Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 157

MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN PowerPoint PPT Presentation


  • 49 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN. 2. 1.1. Vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere. 1.1.1. Érték, hasznosság. Vajon mi a gazdagság? Mit jelent az, hogy valaki „jól él”, „jólétben él”, „gazdag”? Az anyagi javak mennyisége nem azonos a gazdagsággal.

Download Presentation

MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 1 v llalkoz sgazdas gtan k zgazdas gi h ttere

2

1.1. Vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere

1.1.1. Érték, hasznosság

  • Vajon mi a gazdagság?

    • Mit jelent az, hogy valaki „jól él”, „jólétben él”, „gazdag”?

  • Az anyagi javak mennyisége nem azonos a gazdagsággal.

  • Egy tárgy önmagában haszontalan, értéke, hasznossága csak egy emberben alakulhat ki.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

2

  • Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. De, hogy mit, az igen eltérő, sokszor furcsa, különös. Nézzünk egy-két példát!

    • Gyorsulás, csönd, béke, szimmetria látványa, szeretés, ízek, emberi teljesítmény

    • Messzelátás

      • Mennyit ér a Hubble-űrtávcső?

        • „A csillagászok régóta szeretnék megtudni, hogy mennyi ideje létezik a világegyetem.” (13,7 milliárd év +-10%)

        • 1,5 milliárd dollár - hibás tükörrel

        • 1 milliárdért korrekciós eszköz

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

2

  • Nézzük a jegyzet példáit!

    • Ógörög bölcsességek könyve, láda tisztított urán, elektronika-panel egy computer tomográfhoz, professzionális baseball-kesztyű, génkezelt búzacsíra

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

2

  • Tanulságok

    • Valamilyen anyagi jószág önmagában haszontalan, értékessé csak egy embernél, egy adott szituációban válik.

    • Valami azért értékes, azért jelent vagyont, mert valakinél hasznosnak mutatkozik, valamilyen – „furcsa” – vágy, szükséglet kielégítője.

    • Ha a dolgok rosszul vannak elosztva, akkor kevesebbet érnek. Ilyenkor cserére törekszünk.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

2

  • „Értékesség” – „hasznosság”

    • Majdhogynem szinonimák

  • Hasznosság

    • „Egy dolog képessége arra, hogy nekünk boldogságot szerezzen” (Bernoulli, Galiani)

    • „Bármely tárgy azon tulajdonságát értjük alatta, miáltal jótéteményt, előnyt, élvezetet, jót vagy boldogságot létrehozni hajlamos, illetve hajlamos megakadályozni azt, hogy bármiféle kár, fájdalom, rossz vagy boldogtalanság érje azon felet, akinek érdeke szóban forog.” (Bentham)

    • Hasznosság kifejezetten nem egy dolog belső tulajdonsága, hanem a használatával szerezhető élvezet, illetve megakadályozott fájdalom összessége. (Jevons)

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

3

  • Közgazdasági értelemben hasznosságot tulajdonítunk mindennek (legyen az anyagi vagy nem anyagi jószág), amely képes a társadalom valamely tagjának valamely szükségletét kielégíteni, így valakinek hiányérzete van iránta, értékesnek tartja.

  • Az értékes tehát, ami (várhatóan) hasznos – valakinek!

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 1 2 lehet s gek s v laszt sok

3

1.1.2. Lehetőségek és választások

  • Mindent egyéni választásokkal, cselekvésekkel magyarázunk.

    • Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is visszavezetjük az egyéni döntésekre.

    • Céljai is csak az embernek lehetnek, bizottságnak, vállalatnak, országnak önmagában nem.

  • Az egyén előtt álló cselekvési lehetőségek kínálkoznak, és ezek közül választ.

  • Két alapvető választási mechanizmus

    • Racionális döntés

    • Társadalmi normák szerinti választás

      • Ezzel nem nagyon foglalkozunk.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

3

  • Racionalitás

    • A közgazdaságtan alappillére

    • Mégis alig megragadható, definiálható

    • Amit a gazdaságtan nem tekint racionálisnak, azt a pszichológia még tekintheti annak.

    • Homo oeconomicus

      • Egyéni önérdekkövetés

      • Társadalmi normáktól, erkölcsi szabályoktól függetlenített, örömszerző, illetve kínt elkerülő hasznosságérzet.

      • „Okos kalkuláció”

      • A homo oeconomicusra nem jellemző

        • Cselekvéseit nem erkölcsi normák, érzelmek, tudattalan vágyak és félelmek, belső késztetések kormányozzák.

        • Nem társadalmi lény, tagadja a közérdek létezését.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

3 - 4

  • Árnyaljuk a homo oeconomicus egoista képét!

    • Úgy tűnik, hogy gyakorta készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkenése árán.

    • Ez az altruizmus.

    • Valóban erről van szó, vagy csak „úgy tűnik”.

      • Lehet, hogy valójában ezekben az esetekben is önérdekünket követjük?

        • Pl. későbbi viszonzásért, elismerésért

    • Az önérdekkövetés mindenképpen alapvetőbb, mint az altruizmus, hiszen, ha nem lennének „önző élvezők”, nem lenne értelme az altruizmusnak sem.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

5

  • Szokásos „áthidaló megoldás” a logikai kapcsolat megfordítása:

    • Nem a racionalitás alapján dönti el, hogy mit cselekszik, hanem cselekvése alapján, hogy mi neki a racionális.

