ÁLTALÁNOS GÉPTAN

1. ÁLTALÁNOS GÉPTAN Előadó: Dr. Fazekas Lajos

2. 3. ElőadásA tehetetlenségi nyomaték és a lendítőkerék Debreceni Egyetem Műszaki Kar

3. A tehetetlenségi nyomaték és a lendítőkerék A gép mozgását részint mozgatási (kinematikai), részint erőtani (dinamikai) jellemzőkkel írhatjuk le Debreceni Egyetem Műszaki Kar

4. ds/dt = az elmozdulás idő szerinti első deriváltja derivált = megváltozás (analízis) dv/dt = a sebesség idő szerinti első deriváltja Debreceni Egyetem Műszaki Kar

5. A haladó- és a forgómozgás Figyelemre méltó az az energia, amely fennáll a haladó- és forgómozgás egymásnak megfelelő jellemzői között, úgy mint: Debreceni Egyetem Műszaki Kar

6. A tehetetlenségi nyomaték értelmezése • Állandó tömeg esetén is – függ a fogástengely helyzetétől és tömegeloszlásától. • A tehetetlenségi nyomaték értelmezéséhez célszerű elemezni a következő dián látható forgógyűrűt. • Ez a gyűrű eszményesített modell, amely a küllőket és az egyrészt elhanyagolták az egyszerűbb tárgyalás kedvéért. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

7. Vázlat a redukált tehetetlenségi nyomaték értelmezéséhez Debreceni Egyetem Műszaki Kar

8. A redukált tehetetlenségi nyomaték • Ha a hajtónyomaték és az ellennyomaték (amely pl. csapágysúrlódás által okozott ellenálló nyomaték lehet) egymással egyenlő, a gyűrű Ѡ=konstans (állandó) szögsebességgel forog. • A hajtónyomaték Mh=r·Ft, az ellennyomaték Me=r·Fe alakban írható fel. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

9. A redukált tehetetlenségi nyomaték • A kerület egyik pontjára redukálva, összpontosítva a gyűrű tömegét, az Ft és az Fe erők abban a pontban egyensúlyban vannak egymással. • Ezek után már csak a forgógyűrűt helyettesítő redukált tömeget kell vizsgálni. • A pillanatnyi mozgása a tömegnek haladó mozgásként is kezelhető. Mivel az erők egyensúlyban vannak, a tömeg pillanatnyi sebessége v= konst. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

10. A redukált tehetetlenségi nyomaték A redukálás azt jelenti, hogy a forgó tömeget helyettesítik a kerület egyik pontjába koncentrált olyan tömeggel, amelynek mozgási energiája egyenlő a teljes tömeg mozgási energiájával: J=mred·r2 kifejezés a tehetetlenségi nyomaték, amelynek mértékegysége: Debreceni Egyetem Műszaki Kar

11. Vázlat a tehetetlenségi nyomaték számításához • A tehetetlenségi nyomaték mindig meghatározott forgástengelyre vonatkozik. • Egy tetszőleges forgó gépalkatrész „A” pontján átmenő tengelyére a tehetetlenségi nyomaték: Debreceni Egyetem Műszaki Kar

12. A tehetetlenségi nyomaték számítása • Kiszámítása két módon lehetséges: az m tömeget ∆m elemi tömegrészekre bontani, s ezek elemi tehetetlenségi nyomatékait összegezni (illetve ∆m végtelen kicsi tömegek esetén integrálni). • A másik mód a tetszőleges sugárra redukált tömeg módszere. A forgó gépalkatrészek tehetetlenségi nyomatékainak meghatározására gyors, közelítő módszer is áll rendelkezésre, az alábbi képlet segítségével: Debreceni Egyetem Műszaki Kar

13. A tehetetlenségi nyomaték számítása • A kerület környezetébe történő redukálás esetén az ún. redukálási tényező: • λ≤1 vehető fel; • teli korong esetében λ=0,5, • papírvékonyságú gyűrűre pedig (amikor a kerületre redukált tömeg maga a teljes tömeg) λ=1. • Ezeket figyelembe véve, külső tárcsákra (ami a gépészeti gyakorlatban leginkább előfordul) célszerűen λ≈0,7…0,8 értékre vehető fel, amellyel a kerületre redukált tömeg számítható. • A gép járásának egyenletességét a hajtóerő és az ellenállás egyensúlya biztosítja. • Forgó mozgás esetén a gép szögsebessége (fordulatszáma) csak addig maradhat változatlan , (Ѡ=konst. És n=konst.), amíg a hajtóerő nyomatéka az ellenállás nyomatékával egyensúlyt tart (Mh=Mt, vagyis eredője zérus). Debreceni Egyetem Műszaki Kar

14. A tehetetlenségi nyomaték számítása Külön vizsgálatot igényel a gép ama üzemállapota, mely az egyenletes üzemtől abban különbözik, hogy a hajtó nyomatéknak és az ellenállás nyomatéknak csak időbeli középértékei egyenlők, de közülük az egyik (vagy mindkettő) ütemesen változik. Ezt kvázi stacionáriusüzemállapotnak nevezik. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

