendszere, együttes átfutási ideje • Az együttes átfutási idő rövidítésének módjai - technikai fejlesztés - technológiai fejlesztés - korszerű szervezési módszerek alkalmazása • Az együttes átfutási idő rövidítésének területei - a termelési átfutási idő rövidítése - az ellátás-elosztás idejének rövidítése → logisztika

20. Információáramlás Nyersanyagkitermelés Fogyasztók Piac A logisztika fogalmának bevezetése Ellátás Termelés Elosztás Hulladék feldolgozás megsemmisítés Anyagáramlás Anyagáramlást kísérő információk

21. Nyersanyagkitermelés Fogyasztók Piac A raktározás és a logisztika kapcsolata Ellátás Termelés Elosztás megsemmisítés Átfutási idő 60% 15% 25% 60% Várakozás 42%

22. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A logisztika értelmezése • A logisztika alapelve, célja (6M elv) • A Just in Time (JIT) elv kiterjesztése - az ellátás - a termelés - az elosztás együttes területére • Új termelési filozófia: készletre gyártás helyett megrendelésre gyártás (Push-típusú gyártás helyett Pull-típusú gyártás)

23. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A megrendelésre való gyártás megvalósításának követelményei - a rendelési ciklusidő csökkentése - késztermék-készletek csökkentése - rugalmas, majd integrált gyártórendszerek • Számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek (CIM – Computer Integrated Manufacturing) • A gyártási mélység csökkenése → gyártani vagy venni? (Make or Buy?)

24. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A gyártási mélység csökkenése → gyártani vagy venni? (MakeorBuy?)

25. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata A saját gyártás előnyei: • költségcsökkentés • jobb ütemezés • nagyobb fokú rugalmasság • gyártási titkok megőrzése • egyszerűbb gyártmánystruktúra-váltás • nincs kiszolgáltatottság a beszállítókkal szemben • közvetlenül, áttételek nélkül érvényesíthetők az igények A saját gyártás hátrányai: • sokféle jó szakember kell • tőkeigényes • növekszik a szervezet • növekszik a járulékos létszám • nagy fejlesztő munkát igényel

26. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A rendelésre való gyártás követelményei az ellátási és az elosztási folyamatokban - az áruszállítás folyamatba integrálása (mozgó tárolás) - minimális készlettel működő folyamatok • Számítógéppel integrált logisztikai rendszer (CIL- Computer Integrated Logistics)

27. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata • A CIM követelményei a szállítórendszerrel kapcsolatban - pontosság - megbízhatóság - rugalmasság - szükség szerint speciális járművek alkalmazása - sajátos rakományhordozók alkalmazása - korszerű rakodástechnikai megoldások • Számítógéppel integrált rugalmas szállítórendszer (CIT-Computer Integrated Transportation) • CIM – CIL – CIT kapcsolat

28. Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata Összegzés: • az üzemszervezés és a logisztika azonos célkitűzéseket fogalmaz meg: az üzemszervezés a termelés és a szolgáltatások területein, a logisztika a termelést megelőző és követő területeken • a logisztika foglalkozik az újrahasznosítással és a hulladékok megsemmisítésével is • a logisztikai szemléletmód elemei (pillérei) - rendszerszemlélet - teljes költség szemlélet - közös adatbázis alkalmazása - partner szemlélet (együttműködés!)

29. A folyamatjellemzők meghatározása A folyamatjellemzők (és egyben rendszerjellemzők) a folyamat (rendszer) megismerése, tervezése, ellenőrzése céljára megfelelően megválasztott, számszerűen is megadható mérőszámok. A legismertebb folyamatjellemzők a különböző normák. A sokféle norma közül az idő-és teljesítménynormával, vala-mint az anyagnormákkal foglalkozunk.

30. A folyamatjellemzők meghatározása Az időnorma - t (óra/db) - az az emberi munka, vagy gépi idő felhasználás, amely valamely feladat tartós végrehajtásához - meghatározott szervezési és műszaki feltételek mellett - szükséges. A teljesítménynorma- n (db/óra) - az a termékmennyiség, amely - meghatározott szervezési és műszaki feltételek mellett - időegység alatt előállítható.

