1 / 218

Projekttervezés és menedzsment tanfolyam – projektmegvalósítási ismeretek vállalkozók részére

Projekttervezés és menedzsment tanfolyam – projektmegvalósítási ismeretek vállalkozók részére. Kedvezményezett: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás ÁROP 1.1.5-08/C/B – 2008-0013 „Térségfejlesztés koordinálása a Szeghalmi kistérségben”. Szeghalom Kistérség Többcélú Társulása

kasen
Download Presentation

Projekttervezés és menedzsment tanfolyam – projektmegvalósítási ismeretek vállalkozók részére

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Projekttervezés és menedzsment tanfolyam – projektmegvalósítási ismeretek vállalkozók részére Kedvezményezett: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás ÁROP 1.1.5-08/C/B – 2008-0013 „Térségfejlesztés koordinálása a Szeghalmi kistérségben”

  2. Szeghalom Kistérség Többcélú Társulása ÁROP-1.1.5/C „A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése ” c. pályázata megvalósítása

  3. Projekttervezés és Projektmenedzsment

  4. Strukturális Alapok Kohéziós AlapokKözösségi Kezdeményezések

  5. A strukturális források Az Európai Közösségeket létrehozó szerződés 158. cikke : • a gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése céljából, csökkentenie kell a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket, és a kedvezőtlen helyzetű régiók vagy szigetek elmaradottságát. 2007-től a korábbi négy strukturális alap, a közösségi kezdeményezések és a Kohéziós Alap helyett két strukturális alap: • az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális és Alap (ESZA), • Kohéziós Alap maradt fenn. Leválasztásra kerültek a közös agrárpolitikához, illetve a közös halászati politikához kapcsolódó finanszírozási eszközök és létrejött az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA).

  6. A regionális politika célkitűzései A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap új célkitűzései: • Konvergencia (legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése) • a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, • az európai területi együttműködés. A konvergencia célkitűzés forrásai • Európai Regionális Fejlesztési Alap, • Európai Szociális Alap, • Kohéziós Alap

  7. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb része, hozzávetőlegesen 45%-a ezen keresztül jut el a tagállamokba. Az ERFA céljai  • gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül. A cél elérésének érdekében az alap támogatást nyújt a regionális gazdaságok fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is.  Tevékenységi köre: • Fenntartható munkahelyeket teremtő beruházások  • Infrastrukturális beruházások  • A helyi és regionális fejlődést elősegítő intézkedések, különös tekintettel a kis-és középvállalkozásoknak nyújtott anyagi támogatásra és szolgáltatásokra  • Technikai segítségnyújtás 

  8. ERFA - gazdaságfejlesztés A „konvergencia” célkitűzés keretein belül az ERFA elsősorban a fenntartható és integrált gazdaságfejlesztést és fenntartható munkahelyek létrehozását finanszírozza:  • Kutatás és technológiafejlesztés (K+F), innováció és vállalkozói szellem  • Információs társadalom  • Környezet  • Kockázat-megelőzés  • Idegenforgalom  • Kulturális beruházások  • Közlekedési beruházások  • Energia  • Oktatási beruházások  • Egészségügyi és társadalmi infrastrukturális beruházások  • A KKV-k támogatásának közvetlen elősegítése 

  9. ERFA- regionális versenyképesség és foglalkoztatás • Innováció és tudásgazdaság, ezen belül a regionális K+F és innovációs kapacitásbővítés támogatása, új finanszírozási lehetőségek kialakítása a vállalkozások számára  • Környezetvédelem és kockázat-megelőzés, ezen belül a szennyezett földterületek eredeti állapotának visszaállítása, környezetbarát technológiák közösségi közlekedésben való elterjedésének támogatása, tervek kidolgozása a technológiai és környezeti kockázatok előrejelzésére  • A közlekedési és telekommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, különös tekintettel a KKV-k információ- és kommunikációtechnológiai lehetőségeinek bővítésére 

  10. ERFA- Európai területi együttműködés • Határokon átnyúló gazdasági, szociális és környezetvédelmi tevékenységek elősegítése, fenntartható területfejlesztés közös stratégiák keretében. Ide tartozik a természeti és kulturális értékek megőrzése, az infrastruktúra közös használatában rejlő lehetőségek kihasználása.  • Transznacionális együttműködés fejlesztése, például a tengerparti régiók kooperációja. Prioritások: innováció, környezetvédelem, elérhetőség javítása és fenntartható városfejlesztés  • A regionális politika hatékonyságának erősítése. Ennek legfontosabb eszköze a regionális és helyi hatóságok támogatása abban, hogy hálózatokat hozzanak létre, és folyamatosan cseréljék egymással tapasztalataikat  

