Neveléselmélet

1. Neveléselmélet I. évfolyam, 2. félév 2010

2. NEVELÉS A nevelés lényege az értékközvetítés, az értékteremtés.

3. ÉRTÉK • egyének vagy csoportok által vallott eszmék arról, hogy mi a kívánatos, a megfelelő, a jó és a rossz, • nyílt vagy rejtett közmegegyezés alapján a közösség minden tagjára érvényesek, • „ideálként” testesül meg a közösség tagjainak „fejében”, • normákban, szabályokban konkretizálódik. (Pedagógiai Lexikon)

4. Konstruktív életvezetés • szociálisan értékes és az egyén szempontjából eredményes életvitel, • ellentéte a destruktív (önromboló) életvezetés, mely egyaránt káros a társadalomra és az egyénre nézve is (pl. alkoholizmus).

5. A nevelés két fő feladata • Magatartásformálás • Közösségfejlesztő tevékenységformák • Önfejlesztő tevékenységformák • A gyermek személyiségének fejlesztése

6. Negatív emberformáló folyamatok • idomítás • félrenevelés • manipuláció • fanatizálás • züllesztés

7. Konstruktív életvezetés tevékenységformái • Közösségfejlesztő magatartásformák: • Szellemi, fizikai, közéleti munka • Értékóvó magatartás • Segítőkészség • Fegyelmezettség • Önfejlesztő magatartásformák: • Intellektuális-művelődési tevékenység • Esztétikai tevékenység • Egészséges életmódot követő magatartás

8. A gyermek személyiségfejlesztése Nagy József – XXI. Század és nevelés, Osiris, 2000 SZEMÉLYISÉG = kompetenciákból áll KOMPETENCIA = Valamire való alkalmasságot jelöl. • A competitia (lat.) és a competo (lat.) szavakból származik • Képességek, ismeretek, készségek, jártasságok, motívumok hierarchikus rendszere

9. SZEMÉLYES KOMPETENCIA SZOCIÁLIS KOMPETENCIA KOGNITÍV KOMPETENCIA A személyiség kompetenciái SPECIÁLIS KOMPETENCIA (Nagy J. 2000, 35. o.)

10. A személyiség sajátosságai • Kognitív sajátosságok: • Ismeretek • Készségek • Képességek • Jártasságok • Ösztönző-szabályozó sajátosságok: • szokások • Minták • meggyőződések

11. ISMERETEK • Az objektív valóságról, a megismerés folyamata eredményeként az emberi pszichikumban képződő képmások. • Minden ismeret szubjektív. • Kommunikáció révén információvá alakul és mások számára is hozzáférhetővé válik. (Pedagógiai Lexikon II. 120. o.) A nevelés szempontjából fontos a normaismeret, a szabályok megismerése és megértése

12. KÉSZSÉGEK (a pedagógiában) • A cselekvés, a tevékenység automatizálódott eleme, mely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül működik. Végrehajtása tudatos odafigyelést nem igényel. • Tanulás eredményeként, megfelelő gyakorlás révén alakul ki. (Pedagógiai Lexikon II. 214. o.) Pl. írás, olvasás

13. JÁRTASSÁGOK • Új feladatok, problémák megoldása ismereteink alkotó felhasználása útján. • Tudatosan végrehajtott tevékenységhez szükséges felkészültség. (Pedagógiai Lexikon II. 135. o.) • Pl. idegen nyelvi, helyesírási jártasság, jártasság a számítógép kezelésében.

14. KÉPESSÉGEK • Az egyének pszichikus tulajdonsága, mely valamilyen tevékenység gyakorlása révén az adottságokból fejlődik ki és a tevékenység folyamán nyilvánul meg. • A cselekvésekben megnyilvánuló tudás. (Pedagógiai Lexikon II. 196. o.) Pl. intellektuális képességek (figyelem, emlékezet, képzelet, tanulás), kommunikációs képességek, szociális képességek együttműködés, kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, stb.)

15. MOTIVÁCIÓ, SZÜKSÉGLET • Viselkedést kiváltó belső késztetés, indíték. • Legalapvetőbb típusai a szervezet egyensúlyát tartják fenn (éhség, szomjúság, testhőmérséklet szabályozása, ürítés, alvás), de ide tartozik az intellektuális késztetés, a kíváncsiság is.