    • Ez ügyes megoldás, azonban innentől kezdődően a cselekvés magyarázatára, esetleg előrejelzésére már nem használhatjuk a racionalitás modelljét.

  • Összességében megállapíthatjuk, hogy a racionalitás világába azért sok minden begyömöszölhető, legalábbis, ami a racionális vágyat illeti. Most térjünk át az öröm maximalizálására!

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

5

  • Öröm maximalizálása

    • Tipikus példa az egyetlen áruházban való adott pénzösszeg elköltése.

    • Hasznosságmaximalizálás, értékmaximalizálás.

    • Valójában várható hasznosság maximalizálás.

  • Összességében

    • Racionális döntéskor az ember azt cselekszi, aminek a legnagyobb a hasznossága, azaz maximalizálja hasznosságát.

    • Emberképünk eredmény-centrikus, azt teszi, amitől a legnagyobb (hasznosságban mért) eredményt reméli.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

5 - 6

  • „Nem racionalitás”

    • Néhány zavaró részlet, jelenség.

    • Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. Ne azt tegyék, amire vágynak, hanem arra vágyjanak, amit tettek.

      • „Savanyú a szőlő”, illetve önmagunk utólagos győzködése, hogy mennyire jó, amit tettünk.

    • Néha „direkt” szűkítjük lehetőségeink halmazát

      • Akaratgyengeség

        • Ivás, evés, fogorvos, kondi-terem

      • Stratégiai interakció

        • Bomba hatástalanítási lehetőségének látványosan kizárása

        • Hídfelégetés

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

6

  • Vágy-vezérelte irracionális gondolkodás

    • Jellegzetes emberi hajlam: az információkat olyannak látni, amilyennek szeretnénk.

    • Ez nem szándékos torzítás, tudattalanul hat, ugyanúgy nem irányítható, mint pl. felejtésünk.

    • Mindez megbújhat az információgyűjtésben is: addig és olyan bizonyítékokat gyűjtök, hogy végül azt mondhassam: Ugye, hogy ez a jó!

  • Nem csak a racionális viselkedés lehet a célok elérésének legjobb eszköze.

    • Sokszor az egyes lehetőségek összemérhetetlenek.

    • Például a továbbtanuláskor hozott döntés is. Nyilván a kínálkozó lehetőségek különbözőek, de nem tudom őket döntésem előtt kipróbálni. Túl keveset tudok a racionális döntéshez.

    • Vegyünk egy másik példát: egy vállalati kutatás-fejlesztési döntést!

      • Fel kell mérni a pozitív döntéssel járó bevételeket és kiadásokat. (Már ezek is bizonytalanok.)

      • Nagy kérdés továbbá a többi vállalat viselkedése. Vajon ezek is belekezdenek hasonló projektekbe?

      • Nincs megragadható támpontunk a racionális döntéshez.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

6

  • Ilyenkor megoldás lehet

    • Megelégedésre törekvés

      • Válasszuk azt, ami egy elég jó!

    • Pénzfeldobás

      • Az emberek nem szeretik az indoknélküliséget…

    • Értékelhetetlenség tagadása

      • „Racionalitásba vetett irracionális hit”

        • Inkább költségesen tovább kutatnak információkért.

        • A „második tizedesjegy” alapján döntenek.

    • Próbálkozásos, evolúciós módszer

      • Arra számítok, hogy a véletlen „mutánsok” valamelyike majdcsak megfelelő lesz.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

6

  • Az információgyűjtés racionalitása

    • Nem elég az összegyűjtött információk alapján racionálisan dönteni, hanem az információgyűjtésben is racionálisnak kell lenni.

    • A több információ, az alaposabb mérlegelés javíthatja a választás eredményességét, viszont megy vele az idő, nőnek a költségek.

      • Orvosi diagnózisállítás

      • Gyermekelhelyezési perek

      • Vállalati beruházási döntés

        • Bármelyik gyors döntés jobb lehet bármelyik lassúnál.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 1 3 csere alternat va k lts g hat konys g

7

1.1.3. Csere, alternatíva költség, hatékonyság

  • Az önkéntes cseréknél nem egyenlő értékek cserélnek gazdát, hanem mindkét fél nyer!

    • Mindenki beáldoz valami számára értéktelenebbet valami számára értékesebbért.

      • Ha az ógörög könyvet, a láda tisztított uránt, az elektronika-panelt, a baseball-kesztyűt és a génkezelt búzacsírát elcseréljük egy házra, akkor nekünk a ház ér többet, cserepartnerünknek pedig e tárgyak.

    • A cserén keresztül mindkét fél, tehát az egész társadalom is gazdagodik.

      • A csere jó.

      • Ha a tárgyak jobb kezekbe kerülnek, gazdagodás történik.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

7

  • Mondhatjuk persze, hogy a cserék semmi újat nem hoznak létre, legfeljebb a dolgokat rendezik értékesebb formára az emberek között.

  • Miért, az iparban vagy a mezőgazdaságban nem ez történik?

  • A csere, a kereskedés is termelőtevékenység, a gazdagság, a jólét növelésének forrása.

    • A dolgok létezése ugyanis még kevés, ezeknek jókor, jó kezekbe is kell kerülniük.

    • Ehhez kell a csere, a kereskedés.

      • Kereskedővel vagy anélkül

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

7

  • Cserénél valami hasznosért beáldozunk egy kevésbé hasznosat. „Áldozunk”, azaz költséget vállalunk. A költségek az alternatívák költségei, nem a megszerzett jószághoz kötődnek, hanem az elvesztett alternatívához.

