1 / 40

AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI

AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI. Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu. NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK Fejlesztési Szekció Nemzeti Közlekedési Stratégia Siófok, 2011. október 24-26.

nevan
Download Presentation

AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK Fejlesztési Szekció Nemzeti Közlekedési Stratégia Siófok, 2011. október 24-26.

  2. Az integrált szemlélet lényege, dimenziói, előzményei • A vázlat a címben adott: az integrált szemlélet lényege, dimenziói, előzményei • A hozzászólás fókuszában: két tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégia számára • (1) a stratégia cél-struktúrájának a felépítésére • (2) a stratégia kidolgozási menetére vonatkozóan • (+) /ha van idő/ szcenáriók képzéséről

  3. Az integrált szemléletről • Azintegrált szemléletellentéte az ágazati szemlélet, az alágazati szemlélet, a fragmentált látásmód, a kiragadott részekre történő fázis-optimumok tervezése • A modernista felfogásban a közlekedéstervező kapott forgalmi adatokra műszaki megoldásokat (közlekedési kínálatot) tervez • Ilyenkor úgy teszünk, mintha minden más tényező (a közle-kedéstől) független változó lenne, és egy előrebecsült „végső” igényhez lehetne optimális közlekedési rendszert igazítani • A valóságban a létrehozott közlekedés gyökeresen átalakította az életformánkat, a városainkat, a gazdaságot: a keresleti oldalt • A mai szemlélet tudomásul veszi ezt a kölcsönhatást, és a végső eredményből akar kiindulni: „a keresleti oldal” jövőjét kívánja biztosítani, ehhez igazítani a részleteket, így a közlekedést is

  4. Dimenziók • Az összközlekedési integráció csak egyetlen eleme a korszerű stratégiai megközelítésnek (Jó, hogy NKS lett az ÖKS-ből) • A közlekedéspolitika céljainak integrálása a társadalom-politikába (a gazdaságpolitikába, a területpolitikába, a környezetpolitikába, a külkapcsolati politikába…) • A társadalmi keresleti oldalról sem gondoljuk, hogy előre tudjuk becsülni, és ahhoz optimális közlekedést tudnánk társítani: hanem olyan közlekedési rendszert kell alkotnunk, amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a jövőbeni változó körülményekhez. (hatékony, optimális stb. helyett változás-érzékeny, tartalékokkal rendelkező stb.) párhuzamosság, redundancia! • Az átfogó közlekedéspolitikai célokból levezetett feladatok és programok az egyes alágazatok részére (nem pedig az „alágazati stratégiák harmonizálása”) + visszacsatolás + társ. partnerség + fenntartás

  5. Előzmények • A jól felépített stratégiai dokumentum (pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája • Általános társadalmi alapelvek (méltányosság, igazságosság stb.) • Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz (pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot javítása stb.) => • A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő közlekedéspolitikai célok (pl. belső közlekedési kapcsolatok erősítése, közösségi közlekedés előnyben részesítése stb.) • A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása(pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés szabályozásában stb.) =>

  6. Előzmények • 1996 Magyar Közlekedéspolitika

  7. Előzmények • 1996 Magyar Közlekedéspolitika Egy kimaradt lépés…

  8. Előzmények: A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015 Tartalom: I. A közlekedéspolitika I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb tényezők I.2. Célok, stratégiai főirányok I.3. Intézményrendszer és szabályozás II. A közlekedéspolitika programja II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb szolgáltatás II.2. A fejlődés közlekedési módonként II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési gördülőterv Mellékletek(jogszabályok, dokumentumok) http://www.gkm.hu/data/cms18631/k_zlpol_nyomt.pdf

  9. Új Magyarország Fejlesztési Terv Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf

  10. Új Magyarország Fejlesztési Terv • ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 Foglalkoztatás és növekedéshttp://www.nfu.hu/download/479/UMFT_HU_NSRK-hun_Accepted.pdf • Átfogó célok: a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése • Horizontális politikák: a fenntarthatóság elve és a területi és társadalmi kohézió erősítése • Prioritások: („A fenti célok eléréséhez hat területre összpontosítjuk a fejlesztési erőfeszítéseket”) gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalom megújulása, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés, államreform

  11. Új Magyarország Fejlesztési Terv • 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése • Az ország és a régiók nemzetközi elérhetőségének javítása,. • A térségi elérhetőség javítása, • Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, • A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése.

