1 / 37

Az élelmiszer-vertikum gazdasági jelentősége a piacra jutás szempontjából

Az élelmiszer-vertikum gazdasági jelentősége a piacra jutás szempontjából. Dr. Vasa László Szent István Egyetem GTK. Vázlat. Néhány érdekesség… Tranzakciós költségek Az élelmiszer-termékpálya egyszerűsített értelmezése A dinamikus piacok és az ezekhez kapcsolódó kihívások

marius
Download Presentation

Az élelmiszer-vertikum gazdasági jelentősége a piacra jutás szempontjából

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az élelmiszer-vertikum gazdasági jelentősége a piacra jutás szempontjából Dr. Vasa László Szent István Egyetem GTK

  2. Vázlat • Néhány érdekesség… • Tranzakciós költségek • Az élelmiszer-termékpálya egyszerűsített értelmezése • A dinamikus piacokés az ezekhez kapcsolódó kihívások • Az élelmiszer-termékpálya mélyreható elemzése • Élelmiszer-termékpályák – piacra jutás • Hogyan érjünk el erősebb pozíciót a termékpályán?

  3. A világpiac és -kereskedelem koncentrációja(kávé)Source: Vorley B (2003). IIED/UK Food Group Fogyasztók Kereskedők 30 vállalat, a világpiac 33%-a Pörkölők 3 vállalat - a világpiac 45%-a Nemzetk. kereskedők 4 vállalat– a világpiac ~39%-a Helyi felvásárlók Termelők 25 millió farmer és munkás

  4. A világpiac és -kereskedelem koncentrációja(kávé)

  5. Gondolatok a piacról és a piacosításról Sokan vásárolnak zöldséget a közeli piacon Biztosan el tudom adni a piacon a termékemet Zöldséget termesztek Nincs garancia a biztos piacra!!!

  6. Néhány megfontolandó dolog piacra lépés előtt Milyen formában, módon és áron adnak el/vásárolnak? Mennyiben hasonlítanak/ különböznek a termékeim a többiekétől? Kik a a jelenlegi eladók/vevők? Melyek a potenciális belépési pontok vagy akadályok?

  7. Változó trend Először termelj, aztán add el Ismerd meg a piacot, aztán termelj az igényeknek megfelelően • A gazdálkodóknak figyelemmel kell lenniük : • ki vásárolják a termékeiket • az adott termékpálya sajátosságaira

  8. A hagyományos termelői piacok népszerűsége Az agrárpiacok kettős arca Erősödő modern kiskereskedelem

  9. A mezőgazdasági termékpályák sajátosságai • független gazdálkodók/vállalatok hálózata az adott terméktervezésére, • termelésére és disztribúciójára vonatkozóana kezdetektől • (termelés tervezés) a végső fogyasztásig/felhasználóig • a termék minden egyes elemmel kapcsolatba kerül és az adott szinteken transzformálódik (nyersanyagból késztermék) és hozzáadott érték termelődik • értékteremtési rendszer • a lánc adott szereplője a teljes, termékpálya mentén termelődő érték bizonyos hányadára tesz szert • a vizsgálat irányától függően az elnevezés is változik: • ellátási lánc (supply chain) - menedzsment • értéklánc – hozzáadott-érték

  10. Felvásárló/nagykereskedő (mennyiség, hely) Termelői piac kisker 3 ABC (Az ajtódban) Retailer 2 (a szomszédodban)

  11. Tranzakciós költségek • A vállalkozás teljes költségét miképpen befolyásolja, ha valamely terméket vagy szolgáltatást házon belül állítanak elő, vagy kívülről szereznek be.

  12. Tranzakciós költségekre ható tényezők • Tranzakciók gyakorisága • Speciális termelési tényezők, speciális termelési eszközök, speciális szakismeretek • Bizonytalanság • Mezőgazdasági termékek romlandósága • A termelés helyének sajátosságai • Információk beszerzésének lehetősége

  13. Tranzakciós költségek és a vertikális koordináció kapcsolata • A magas tranzakciós költségek ösztönzik a külső koordinációs forma helyett a belső koordinációs forma választását • „A vertikális koordinációval jelentősen csökkenthető a nagy mennyiségű, egyenletes felhasználású nyersanyag beszerzési forrásainak felkutatási költsége és a nem megfelelő minőségű nyersanyag beszerzési kockázatának költsége.” Hennessy 1996.

