Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ

1. A BKK Budapesti Közlekedési Központ társaságirányítási rendszere és működésének átláthatósági szempontjaiÁllami és önkormányzati vállalatok átláthatósága2011. április 28.Transparency International Vitézy Dávid vezérigazgatóBudapesti Közlekedési Központ

2. A BKK létrehozásának okai és céljai • Hosszú távú stratégia hiánya, amely mentén a közlekedés építkezhetne • Rendszerszemlélet helyett projektszemlélet uralkodik – ugyanakkor hiány van megfelelően előkészített EU-s projektekből, a megvalósítás pedig „évente csúszik egy évet”, követhetetlenül növekvő költségekkel • A működés az egyik napról a másikra való túlélés jegyében zajlik • Több évtizedes a lemaradás mind a műszaki színvonalban, mind a szolgáltatási kultúrában

3. Intézményrendszerbeli és szabályozási anomáliák • Évtizedek óta változatlan, elavult struktúra, tisztázatlan felelősségi körökkel • A közlekedés leromlása számonkérhetetlen, elmosódnak a felelősségi viszonyok • A BKV tulajdonosi felügyelete megoldatlan • A rendszer napi működtetése szervezetileg is a fejlesztési „álomprojektek” mögé szorult • Hiányzik a valós szakapparátusi felügyelet, sem a BKV, sem az FKF közlekedési részei felett nincs városházi kontroll, így a Főváros a várospolitikai elvek érvényesítésére is képtelen

4. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) feladatai I. A megoldást a közlekedési feladatok összevonása és professzionális szakmai alapokra való helyezése jelentheti. Integrált városi közlekedésirányítás • A közlekedési ágazat városi szintű, számon kérhető és felelős szakmai irányítása, regionális koordinációval együtt • Közlekedési stratégia kidolgozása és naprakészen tartása, végrehajtásának irányítása • Fejlesztési projektek kidolgozása, lebonyolítása, összehangolása Közösségi közlekedés • Hálózat- és szolgáltatástervezés, közszolgáltatások megrendelése és ellenőrzése • A közösségi közlekedésben a jegyek, bérletek kibocsátása, jegyellenőrzés, valamint a központi forgalomirányítás és utastájékoztatás működtetése • A regionális szereplőkkel való együttműködés, a szolgáltatások összehangolása • Taxiközlekedés felügyelete, hajózás kontrollja

5. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) feladatai II. Közútkezelés • Felújítási és építési munkák időbeli és térbeli koordinálása • Közútkezelési szolgáltatások megrendelése • Budapest úthálózatának forgalomtechnikai kezelése Parkolás • Parkolási stratégia kidolgozása • Parkolási közszolgáltatás megrendelése a fővárosi közutakon • Parkolási rendszer, dugódíj-rendszer, teherforgalmi behajtási díj rendszerének működtetése

6. A BKK-koncepció legfontosabb jellemzője a delegált önkormányzati feladatellátás Közlekedési (köz)szolgáltatások ellátásáért és a finanszírozás biztosításáért felelős Fővárosi Önkormányzat Delegált megrendelői modell - a feladatok és források átadása az önkormányzat professzionális közlekedési szervezetének A közlekedési ügyek szervezése és irányítása, szolgáltatási szintek meghatározása, szolgáltatásvásárlás Budapesti Közlekedési Központ Budapesti Autóbusz Zrt. BKV Zrt. BKK Közúti és Parkolási Zrt. BKK Tervező Kft. Közútkezelési szolgáltatások biztosítása (felújítások, KRESZ-táblák, stb.) Parkolási közszolgáltatás üzemeltetése Infrastruktúra-tervezés, beruházások gazdaságossági vizsgálata Autóbuszos közlekedési közszolgáltatás üzemeltetése Kötöttpályás közlekedési közszolgáltatás üzemeltetése Magán busztársaság(ok) Autóbuszos közlekedési közszolgáltatás üzemeltetése

7. A BKK működésének átláthatósága, a közpénzek hatékony felhasználása • Felelős társaságirányítás • Döntéshozatali folyamatok • Felügyelő Bizottság működése ellenzéki többséggel • Átlátható üzleti tervezés • Bérpolitikai irányelvek • Ellenőrzés • Beszámolási és jelentéstételi kötelezettség, előrehaladási beszámolók • Belső ellenőrzés • Összeférhetetlenségi szabályok a vezetők esetében • Nyilvánosság • Nyilvánosságra hozatali szabályzat • Vagyonkezelés • Szakszervezetek • Közlekedésfejlesztési projekteket tartalmazó tervtár • Hatékonyság • Közbeszerzések és beszerzések lebonyolítása • Új közszolgáltatási modell és közszolgáltatási szerződéses struktúra kialakítása