  11. Európai Szociális Alap (ESZA) A legkorábban felállított alap: 1960-ban kezdte meg működését Legfőbbfunkciójaa humánerőforrás fejlesztés támogatása. Célja:gazdasági és társadalmi fejlődés a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásával, melyek a teljes foglalkoztatás elérésére, a munka minőségének és a termelékenység javítására, továbbá a társadalmi befogadás előmozdítására és a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak: Munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése  • Álláskeresők és inaktív személyek munkavállalásának javítása, munkanélküliség megelőzése, időskori aktivitás ösztönzése  • Hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítése, munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem  • Humántőke fejlesztése  • Transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szintű partnerségek, egyezmények és kezdeményezések előmozdítása 

  12. Kohéziós Alap A Kohéziós Alap egy strukturális pénzügyi eszköz Ki támogatható? • egy főre jutó, vásárlóerő-paritásban mért bruttó nemzeti terméke (GNP-je) a közösségi átlag 90%-ánál kevesebb, • rendelkeznek a gazdasági konvergenciának az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 104c. cikke szerinti feltételei teljesítésére (a túlzott állami deficit elkerülésére) irányuló programmal. A támogatható projektek: környezetvédelmi projektek, amelyek összhangban vannak a vonatkozó környezetvédelmi és fenntartható fejlődési tervek által az európai környezetvédelmi politikára ráruházott célkitűzésekkel (ivóvíz-ellátásnak, a szennyvízkezelésnek és a szilárd hulladék kezelésének, erózió szabályozását és a természet megőrzését célzó projektek) közlekedési infrastrukturális projektek, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat iránymutatásaiban azonosított közlekedési infrastruktúrákat hozzák létre, és fejlesztik.

  13. Közös Agrárpolitika Az 1257/1999. EK-tanácsi rendeletet 2007. január 1-jével felváltó jogszabály a 2007–2013 közötti hét évre határozza meg az EU vidékfejlesztési politikájának céljait, a vidékfejlesztési prioritásokat és intézkedéseket. Új célok: • Az európai családbirtok-szerkezet megőrzése • A vidéki népesség megtartása • Tájjelleg megőrzése • Vidékfejlesztés Alapelvek • A mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése műszaki fejlesztéssel, a munkaerő optimális hasznosításával; • a mezőgazdasági termelésből élők számára méltányos jövedelemszint biztosítása; • a mezőgazdasági termékek piacainak stabilizálása; • az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása; • annak biztosítása, hogy a fogyasztók reális áron jussanak az élelmiszerekhez.

  14. Támogatási egységek Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb térségek fejlesztésére irányulnak. A támogatásokban részesülő régiókra az EU egy ún. NUTS rendszert alkalmaz mely 3 fő kategóriából áll: Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási egysége (tartomány, régió, megye, stb.), a további egységek ezen közigazgatási egységek összevonásából vagy felosztásából képezhetők. • Magyarország esetében a közigazgatási egységek a megyék (főváros), további egységek a megyék (főváros) összevonásából képzett régiók, illetve a régiók összevonásából képzett nagyrégiók (I. szint). • NUTS I : Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3) • NUTS II : tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7) • NUTS III : megye/főváros (egységek száma: 20)

  15. Strukturális Alapok területi szintjei A magyarországi NUTS regionális struktúra Területi Statisztikai Régiók (NUTS) • NUTS I az ország teljes területe • NUTS II régiók • NUTS III mikrorégió (megyék) • NUTS IV kistérségek • NUTS V települések • Magyarország: 7 NUTS II. régió

  16. Magyarország 7 régiója

  17. Az EU regionális politikáját és a Strukturális Alapokat irányító elvek • Öt meghatározó alapelv: • Szubszidiaritás(a döntéseket és végrehajtást a kompetenciával rendelkező szintre kell delegálni) • Programozás (többéves programok) • Partnerség(érintett szereplők bevonása) • Addicionalitás(társfinanszírozás) • Koncentráció(földrajzi, tematikus) • Egyéb alapelvek • Monitoring (értékelés) • Transzparencia (átláthatóság)