  • A költségek alternatíva költségek.

  • Az emberek a hasznosság, az érték maximalizálására törve olyan döntéseket hoznak, amelyeknél a nyert hasznosságok magasabbak, mint az elvesztettek, azaz az alternatíva költségek.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

8

  • A hatékony („jó”, „értelmes”, „racionális” stb.) nem objektív fogalom!

    • Valami eredmény (valami érték) és valami áldozat (ez is valami érték) viszonya.

    • Az értékek hozzárendelése viszont erősen szubjektív, így a hatékonyság megítélése is egyéni!

      • Hogyan hatékony Budapestről a Balatonhoz utazni?

      • Hatékony-e színházba járni?

      • Hatékony-e zakót viselni?

      • Hatékony-e a Hubble-űrtávcső?

      • Mivel hatékonyabb egy családi házat fűteni, fával, gázzal vagy napenergiával?

        • „Technológiai hatékonyság” – az mi?

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

8

  • Mivel a hatékonyság („értelmesség”, „helyesség”) megítélése igen szubjektív, így örök viták tárgyai is.

  • Nem az a kérdés, hogy

    • „Melyik változat a hatékonyabb?”,

      hanem az, hogy

    • „Kinek a joga dönteni a változatok között?”.

  • Magántulajdon és társadalmi „játékszabályok”: kinek a joga megítélni az egyes változtatok hatékonyságát.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

8

  • Ha szerintünk valami értelmetlen a világban,

    • nem hatékonyan használják fel,

    • a költségeket és a hasznokat nem a „valós értékükön” veszik figyelembe,

      akkor valójában a tulajdonjogok és társadalmi játékszabályok ellen van kifogásunk.

  • Szubjektív közgazdaságtan

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 1 4 komparat v el ny s az r

tokaji

villányi

1000

1000

900

900

800

800

700

700

600

600

szamorodni

szamorodni

500

500

400

400

300

300

200

200

100

100

100

100

200

200

300

300

400

400

500

500

600

600

700

700

800

800

900

900

1000

1000

kékfrankos

kékfrankos

8 - 9

1.1.4. Komparatív előny és az ár

  • Két borász – egy „jó” és egy „rossz” (?)

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

9

  • A szamorodni a tokaji gazdánál relatíve olcsóbb, hatékonyabban termeli: „A tokaji gazdának komparatív előnye van a szamorodni előállításában.”

    • Tokaji: 1 l szamorodniért 0,5 l kékfrankost

    • Villányi: 1 l szamorodniért 1,25 l kékfrankost

  • A „kékfrankosban” viszont a villányi a jobb, ebben neki van komparatív előnye

    • Tokaji: 1 l kékfrankosért 2 l szamorodnit

    • Villányi: 1 l kékfrankosért 0,8 l szamorodnit

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

1000

1000

900

900

800

800

tokaji

villányi

700

700

600

600

500

500

400

400

300

300

szamorodni

szamorodni

200

200

100

100

100

100

200

200

300

300

400

400

500

500

600

600

700

700

800

800

900

900

1000

1000

kékfrankos

kékfrankos

10

  • Szakosodjanak komparatív előnyeik szerint, majd cseréljenek egy az egyben!

  • Mindketten jobban járnak!

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

tokaji

villányi

1000

1000

900

900

800

800

700

700

600

600

szamorodni

szamorodni

500

500

400

400

300

300

200

200

100

100

100

100

200

200

300

300

400

400

500

500

600

600

700

700

800

800

900

900

1000

1000

kékfrankos

kékfrankos

10

  • Legyen a kétfajta bor fogyasztási aránya fele-fele mindkét környéken!

  • A szakosodás és cserélés még többletköltségek esetén is megérheti. („export-import”)

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

11

  • Nézzük meg a példa egy másik aspektusát is! Mi a helyzet akkor, ha egyik vagy mindkét bortermelő számára adódik egy másik borfajta, aminek termelése ezeknél is előnyösebb?

  • Akkor rossz lenne a példánk…

    • Nincs értelme a „szamorodni vagy kékfrankos?” kérdéssel foglalkozni, ha van valami még jobb.

    • Az áldozat mindig a következő legjobb.

    • Gazdasági mérlegelés mindig a két legjobb lehetőség között történik!

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

11

  • Nézzük meg azt a helyzetet, amikor a szamorodni ára olyan magas, hogy mindkettőnek annak termelése érné meg.

    • Ilyenkor kell lennie valakinek, aki „kékfrankosban jó”. Az nem lehet ugyanis, hogy valami olcsóbb, mialatt mindenki drágábban (nagyobb áldozatok árán) állítja elő.

    • Ha van a kékfrankosnak „jó” termelője, akkor viszont a tokaji gazda tönkremegy, hiszen a szamorodnit drágábban állítja elő.

      • Ez is lehetetlen!

    • Nézzük a tokaji költségeit: föld, segédmunka, berendezések, „borász-vállalkozó”.

      • Valamelyik költség meghatározása hibás!

      • Leginkább tokaji „borász-vállalkozó” lesz alacsonyabb költségű (szegényebb ember).

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

11-12

  • A dolgok költsége, ára (földdé, gépeké, embereké stb.) az emberek értékítéletei szerinti legjobb felhasználási lehetőségükhöz igazodik!

    • Ha a tokaji föld legjobb felhasználási lehetőségének a szamorodni termelést tartják, akkor a tokaji föld értéke az emberek szamorodnihoz kapcsolt értékítéletéhez igazodik.