16. A közösségfejlesztő tevékenység szükségleteinek rendszere tulajdonképpen a JELLEM, mely erkölcsös viselkedésre ösztönzi az embert. Az önfejlesztő tevékenység szükségleteinek rendszere: Művelődési szükségletek, Esztétikai szükségletek, Egészséges életmód iránti szükségletek rendszere. Motivációs sajátosságok rétegei

17. Szokás • szükségletté vált magatartás és tevékenységforma – automatikusan végezzük, s ha elmulasztjuk negatív érzelmek kerítenek hatalmukba. Beidegző, megerősítő hatások révén alakíthatók. • Pl. szokássá alakítható, hogy köszönünk az ismerősöknek. Ha véletlenül nem köszönünk, utólag lelkiismeretfurdalásunk lehet.

18. Példakép • magatartási és tevékenységmodellek követésének szükségletei – a gyermek utánozza annak az embert, akihez pozitívan kötődik. • Ezért fontos a nevelés során a nevelő és nevelt közötti pozitív érzelmi kapcsolat, melynek hatására a nevelő a nevelt példaképévé válhat.

19. Meggyőződés • belsővé vált normák, elvek, eszmék, melyek betartása a személyiség szükségletévé válik. Értelmi-tudatosító befolyás által alakítható

20. A nevelés célja • Általános cél: konstruktív életvezetés • Közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformák • Személyiségfejlesztés: • Nevelési cél: szükségletek alakítása • Elsődleges cél: a jellem kialakítása • Másodlagos cél: önfejlesztő magatartásformák szükségleteinek kialakítása • Oktatási cél: kognitív sajátosságok fejlesztése

21. Jellem fejlődését meghatározó tényezők • Életkor • Értelmi tényezők • Környezeti tényezők • Településkörnyezet • Iskola • Család

22. Intellektuális-művelődési szükségletek kialakulását befolyásoló tényezők • Pedagógus személyisége és magatartása • Szervezési formák • Módszerek • Oktatási eszközök

23. Esztétikai szükségletek kialakulását befolyásoló tényezők • Pedagógus magatartása • Gyermekek tevékenysége • Egyén foglalkoztatás • Nevelési módszerek • Tárgyi-környezeti feltételek

24. Egészséges életmód szükségleteinek megerősítését elősegítő tényezők • Az iskola légköre • Testnevelés • Higiéniai szokások tárgyi feltételei • Család életmódja

25. Tevékenységen alapuló nevelés • TEVÉKENYSÉG • Mozgások, aktusok, cselekvések rendszere • Célirányos, meghatározott cél megvalósítása érdekében végezzük el. • A nevelés alapja, a nevelés során a heteronóm (külső) szabályozású tevékenységek autonóm (belső) szabályozású tevékenységekké alakulnak .

26. Tevékenységi formák • Tanulmányi tevékenység – erre alapul az oktatás, a tudásszerzés. • Önkormányzati tevékenység – az iskolai diáktanácsban való aktív részvétel. • Alkotó tevékenység – bemutatók elkészítése, esztétikai alkotások létrehozása, az osztály, az iskolai környezet megszépítése, stb. • Fizikai munkatevékenység – az óvoda, iskola kertjében, udvarán végzett tevékenység, stb. • Szabadidős tevékenység – kirándulások, vetélkedők, diáknap szervezése, stb.

27. A tevékenység fejlettségi szintjei • Impulzív aktivitás • Heteronóm szabályozású fázis • Tekintélyi személyek szabályozása • Szociális szabályozás • Autonóm szabályozású fázis

29. A nevelési módszerek

30. Közvetlen (direkt) módszerek • Nevelő tényező: felnőtt tekintély • Hátránya: ellenállást válthat ki a neveltből • Előnye: • szakszerű, folyamatos irányítást biztosít • Korrigálhatja a helytelen magatartást

31. A szokásformáló módszerek jellemzői • Közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformák szokássá alakítása • Szükségletté válik. • Szabályozza, stabilizálja az egyén magatartását. • Minőséget, irányt szab.