  14. Integráció • A horizontálisintegráció egynemű tevékenységeket valósít meg (pl. baromfi termékek előállítása), • A vertikálisintegráció egymásra épülő, a termékpályán egymást követő tevékenységeket, illetve funkciókat kapcsol egybe, s ezeket a struktúrákat rendszerint a végtermékükkel nevesítik.

  15. A vertikális koordináció A vertikális koordináció az egymás után következő vertikális fázisok – mg. termelés, feldolgozás, értékesítés – összehangolását jelenti a mennyiség, minőség és időbeli ütemezés tekintetében Az élelmiszerlánc piaci szereplői: - mezőgazdasági inputanyag-ellátás - mezőgazdasági alapanyag-termelés - feldolgozás - nagykereskedelem - kiskereskedelem

  16. Az élelmiszer termékpálya

  17. Klasszikus példa A brojlercsirke termelése: • fehérjeimport, • gabonafelvásárlás, • tápkeverőüzemek, • fajtaelőállítás és -szaporítás, • hizlaló farmok, • vágóhidak, • kereskedelem, • export. Ezeknek a vertikálisan összefüggő tevékenységeknek az összehangolása a koordináció valamilyen szorosabb formáját igényli.

  18. Az egyszerűsített termékpálya információ / kommunikáció Termelők (eladók) „S” Piac (vásárlók) „D” javak / szolgáltatások pénzáramlás akció / döntés

  19. A valóságban a piaci folyamatok nem ilyen egyszerűek Információ / kommunikáció javak / szolgáltatások Piac (vásárlók) „D” Termelők (eladók) „S” value pénzáramlás akció / döntés • a termék/szolgáltatás sok közvetítőn keresztül (felvásárló, feldolgozó, nagyker, etc) jut el a fogyasztóhoz(vásárló) • minden egyes szinten hozzáadott-érték képződik ill. tranzakciós költség merül fel (tárolás, tisztítás, feldolgozás, stb.) és a termék fizikai állapota is megváltozik • a hozzáadott érték képződését a termékpályán keletkező információk határozzák meg • pl.információtorzulás, komplikált vásárlói/eladói magatartás

  20. Vertikális koordinációs stratégiák • Nyílt termelés: az eladó és vásárló közötti tranzakciót az aktuális piaci árak koordinálják • Szerződéses termelés: (az eddigi fogalmak szerinti, „klasszikus” integráció) A vásárló kötelezi magát a termék megvételére és a termelőt az eladására egy előre, szerződésben rögzített időpontban, rögzített áron • Vertikális integráció: egy szervezeti egység (pl. szövetkezet, TÉSZ) az élelmiszerlánc két vagy több lépcsőjét integrálja

  21. A vertikális koordináció növekvő jelentősége • változó fogyasztói igények (minőség, csomagolás igényessége) • koncentrálódó kereslet (kiskereskedelem koncentrációja) • információtechnológia fejlődése (logisztika, TQM, minőségbizt.) • a piaci szabályozók szerepe (termelők védelme: kvóták, minimumárak, külkereskedelem korlátozása, exportösztönzés) A vertikális koordinációval elérni kívánt célok • a felhozatal biztonsága (termelők, közvetítők, feldolgozók) friss, romlékony termék biztonságos értékesítése • ellátás biztonsága (feldolgozók, kiskereskedelem) folyamatos ellátás, széles, jó minőségű választék • beruházás kockázatának csökkentése (term., közv., feldolg.) a termelési technológia fejlesztése + innováció • A termékpályán képződő jövedelem arányos megosztása

  22. A vertikális integráció eszközrendszere • ár, piaci és árinformáció • szerződések • adminisztrációs eszközök • a minőségi előírások egységes alkalmazása