  • A legjobb felhasználási lehetőségén azonban minden és mindenki versenyképes, legfeljebb keveset ér, szegény lesz.

  • Mindenki akkor jár a legjobban, ha tulajdonát és munkaerejét komparatív előnyeik szerint használja, majd cserél.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

12

  • Ez adja a szakosodás és csere ösztönzését, az „ezermesterség” feladását.

    • „Mi leszel, ha nagy leszel?”

  • Az emberek cserék utáni igénye egy megfelelő csereeszköz, a pénz megjelenését eredményezte.

    • A pénz elvont hasznosságot fejez ki.

    • Nem közvetlenül nyújt hasznosságérzetet, hanem a hasznosságérzet lehetőségét teremti meg.

    • A pénz hasznossága azon jószágok hasznosságával egyezik meg, amelyeket meg lehet vásárolni érte.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

12

  • A cserepartnerek összehozása is költséges

    • Szállítás

    • Lehetőségek felkutatása

  • Ezeket nevezzük tranzakciós költségeknek.

  • Kereskedők

    • Nekik éppen a cserepartnerek összehozásában van komparatív előnyük.

    • Alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

12

  • A kereskedők versenyeznek egymással, de a termelőkkel és fogyasztókkal is.

  • „A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot.”

    • Igen

    • Pont úgy, mint pl. az építészek, az orvosok …

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

13

  • A költségek tehát nem objektív dolgok, nem tárgyakhoz kötődnek, hanem valakinél jelentkeznek.

    • Mert az adott dolog miatt elveszti a „más” nyújtotta hasznosságot.

  • A költségek a „más” felhasználási lehetőségek emberi értékeléseihez kötődnek

    • tokaji föld értéke (költsége)

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

13

  • A költség tehát a beáldozott hasznosságok értékéből adódik, határértelemben, a valakinek szempontjából.

  • Csak az számít, hogy „még mennyi” áldozatot kell hozni! Ezek határ alternatíva költségek.

  • Nézzünk egy-két példát!

    • Rossz Hubble-űrtávcső javítása

    • Félig kész vízlépcső

    • Fűtés („feltekerés”, kiépítés, korszerűsítés)

  • Még egyszer

    • Elsüllyedt költségeket nem

    • Határ alternatíva költségek igen

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

13-14

  • A termelésben is helyettesítési lehetőségek!

    • Legjobb technológia nincs!

      • Autópálya-építés Újdelhiben

      • Betonvésés vésővel és kalapáccsal

  • A „kínálás” egy hajlandóság valamiről való lemondásra, „odaadására” pénzért cserében.

  • A kínáló azokat az áldozatokat árazza be, amiket az újabb egység előállításáért hoz meg. Valami előállításának költségeit, azaz áldozatait, térítteti meg.

  • Milyen költségeket? A már említett határ alternatíva költségeket.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 2 r szv nyesi rt k maximaliz l sa

15

1.2. Részvényesi érték maximalizálása

1.2.1. Profit

  • „Talán nincs még egy fogalom vagy kifejezés a köz-gazdaságtanban, amelyet olyan sokféle megtévesztő értelmezéssel használnának, mint a profitot.”

  • Teljes bevétel – összes költség

  • Bér, ez nem profit

  • Bérleti díj, ez nem profit

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 2 1 1 kamat hozam

15-16

1.2.1.1. Kamat, hozam

  • Ez sem profit

1 év múlva

most

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 2 1 2 kock zatmentes kamat

16

1.2.1.2. Kockázatmentes kamat

  • Kockázatmentes kölcsön kamata

    • Pozitív időpreferencia

    • Technikai, technológiai, gazdasági fejlődés

    • Ezekért kompenzáció, fizetség

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 2 1 3 kock zatos hozam

17

1.2.1.3. Kockázatos hozam

  • Kockázatos befektetés várható hozama

    • Kockázatkerülés

    • Hasznosságveszteség

    • Ezért kompenzáció, fizetség

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

  • Kockázat

    • eltérés a várható értéktől

    • ingadozás

    • szórás

  • Normális eloszlás

    • sok tényező hatása

      • Központi határeloszlás

    • „igazi véletlen”

    • várható érték - szórás

  • Várható hozam

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

Kockázatmentes

kölcsön

Kockázatos

befektetés

E(F1)

F1

E(r)

E(r)

F0

F0

E(r)

rf

17

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 2 1 4 v rhat s t nyleges profit

18

1.2.1.4 Várható és tényleges profit

  • Bevétel mínusz költségek

    • Bérek, bérleti díjak, kamatok

    • Egyéb „nyilvánvaló” költségek (beszállítók, közüzem, adók stb.)

  • A maradék (nyereség vagy veszteség) a vállalkozás tulajdonosáé.

  • Ez csak akkor profit, ha még levonjuk a tulajdonos költségeit is.

    • Bérét, tőkéjének kamatát, vállalkozásba bevitt vagyontárgyainak bérleti díját

  • A maradék a profit!

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

18-19

  • Lehetséges-e egy versenyző piacgazdaságban az, hogy egy üzleti tevékenységnek tartósan „csak úgy” profitja legyen?

    • Nem, mert jönnek a versenytársak…

  • A profithoz kell valami „különleges” tudás

    • Éppen annyira „különleges”, mint más szakmákhoz.

    • Arbitrázs, újítás és utánzás.