32. Közvetlen szokásformáló módszerek

33. KÖVETELÉS Jellemzői • Kiemeli a megszilárdítandó tevékenységformát. • Beindítja és fenntartja a gyakorlás folyamatát. Szabályok • Tartalma legyen reális (sikerélményhez vezet) • Formailag a fokozatosság követelményének tegyen eleget (enyhe forma – utasítás, parancs)

34. GYAKOROLTATÁS Jellemzői: • A közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformák reproduklása és begyakorlása. • Tevékenység során valósul meg. Eljárásai: • A gyakorlás tartalmának biztosítása • A gyakorlás tartalmának helyes elosztása • A tevékenységformák motiválása (érdeklődés, játékszükséglet, eredményesség szükséglete, változatosság) Keretei: • Rend és szervezettség a közösségben • Személyre szóló megbízatás

35. SEGÍTSÉGADÁS(Attitűd) Jellemzői: • a nehézségek elhárításával megkönnyíti a begyakorlást • Korrekciós funkciójú • Javítja a nevelő-nevelt kapcsolatot Formái: • Aktív hallgatás • Tanácsadás • Megoldás bemutatása • megbeszélés

36. ELLENŐRZÉS Jellemzői: • A szokásformálási folyamat fennmaradását biztosítja • Visszacsatolás • Büntető jellege szorongáshoz, teljesítőképesség csökkenéséhez vezet.

37. ÖSZTÖNZÉS Jellemzői: • Motiválja a preferált magatartásformákat • Demotiválja a nem kívánatos magatartásformákat.

38. Az ösztönzés folyamata:

39. Az ösztönzés feltételei: • Valós szükségletekre építsen • Kellő gyakorisággal értékeljen a nevelőfinomabb változatok alkalmazása • A jutalmazó eljárások pozitívabbak a büntetőknél • A hatások összeadódnak • Komplex értékelés • A negatív osztálybasorolás káros

40. Példakép formáló módszerek jellemzői Példakép: • Részletesen kimunkált magatartási minták elvont és általánosított formában • Szükségletként működik • A magatartási program elvégzésére ösztönöz A szociális tanulás egyik formája.

41. A példaképformálás közvetlen módszerei ELBESZÉLÉS MODELLÉRTÉKŰ SZEMÉLYEK BEMUTATÁSA MŰALKOTÁSOK BEMUTATÁSA A NEVELŐ SZEMÉLYES PÉLDAADÁSA

42. ELBESZÉLÉS Jellemzői: • Élményszerű formában közvetít viselkedési tapasztalatot. • Igényt kelt azok utánzására • Közvetíthet: • Személyes információt • Médiából szerzett információt

43. MODELLÉRTÉKŰ SZEMÉLYEK BEMUTATÁSA • Segíti a növendék azonosulását a közösség- és önfejlesztő aktivitás modelljeivel Alkalmazása: Találkozók szervezése példaértékű személyiségekkel

44. MŰALKOTÁSOK BEMUTATÁSA • Kultúranyag felhasználása a nevelési cél szolgálatában Pl. irodalom, zene, film, képzőművészeti alkotás

45. A NEVELŐ SZEMÉLYES PÉLDAADÁSA • A nevelő fölérendelt helyzetéből és irányító szerepéből következően minta. • Alapfeltétel: a tekintély

46. A tekintély feltételei • Szubjektív feltételek: • Szakmai és pedagógiai felkészültség • Általános műveltség • Folyamatos önképzés • Kifogástalan erkölcsi magatartás • Kulturált megjelenés • Igazságosság • Tapintat • Objektív feltétel: • Társadalmi ranglétrán elfoglalt hely

47. Negatív eljárásbeli tényezők: • A nevelői fölérendeltség kényszerrel való védelmezése • Értelmetlen, jogtalan utasítások, tilalmak • Egyoldalú tisztelet (infantilis magatartás) • Autokratikus nevelési stílus • Ellentmondás a hangoztatott elvek és a tanúsított magatartás között

48. Meggyőződésformálás módszereinek jellemzői • Különböző tartalmú normák és eszmék közvetítésére, rendszerré szervezésére, meggyőződéses elfogadtatására szolgál. • Normák, nézetek, eszmék interiorizálása, szükségletté alakítása • Időtálló és erős döntésmeghatározó befolyású

49. A MEGGYŐZŐDÉSFORMÁLÁS KÖZVETLEN MÓDSZEREI ELŐADÁS, MAGYARÁZAT, BESZÉLGETÉS A TANULÓK ÖNÁLLÓ ELEMZŐ MUNKÁJA

50. ELŐADÁS, MAGYARÁZAT, BESZÉLGETÉS Keretei: • Rendszeres, tudatosító tevékenység • Alkalomhoz kötötten • A tantárgy anyagához kapcsolódó tudatosítás Feltételek: • A normákat, eszméket saját meggyőződéseként közvetítse a pedagógus • A nevelési következtetések legyenek kellően megalapozva (bizonyító tényezők) • Realitásérték biztosítása (konfliktusmodell)