  23. A piaci és árinformáció • a vertikális koordináció központi eleme • információszolgáltatás: árjelentés, termésbecslés, készletadatok, piaci szereplők szándéka (pl. konjunktúra-index) • kétféle információra van szükség - termelésről, felhasználásról, készletekről szóló információk, ezek alapján hosszabb távú elemzések - prompt, azonnali ár- és piaci információ (jelenleg csak informális módon szerezhető be) • a közszolgáltatású piaci- és árinformáció csökkenti az információgyűjtés költségeit • Az információs rendszer kiépítésében fontos a terméktanácsok, agrárkamarák, szakmai szervezetek, a nagybani piacok hálózatának, az árutőzsdének, a KSH-nak és az AKII-nak a szerepe

  24. A szerződések típusai • A termelői, feldolgozói, kereskedelmi kapcsolatok legáltalánosabban alkalmazott eszköze a szerződés • Keretszerződés - a minőség és a szállítási határidő rögzítve van, a mennyiség azonban nem • Hagyományos szerződések - a klasszikus kereskedelmi feltételeket rögzítik (ár, mennyiség, minőségi jellemzők) • Termeltetési szerződések - a hagyományos feltételek mellett a termelési folyamatra vonatkozó előírásokat is tartalmazza • Erőforrások, input biztosító - az átvevő magára vállalja egyes inputok és erőforrások biztosítását (pl. vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, betakarítási szolgáltatások)

  25. A zöldség és gyümölcsszektor disztribúciós csatornái • Rövid értékesítési út - közvetlen értékesítés, helyi termelői piacok - általában a piacokhoz (pl. városhoz) közel működő termelők alkalmazzák • Hagyományos disztribúciós csatornák - a termék a piacokon, nagybani piacokon jelenik meg - az integrált csatornák előtérbe kerülésével szerepük egyre inkább csökken a fejlett országokban • Integrált csatornák - a disztribúciós lánc (termékpálya) valamely szereplője koordinálja az értékesítés folyamatát - a fejlett országokban a zöldség-gyümölcs értékesítés egyre nagyobb hányada ezen keresztül folyik

  26. Vertikális koordinációs stratégiák I. • A termelő hagyományos disztribúciós csatornán keresztül maga értékesít – nyílt piaci értékesítés - termékeiket a nagybani vagy a termelői piacokon értékesítik - igénybevételének okai: remélt kedvezőbb ár, kényszerűség, életforma - az ár a pillanatnyi keresleti és kínálati viszonyok függvénye • Felvásárló nagykereskedők, exportőrök – informális és szerződéses kapcsolat - a felvásárlók, exportőrök gyakran alkalmazzák, mivel maguk sem rendelkeznek minden esetben továbbértékesítési szerződéssel - a kapcsolat a bizalomra épül - a termelő értékesítési szabadsága és kockázata nagy

  27. Vertikális koordinációs stratégiák II. • Kiskereskedelmi láncok koordinációs szerepe – szerződéses kapcsolat - keretszerződéseken alapuló, laza, kevéssé tervezhető kapcsolat - szigorú csomagolási, minőségi kritériumok - a jövőben a kiskereskedelmi láncok lehetnek a vertikális koordináció kulcsszereplői - a termelő számára a nagy mennyiség előnyt jelent • Feldolgozóipar termelői koordinációja – szerződéses kapcsolat - termeltetési és erőforrás-biztosító szerződés - speciális áruminőségi követelmények - a feldolgozó magához köti a termelőket

  28. Vertikális koordinációs stratégiák III. • Szövetkezeti koordinációs modellek – szerződéses kapcsolat, szervezeti együttműködés - Termelőszövetkezetek kisüzemi, háztáji integrált termelése - ma már nem alkalmazzák • Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) – szervezeti együttműködés - termelői összefogással a termékpálya több láncszemét integrálják - a jövőben kormányzati koordinációs funkciókat is át fognak venni (támogatásallokáció, termékkivonás és önkorlátozás) • Vertikálisan integrált vállalkozások – vertikális (szervezeti) integráció - termelést is végző feldolgozó, felvásárló vagy exportőr

