Llg rendszerek sszehasonl t elemz se
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 28

LLG rendszerek összehasonlító elemzése PowerPoint PPT Presentation


  • 62 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

LLG rendszerek összehasonlító elemzése. - A dán pályatanácsadó rendszer a 2003-as reformok után / - Az új-zélandi rendszer az OECD országtanulmány utáni fejlesztések tükrében. Kis szigetországi tapasztalatok és fejlesztése a 2000-es években. Borbély-Pecze Tibor Bors PhD. jelölt.

Download Presentation

LLG rendszerek összehasonlító elemzése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Llg rendszerek sszehasonl t elemz se

LLG rendszerek sszehasonlt elemzse

- A dn plyatancsad rendszer a 2003-as reformok utn /

- Az j-zlandi rendszer az OECD orszgtanulmny utni fejlesztsek tkrben

Kis szigetorszgi tapasztalatok s fejlesztse a 2000-es vekben

Borbly-Pecze Tibor Bors

PhD. jellt


A p lyatan csad s rendszere d ni ban

A plyatancsads rendszere Dniban


A d n ifj s gi tan csad rendszer reformja 2003

A dn ifjsgi tancsad rendszer reformja (2003)

  • 45 ifjsgi tancsad kzpont alakult (a kzoktats befejezse s a munkaer-piaci kilps sszektsre) Koppenhgban (1 millis vros a vonzskrzetekkel egytt) 80-100 fs a kzpont, a kisebb rgikban 20-30 fsek az irodk. Orszgosan a 45 centrumban cca. 2000 kikpzett tancsad dolgozik az oktatsgyben.

  • A msodik elem a regionlis plyatancsad kzpontok ebbl 7 db van az orszgban, amelyek csak a felsoktatsi belpssel foglalkoznak. 130 plyatancsad foglalkozik a fiatalokkal ezekben az irodkban.

2004-ben kt szinten alakultak j plyatancsad kzpontok:


Llg rendszerek sszehasonl t elemz se

  • 9 vfolyamos a kzoktats a 10 osztly mr nkntes, felzrkztat egyben plyaorientcis vfolyam. Itt mkdik a 45 intzmny s a 12. vfolyam utn a felsoktatsi bemenetet tmogatja a 7 intzet.

  • A kzoktatsban a 3. 6. s 9. vfolyamokon kell fellltani tanulnknt a fejlesztsi clokat. A hrom vfolyamon mrik is a tanulk kompetenciit s ki kell tltenik pl. az rdeklds krdveket s sajt clokat kell megfogalmazniuk. Teht egyszerre mrik a tanulk kompetenciit s tmogatjk, hogy a kzoktats vgre ksz karrier portflijuk alakuljon ki a kzpfok oktatsra nzve

  • Az ifjsgi centrumok szemlyzete garancit jelent arra, hogy a tanrok el is vgzik ezt a fejleszt munkt, ill. ott vannak a trsgben s segtik a munkt. A dn NAT-ban megfogalmazott plyaorientcis clok elrsre nincsen megfelel elem a tanrkpzsben, leginkbb az ifjsgi tancsad kzpontok tmogatjk eszkzkkel, mdszerekkel a tanrokat


A k zoktat si tanterv is mag ban foglalja az letp lya p t si kompetenci k oktat s t

A kzoktatsi tanterv is magban foglalja az letplya-ptsi kompetencik oktatst

  • (oktats- szakkpzs s munkaerpiac nven fut ez a trgy a kzoktatsban). Hrom vlaszthat terlet van a kzoktatsban, ezek az albbiak:

  • 1. felntt letre nevels (szexualits),

  • 2. kzlekedsi ismeretek (KRESZ) - biciklire is!

  • 3. plyaorientci - oktats- szakkpzs s munkaerpiac

  • 3.a A dn NAT alapjn a hrom elem:

  • - szemlyes vlasztsom (nismeret)

  • - a szakkpzs vilga - mi lehetek?

  • - munkaer-piaci ismeretek - a felntt letem, a munkavllals s szakkpzs kapcsoldsa


Az ifj s gi oktat si rendszer s a p lyaorient ci s szolg ltat sok

Az ifjsgi oktatsi rendszer s a plyaorientcis szolgltatsok


A d n ifj s gi p lyatan csad irod k k rzetei k zoktat s

A dn ifjsgi plyatancsad irodk krzetei (kzoktats)


A fels oktat si bel p st el k sz t 7 r gi s tan csad k zpont elhelyezked se d nia

A felsoktatsi belpst elkszt 7 rgis tancsad kzpont elhelyezkedse (Dnia)


A d n oktat s gy n gy p lyaorient ci s c lja

A dn oktatsgy ngy plyaorientcis clja

  • professzionalizlni a plyatancsadst,

  • a tanuls s munka kztti tmenet tmogatsa (a szakadk thidalsa!)