8. Felelős társaságirányítás - Döntéshozatali folyamatok • SZMSZ: ideiglenes SZMSZ, a feladatok átvételével folyamatosan lekövetjük a szervezeti változásokat • A BKK Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága rendszeresen ülésezik, IG-ben ellenzéki tag, FB-ben ellenzéki többség • Alapító a Fővárosi Önkormányzat, a jelentősebb döntéseket az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság jóváhagyását/véleményezését követően a Fővárosi Közgyűlés hozza meg, teljes nyilvánosság mellett (www.budapest.hu) • Intézményrendszer átalakítása esetében PIB és PFB működik, itt születnek meg az átalakításra vonatkozó főbb döntések, PIB tagok a forrásszervezetek vezetői, PFB-ben külső szakértők és szakmai civil szervezet is részt vesz • Rendszeres egyeztetés a munkavállalókkal

9. Felelős társaságirányítás - Felügyelő Bizottság működése • Az FB 3 tagból áll, a tagok újraválaszthatók és tisztségükből bármikor visszahívhatók, összeférhetetlenségi szabályok az FB Alapító által elfogadott ügyrendjében biztosítottak, a vonatkozó jogszabályokat maradéktalanul betartjuk • FB kötelezettségei: • Az Alapító részére ellenőrzi a Társaság igazgatóságának működését. • Köteles megvizsgálni az éves beszámolókat, mérleget, vagyonkimutatásokat, a nyereség felosztására, az osztalék megállapítására vonatkozó előterjesztéseket, minden lényeges üzleti jelentést. • Megtárgyalja a belső ellenőrzési szervezet jelentéseit, jóváhagyja munkatervét és ellenőrzési megbízást adhat. • Alapos ellenőrzési terv, melyre az Elnök személye is garanciát ad. • Jogai: • A FB tagja bármikor felvilágosítást kérhet az Igazgatóság tagjaitól, a Társaság egyéb vezetőitől, joga van a Társaság könyveibe, irataiba betekinteni. • Ha megítélése szerint az Igazgatóság tevékenysége jogszabályba, alapító okiratba vagy alapítói határozatba ütközik, vagy sérti a Társaság vagy az Alapító érdekeit, haladéktalanul tájékoztatja az Alapítót és kezdeményezi döntését. • Gyakorolja véleményezési jogát az Alapító a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntés meghozatalát megelőzően.

10. Felelős társaságirányítás - Üzleti tervezés menete • A BKK 2011. évi üzleti tervezése során a már átadott feladatokkal és azok forrásainak megfelelő időben való rendelkezésre állásával számolt • A BKK üzleti tervére jelentős kihatással lesznek a 2011. év folyamán bekövetkező intézményrendszeri átalakítások, melyek az üzleti terv módosítását vetítik előre • Az Igazgatóság két körben tárgyalja, FB véleményeket beépíti, Közgyűlés nyilvános ülésen két körben tárgyalja • A BKK a forrásokat és kiadásokat tevékenységcsoportokhoz rendelte, így minden forrás és kiadás egyértelműen a BKK valamely feladatához hozzárendelésre került

11. Felelős társaságirányítás - Bérpolitika • A BKK javadalmazási rendszerét a Fővárosi Közgyűlés 2010. október 27-i ülésén jóváhagyott bérpolitikai irányelvekhez illeszkedve alakította ki, aztminden szempontból maradéktalanul figyelembe vette. • A Fővárosi Önkormányzat egyértelmű és szigorú bérpolitikai irányelveket határozott meg. • Fővárosi szinten lecsökkentett prémiumkeretek • Kezdeményeztük a BKV Zrt. vezetésnél, hogy a Fővárosi bérpolitikai irányelvekhez igazodva vizsgálják felül a vezetők bérezési struktúráját és tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megfeleljenek a Fővárosi Közgyűlés döntésének – 250M Ft megtakarítás

12. Ellenőrzés – Beszámolási és jelentéstételi kötelezettség • Gt. szerinti beszámolási kötelezettségeinknek maradéktalanul eleget teszünk (pl. IG negyedévenkénti beszámolója az FB felé) • A Fővárosi Közgyűlés 1827/2010.(10.27.) sz. és 1835/2010.(10.27.) sz. határozatai alapján a BKK Zrt. Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakításáról, valamint a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. működésének előrehaladásáról negyedévente beszámol a Fővárosi Közgyűlésnek, mely jelentések nyilvánosak, a budapest.hu-n elérhetőek • A BKK tevékenységéről a sajtónak rendszeresen beszámol, kétirányú kommunikációt biztosító Facebook-profilt tart fenn

13. Ellenőrzés – Belső ellenőrzés Cél: olyan monitoringrendszerek, belső kontrollok kialakítása, melyek biztosítják a működésbeli folyamatzavarok, hibák feltárását a Társaság munkafolyamatainak és tevékenységeinek zökkenőmentes teljesülése érdekében. • Belső ellenőrzési kapacitás kiépítése megkezdődött • A Belső ellenőrzési Osztály a Felügyelő Bizottság alárendeltségében az alábbi feladatokat látja el: • belső ellenőrzési munkaterv elkészítése; • tevékenységek, munkafolyamatok "audit" jellegű vizsgálata; • külső, hatósági vizsgálatok nyomon követése, a megállapítások beépítése a belső ellenőrzésekbe; • ellenőrzési tapasztalatok alapján javaslattétel tevékenységek, munkafolyamatok módosítására, korszerűsítésére; • intézkedési tervekben foglalt feladatok megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése; • tevékenységéről rendszeres beszámolás a Felügyelő Bizottság részére.