      • Kreativitás, intuíció, vezetői karizma, határozottság stb.

  • A vállalkozónak ezekben van komparatív előnye. Az ő egyfajta „teljesítményalapú béreként” is megragadható a profit.

  • A vállalkozói tudás „sima bérként” meg is vásárolható és el is adható.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

19

  • Vállalkozói tudás – menedzser

  • Kockázatvállalás kérdése

    • Ez nem vállalkozás

    • Inkább minden vállalkozás kapcsolt része

  • Profit

    • Várható

    • Tényleges

    • Tényleges – várható

    • „Ügyesség” – „Szerencse”

  • Befektető – részvényes – vállalkozó – menedzser

  • Tulajdonos

    • Őt illeti a profit

    • Hatalma van arra, hogy a profitmaximalizálás (a várható profit) legyen a vállalati alapcél.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 2 2 r szv nyesi rt k

20

1.2.2. Részvényesi érték

  • Vállalat

    • Részvénytársaság

    • Részvényes (tulajdonos)

    • Részvényesi cél

    • Gazdasági jellegű hasznosság

      • Pénzben mért bevételek és költségek

      • Részvényesi érték maximalizálása

      • Profit maximalizálása

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 2 3 megb z s gyn k

21

1.2.3. Megbízó és ügynök

  • Korai kapitalista vállalat

    • Tulajdonos és a menedzser ugyanazon személy

      • Teljes vagyonával felel

    • Tömegtermelés, tőkekoncentráció

      • „Közösködés”

      • Egyetemleges felelősség problémája

  • Részvénytársaságok

    • Korlátolt felelősség

    • Világos társulási arányok

    • Jogi személy

      • Tulajdonos és a menedzsment elválik

      • Adható-vehető

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

22

  • Több tulajdonos – egy vállalkozás

  • Menedzselés átadása „ügynököknek”

  • Képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma

    • „Figyeltetés”

      • Szakemberekkel

      • Piaci alapon

    • Csak ameddig megéri

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 2 4 szabad p nz raml sok

22

1.2.4. Szabad pénzáramlások

  • A vállalati gazdasági elemzések célja kifejezetten a részvényesi célokhoz „tapad”.

  • A vállalat működését a vevői befizetések, valamint a bérek, beszállítói és egyéb költségek, adózás és hitelügyletek után tekintjük.

  • Ezek a maradékok a „szabad pénzáramlások”.

    • Ez még nem profit

    • Ha a szabad pénzáramlásokat csökkentjük a tőkeköltséggel, akkor jutunk el a profithoz.

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

E(Fn)

E(F2)

E(FN)

E(F1)

0

1

2

n

N

F0

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 3 v llalkoz sgazdas gtan elemz si alapjai i

23

1.3. Vállalkozásgazdaságtan elemzési alapjai I.

1.3.1. Üzleti gazdaságtani elemzések és a korlátozott racionalitás

  • Tökéletesen racionális gazdasági elemzés

    • „Jó – nem jó?” és „Melyik a jobb?”

  • Beágyazott elemzések tömege, végtelen apró elemzések láncolata

  • Korlátozott racionalitás

    • A gazdasági elemzések „méretgazdaságossága”

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 3 2 p nz raml sok becsl se kompromisszumokkal

24

1.3.2. Pénzáramlások becslése – kompromisszumokkal

  • Éves pénzáramlások

  • „Szakértők – pénzügyesek”

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

Ár

E(Fn)

E(F2)

E(FN)

E(F1)

Költségek

0

Db

1

2

n

N

F0

„szakértők”

„pénzügyes”

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 3 2 1 v rhat p nz raml sok s a kock zat elv laszt sa

24

1.3.2.1 Várható pénzáramlások és a kockázat elválasztása

E(F1)

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

E(Fn)

E(F2)

E(FN)

E(F1)

0

1

2

n

N

F0

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 3 2 2 re l rtelm p nz raml s becsl s

25

1.3.2.2. Reálértelmű pénzáramlás-becslés

  • Alapszabály, hogy egyeztetni kell a tőke költségének megadásával.

    • A tőke költségét reálértelemben adjuk majd meg.

  • Jellegzetes problémák

    • Relatív árváltozások

    • Értékcsökkenés leírási szabályai

      • Az elszámolható összeg reálértékben kisebb lesz, mint nominálisan értelmezve!

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


1 3 2 3 bev telek s k lts gek megragad sa

25-26

1.3.2.3. Bevételek és költségek megragadása

  • Nem utólagos bevétel-költség elemzések, hanem jövőre vonatkozó becslések!

  • Csak a döntés miatt fellépő bevételek és költségek

    • „Vele – nélküle”

  • „Elkerülhetetlenül” fellépő bevételek és költségek nem számítanak

    • Múltban már megtörtént

    • Múltban már eldőlt

    • Ezek elsüllyedtek

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

26

  • Költségek megragadása

    • Még nem beszerzett, nem megvásárolt, de korlátlanul rendelkezésre álló erőforrások

      • Költség a beszerzési („piaci”) ár

    • Már meglévő erőforrás

      • Nem pótolható

        • munkaerő, eszköz stb.

        • Milyen legnagyobb többletérték előállítására képes

          • Dolog eladásából, ekkor a költség az eladási („piaci”) ár.

          • Másik projektünknél termelt értéktöbblet (mekkora a „másik” projektnél a többletérték ahhoz képest, mintha nélkülöznék)

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

26

  • Már meglévő erőforrás

    • Pótolható (beszerezhető)

      • Értéke nem lehet nagyobb vételi („piaci”) árnál.

