Pléh Csaba pleh.csaba@ektf.hu

1. Pszichológiatörténet 5. óra Fejlődés, alkalmazkodás és egyéni különbségek: Az evolúciós pszichológia kezdetei Pléh Csaba pleh.csaba@ektf.hu

2. Áttekintés • Az evolúciós elmélet következményei, hatása a biológiára alapozó pszichológia kialakulására. • A darwinizmus néhány visszatérő kérdése (folytonosság a fajok közt, öröklés-környezet viták, a mentális működések adaptív értéke), az egyéni különbségek (az ún. Galton paradigma). • A funkcionalizmus Amerikában és Európában • James és Dewey funkcionalista-pragmatikus modellje. • A funkcionalizmus mai újraértelmezése testi és lelki viszonyáról, az információs szemléletet mint a funkcionalizmus megújítója. • A fejlődés gondolat diadala a század közepén és végén . • Piaget, Wallon, Vigotszkij történeti helye. • Önfejlődés és determinizmusok. • Öröklés-környezet viták: a mai helyzetig. • A gyermek felfedezése. • Szakasz-viták és jelentőségük. • Biológiai és társas a fejlődésben. • A mai kompetens csecsemő elméletek történeti helye.

3. Az evolúciós hibridizáció • Az utca embere és az utca kérdései: egyéni eltérések, nevelés, vezetés • Darwin eszmevilága: az evolúciós inspiráció és a funckionalizmus • Adaptációs gondolat. James, Angell, Dewey • Egyéni különbségek: Galton • Összehasonlító lélektan • A gyermek és az iskola

4. Két logó A biológiában semminek nincs értelme, ha nem az evolúció fényében nézzük. Dobzhansky, 1957 Ha mindannyian darwinisták vagyunk, mi ez az egész felhajtás? Symons, 1987

5. A Darwin elvű pszichológiák • A darwini elmélet három formája a pszichológiában: az elmeműködés általános alkalmazkodási (funkcionális) modellje a mentális folyamatok evolúciójal az emberi személyiségváltozatok • A funkcionális darwini ihletés alapfeszültségei: örök kőkorszaki szakik laknak-e bennünk mindenre van-e adaptációs történetünk? • Egymásra épülő szelekciós modellek: analógia vagy több? Próba-szerencse, gondolkodás, üzleti siker s a a darwini szelekciós modell • Fajspecifikus tanulási formák, érzékeny szakaszok s a darwini magyarázó elmélet. • A kulturális tanulás elméletei, Tomasello, Sperber, Csibra és Gergely. • Ontogenezis-filogenezis viszonya és az EVO-DEVO. • A darwini modell és az evolúciós személyiséglélektan.

6. Az egyetemes darwinizmus pszichológiai üzenete 1. Életünket vak erők irányítják, s nem a tudat és a ráció ? Hol a tudat ? 2. Minden létezőnek funkciója van ? De mi van, ha megváltoznak a körülmények, s a működés fennmarad? 3. Minden emberi mozzanatot a versengés és a szelekció magyaráz ? Exaptáció, strukturális korlátok és a kulturális verbuválás?

7. A darwini pszichológia tengeréből kiemelkednek a szilárd szigetek

8. A darwini pszichológia 10 nagy sikere, s 10 vitája

9. Háromféle darwinizmus a pszichológiában • Szőrös: összehasonlító Romanes-től Thorndike-on át Tomaselloig • Egyéni különbségek Galtontól Cloningerig • Episztemológiai és pelenkás fejlődési modellek - karosszéktől a kísérletekig: Mach-tól Dennettig - a tudós baba: Baldwintól Tomaselloig és Gergelyig

10. Darwini elvek és a lélektani darwinizmus

11. A mentális dolgoknak biológiai szerepük van. Minden mentális dolgot folyamatában, lezajlásában kell tekintenünk. A lelki életnek is két fejlődési perspektívája van: az állatok és a gyermekek. A változatok léte a lelki jelenségek tekintetében is alapvető jellemző Dewey pragmatizmusa James A darwini eszme és a lélektani funkcionalizmus • Baldwin: mental development • in the child and the race W. Stern:

