1 / 13

Közigazgatási reformok a kormányzás jeles napjai

Közigazgatási reformok a kormányzás jeles napjai. MPTT éves vándorgyűlése 2013. Május 30-31, Kolozsvár Pálné Kovács Ilona, PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék. Témaválasztás. A reformok egymásba érnek, nem „jeles napok” Az irány cikk-cakkos Az eredmények értékelése elmarad

Download Presentation

Közigazgatási reformok a kormányzás jeles napjai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Közigazgatási reformok a kormányzás jeles napjai MPTT éves vándorgyűlése 2013. Május 30-31, Kolozsvár Pálné Kovács Ilona, PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék

  2. Témaválasztás • A reformok egymásba érnek, nem „jeles napok” • Az irány cikk-cakkos • Az eredmények értékelése elmarad • Minden reform megrázkódtatás a kormányzati rendszer ( s persze az érintettek) számára • Értjük-e, mi, miért történik?

  3. A reformok külső motivációja: a kormányzás számít • Neoliberalizmus- NPM „hagyatéka” a kormányzással szembeni elvárások standardizálása • A kormányzási modellek, politikai értékek helyett (mellett) a teljesítményértékelése • Az ország teljesítménye és kormányzása közötti összefüggés (Világbank-Kaufmann, UN, OECD, Bertelsmann, EU) • Indikátorok (<300)

  4. A reformok belső motivációi • Rendszerbe épített tanulás, alkalmazkodás (közpolitika tudománya) pl. német, francia, angolszász, skandináv országok • Mintakövetés, forrásabszorpció (kelet-közép-európai országok) • Belső politikai feszültségek, verseny kezelésének eszköze- mediterrán Mindenütt hat a politikai környezet (szavazatmaximalizálás, népszerűtlenség kerülése, 2007, Levin)

  5. Reformok típusai • Gyökeres, sokkszerű vs. kislépéses (Lindblom) inkrementalista • Iniciáló vs. válaszoló • Totális vs. részleges • Funkcionális vs. strukturális • Sikeres vs. sikertelen • Bottomup-top down

  6. Reformok és a tudomány • A tudomány mozgatja, szolgálja, értékeli (nem mindegy, hogy milyen szervezeti, szektorális helyzetből, és „intellektuális modell szerint, Wallace, 2007) • A szakmai és politikai szempontok soha nem fedik egymást • A tudomány inkább a diagnózissal és ideál tipikus javaslatokkal foglalkozik • A politika a célok kijelölésével • A folyamat megtervezése elhanyagolt mindkét oldalról (vannak kivételek: pl. Németország, kísérletek Skandináviában, szakirodalmi tételek, de inkább public policy, NPM jellegűek)

  7. Decentralizáció és „jó” kormányzás (decentralizációs reformok) • Decentralizáció közgazdasági elméletei (Oates, Tiebout, spill over, publicchoice, laboratórium föderalizmus, fiskális föd. stb.) • Később jelenik meg a kritériumok között: glokalizáció, regionalizmus • Gazdasági (teljesítmény, versenyképesség) és demokrácia szempontok együttesen (UN, 2007) • Kevés és ellentmondásos empirikus evidencia (Saito, 2011) • Mégis a decentralizáció elsősorban demokrácia (hatalommegosztási, legitimációs) kritérium (Gold Report, 2008, UN Habitat, 2007)

  8. Területi reformok • Divatos, ahogy a közpolitikákat az időbeliség után/mellett a tér egyre inkább áthatja- place-based policy, rescaling • Jellemzően strukturális (integratív) • Jellemzően hatalom újraosztási, decentralizációs célú • Egyik legkomplexebb reform-típus, az amúgy is a komplexitással küzdő közpolitikában

  9. Decentralizáció, mint politikai értékÖnkormányzati autonómia-felfogások • Közösségi gyökerek, helyi felhatalmazás-polgárközelség • Demokrácia iskolája • Hatalommegosztási dimenzió • Többszintű kormányzás • Szubszidiaritás, horizontalizmus • Konfliktus konténer/pufferzóna • „Helyi állam” • Szolgáltatás-szervező üzem • Maga a probléma

  10. Decentralizácó – mint hatékony kormányzási „technológia”, • Új intézményi közgazdaságtan, publicchoice: költség-hatékonysági, méretgazdaságossági megfontolások (közszolgáltatások, gazdaságfejlesztés): „governancematters”, • Közpolitikai elemzések tudománya (de nem politikamentes, Stone): holizmus, következmények, hasznosság, demokrácia (Nelson, 2003) • Mérési törekvések • Decentralizációs index

  11. Decentralizáció értékelések/előnyök vs. hátrányok

  12. OTKA K104649(A decentralizáció biztosítékai Magyarországon) • Értékkötöttség: európai kihívás+útfüggőség+ideológiai akcentusok, kormányzati pozíció)- H1. a mintaválasztás és az útfüggőség paradoxona • Szakmai megalapozottság: milyen szempontokat, kik és hogyan érvényesítettek H2. többnyire hiányzott vagy részleges volt • Kontextualitás: függő (politikai kultúra, kormányzási környezet) és független (térszerkezet, gazdasági-társadalmi, kulturális feltételek) változók: H3. a célok inkompatibilitása • Reformkapacitás: szervezeti, személyi, eljárási feltételek H4. tervezetlenség, erős ellenállási pontok, nem stabil politikai akarat

  13. A kormányok önszántukból ritkán decentralizálnak • Azonosítani kell a mozgatóerőket (nem a kormány, nem a pártok, nem a központi szint) • Azonosítani kell a vétópontokat (bürokrácia, kliensek, pozícióikban veszélyeztetettek, Knill 1999) • Erősíteni a reformkapacitásokat ( tudomány, közpolitika elemző háttér, szervezetbe-folyamatba épített reformok, tanulási képesség) • Gyűjteni, értékelni a decentralizáció/centralizáció közvetlen következményeit • „Átpolitizálni” a területi reformokat- eladni a polgár számára Nem csak igazgatástudományi, hanem politikatudományi kihívások, nagy az adósság!

More Related