1 / 32

Oktat ásfejlesztés múlt és jövő keresztmetszetében

Oktat ásfejlesztés múlt és jövő keresztmetszetében. Fóris-Ferenczi Rita. Oktatásfejlesztés. Makroszint − oktatási reformok (?) → az oktatási rendszer egészére / részrendszereire irányuló strukturális és tartalmi változások

oded
Download Presentation

Oktat ásfejlesztés múlt és jövő keresztmetszetében

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Oktatásfejlesztés múlt és jövő keresztmetszetében Fóris-Ferenczi Rita

  2. Oktatásfejlesztés Makroszint− oktatási reformok (?) → az oktatási rendszer egészére/részrendszereire irányuló strukturális és tartalmi változások Az oktatás szabályozása (pl. iskolastruktúra, bemeneti, kimeneti szabályozás); Az intézményrendszer (szervezés és működés); Az oktatásfejlesztést támogató háttérintézmények; Képzési, továbbképzési rendszer; Finanszírozás stb. STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK, JOGI FELTÉTELEK → Oktatáspolitika

  3. Oktatásfejlesztés: társadalmi szempontok • Több tényező együttes hatása befolyásolja: Nemzetközi (európai) oktatáspolitika; Társadalompolitika; Gazdaságpolitika stb. Feltétele: − Koherens döntéssorozatok − Oktatáskutatás (szociológiai, politológiai, gazdasági megközelítések, társadalmi mobilitás, munkaerőpiac, a fejlesztéspolitikai feltételrendszer vizsgálata és biztosítása, minőségbiztosítás stb.)

  4. Oktatásfejlesztés: neveléstudományi szempontok Pszichológia szempontok → Az oktatás szemlélete, tartalma, módszerei, értékelés → Bemeneti szabályozás Pedagógiai paradigmák Szaktudományok

  5. Oktatásfejlesztés • Mikroszint, mezőszint (decentralizált irányok) − A pedagógusi gyakorlatba ágyazódó felismerések fontossága, újítási törekvések → elmélet és gyakorlat viszonya; − Iskolaszintű együttműködés (például pedagógiai program, helyi tanterv, minőségbiztosítás, az iskola pedagógiai arculata); − Szakmai csoportosulások, együttműködés.

  6. Oktatásfejlesztés: a centralizált reformok hatékonysága (?) • Rejtett funkció (Szabó László Tamás: A „rejtett tanterv” 1985. 43−45.) Példa: 1973 – amerikai közoktatás, Elisabeth Vallance − Az aktuális iskolakritika szerint az iskolák „mást és többet tanítanak annál, mint amit az iskolarendszer céljai a jelenben megfogalmaznak”. − „Ezt a pluszt viszont rendszeresen, hatékonyan és jól adja az iskola”.

  7. Mi ennek az oka? • Az iskolarendszer látens funkcióban mindig egy korábbi időszak alapelveit és deklarált célrendszerét működteti. →ma olyasmiért bírálják az iskolát, amit az korábban nyíltan és egyértelműen céljául tűzött ki → a szóban forgó funkció eltűnt – korántsem az iskola gyakorlatából – csupán az iskolarendszer elvi alapjait megadó érvrendszerből

  8. Következtetések • Bármely iskolarendszer deklarált céljaiés tényleges gyakorlata fáziseltolódásban van egymáshoz képest. • A legyen és van közötti távolság állandó feszültségforrás.

  9. Következtetések • Oktatáspolitikai törekvés: − Az aktuális alapelveknek megfelelő nevelési intézményrendszer kiépítése A megvalósulás természete: − A rendszer felzárkózása hosszas folyamat − Mire az alapelveknek megfelelő gyakorlat kiépül ← a társadalmi változások szükségletekben és igényekben már újabb elvárásokat fogalmaznak meg az iskolarendszerrel szemben.

  10. Romániai reformfolyamatok • 1998-tól máig − A kommunista oktatásügy gyors felzárkóztatása → változó igények (pl. EU) ← a döntéssorozatok inkoherenciája politikai okokból − A megfelelő feltételek hiánya vagy fáziseltolódás (például továbbképzési rendszer, a tantervfejlesztés, a vizsgarendszer megújítása intézményesített szakértői háttér nélkül)

  11. A bemeneti (tartalmi) szabályozás alakulása • Korábbi paradigma • Súlypont: tananyag →Képességfejlesztő oktatás (fejlesztési követelmények, részletes követelmények, tartalmak) → Kompetenciák (alapkompetenciák, specifikus kompetenciák)

  12. A bemeneti szabályozás alakulása • Mi „rejtőzik” a változások hátterében? Tantervelméleti (pedagógiai) paradigmák Súlypont: tananyag, tevékenység, képesség (?) Pszichológiai nézőpont Tudástípusok: deklaratív, procedurális, eszköztudás=tartalomtudás → → Kompetencia

  13. Szövegértés, irodalomolvasásNézetrendszerek • Kulturális örökség nézet • A személyes gyarapodás nézete • Tantárgyközi nézet • Felnőttkori igények szerinti képzés • Kulturális eszköztudás (Horváth 1997, Gordon Győri 2003)

  14. Tantervi „meghamisítások” • „Rejtett” előítéletek: - A tanterv lineáris olvasása (a tartalmi modulok mentén) • A kompetenciák és „specifikus kompetenciák” értelmezése → Összefüggések: tantervi kapcsolatok