12. Az adaptív felfogás és a funkcionalizmus • Akkor működik, ha haszna van • Mindent folyamatában tekintünk • A lelki jelenség irányít • Fejlődésében kell tekinteni: állatnál • Gyermeknél • Vátozataiban: semmi sem statikus

13. W. James és a tudatáramlás

14. Dewey és Claparède • Az iskola a gyermek ismeretéből kell kiinduljon Pedológia • Demoratikus nevelés:változatok, ebből választ a társadalom

15. A tudat motoros elméletei • A mozgás elsődlegessége a megismerésben is • T. Ribot: érzékszervi mozgások • Szecsenov: redukált alkalmazkodó mozgás • Posch Jenő: „A képzet – mozdulat”. • Út a behavoirizmushoz

16. A funkcionális modellnek számos változata született • Pszichoanalízis: mentális hierarchia,kötődés s érzelmek szerepe • Humán etológia: fajspecifikus kiváltók és érzékeny szakaszok • Evolúciós pszichológia: adaptáció. Architektúrák, képzetek, preferenciák egyaránt szelekciós eredetűek

17. Jacques Loeb 1900 Le a célokkal Biokémia A funkcionalizmus veszélyes Vak mechanika Watson tanára H. S. Jennings 1906 Szándékok Funkció, túlélés Darwini megfontolások Célok viselkedésben Sok evolúciós szerző tanára A funkcionalizmus egy jellegzetes visszatérő oldala: Mechanikus és teleológiai modellek a viselkedésről A tropizmus vitától a szelekciós toronyig

18. Jennings: szabadon vehetünk fel intencionális megközelítést • Általában nem tulajdonítunk tudatosságot egy kőnek, mert ez nem segítene a kő viselkedésének megértésében és a felette való ellenőrzésben. ... Másrészt viszont általában tudatosságot tulajdonítunk egy kutyának, mert ez hasznos; gyakorlatban lehetővé teszi, hogy sokkal jobban tudjuk értékelni, előrelátni és ellenőrizni cselekedeteit mint egyébként. ... Ha egy amőba ... olyan nagy lenne, mint egy bálna, elképzelhető, hogy lennének olyan helyzetek, ahol elemi tudatállapotok hozzárendelése megmentené a nem túl felkészült embert az egyébként, ilyen tulajdonítások nélkül bekövetkező pusztítástól.

19. Loeb a mechanikus felfogásról minden reflexes és ösztönös folyamat valójában a protoplazma általános fizikokémiai tulajdonságaiból vezethető le, legfeljebb magasabbrendűeknél egészíti ki ezt az asszociatív emlékezet. A cél, szándék (purpose) fogalmának nincsen helye a tudományban.

20. E. B. Holt: a viselkedés több szinten írandó le, Jennings és Loeb nem zárja ki egymást • Hajlamosak vagyunk - még a behavioristák is közülünk - arra, hogy azt higgyük, hogy a viselkedés valahogy reflex tevékenységekből áll össze. Ez teljesen igaz, már ami a folyamatot illeti. Így a végső elemzés szerint a korallzátony is pozitív és negatív ionokból áll, de a biológus, a földrajztudós vagy a hajóskapitány nem értené meg a dolog lényegét, ha így fogná föl Holt. The Freudian wish and its place in ethics. 1915, 232. old.

21. Dennett felfogása • A naiv pszichológia abban az értelemben instrumentalista, ahogy a legvadabb realisták is megengednék: az embereknek tényleg vannak vélekedéseik és vágyaik a népi pszichológia által képviselt változatában ugyanúgy, ahogy tényleg van súlypontjuk, és a Földnek van Egyenlítője.