31. A folyamatjellemzők meghatározása A definícióból kiolvasható, hogy az idő- és a teljesítménynorma egymás reciprokai: A fenti módon definiált normák az ún. haladó átlag normák, ami azt jelenti, hogy az időnorma értéke csökkenő tendenciát mutat.

32. A folyamatjellemzők meghatározása Az időnorma haladó jellegének bemutatása

33. A folyamatjellemzők meghatározása Anyagnormák • anyagfelhasználási norma (késztermék + technológiai veszteség+hulladék) • anyagszükségleti norma (a felhasználási norma szállítási-tárolási veszteséggel, és a selejtszázalékkal növelt értéke) Anyagszükségleti együttható a késztermékben lévő anyagmennyiség és a felhasználási norma hányadosa, százalékban kifejezve

34. A folyamatjellemzők meghatározása A folyamatjellemzők meghatározásának módszereit két fő csoportra oszthatjuk • globális módszerek • szabatos módszerek A globális módszerek közül az alábbiakat említjük: • becslő vagy tapasztalati eljárás • összehasonlító módszer • statisztikai elemzés

35. A folyamatjellemzők meghatározása A szabatos módszerek közül az alábbiakat említjük: • megfigyeléseken, méréseken alapuló eljárások • adattáblázatokat használó módszerek • műszaki számítás • kiszabási módszer

36. A folyamatjellemzők meghatározása Munkafolyamatok időbeliségének vizsgálata • Munkanapfelvétel: a munkaidő összetételét adja meg - mélység szerint: • teljeskörű • mintavételes • az adatgyűjtés technikája (a felvétel módja) szerint: • hagyományos • műszeres • mozgóképes 2. Időmérés: elemi tevékenységek időszükségletének mérése sokszori ismétlés mellett

37. Mintavételes munkanapfelvétel A munkanapfelvétel alkalmazásának lépései: 1. Előkészítés (a munka- és időráfordítás 70-80 %-át is kiteheti!) - az emberek megnyerése, - a hozzáférhető írásos anyagok (forgalmi és egyéb adatok, rajzok, diagramok stb.) áttanulmányozása, - a folyamat megismerése, - a helyszín megismerése, - az adatfelvételi táblázatok megszerkesztése, - próbamérések végzése - szükség esetén a táblázatok átalakítása, - résztvevők betanítása, tájékoztatása.

38. Mintavételes munkanapfelvétel A munkanapfelvétel alkalmazásának lépései: 2. Adatgyűjtés (körjáratok) lebonyolítása. 3. Eredmények elemzése, értékelése - statisztikai jellemzők meghatározása, - eredmények műszaki értékelése.

39. A folyamatjellemzők meghatározása Statisztikai jellemzők MunkanapfelvételIdőmérés • előfordulási arány - átlag • abszolút hiba - relatív hiba • relatív pontosság - szórás • érvényességi határok - érvényességi h.

40. Mozdulatelemzés • A nagyszámú megfigyelés-mérés-elemzés egyik eredménye: bizonyos körülmények között az elemi emberi tevékenységek azonos idő alatt végezhetők el. • Legaprólékosabb folyamatfelbontás: mozdulatokig. • A konstans időértékek táblázatokba foglalhatók segédlet a vizsgálatokhoz. Nem kell mérni, mivel a számértékek megvannak! • A tervezés fázisában is használható módszer, sőt !! (A megfigyeléses módszerek csak már működő folyamatok esetében használhatók!).