14. Ellenőrzés – Összeférhetetlenségi szabályok A Társaság minden munkavállalója esetében az alábbi összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazza a munkaszerződésekben: • A munkaviszony fennállása alatt a munkáltató előzetes engedélyével létesíthető további munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony • A munkavállaló nem szerezhet részesedést – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben. • A munkavállaló köteles bejelenteni, ha a közeli hozzátartozója (Mt. 139. § (2) bekezdés) tagja lett az előző pont szerinti gazdasági társaságnak, ill. vezetőként ott munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített. •  A munkavállaló nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket.

15. Nyilvánosság - Közlekedésfejlesztési projekteket tartalmazó tervtár Cél: A közlekedésfejlesztési projektek tervezési, megvalósítási, fenntartási fázisában nyilvános információk biztosítása az átláthatóság növelése érdekében • Rövid távú megoldás: a BKK honlapján a közlekedésfejlesztési projektekkel kapcsolatos nyilvános anyagok elérhetőségének biztosítása • Hosszú távú megoldás: • egységes közlekedési honlap kialakítása, melynek egyik elemét jelenti a projektek bemutatást célzó felület • a projektek kommunikációs feladataik során kiemelt figyelmet kell, hogy fordítsanak a lakosság magasabb szintű, közérthető tájékoztatására, látványtervekre, tervek egyeztetésére

16. Hatékonyság - Közbeszerzések és beszerzések lebonyolítása • Rendelkezünk közbeszerzési szabályzattal, a beszerzési szabályzatot alkalmazunk, mellyel a törvénynél sokkal szigorúbb eljárásrendnek vetjük alá az értékhatár alatti beszerzéseket • A BKK a KSZF-nél regisztrált a központosított közbeszerzések rendszerébe az ott elérhető eszközök olcsóbb és gyorsabb beszerezése érdekében • A közbeszerzések és a beszerzések esetében eleget teszünk a vonatkozó jogszabályok nyilvánossági, vagyonnyilatkozat tételi és a Kbt. összeférhetetlenségi előírásainak • A jövőben elektronizált beszerzési rendszer kialakítását tervezzük a még gyorsabb és átláthatóbb beszerzési folyamat érdekében • Folyamatos koordinációt látunk el a BKV beszerzéseivel, közbeszerzéseivel kapcsolatban

17. Hatékonyság - Új közszolgáltatási modell és közszolgáltatási szerződéses struktúra kialakítása • A BKV Zrt. Szolgáltatási szerződése 2012 áprilisában lejár • Gyökeresen új, az uniós joggal és a BKK koncepcióval összhangban lévő közszolgáltatási szerződéses struktúra kialakítása szükséges • Cél: a megrendelői és szolgáltatói szerepek világos elhatárolása, az ellenőrzési és irányítási feladatok tisztázása és a szolgáltatási szint mutatók egyértelmű meghatározása • Eredmények: • megteremthető a fővárosi közlekedési közszolgáltatási rendszer átlátható, költséghatékony finanszírozása, ellenőrzése • lefektethetők a közszolgáltatást nyújtóktól elvárt minőségi követelmények, azok nem teljesítésének szankciói. • Az új rendszer révén az utasok magasabb szolgáltatási színvonalhoz jutnak, • a megrendelő és a szolgáltató számára is kiszámítható, és ellenőrizhető finanszírozási környezet alakul ki.

18. A BKK működésének átláthatósága, a közpénzek hatékony felhasználása - Következtetések A BKK minden szempontból biztosítani kívánja működése során az átláthatóságot, és létrehozásából fakadóan kiemelt cél a közpénzek hatékony felhasználása, az alábbi célszerűségi szempontok figyelembe vételével: • Az átláthatóság nem lehet a fejlődés korlátja • El kell kerülni, hogy a beszerzési eljárások adminisztratív követelményei indokolatlanul hosszúvá és kezelhetetlenné tegyék a beszerzési eljárások lebonyolítását • A külső szakértők bevonása esetében meg kell különböztetni az indokolt és indokolatlan beszerzéseket és nem szabad hagyni, hogy az átláthatóságot zászlóra tűzve kihasználatlan belső kapacitások jöjjenek létre, gyakran rosszabb eredményességgel egyes speciális tudást igénylő szakterületeken.

19. Köszönöm a figyelmet!