22. „felmerül a tendencia, hogy az oksági kérdést úgy oldjuk fel, hogy rámutatunk a viselkedés céljára vagy szándékára” Hogyan lehet ezt elkerülni? : - disztális és proximális magyarázat kombinálása evolúciós zsákutcák megengedése Tinbergen 4 kérdése Mechanizmus ontogenezis PROXI funkció evolúció DISZT Gondok a túl könnyű célszerűséggel: Tinbergen

23. Ember-állat viszony • Morgan: a lehetséges modellek • Mai viták: hol csak homológia a sajátos emberi származási sor pszichológiai következményei: sok ezer vagy néhány fasjpecifikus vonás?

24. A kísérleti összehasonlító kutatás: Thorndike

25. A fejlődés gondolat és a tanulási tényező: James Mark Baldwin • A próbálkozás • Az utánzás szerepe a fejlődésben • Lerövidítés • A Baldwin hatás ennek egyik formája: visszahatás révén pl. új környezet

26. Haeckel és a biogenetikai törvény • A testi fejlődés megismétli a törszfejlődést • A lélek fejlődése megismétli az emberiség történetét

27. ESZ: Dunbar , Tomasello EP és ESZ • EP Cosmides, Tooby,Pinker Minden adaptáció Varáció-szelekció-rögzítés Radikális modularizmus: sok ezer Merev innátizmus Repetitív mozzanatok • Adaptáció és exaptáció • Többféle szelekció • Csak néhány vezérelv • Elvárt környezet szerepe • Variáblitás az egyneműségben

28. Jellegzetes evolúcióspszichológiai funkcionális érvelés

30. A panglosszi funkcionalizmus körkörös érvelése • Három funkció fogalom (Bekoff és Allen, 1995) Mai: ott van, hisz működik Történeti: pl. ritualizáció Képesség: időfüggetlen, a szíves pumpa szerepe Panglossi kérdések: ‘just so stories’: Kipling az elefánt orra pl. sötétben beszélés hatékony összeesküvés és csábítási keret

31. Igazi nehéz kérdések • Exaptáció versus adaptáció. Pl. nyelv Chomsky és a funkció • A múlt túl könnyű visszaadása: Just so stories • A kulturális általánosítás lazaságai • Szociális gyakorlatok és a darwinizmus. Pl. darwini medicina

32. Baldwin korai evolúciós felfogása • Gyorsító tényezők kellenek, de nem megkérdőjelezve a variáció és szelekció ciklusának elválását • Organikus Szelekció. Az egyéni élet során mai értelemben ez az ökológiai fülke megváltoztatását jelenti, például az állatok elvándorlását. • Megerősítésen alapuló tanulás. • Utánzás. Baldwin szerint ez a próba-szerencse mechanizmusokat lerövidítő eljárás. A próbálkozásokat irányító rövidrez áró működés. • Társadalmi örökség. A kultúra, mint az utánzást és a próbálkozásokat irányító tényező rendszer.

33. Karl Bühler többszintű evolúciós játékterei "Nekem a darwinizmusban a játéktér fogalma tűnik termékenynek. Darwin alapjában csak egy játékteret ismert, én háromra mutatok rá, s egymáshoz viszonyítva elhatárolom őket." Ez a három játéktér: az ösztön, a szokás (dresszúra) és az értelem tere. Az elkülönítés alapja, hogy milyen populáción érvényesül a vak szelekció: a biológiai szervezetek, a viselkedések vagy a gondolatok világában. Ennek megfelelőn csökken a kockézat s gyorsul a szelekció.

34. Szelekciós szintek Donald Campbell szerint

35. Dennett: szelekciós toronydarwini, skinneri és popperi lények

36. A tanulás alapformái mindenütt Kandell: már a csigánál is A különleges tanulási kérdések: tanulás korlátai,előhangolt tanulás Fajspecifikus tanulás Lorenz öröksége Versengő kép: konzervatív és innovatív mozzanat tanulás és evolúció kapcsolatában

37. A kulturális tanulás mint emberi adaptáció: Tomasello

38. A természetes pedagógia • Gergely György s Csibra Gergely • Rámutató támpontokon át tanítás • Az önkény felismerése • Elvárjuk, hogy tanít a környezet