  18. EU pályázati rendszerének alapelvei • Szubszidiaritás: a döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához • Addicionalitás: a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatás kiegészíti az adott ország fejlesztési politikáját, hozzájárul területfejlesztési stratégiájához. • Koncentráció :a támogatásokat azokra a régiókra kell koncentrálni, ahol a legnagyobb az elmaradottság, azaz azokra a régiókra, ahol az egy főre eső GDP nem éri el az EU átlag 75%-át. • Partnerség: fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása, ezek megvalósításának egyértelmű célkitűzési rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, időbeli ütemezése jelenti a programozást. • Programozás: fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása, ezek megvalósításának egyértelmű célkitűzési rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, időbeli ütemezése jelenti a programozást. • Monitoring és ellenőrzés

  19. A kohéziós jelentés • a területfejlesztés mellett új elemek: • az öregedő társadalom egyre nagyobb terheket ró az aktív munkavállalókra és a társadalombiztosítás rendszerére • a szociális kohézió erősítése a szegénység elleni küzdelem miatt lényeges • a globális versenyképességhez a munkahelyteremtés képessége nagy mértékben hozzájárul – és nem csak a hátrányos helyzetű térségekben és iparágakban! • a versenyképesség további tényezői: mindenfajta infrastruktúra, humántőke fejlesztése, innovációs kapacitások

  20. Új célrendszer • korábban: regionális/területi fejlettségi különbségek csökkentése • most: versenyképesség – foglalkoztatás – kohézió • további célok: • tudásalapú társadalom építése • társadalmi befogadás • fenntartható fejlődés • belső piac kiteljesítése

  21. A kohéziós jelentés ajánlásai • három prioritás: • konvergencia: a növekedés és munkahelyteremtés támogatása a legkevésbé fejlett régiókban • regionális versenyképesség és foglalkoztatás: a változások követése és elősegítése • európai területi együttműködés: az EU területének harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése • a szubszidiaritás elvének erőteljesebb érvényesítése a megvalósításban • nagyobb koncentráció

  22. Támogatási területek • innováció és a tudásalapú gazdaság • a megközelíthetőség és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások • nem csak fizikai infrastruktúra, hanem ICT is! • környezetvédelem és kockázat-megelőzés • elvek: prevenció, beavatkozás a forrásnál • oktatás, foglalkoztatás és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése • a munkavállalók alkalmazkodóképessége • földrajzi, ágazati és szervezeti mobilitás • a humántőke és a munkaerő-utánpótlás

  23. Támogatási eszközök • vissza nem térítendő támogatás: • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) • infrastrukturális (kis)projektek támogatása • Európai Szociális Alap (ESZA) • humán projektek támogatása • Kohéziós Alap (KA) • környezetvédelmi és infrastrukturális (nagy)projektek támogatása • kedvezményes (kamatozású és futamidejű) hiteleket nyújt: • Európai Beruházási Bank (EIB)

  24. Hatályos szabályozás(2007-2013) • A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés arra irányul, hogy – a legkevésbé fejlett régiókon kívül – növelje a régiók versenyképességét, vonzerejét és foglalkoztatási rátáját, a humán tőkébe való beruházás minőségének javítása, az innováció, a tudásalapú társadalom, a vállalkozói szellem előmozdítása, a környezet védelme és állapotának javítása, továbbá az elérhetőség javítása, a munkavállalók és az üzleti vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, illetve a nyitott munkaerőpiac fejlesztése révén. (ERFA, ESZA) • Az európai területi együttműködés célkitűzés arra irányul, hogy erősítse a határokon átnyúló együttműködést közös helyi és regionális kezdeményezések útján, a transznacionális együttműködést az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén, valamint az interregionális együttműködést és tapasztalatcserét a megfelelő területi szinten. (ERFA)

  25. A megvalósítás keretrendszere • tagállami szinten meghatározott • az EU rendelettel szabályozza az intézményi kereteket, amelyeken belül a tagállamok nagy fokú szabadságot élveznek • EU-szinten meghatározott: • nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK-Nemzeti Stratégiai Referenciakeret) • az uniós kohéziós célok és a nemzeti reformprogram közötti kapcsolat bemutatására • 2007. január 1-től 2013. december 31-ig hatályos • operatív programok (OP-k) • NSRK alapján, szintén a teljes programozási ciklusra vonatkozóan • konkrét pályázati kiírások alapját képezik