      • Értéke nem lehet kisebb az eladási árnál, illetőleg a „máshol” jelentkező többletérték előállításnál.

  • A költség akkor nulla, ha eladhatatlan, máshol használhatatlan erőforrásról van szó.

  • Bevételeknél se feledkezzünk meg a származékos hatásokról!

  • Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    • Példa

      • Tervezett egyéves projektünkön két munkatársunk dolgozna. Mindegyikük fizetése évi 2 mFt.

        • Egyiküket egy másik területről csoportosítanánk át, ahol – sokéves rutinja miatt – „dupla” munkát végez.

        • Másikuk helyett ugyan fél áron is találnánk új munkaerőt, de sajnos már leszerződtünk vele. Máshol nincs számára munka.

      • Mekkora bérekkel számoljunk?

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    • Példa

      • Tervezett projektünk során felhasználnánk vállalatunk raktárkészletét.

        • Tavaly vettük 10 mFt-ért.

        • 5 mFt-ért eladható (illetve megvehető).

        • Felhasználásával új termékeink 8 mFt-tal adhatók el többért.

        • Ha egy másik projektben használnánk fel, ott 7 mFt-tal emelné a profitot.

      • Mekkora költséggel számoljunk?

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    • Példa

      • Projektünk marketingköltsége 50 mFt, azonban hatására más projektünk bevételei (költségei nem) is emelkednek 10 mFt-tal.

      • Mekkora értékkel számoljunk?

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    • Példa

      • Műemlék kastélyunk csak szálloda vagy múzeum funkciójú lehet, esetleg bérbe adhatjuk irodának. Most a szálloda ötletet fontolgatjuk.

      • A bérbe adás évi 10 mFt-ot hozna.

      • Múzeumként 30 millió profitot hozna, igaz, ez csak 15 millióval több annál, mintha a múzeumot máshol valósítjuk meg.

      • Mekkora éves költséggel kalkuláljunk?

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    26

    • Nézzük tovább a költségeket!

      • Fix és változó költségek

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    C

    FC

    Q

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    C

    VC

    Q

    • Méretgazdaságosság

    • Méretgazdaságtalanság

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    26-27

    • Fix + Változó = Összes

    • De vigyázzunk! A fix költségek elsüllyedt költségek, így irrelevánsak.

    • Vagy, valójában változó költségekről van szó, csak elemzési praktikumból tekintjük ezeket fixnek.

      • Kvázi fix költségek

      • Elkerülhető fix költségek

      • Korlátozottan racionális gazdasági elemzési mozzanat itt is!

    • „Zöldmezős” sörgyárépítési példa

      • Portásfülke

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 3 2 4 minden ad ut ni szeml let

    28

    1.3.2.4. Minden adó utáni szemlélet

    • Adózástól nem tekinthetünk el…

    • Minden adó utáni értelem

      • Ha most kivenném a pénzem a vállalkozásból

        • eladnám részvényeimet és az árfolyamnyereséget leadóznám és/vagy

        • osztalékot kapnék és azt adóznám le,

      • akkor ennyi pénzem lenne.

      • Ehhez képest várhatóan több pénzhez jutok-e, ha megvalósítjuk a projektet, majd ezután „veszem ki” a pénzem.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 3 3 osztal kk z mb ss g

    28

    1.3.3. Osztalékközömbösség

    • Térjünk vissza a szabad pénzáramlásokhoz. Ezek vajon megegyeznek az adózás utáni osztalékokkal?

    • A válaszhoz előbb meg kell érteni az osztalékközömbösség feltételezését.

      • Eszerint a részvényes vagyoni helyzete független az osztalékfizetés ütemétől

      • Ehhez kell

        • Részvényesi érdek tökéletes képviselete

        • Nulla tranzakciós költségek

        • Hatékony tőkepiaci árazódás

        • Torzításmentes adórendszer

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 3 4 p nz raml sok f ggetlens ge

    29

    1.3.4. Pénzáramlások függetlensége

    • Osztalékközömbösség

      • Szemléletbeli következmény

        • Nem a vállalati érték maximalizálása a cél, hanem a részvényesi

      • Elemzési következmény

        • A szabad pénzáramlások azonosak az adózás utáni osztalékokkal?

        • Nem feltétlenül, értéküket tekintve viszont igen.

        • Ha viszont ez így van, akkor legegyszerűbb úgy tekinteni, mintha a szabad pénzáramlásokat mindig azonnal kifizetnék osztalékként.

        • Lehet, hogy nem így van, viszont ez a részvényesi szempontból közömbös.

        • Úgy tekintjük, mintha állandó ki-be fizetgetés lenne.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    29-30

    • Nagyjelentőségű ez a megközelítés

      • Az egyes üzleti projektek pénzáramlásai így nem „keverednek” össze.

        • „Zsebből-zsebbe”

      • Egy projekt pénzáramlásai önmagukban tekinthetők, tekintendők!

      • Ez a pénzáramlások függetlenségének elve

    • „szabad pénzáramlások” - „adózás utáni osztalékok” - „nettó pénzáramlások”

    • A pénzáramlások nem tartalmazzák a tőke költségét, így ezt le kell még vonjuk.