39. A tanulás és az érzékeny periódusok: Freud, Lorenz, és az epigenetikus elméletek • Freud: a korai érzékeny szakaszok • Lorenz: imprinting • Viták: más mechanizmus (erőfeszítés), sajátos idő. Rövid: 12-36 óra. • Emberi analógiák: pl. nyelv 5-10 év • Kötődés, észlelés, intellektus, nyelv • Viták: érzékeny vs. kritikus szakasz • Többféle működésben több mechanizmus

40. Fajspecifikus tanulás és az emberi kultura • Fajspecifikus kiváltók • Előhangolt tanulás • Maga a genetikai a szelekció sajátos ingerekre s környezetre készít elő • De kell a tapasztalati beállítás • Sperber: az arc újrafelhasználása

41. A tanulás és az érzékeny periódusok: Freud, Lorenz, és az epigenetikus elméletek • Freud: a korai érzékeny szakaszok • Lorenz: imprinting • Viták: más mechanizmus (erőfeszítés), sajátos idő. Rövid: 12-36 óra. • Emberi analógiák: pl. nyelv 5-10 év • Kötődés, észlelés, intellektus, nyelv • Viták: érzékeny vs. kritikus szakasz • Többféle működésben több mechanizmus

42. Mikor végződik néhány emberi kritikus periódus? • Nyelv 10-11 év • Newport • Látás 10-11 év • Kovács Ilona

43. Szinaptikus sűrűség és életkor két nyelvi területen Huttenlocher

44. Idegrendszeri fejlődés és a szelekciós modellek Changeux , Edelman

45. Kanalizáció Conrad Waddington Epigenetikus térkép: kezdetben flexibilis • A fejlődés maga a golyó útja • A mély csatornák evolúciós eredetűek • A gének „tartják” a rendszert, de nem merev 1:1 meghatározásban

46. Néhány magyar szereplő Az emberi elme egyértelműen természeti lény, a természeti alapot megismerő gondozás és a szabad kultúra építés lehetőségei is természeti alapúak

47. A galtoni modell: Élet és egyéni különbségek • Darwini ihletés • Gyakorlati célok: vezetés, kiválasztás • Gyakorlati adatszerzés • Hangsúly az egyéni különbségeken

48. Egyéni különbségek és a tapasztalat • A lélek halandóságának elmélete alapján könnyen megmagyarázható, hogy a nők képességei miért alsóbbrendűek: a háztartás világában zajló életükhöz nincs szükség magasabb szellemi vagy fizikai képességekre. A vallási elméletben a különbség eltűnik, vagy teljesen jelentéktelenné válik. A két nemnek ugyanolyan feladatokat kell teljesítenie; értelmi és akarati képességeiknek tehát ugyancsak egyenlőnek, s a jelenleginél mérhetetlenül nagyobbnak kellene lennie. • David Hume: A lélek halhatatlanságáról. 1777

49. A Galton paradigma • a kiválóság az intellektuális képesség akár ezen, akár más fajtáiban [...] kis mértékben tulajdonítható tisztán különleges képességeknek. [...] Az emberek túlzottan hangsúlyozzák a látható sajátosságokat, túl elhamarkodottan azt gondolva, hogy mert az ember valamilyen sajátos foglalkozásra adta magát, esetleg valami másban nem tudott volna érvényesülni. Ugyanígy mondhatnák, hogy mivel egy ifjú reménytelenül beleszeretett egy barnahajú nőbe, esetleg nem szerethetett volna bele egy szőkébe. [...] lehetséges, [...] hogy az affér főleg egy általános „szerelmes kedély” diszpozíciónak tekinthető. Ugyanez a helyzet a speciális foglalkozásokkal” • Galton: Az öröklött zsenialitás, 1869

50. A galtoni modell egy példája: IQ • Variábilitás: kevés tényezőben • A lényegi eltérések öröklöttek • Mindez vizsgálható statisztikai eljárásokkal: A normális eloszlás elve • Tesztek típusai: elemi folyamat magasabb folyamat