  12. KözOP – Ágazati Operatív Program KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM (KÖZOP) 2007. július Az operatív program hivatkozási (CCI) száma: 2007HU161PO007 Elérhetősége:http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf

  13. KözOP – Ágazati Operatív Program • (1) „A közlekedési fejlesztések átfogó célja az elérhetőség javítása a globális és regionális versenyképesség növelése valamint a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése érdekében.” • (2) „A közösségi személyközlekedés fejlesztése” • Ad (1) átfogó célhoz az alábbi specifikus célokat határoztuk meg: • Az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe, és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével • A régiók belső és egymás közötti elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében • A közlekedési módok összekapcsolása, agazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése • Ad (2) A közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése

  14. Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Miért kellett elkészíteni? Mert az EB kérte a KözOP projektjei mögött lévő átfogó stratégiát. KHEM honlap: „Az elmúlt időszakban erőteljes igény és érdeklődés mutatkozott egy elemeiben összefüggő, tartalmában átfogóan kidolgozott, hosszabb időtávra készülő és minden lényeges közlekedési feladathoz iránymutatással szolgáló közlekedésfejlesztési stratégia iránt.” (2007. szept. 10.) Elérhetősége (2007 július): http://195.228.157.155/data/cms1393023/ekfs_0907.pdf – de csak regisztrálás után

  15. Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia • EKFS Zöld (2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007–2020. I. Zöld Könyv. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 83 p. [dátum, verziószám, kolofon nélkül] http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kozlekedes/kozlekedespol/ekfs.html (2007. szeptember 10-én honlapra téve, azóta időnként módosítva) http://www.khem.gov.hu/data/cms1460999/ekfs_0907.pdf • EKFS Fehér (2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007–2020. Fehér Könyv. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 100 p. [dátum, verziószám, kolofon nélkül] http://www.khem.gov.hu/data/cms1461000/EKFS_feh__r_k__nyv_1217_vegleges_0901.pdfhttp://www.gkm.gov.hu/data/cms1461000/EKFS.pdf (Letöltve 2008. január 28. Honlapra kerülésének időpontja bizonytalan) • Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati fejlesztések 119 p. (2008. július 2.) http://www.khem.gov.hu/data/cms1791750/EKFS_alagazatok.pdf • Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati stratégiák 127 p. (2008. július 2.) http://www.khem.gov.hu/data/cms1919520/EKFS_Al__gazati_HU_0911.pdf

  16. Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia • 0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben • 0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet.0.2. A környezet terhelhetősége0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása0.5. Hazai intézményi környezet • 1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája • 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája • 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája • x.1. Helyzetelemzésx.2. SWOT elemzésx.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületekx.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei.

  17. Új Széchenyi Terv Új Széchenyi Terv: A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja. Magyarország Kormánya, 2011. január. 330 p.

  18. Új Széchenyi Terv • Három kihívás: pénzügyi stabilitás, versenyképesség, gazdasági növekedés • A gazdaságpolitika három pillére: egyensúly+növekedés, foglalkoztatás • Fejlesztési irány: vállalkozók helyzetbe hozása, üzleti környezet javítása • Ehhez logikusan kapcsolódó közlekedési feladat a vállalkozások együttműködését biztosító belső kapcsolatok javítása, erősítése lenne. • Hét kitörési pont, vagy program – egyike aKözlekedésfejlesztési program • A Vitairatban a közlekedési program címe „Tranzitgazdaság” volt: A fejezet célkitűzése az ország fekvéséből adódó kiemelkedő földrajzi adottságok megragadása, azaz a nemzetközi hálózatokba való beépülés javítása (+ az intermodális, integrált szolgáltatások) volt. • Közlekedésfejlesztési program lett a vonatkozó fejezet címe • + Közút súlypont-áthelyezés meglévő utak fenntartása és elkerülő főutak, + vasútnál magas minőségi, kiszolgálási követelmények