41. A mozdulatelemzés a szabatos módszerek csoportjába tartozik, a táblázatokat felhasználó módszerek közé. • A Gilbreth hp. foglalkozott a mozdulattanulmányozással először. • Első klasszikus példa: falazás, 12 mozdulatról 5-re csökkentették. Ehhez készülékek (pódiumok, állványok, segédeszközök stb.) kellenek. • Gilbreth-ék használtak először mozgófilmet. Nagy jelentőségű technikai alkalmazás! • Hazai adaptáció:1974-ben 3M-módszer: - Mozdulatelemzéses - Munkatanulmányozás és - Munkakialakítás

42. A mozdulatelemzés célja: felismerni és kiszűrni az emberi tevékenységekből a felesleges, fárasztó, hosszú és rossz mozdulatokat. Ezek helyett egy kényelmes mozdulatsor kialakítása. • Példák: - sport - autó - szerelés-előkészítő raktár (körforgó ember), - szerelőszalag, - reluxás: kifejezetten balkezes szerelőt keres! - íves zongorabillentyű-sor, - 100 csavar-100 anya.

43. Alkalmazási példák, hazai tapasztalatok: - alkalmazási terület: ahol az emberi (elsősorban kézi) munkavégzés dominál (szerelés, konfekció-ipar, műszeripar stb.) - 20-40 %-os termelékenység növekedés (nálunk a fele) - fokozatos bevezetés, telj. növekedés csak egy bizonyos betanulási időszak után! - nagy hazai fiaskók, majd jó kezdeményezések: elsősorban a fiatalokat kell megtanítani jól dolgozni, a beidegződött mozdulatokon nehéz változtatni - kitűnő eredmények: pl. Bakony Művek szerelősorai (Zsiguli /Lada/ műszerfal)

44. Az MTM (módszer-idő-mérés) módszer jellemzői • 19 alapmozdulat: 9 kéz + 8 törzs és láb + 2 szem • A mozdulatok időszükségletét az időállandók fejezik ki. • Abszolút időállandó: mindig azonos értékű • Relatív időállandó: a mozdulathossztól (vagy valami mástól) függ. • A táblázatban az ún. normál idő (veszteségmentes) szerepel: t0 • A tényleges idővel számolunk: t = t0(1+psz+pk); psz= 15 %, pk= 20 %

45. Dimenzió: 1 TMU = 0,036 mp = 0,00001 óra (kerekített érték!) (1/16 mp = 0,00001735 óra egy filmkocka lefutási ideje) • Esettanulmány: azÜzemszervezés j. című elektronikustananyagban

46. A normába beszámítható időráfordítások Előkészítési és befejezési idő (Teb= Te + Tb) Darabidő (td) Alapidő (ta) Meddőidő (tm) Főidő (tf) Mellékidő (tmell) Munkahely kiszolgálási idő (tksz) Személyi szükségleti idő (tpsz) (tk) (tg) (tkg) Műszaki Szervezési Pihenés Szükséglet Az időnorma meghatározása számítással • A normába beszámítható időráfordítások

47. Az időnorma meghatározása számítással Az alábbi adatok ismeretében határozza meg az egy termék előállításához szükséges - gépi főidőt, - darabidőt, -egy terméket terhelő időnormát, - teljesítmény normát!

48. Az időnorma meghatározása számítással • a megmunkálandó hossz: 670 mm, • a nyers átmérő: 51 mm, • a kész átmérő: 49 mm, • a fogásmélység: 0,5 mm, • az előtolás: 0,5 mm/ford, • a fordulatszám: 12 1/s, • a mellékidő: 2,9 perc, • a munkahely kiszolgálási idő: 1,4 perc, • az előkészítési és befejezési idő: 10,1 perc • a normába beszámítható meddőidő: 3,1 perc, • a sorozatnagyság: 20 db.

49. Az időnorma meghatározása számítással Megoldás: - a fogások száma: - a főidő: - az alapidő: - a darabidő: - az időnorma: - a teljesítmény norma:

50. Anyagnorma számítás Az anyagnorma számítás célja, az adott termék előállításához szükséges anyagmennyiség meghatározása (minimalizálása). Az alkalmazott módszerek eltérők attól függően, hogy a termék - egy jellemző mérettel rendelkezik (pl. rudak, szálanyagok, csövek stb.), - két jellemző mérettel rendelkezik (pl. lemezek, textíliák stb.), vagy - egyéb, alapvetően a térfogatával jellemezhető anyagról (pl. ömlesztett anyagok, folyadé-kok) van szó