  29. Az élelmiszerkereslet fejlődése Élelmiszer jellege Jövedelmek növekedése Ausztrália Diétás, funckcionális és organikus élelmiszer Észak- Amerika Japán Nyugat-Európe Friss & kényelmes, differenciált ételek Kelet- Európa készételek, snack Kína tojás, hús, tejtermékek, cukor, italok Latin -Amerika India Afrika (Sub-Sahara) szénhidrátok Kényelmesség, szolgáltatások, snack Minőség, individualizált, egészség túlélés tömegtermék High tech Élelmiszerhez való viszony

  30. Mindezek a dinamizálódó piacok kialakulását eredményezik • A kistermelők • Termelési eszközeik alacsony színvonalúak ahhoz, hogy versenyképesek legyenek • a változó piaci környezetben • Össze kell fogniuk a piaci erő növelése és a piaci integráció érdekében • Információ és kommunikációkritikus szerepet játszanak a termelők piaci integrálásában

  31. Változások a termékpályán A dinamikus piac változásának mozgatórugói • fogyasztói igény • szabályzói nyomás • urbanizáció • kereskedelmi lehetőségek • élelmiszer standardok • FDI Tudás és termelő- eszközök • technológia • menedzsment • szervezet • ipar szerkezeti koncentrációja • beszerzés • standardok • finanszírozási intézményrendszer Belépési pontok szabályzatok intézmények üzleti modellekközös akcióktámogatási rendszerekK+F Regoverning Market

  32. A piaci dinamikahatásmechanizmusa (kistermelők) kistermelők Általában hiányzik a kapacitás a termék-mennyiség felszívására és nem ösztönöz a termelés növelésére Modern kiskereskedelem Hagyományos piacok Belépési követelmények pénztőke könyvelés jogi háttér engedélyek nyomon-követhetőség etc. Beszerzési módok bizományos Utólagos fizetés Fenntarthatóság árháború árengedmények promóció költségei • Változó • minőség • mennyiség • választék • ár • piacrajutási mód • (disztribúció, etc) • fogyasztói • magatartás Externá-liák

  33. Supply Chain Management (SCM):hogyan menedzseljük az élelmiszer-termékpályát? • az élelmiszer-termékpályán belüli koordinációs és menedzsment tevékenységek összessége, amelyek fő célja a termék hasznosságának maximalizálása a fogyasztó számára • A fogyasztói elégedettség fokozását célozza az elemek folyamatos javításával, jobbításával (menedzselt rendszer) • a verseny már nem az azonos termékpályaszintek szereplői között folyik hanem az azonos iparágban lévő termékpályák között • kulcs: a termékpálya szereplői közötti koordináció • kihívás: minden termékpálya-szereplő méltányosan részesedjen a termékpályán keletkező jövedelemtömegből

  34. Ha többet tudsz az élelmiszer-termékpályáról, Könnyebben meghatározható Megmutatja • A termékpályában való részvétel hozzáadott-értéket jelent vagy csak duplikálja mások funkcióját? • Veszélyeztetett a termékpályán betöltött pozícióm? • Azonosítja a piaci réseket, lehetőségeket • Az erősségeket és gyengeségeket (ahol fejleszteni kell) • Veszélyeket (megérezni és felkészülni rá) • A jövőt (értékelni és dönteni)

  35. Vertikális integráció • A legtöbb vertikális integráció és vertikális jellegű kapcsolat csökkenti a tranzakciós költségeket • Megoldhatnak gazdasági problémákat (pl. double marginalization, elégtelen termékszolgáltatás, az inputok helyettesíthetőségének korlátozottsága. • Magasabb színvonalúvá válhat a kiskereskedelem (retail) • Magasabb belépési korlátok alakulhatnak ki.

  36. “BEST IN FRESH” múlt: termelő felvásárló Bolt/piac fogyasztó termelő felvásárló post harvest kp. szupermarket fogyasztó jelen: standardok meghatározása standardoknak való megfelelés certifikáció/validálás kommunikáció

More Related