15. Négyütemű, belső égésű motor forgattyúcsapján a tangenciális (érintőleges) erők diagramja. A főtengely szögsebességének ingadozása a forgattyúcsap körpályájának kiterített hosszúsága függvényében . Debreceni Egyetem Műszaki Kar

16. Egy négyütemű belsőégésű motor forgattyús tengelye (Hayabusa főtengely) Forgattyúcsapok Főcsapok Debreceni Egyetem Műszaki Kar

17. A szögsebesség változása a munkaterület előjele alapján • Négyütemű, belső égésű motoroknál azokon a szakaszokon, ahol pozitív munkaterület van, a szögsebesség görbéje emelkedő, ahol pedig negatív munkaterület van, ott csökkenő tendenciát mutat. Mindez két főtengely fordulat alatt játszódik le. 1, 2, 3, 4, 5, 6: zérushelyek F(r) munkafüggvény ω(r) idő sze- rintielső deriváltja F(r). ω(r) szögsebesség-fv. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

18. A szögsebesség változása a munkaterület előjele alapján • Ez a jelenség differenciálszámítás útján igazolható: • Tekintsük az F(r) függvényt (a felső munkafüggvény) az ω(r) függvény (az alsó szögsebesség-függvény) elsőrendű derivált függvényének. • A matematikai analízis kimondja, hogy egy differenciálható függvény első deriváltjának előjele ha pozitív, akkor a függvény szigorú monoton nő, ha negatív, akkor pedig szigorú monoton csökken. • Az ábrából is észrevehető az analízis fent említett tételének egy jól ismert következménye, miszerint ahol az első deriváltnak zérus-helye van (ahol értéke 0), ott a függvénynek (feltételhez kötött) lokális szélsőértéke van! Debreceni Egyetem Műszaki Kar

19. A szögsebesség ingadozása és számtani közepe • A szögsebesség ingadozását az egyenlőtlenségi fokkal jellemzik: • A szögsebesség számtani középértéke: Debreceni Egyetem Műszaki Kar

20. Az energiaegyenlet • A mellékelt ábra alapján felírható a következő energiaegyenlet: • Illetve részletesebben:

21. Az energiaegyenlet • Ami matematikailag továbbfejlesztve: • Ebből a lendítőkerék tömege: Integrálszámítással igazolható. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

22. A dugattyús erőgépek lendítőkerekét a következő egyenlőtlenségi fokokkal méretezik: Debreceni Egyetem Műszaki Kar

23. A lendítőkerék • A gép tehetetlenségi nyomatékát (J) az ún. lendítőkerék alkalmazásával lehet tetemesen növelni. • Így ugyanaz a gyorsító (lassító) nyomaték kisebb szöggyorsulást (szöglassulást) eredményez  a szögsebesség ingadozás és az egyenlőtlenségi fok is kisebb lehet. • A gép járásának egyenlőtlensége kedvezőtlenül hat a gép munkájára. Vannak olyan feladatok, amelyek csak rendkívül egyenletes munkasebességgel végezhetők. Ilyen pl. a vékony fonalat készítő ún. gyűrűs fonógép munkája, amelynél a munkasebesség megváltozása szálszakadást okoz. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

24. A lendítőkerék • Hatványozott mértékben érzik meg a sebességingadozást a villamos gépek is, mert a váltakozó áram periódusszáma a villamos generátor fordulatszámával arányos, így a hálózatra csak sebességtartó gépek dolgozhatnak párhuzamos üzemben. • A villamos izzólámpa fényereje a feszültség függvénye, ez pedig az egyenáramú villamos gépcsoport fordulatszámával ingadozik. A fényerő ütemes ingadozása szemrontó, a hálózati feszültség időszakos növekedése pedig megrövidíti a lámpák élettartamát. • A lendítőkerék energiatároló forgó tömeg. Minél nagyobb a tehetetlenségi nyomatéka, annál egyenletesebb a gép járása, azaz annál kisebb a δ. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

25. Személygépkocsik lendítőkerekei BMW 320d kettős tömegű lendkerék felépítése. Renault kettős tömegű lendkerék kuplung szettel és kinyomócsapággyal. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

26. Személygépkocsik lendítőkerekei A lendítőkerék helye egy Audi motoron. (Többnyire mindig a főtengely jobb oldalára szerelik.) Debreceni Egyetem Műszaki Kar

27. Motorkerékpárok lendítőkerekei Simson S 51 lendkereke Debreceni Egyetem Műszaki Kar

28. Motorkerékpárok lendítőkerekei Simson S51 lendkerekének szakszerűtlen szereléstechnikája. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

29. Köszönöm figyelmüket! Viszont látásra! Debreceni Egyetem Műszaki Kar