  19. Széll Kálmán Terv Széll Kálmán Terv (2011-2014) Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, 2011. március 1. http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf

  20. Széll Kálmán Terv • Széll Kálmán Terv (2011-2014)Matolcsy György Széll Kálmán Alapítvány, Budapest, , 2011. március 1. 37 p.http://www.kormany.hu/download/4/d1/20000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv.pdf • Cél az államadósság lecsökkentése (a GDP 50%-a alá) • A terv azokra a lehetőségekre koncentrál, ahol az állam (a) speciális bevételre tud szert tenni (b) képes a jelenlegi kiadásait csökkenteni. • Célba vett területek: foglalkoztatás, nyugdíj, közlekedés, oktatás, egészségügy, vállalkozások, államapparátus, kamatok, adók. • Ad (a) elektronikus útdíj-rendszer 2013. január 1-től. • Ad (b) integráció, egy nagy közlekedési holding, a Nemzeti Közlekedési Társaság létrehozása. • Az a várakozás hogy a közforgalmú közlekedésből jelentős összegeket lehetne kivonni (2012-14 között 45 + 60 + 60 Md Ft-ot) félreértés, az átfogó társadalmi és össz-közlekedési szempontok figyelmen kívül hagyása.

  21. EU Fehér Könyv 2011 Fehér Könyv Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. március 28. COM(2011) 144 végleges http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

  22. EU Fehér Könyv 2011

  23. Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára • A Nemzeti Közlekedési Stratégia cél-struktúrája

  24. Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára • A Nemzeti Közlekedési Stratégia cél-struktúrája

  25. Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete

  26. Tanulság a Nemzeti Közlekedési Stratégiára A Nemzeti Közlekedési Stratégia logikus kidolgozási menete

  27. AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI És ha maradt még egy percem… Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK Fejlesztési Szekció Nemzeti Közlekedési Stratégia Siófok, 2011. október 24-26.

  28. IPCC forgatókönyvek 1 • Konzisztencia az IPCC forgatókönyvekkelForrás: 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) A B 2

  29. IPCC forgatókönyvek Globális, konvergáló, egybekapcsolódó világ 1 • Konzisztencia az IPCC forgatókönyvekkelForrás: 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) A B Lokális, fragmentált, regionális világ 2

  30. IPCC forgatókönyvek Globális, konvergáló, egybekapcsolódó világ 1 • Konzisztencia az IPCC forgatókönyvekkelForrás: 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) Gazdasági prioritás, hatékonyság piaci világ, verseny környezet, méltányosság participativ döntések, kooperáció A B Lokális, fragmentált, regionális világ 2

  31. IPCC forgatókönyvek 1 globalizáció • 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) A piac B együttműködés 2 regionalizáció

  32. IPCC forgatókönyvek 1 A1 ‘globális piac’nincs állami beavatkozás, a verseny globális,tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiaifejlődés globalizáció • 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) A piac B együttműködés 2 regionalizáció

  33. IPCC forgatókönyvek 1 A1 ‘globális piac’nincs állami beavatkozás, a verseny globális,tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiaifejlődés globalizáció B1 ‘globális együttműködés’a társadalmi és a környezeti ténye-zők fontosak, globális méltányos-ság, globális újraelosztás, világ-kormány, központilag irányítottkörnyezeti és technológiai fejlesztés [WEU] • 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) A piac B együttműködés 2 regionalizáció

  34. IPCC forgatókönyvek 1 A1 ‘globális piac’nincs állami beavatkozás, a verseny globális,tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiaifejlődés globalizáció B1 ‘globális együttműködés’a társadalmi és a környezeti ténye-zők fontosak, globális méltányos-ság, globális újraelosztás, világ-kormány, központilag irányítottkörnyezeti és technológiai fejlesztés [WEU] • 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) A piac B együttműködés A2 ‘regionális piac’hatékony helyi piacok protekci-onista anti-globalista rendszereinkább korlátozott hatókörű multikra, mint államokra ala-pozva, jó helyi kapcsolatok 2 regionalizáció