  26. A megvalósítás intézményei • tagállami döntés alapján • alapvető szervezetek OP-szinten: • Irányító Hatóság (IH) • pályázat kiírása, szerződéskötés, programszintű monitoring • Közreműködő Szervezetek (KSZ-ek) • az IH-tól vesznek át egyes feladatokat • Kifizető Hatóság (KH) • a támogatást kifizetési kérelemre nyújtja a kedvezményezett számára

  27. ERFA finanszírozás Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatható: • munkahelyteremtő beruházások • infrastrukturális beruházások • kis- és középvállalkozások, különösen • vállalatvezetés, technológiatranszfer, hozzáférés a pénzügyi forrásokhoz, közvetlen támogatás

  28. ESZA finanszírozás • Európai Szociális Alap (ESZA) fejlesztési területei • aktív munkaerő-piaci politikák; • esélyegyenlőség biztosítása a munkaerőpiacra való belépés tekintetében, különös tekintettel a társadalmi kirekesztés szempontjából veszélyeztetett csoportokra; • az oktatás és képzés rendszerének fejlesztése; • a munkavállalók és a munkaszervezet alkalmazkodóképességének javítása; • a nők munkaerőpiacra való belépésének és munkaerő-piaci részvételének támogatása.

  29. Az Uniós támogatások… • Csak az uniós célokkal összhangban lévő elképzelések kaphatnak támogatást… • Csak a megfelelő formában ismertetett elképzelések kaphatnak támogatást… • Csak a fenntartható fejlődés elvével összhangban lévő elképzelések kaphatnak támogatást… • Csak az esélyegyenlőség elvével összhangban lévő elképzelések kaphatnak támogatást…

  30. A NFT II. világa: Átfogó cél • Kettős cél: • Foglalkoztatás bővítése • Az egyén foglalkoztathatóságának javítása (munkaerő kínálat növelése) • Munkahelyteremtés (munkaerő-kereslet növelése) • A kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása • Tartós növekedés elősegítése • Versenyképesség növelése • A gazdaság bázisának szélesítése • Üzleti környezet fejlesztése (elérhetőség javítása, szabályozási környezet javítása, állami szolgáltatások hatékonyságának növelése)

  31. Prioritások • Gazdaságfejlesztés • Közlekedésfejlesztés • Társadalom megújulása • Környezeti és energetikai fejlesztés • Területfejlesztés • Államreform

  32. Célkitűzések Három célkitűzés megvalósítására: • 1. Elmaradott régiók támogatása (az egy főre jutó GDP az EU átlagának 75%-a alatt van) • 2. Strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakításának támogatása • 3. Oktatási, szakképzési, foglalkoztatási politikák és rendszerek korszerűsítésének és átalakításának támogatása

  33. A Strukturális Alapok Fogadása Lebonyolítás • Intézményrendszer • Strukturális Alapok szabályrendszere • Felelősség és hatáskörök • Hatékonyság: intézményi modellek • Folyamatok, eljárások • Strukturális Alapok szabályai • lebonyolítás, pályáztatás, értékelés, ellenőrzés, monitoring, kifizetés…

  34. Felkészülés a támogatások felhasználására Hogyan kezdjünk hozzá?

  35. A támogatások felhasználása • minden esetben projektek keretében történik • a projektekhez pályázat útján lehet támogatást szerezni • ismerni kell a hazai és az uniós szintű pályázati rendszert (amennyiben ilyen ambícióink is vannak…) • figyelni kell a kiírások megjelenését és a határidőket! • számos „írott és íratlan” szabálynak kell megfelelni

  36. „Projektek felértékelődése” • egyre sűrűbben vannak esetek, amikor egyedi, a napi rutinon túlmutató problémákkal szembesülnek a cégek, • vannak iparágak, ahol napjainkra a működés egyedi feladatok összessége, • kulcsszó: egyediség • a fentiek következtében adódik a feladat: kell egy vezetési eszköz, amely ezeket a feladatokat hatékonyan kezeli.