  15. Az olvasási képesség mint pszichikus rendszer (Nagy 2006) • Szövegfeldolgozó-, értelmező készség (motivátorok, szövegsémák • Szövegolvasó, - értő készség (motivátorok, szövegsémák) • Olvasáskészség (olvasástechnika) Készségek: Beszédhanghalló k. Betűolvasó k. Szóolvasó k. Mondatolvasó k Beszédhangfelismerő Betűfelismerő betűző szóolv. Betűző mondatolv. Beszédhangkiemelő betűkapcsoló rutinszerű sz.o rutinszerű m.o Segítők: Hangoztató és szótagoló készség Rutinok ISMERETEK: gondolatok, gondolathálók, fogalomhálók

  16. Alaphelyzet • A kompetenciák komplex pszichikus rendszerek • Fejlődésük időigényes és tartalomfüggő • Az iskolarendszer feladata: az alapképességek kiművelése → az iskola „tanulási” színtér, azaz a képességek kibontakozásának színtere • Élethosszig tartó tanulás (iskolán túli állandó képzés és képződés)

  17. I. KÉPESSÉGTERÜLETEK ÖSSZEFÜGGÉSE (vízszintes) II. KÉPESSÉGTERÜLETEK ÖSSZEFÜGGÉSE (függőleges) III. TARTALMAK (vízszintes, tartalmi modulok összefüggése) IV. TARTALMAK (függőleges, tartalmi modulok összefüggése) A KÖVETELMÉNYRENDSZER EGYSÉGBEN LÁTÁSA - TANTERVI KAPCSOLATOK

  18. KÉPESSÉGTERÜLETEK ÖSSZEFÜGGÉSE (vízszintes) • Évfolyamonként a különböző képességterületek szintjén • Például: szöveg alkotása szóban és írásban

  19. II. TARTALMAK (vízszintes, sémarendszerek) Évfolyamonként a különböző tartalmi modulok között Például: a szóbeli közlés és nyelvi ismeretek

  20. KÉPESSÉGTERÜLETEK ÖSSZEFÜGGÉSE (függőleges) Évfolyamokon az egyazon képességterülethez tartozó követelményszintek mentén Például: szövegalkotás V. és VI. osztályban

  21. TARTALMAK (Függőleges) • Az ismeretrendszerek bővülése, új ismeretelemek beépülése Felmenő rendszerben egyazon tartalmi modul ismeretelemeinek bővülése Például: elbeszélés - élménybeszámoló V. osztályban tapasztalati szinten, VI. osztályban a tudatosítás szintjén

  22. Szakaszolás • Oktatási szakaszok, évfolyamok Pl. Óvodai tanterv Előkészítő osztály Első évfolyam stb. • Pedagógiai szakaszok

  23. Képességterületek összefüggése – függőlegesen: a szóbeli közlés megértése (beszédpercepció és –értés)

  24. Kérdések Műveltség – Kompetencia − Tudás 1) Képességek – Tartalmak információrobbanás ↔ a tananyag csökkentése ISKOLAI MŰVELTSÉGKÉP, KÁNON (Csoma 2004)

  25. Kérdések 2) Torzítások a tantárgyi struktúrában Alapvetően tudományos alapú(nem tartozik például a műveltség fő vonulatához a művészetek tartalom); Materiális képzés dominanciája a formális képzéssel szemben (erősebben hajlik az ismeretek, mint a képességek-ismeretek szimbiózisa felé) → PRAGMATIKUS SZEMPONT

  26. Kérdések 3) Pragmatikus tudás, „gyakorlatias” műveltségkép (= készség) Gyökere: Thorndike, Woodworth 1901, James 1911 Példa: A ragozás gyakoroltatásának kevés átviteli hatása van más intellektuális területekre

  27. Kérdések, döntéshelyzetek „Nem az iskolának, hanem az életnek…” Ugyanazt a tananyagot eltérő súlyponttal is lehet tanítani. a) A future perfect vagy genitivus qualitatis ismerete; b) „Kérek egy pohár vizet!” - tudása

  28. Kérdések → „Hasznos” tudás, hétköznapi tudás = a mindennapi élettel közvetlenül kapcsolatban lévő, annak gyakorlatiasságát kifejező kultúra (kommunikáció, viselkedés, erkölcsi norma- és szokásrend, gazdálkodás, háztartás, nevelés, szórakozás stb.) Háttér: a gazdaság és munkaerőpiac számára alkalmas műveltség HOMO ÖKONOMIKUSZ ??? (Csoma 2004. 261)

  29. Kérdések 4) Ünnepi tudás (magas kultúra) ??? Transz-pragmatikus műveltségtartalmak A közvetlen praxisnál átfogóbb, elvonatkoztatóbb és általánosítóbb → elméletibb tudás

  30. A tudás (Pléh 2004)

  31. Kérdések • A pedagógiai elméletek – saját innovációjuk érdekében polarizálnak • Egyensúly: Abból kell kiindulni, „ami valójában az ember, és nem abból, hogy milyennek kellene lennie”. (Pléh 2004). Műveltség = kompetencia Tudás: önismeret, emberismeret, világismeret →életszerű

  32. Források Csoma Gyula: A kívánatos műveltség dilemmái a közoktatásban. Educatio. 2004. 247-266) Hajdú Péter: Az ókori irodalmi műveltség kiszorulásának lépései. Educatio. Műveltség. 2004. 216-233. Pléh Csaba: A műveltségkép és a modern pszichológia. Educatio. Műveltség. 2004. 195-216. Pólonyi István: A szakmai képzés és a szakmai műveltség alakulása. Educatio. Műveltség. 2004. 216-233. • http://www.hier.iif.hu/hu/educatio_reszletes.php?id=11

More Related