      • Annak a tőkének a költségét, amit „nem vitt el”, amit – ha legtöbbször közvetve is –, de beruház.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    E(Fn)

    E(F2)

    E(FN)

    E(F1)

    0

    1

    2

    n

    N

    F0

    31

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 4 t kek lts g

    31

    1.4. Tőkeköltség

    • A tőkepiac a tőke piaca

      • Különböző időtávú és kockázatú pénzeket cserélnek biztos jelenbeli pénzre.

    • A befektetők tőkepiaci

      • preferenciáit,

      • kockázatérzékelését és a

      • befektetések értékelődését vizsgáljuk majd meg.

    • Alapcélunk a tőkepiaci árfolyamok modelljének a levezetése.

      • CAPM (Capital AssetPricing Model)

      • Ez a legáltalánosabb, legszélesebb körben alkalmazott pénzügyi modell.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 4 1 v rhat hasznoss g maximaliz l sa

    31

    1.4.1. Várható hasznosság maximalizálása

    • Bernoulli

    • Vajon, hogyan döntenek az emberek?

      • Ha a helyzet kockázatos

    A: 10000$ 60%-kal és 0$ 40%-kal

    B: 6000$ 50%-kal és 4000$ 50%-kal

    A: Danubius havi 2,5%-ért

    B: PannonPlast havi 3,3%-ért

    • Talán a várható érték alapján döntünk?

      • Talán a „matematika”?

    • szentpétervári paradoxon

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    32

    • Nem a kimenetelek (pénz)összege számít, hanem azok következménye, „hasznossága”. Az emberek tehát nem a várható értéket, hanem a várható hasznosságot maximalizálják:

    • W* induló vagyont tekintve legyen F pénzösszeg ΔW „okozója”. E felfogás mellett mindegy, hogy W vagyon vagy F pénzösszeg hasznosságának maximalizálásáról beszélünk:

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 4 2 kock zatker l s

    33

    1.4.2. Kockázatkerülés

    • De vajon mi adja a várható érték és a várható hasznosság maximalizálása közötti alapvető különbséget?

    • A vagyon, pénz nagyságának növekedése nyilván nem lesz egyenesen arányos annak hasznosságával.

      • Mert akkor mindegy lenne, melyik várható maximalizálásáról beszélünk.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 4 2 1 p nz cs kken hat rhasznoss ga

    MU(F)

    MU(W)

    Több pénz, jobb...

    U(W)

    U(F)

    W, F

    33

    1.4.2.1. Pénz csökkenő határhasznossága

    természetes alapú logaritmusfüggvények-kel közelítjük

    "A vagyon növekményének hasznossága fordított arányban lesz a már korábban birtokolt javak mennyiségével." (…) "Figyelembe véve az emberi természetet, úgy vélem, hogy a fenti hipotézis sokakra látszik érvényesnek.” (Bernoulli)

    Ezzel a megközelítéssel már a szentpétervári-játék várható hasznossága is konstanssá válik, ebből kifolyólag pedig a játékért racionálisan felajánlott összeg is véges lesz.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    34

    1.4.2.2. Várható hozam - szóráspreferencia-térkép

    • Továbbra is arra keressük a választ, hogy miként döntünk kockázatos körülmények között.

    • Egy modellben összegezzük az eddigieket

      • várható hasznosság maximalizálást

      • pénz csökkenő határhasznosságát

      • normalitás feltételezését

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    (

    )

    σ

    r

    B

    E(U)

    (

    )

    σ

    r

    C

    σ

    (

    r

    )

    D

    E(U*)

    E

    F

    E

    F

    (

    )

    (

    )

    F

    F

    E

    F

    B

    (

    )

    D

    A

    C

    34

    • Egészítsük mindezt ki annyival, hogy FA-t, E(FB)-t, E(FC)-t és E(FD)-t F0 befektetésével érhetjük el. Így hozamokra térünk át.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    E(r)

    E(U*)

    E(rD)

    E(rC)

    E(rB)

    σ(r)

    σ(rC)

    σ(rB)

    σ(rD)

    35

    rA

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    U

    U

    W

    W

    E(r)

    E(r)

    σ(r)

    σ(r)

    36

    • Kockázat kerülés: egyéni görbeseregek a kockázathoz kötődő egyéni preferenciarendszerek szerint:

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    U(W)

    U(W)

    U(W)

    U(a)

    U(a)

    U(a)

    U(b)

    U(b)

    U(b)

    a

    b

    W

    a

    a

    b

    W

    b

    W

    E(r)

    E(r)

    E(r)

    σ(r)

    σ(r)

    σ(r)

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 4 3 hat kony portf li k tart sa

    E(r)

    σ(r)

    36

    1.4.3. Hatékony portfóliók tartása

    • A várható hasznosság maximalizálása, a kockázatkerülés és a racionalitás feltételezése, kiegészítve a tőkepiac kínálta lehetőségek jellegzetességeivel, a hatékony portfóliók tartásának gondolatához vezet.

    • Harry Markowitz: 1952. Portfolio Selection

    • A portfolió egészen más dolog, mint egyedi értékpapírok egyszerű összessége.

    • Markowitz olyan befektetőknek állít össze portfoliókat, akik „a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják”.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    37

    • Egy kis sztochasztika…

      • Valószínűségi (véletlen) változók összegződése érdekel minket.

      • Arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy-egy rész (egy-egy befektetés, értékpapír), mennyiben határozza meg egy egész befektetői portfólió hozamának, mint valószínűségi változónak, egyes paramétereit.

        • Az eloszlásokat mind normális eloszlásúnak tételezzük fel, így ezzel külön nem foglalkozunk.