  37. Milyen a jó projektötlet? • valós igényeket elégít ki • illeszkedik valamely konkrét pályázati kiíráshoz • illeszkedik az EU kohéziós politikájának céljaihoz • illeszkedik a nemzeti programdokumentumokban megfogalmazott prioritásokhoz • reális célokat tűz ki

  38. Követelmények a pályázókkal szemben • pályázó jogi státusza alkalmas • szakmai alkalmasság • pénzügyi alkalmasság • terv kidolgozottsága • célok világosak, a hozzájuk vezető út egyértelmű • hatékonyság, „value for money” • megvalósíthatóság és fenntarthatóság

  39. A projekt fogalma • A projekt szempontjából 3 tényező: • Erőforrások (humán, energia, pénz) • Cél, célrendszer • Idő, fázisok

  40. Mi a projekt??? (egyszerű) • Egy olyan egyszer elvégzett munka, amelynek jól meghatározható kezdeti és befejezési időpontja van (Verzuh 2006, 26. o.). • A fogalom meghatározásához rögtön szervesen kapcsolódik egy megjegyzés is, amely szerint „ez a fajta munka ellentétben állhat a szervezet rendszeresen végzett tevékenységeivel”

  41. Szervezeti megközelítés • rutinmunkákon kívül eső, egyedi feladat megoldására létrejött csoport, • léte időben korlátozott, kezdete és vége meghatározott, • elkülönült erőforrásokkal dolgozik, önálló költségvetése van, • a szervezete egyedileg összeállított csapat, a tagok nemritkán különböző szervezetekből jönnek.

  42. A Projekt (körülíró) Egy olyan komplex tevékenység folyamat, amelynek végeredménye - előre definiált célja - egy előre meghatározott (műszaki) paraméterekkel leírható olyan, önmagában működőképes létesítmény, aminek megvalósítása időben és pénzértékben is egyaránt meghatározott.

  43. Projekttömeg Szükséges egy olyan tevékenység tömeg, amely képes felszívni a támogatást • Ötlettől a projekttervig  projekttervezés, projektmenedzsment • Jogosultság (elfogadható költségek, versenyszabályok) • Megvalósíthatóság (pénzügyi és nem pénzügyi megtérülés, költségek és hasznok)

  44. A projekt egy olyan tevékenység: • amely meghatározott célrendszerrel rendelkezik • konkrét időtávot fog át • zárt költségvetése van • másképpen: • egy adott kiinduló helyzetből • adott időtartamon belül • adott eszközökkel • egy specifikus célt elérni kívánó tevékenységsorozat

  45. Projekt definiálható (leírható) • a célként elérendő eredménnyel, • a teljesítés időtartamával, • a teljesítés költségkeretével.

  46. idő • specifikáció • költség • gazdasági sz. • finanszírozás • földrajzi kérdések • szerződéses feltételek Projektek négy fázisa 1. fázis: koncepció • vevő és cél (kell vevő?) • elkötelezettség • új termék ötlete • „játéktér” - stakeholder • tanulmányterv (kapacitás, szellemiség) • projektmenedzser • kommunikációs csatornák, felelősségek

  47. Projektek négy fázisa 1. fázis: koncepció (folytatás) Minimális kérdések: • vevői igények - végtermék • funkcionális alternatívák • döntéshozatali prioritások • vevőiigények - kommunikáció • idő-, erőforrás- és költségkorlátok • sikeres teljesítés mérőszámai • kockázati tényezők • háttér információk

  48. Projektek négy fázisa 1. fázis: koncepció (folytatás) Definiáló dokumentum • probléma meghatározás • technikai/funkcionális célkitűzések • várható hatékonysági vagy gazdasági eredmények • befejezés követelményei,szállítandó minőségi paraméterek • feltételezések, kiindulási pontok • kockázati tényezők • erőforrásigények és korlátok

  49. Projektek négy fázisa 1. fázis: koncepció (folytatás) A projektek sorsa... • A projektek nem szerepelnek jól. • 50% - törölve szállítás előtt • 25% - leszállítva, de nincs alkalmazva • 20% - alkalmazva nagy változtatásokkal • 5% - leszállítva és alkalmazva • okok • nincsen megfelelően definiálva • személyi változások • túl komplikált, hosszú vagy nagy • váratlan események • gazdasági prioritások változása • vállalati menedzsment politika stb.

  50. 4. Projektek négy fázisa 2. fázis: Tervezés – szervezés (core - facilitating) • részletezettség (WBS) : tevékenység = munkacsomag? • ütemezés • erőforrástervezés • költségtervezés • projektmenedzser (rangidős tagok) • projektterv • kontingenciák • kockázatmenedzsment • minőség, szervezet, kommunikáció

More Related