  • tmogatni a kzoktats s a szakkpzs kztti tmenetet (a szakadk thidalsa[1]!) - az iskolai lemorzsolds cskkentse

  • a plyatancsads kiemelse az egyes intzmnyek, szektorok zrt vilgbl (beiskolzsi harcok) egyes rdekektl fggetlen plya-tancsadsi rendszer kialaktsa

  • [1] Ld. OECD-EU (2004) Bridging the gap


Ifj s gi p lyaorient ci s s k pz si port l

Ifjsgi plyaorientcis s kpzsi portl

A portl belpsi csatorni:

  • - 6-10. osztlyok (kzoktats)

  • - kzpiskola vlaszt

  • - felnttkpzs

    A jobcompass s a jobmappen segtsgvel a ltogat megnzheti az egyes tanulmnyi gazatok sszefggseit. Amennyiben a fiatalok kitltttk on-line a sajt szakkpzsi tanulmnyi tervket, azt meg kell tartaniuk s az egyes intzmnyi szintektl fggetlenl szmon is krik rajtuk a ksbbiekben.

    A Jobcity segtsgvel meg lehet tekinteni az egyes foglalkozsokat a munkahelybe gyazva. Valjban virtulis zemltogatsokat lehet tenni. 500 ezer EUR volt minden egyes ilyen szakterlet kialaktsa.


Feln tteknek sz l p lyatan csad lll tan csad rendszer kialak t sa d ni ban

Felntteknek szl plyatancsad / LLL tancsad rendszer kialaktsa Dniban

  • A rendszer pilot jelleggel mkdik 2009 vggi nem tl sikeres

  • Fellltottak egy nemzeti rtkel kzpontot is ennek eredmnyeknt 22 felntt plyatancsad LLL kzpont jtt ltre. A 22 kzpontra 2 v alatt 14 milli EUR (100 milli DKK) fordtottak.


P lyatan csad k k pz se d ni ban

Plyatancsadk kpzse Dniban

  • Alapszakos (BA) specializci 60 ECTS

  • MA 2 ves (levelez kpzs munka mellett)

  • Phd

    A 2003-as reform ta legalbb a 60 kredites tovbbkpzssel s 2 v szakmai gyakorlattal kell rendelkezni vagy MA szerezni tancsadsbl, akinek nincsen ilyen nem dolgozhat tancsadknt 2010. jniustl. A rendszer fejlesztsnek f politikai indoka, hogy a dn kormny clja a 95%-os kzpfok vgzettsgi szint elrse 2010-re meghaladva ezzel az E+T 2010 cljait. Valamint, hogy a fiatalok legalbb 50%-a kerljn be a felsoktatsba s vgezze is el.


Alapszak 60 ects modulok

Alapszak (60 ECTS) modulok


A p lyatan csad s rendszere j z landon

A plyatancsads rendszere j-Zlandon


Career services j z land

Career Services j-Zland

j-Zlandon az OECD orszgjelents utn indult ez az integrlt szervezet fejlesztse. 7,5 milli EUR fejlesztst hajtottak vgre 2006 s 2009 kztt. Orszgosan 130 fs a szervezet fknt a fiatalokra koncentrl, de elrhet a felnttek szmra is. A kormny elvrsa szerint a szolgltat elltja tananyagokkal s szranyagokkal a fiatalokat s szlket valamint az iskolkat. E mellett call s web centert mkdtet, valamint orszgosan 10 db 5-10 fs irodt. 2009 oktberben 3000 hvst fogadtak s 500 e-mailt, (career advise) a hvsok nagy tlagosan 2 percig tartottak e mellett 38 legalbb 20 perces plyatancsads (guidance) is lezajlott az ingyenes zld szmon keresztl


Llg rendszerek sszehasonl t elemz se

A foglalkozsok bemutatsra az ISCO Ausztrlival kzs j-zlandi vltozatt hasznljk. A 400- 450 ttel karbantartst a szolglaton belli 10 fs stb vgzi interjs mdszerrel. Ktvente fellvizsglnak minden lerst. A foglalkozsok bemutatsa szemlyes trtneteken keresztl kap megerstst. Elrhet a CV4me funkci, amely egy nletrajz kszt varzsl. A szervezet honlapjt 2008-ban 2.2. millian nztk meg. Elrhet a my career funkci az egyes keressek eltrolhatak. Fejleszts alatt ll a magyarhoz hasonl TVK tancsadk virtulis kzssge funkci is.


Llg rendszerek sszehasonl t elemz se

Az iskolai karrier tancsads jelentsen fejldtt a 2000-es vekben, a cca. 300 iskolban sszessgben 1600 tancsad dolgozik osztott munkakrben (tanr/tancsad, iskolai adminisztrtor/tancsad) jellemzen heti 10-20 rt fordtanak csoportos tancsadsra, egyni tancsadst (career counselling) ltalban nem vgeznek, de elfordul az egyni plyainformci nyjts (career advising). A kormny clja, hogy a meglv iskolai eszkzk (RG j-zlandi vltozat, s sajt fejlesztsek) a Career Services (CS) ltal fejlesztett eszkzk legyenek elrhetek az iskolkban, ezrt fejlesztik a CS honlapjn a karrier tancsadk honlap rszt. A maorik integrlt oktatsa ma mr alapvet, 1969-ig kln iskolkban tantottk ket.