  35. IPCC forgatókönyvek 1 A1 ‘globális piac’nincs állami beavatkozás, a verseny globális,tőkekoncentráció, multik, polarizált világ, technológiaifejlődés globalizáció B1 ‘globális együttműködés’a társadalmi és a környezeti ténye-zők fontosak, globális méltányos-ság, globális újraelosztás, világ-kormány, központilag irányítottkörnyezeti és technológiai fejlesztés [WEU] • 2000 Special Report on Emissions Scenarios (SRES) A piac B együttműködés B2 ‘regionális együttműködés’régión belüli újraelosztás, méltá-nyosság és regionális intézmények által irányított környezetbarát fej-lődés, fenntartható, helyi termelés,-kereskedelem, -foglalkoztatás; régiós intézmények és kormány. A2 ‘regionális piac’hatékony helyi piacok protekci-onista anti-globalista rendszereinkább korlátozott hatókörű multikra, mint államokra ala-pozva, jó helyi kapcsolatok 2 regionalizáció

  36. Az illesztett hazai közlekedési forgatókönyvek 1 A1 ‘globális piac’a fenntarthatósági célokat alárendeli a haté-konyságnak, prioritás a közúti kínálati infra-struktúrának, szigorú megtérülési kritériu-mok a közösségi közlekedésnek, időben és térben csökkenő szolgáltatási szint, a közle-kedéspolitikát lobby erők határozzák meg globalizáció • 2005A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia háttértanulmányából A piac B együttműködés A2 ‘regionálispiac’ 2 regionalizáció

  37. Az illesztett hazai közlekedési forgatókönyvek 1 A1 ‘globális piac’a fenntarthatósági célokat alárendeli a haté-konyságnak, prioritás a közúti kínálati infra-struktúrának, szigorú megtérülési kritériu-mok a közösségi közlekedésnek, időben és térben csökkenő szolgáltatási szint, a közle-kedéspolitikát lobby erők határozzák meg globalizáció • 2005A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia háttértanulmányából A piac B együttműködés B2 ‘regionálisegyüttműködés’integrált város- térségi- és közle-kedéspolitika, alágazatok közöttiintegráció, innovatív helyi kis-buszok, prioritás a közösségi köz-lekedésnek, dugódíj, forg.csillapítás, integrált kistérségi áru- és személyszállítás A2 ‘regionálispiac’ 2 regionalizáció

  38. Az illesztett hazai közlekedési forgatókönyvek 1 A1 ‘globális piac’a fenntarthatósági célokat alárendeli a haté-konyságnak, prioritás a közúti kínálati infra-struktúrának, szigorú megtérülési kritériu-mok a közösségi közlekedésnek, időben és térben csökkenő szolgáltatási szint, a közle-kedéspolitikát lobby erők határozzák meg globalizáció B1 ‘globális együttműködés’felülről kezdeményezettjogi és intézményi változások,nemzeti és nemzetközi szintentámogatja a fenntarthatóságiforgatókönyveket, csökkenti a regionális egyenlőtlenségeket • 2005A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia háttértanulmányából A piac B együttműködés B2 ‘regionálisegyüttműködés’integrált város- térségi- és közle-kedéspolitika, alágazatok közöttiintegráció, innovatív helyi kis-buszok, prioritás a közösségi köz-lekedésnek, dugódíj, forg.csillapítás, integrált kistérségi áru- és személyszállítás A2 ‘regionálispiac’ 2 regionalizáció

  39. AZ INTEGRÁLT SZEMLÉLET LÉNYEGE, DIMENZIÓI, ELŐZMÉNYEI KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK Fejlesztési Szekció Nemzeti Közlekedési Stratégia Siófok, 2011. október 24-26.

More Related