Llg rendszerek sszehasonl t elemz se

Az j-zlandi iskolkban a legutbbi nemzetkzi karrier konferencia (2002) ta lnyeges fejlesztsek mentek vgbe, a fenntarthatsg azonban ma is krds.

Az letplya-ptsi kompetencikat hrom pedaggiai- pszicholgiai fejlesztsi feladatra fzik fel. Ezek az albbiak:

  • a tanul ntudatnak fejlesztse

  • a lehetsgek megismerse (felnttek vilga, munkaerpiac, kpzs)

  • dntshozatali s megvalstsi kompetencia kialaktsa.


Llg rendszerek sszehasonl t elemz se

A serdlk plyavlasztsi dntseit befolysol tnyezk rendszerszer megkzeltse

Politikai rendszer

Trtnelmi tnyezk

ntudatossg fejlesztse

kortrsak

tanul

magabiztos

mdia

munkaerpiac

kzssg

Fldrajzi tnyezk

emberi kapcsolatokkal

rendelkez

Aktv rsztvev

Dntshozatal

s megvalsts

munkaadk

Lehetsgek megismerse

Egsz leten t tanul

felsoktats

iskola

Oktatsi/ kpzsi

lehetsgek

Szocio-kulturalis tnyezk

M. L. McMahon (1992) Australian Journal of Career Development


A fejleszt si ter leteket a 12 vfolyamra lebontva t rgyalja az j z landi oktat spolitika

A fejlesztsi terleteket a 12 vfolyamra lebontva trgyalja az j-zlandi oktatspolitika

1-6 vfolyam

  • A tanulk fedezzk fel sajt helyzetket majd ezt terjesszk ki az ket krlvev kzssgre. Tanuljanak meg dntst hozni s a dntseik utn megvalstani a feladatokat.

    7-8 vfolyam

  • A tanulk rtsg meg az egszn leten t tart tanuls szerept, a munkaerpiac fbb jellegzetessgeit, tanuljk meg sszektni a sajt tanulmnyukat a munka, a tovbbi szakkpzs vilgaival. A tantermi tanulmnyok mellett ebben a korban mr az iskoln kvli tevkenysgek is egyre fontosabbak.

    9-10 vfolyam

  • A tanulk rdekldskre ptve sajt tervet alaktanak ki, amely a szemlyes dntsek s lehetsgek mlyebb megrtsre alapul.

    11 vfolyam

  • A tanulk szemlyes rdekldsket s kpessgeiket ismerve olyan iskolai s azon kvli tevkenysgeket szerveznek / vgeznek, amelyek megegyeznek a plyavlasztsukkal.

    12-13 vfolyam

  • A tanulk nllan kpesek megvalstani vlasztsaikat. A Gateway kormnyzati program elrhet minden kzpiskolban, lnyege a tovbbtanulsi / munkaer-piaci tervek elksztse a kzoktats befejezse eltt.


Llg rendszerek sszehasonl t elemz se

Dniban s j-Zlandon is ltalnos a Real Game letplya-ptsi

kompetencia terlet fejlesztst clz oktatsi programcsomag hasznlata


Sszegz s

sszegzs

  • Az letplya-tancsads (LLG) rendszernek kialaktsa komoly kihvst jelent mg mindig inkbb csak a fiatalokra koncentrlnak (ez fleg Dnira igaz)

  • A LLG tancsadk kpzse az egyik legnagyobb kihvs

  • Az LLG eszkzk kialaktsa mindkt orszgban folyamatban van

  • A szektorok kztti szakmai tjrhatsg megteremtse s a szakemberek informlsa az egyik kulcsszempont

  • a tancskr egsz lettjn hasznlhat karrier portfli kialaktsa s zemeltetse most indult el

  • A trsadalmi alrendszerek s szakpolitikk (trck, intzmnyi szereplk) koopercija nagy feladat (ezrt egyszerre kell fejleszteni 1. a gyakorl szakemberek 2. intzmnyi menedzsment 3. fenntartk szintjein)


Irodalom d nia

Irodalom (Dnia)

  • http://en.ciriusonline.dk/

  • http://www.kvuc.dk/

  • http://www.ucc.dk/omucc/english/

  • www.ug.dk

  • http://www.dpu.dk/site.aspx?p=5290&init=pepl


Irodalom j z land

Irodalom (j-Zland)

  • Watts, Tony (2007) Career Services A review in a international perspectivehttp://www.iccdpp.org/Portals/1/NZ%20Career%20Service%20External%20Review07.pdf

  • CS (NZ) http://www.careers.govt.nz/

  • Annual Report 2009 Ministry of Education New Zealand Government

  • Australian Career Practitioner vol. 20 issue 3 Spring 2009 CDAA

  • Career Education and Guidance in New Zealand, Ministry of Education New Zealand Government 2009


  • Login