        • Marad a várható hozam és a hozam szórása

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    a2

    a1

    a3

    E(r2)

    a4

    E(r1)

    E(r3)

    E(r4)

    a6

    a5

    a7

    E(r6)

    E(r7)

    a8

    E(r5)

    aj

    ai

    E(r8)

    ak

    E(rj)

    E(ri)

    E(rk)

    E(rp)

    • Hidak

    • Tánc

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    37-38

    • Csak két elem esetén

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    38

    • Egyes korrelációjú elemek esete

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    38

    • Nullás korrelációjú elemek esete

      • Kioltás

        • Hidak, tánc

      • Elemszám függő

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    38

    • Összefoglalva

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    38-39

    • A negatív korrelációk esete

      • „Gyorsabb a kioltás”

      • Nem kell végtelen sok elem

    • Köztes esetek

      • Pozitív, de egynél kisebb

        • A szórás csökken, de nem a nulláig

      • Negatív, de mínusz egynél nagyobb

        • Gyorsítja a szóráscsökkenést, de nem annyira

    • Általános szabály

      • Ha nincs tökéletes együttmozgás, akkor a szórás csökken. Minél kisebb a páronkénti átlagos korreláció, annál inkább közeledik a nullához.

      • „zenék”

    • Ez adja a portfólióelmélet lényegét!

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    Napszemüveg Esőkabát

    Napos szezon 50 25

    Esős szezon 25 50

    • Egy „egyszerű” példa:

    Napszemüveg - Esőkabát

    50-50%

    37,5

    37,5

    37,5 37,5

    25-50 25-50

    (nincs rá hatással a sztochasztikus kapcsolat)

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    kij= -1

    kij= -0,5

    kij= 0

    kij= 0,5

    kij= 1

    j

    3,3

    3

    2,5

    i

    E(r)

    U

    3

    2

    U

    2

    U

    1

    1

    11,4

    17,1

    σ(r)

    39

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    E(r)

    i

    k

    j

    σ(r)

    40

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    E(r)

    σ(r)

    41

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    r

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    41

    • Diverzifikálni jó

      • ha költségmentes

        • lényegében az

    • Ha jó és „olcsó”, akkor élni fognak vele az emberek.

    • „A diverzifikáció megfigyelhető, domináns magatartási szabály, amely sem mint hipotézis, sem mint alapelv nem vethető el.” (Markowitz)

    • Sőt, maximálisan élni fognak vele, azaz ún. hatékony portfoliókat fognak tartani.

      • Gyakorlatban közel hatékonyakat

        • Hozzávetőleg 20-25 részvény is elég

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    E(r)

    Hatékony portfóliók

    σ(r)

    41

    B

    A

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    σ2(r)

    diverzifikálható kockázat

    (közelítően) hatékony portfolió

    Portfólió elemszáma

    41

    nem diverzifikálható kockázat

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    B

    E(r)

    Hatékony portfóliók

    A

    diverzifikálható kockázat

    (közelítően) hatékony portfolió

    σ2(r)

    nem diverzifikálható kockázat

    Portfólió elemszáma

    σ(r)

    41

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    E(r)

    Hatékony portfóliók

    B1

    B2

    A

    σ(r)

    42

    • Markowitz csak étlapot kínál, a többi „emberi” dolog.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    rP

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    rP

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 4 4 piaci portf li tart sa

    43

    1.4.4. Piaci portfólió tartása

    • Markowitztól annyit tudtunk meg, hogy a kockázat érzékelése a portfólióba való beágyazottság (a korrelációs kapcsolatrendszer) miatt meglehetősen bonyolult.

    • Sharpe: „A portfólióelemzés egy egyszerűsített modellje” (1963)

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 4 4 1 a sharpe f le modell egyszer s t felt telez sei

    43

    1.4.4.1. A Sharpe-féle modell egyszerűsítő feltételezései

    • A tőkepiaci:

      • 1. Sok befektető van, akik árelfogadók.

      • 2. Az adóknak és a törvényi szabályozóknak nincs hatása a befektetői preferenciákra.

      • 3. Tökéletes az informáltság.

      • 4. Nincsenek tranzakciós költségek.

    • A befektetők:

      • 1. Markowitz-féle portfólió-modellt követik.

      • 2. Várakozásaik homogének.

    • Befektetési lehetőségek:

      • 1. Tőzsdén forgalmazott kockázatos értékpapírok, valamint kockázatmentes befektetés és hitelfelvétel.

      • 2. A kockázatmentes befektetések és hitelfelvételek kamata megegyező és állandó.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    E(r)

    pl.: -0,5i + 1,5j

    pl.: 0,4i + 0,6j

    j

    i

    σ(r)

    44

    • A kockázatmentes lehetőség bevonásának következménye:

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    E(r)

    C1

    M

    C2

    A

    σ(r)

    45

    • A homogén várakozások és a kockázat-mentes lehetőség bevonásának következménye:

    rf

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    Nem lehet más, mint a piaci portfólió!

    E(r)

    C1

    M

    C2

    A

    rf

    σ(r)

    45-46

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    Tőkepiaci egyenes

    E(r)

    Piaci portfólió

    M

    E(rM)

    rf

    σ(rM)

    σ(r)

    46-47

    1.4.4.2. Tőkepiaci egyenes

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    47-48

    • Összefoglalva: Minden befektető a kockázatos értékpapírpiac egészének arányait mintázó portfólióban, azaz a piaci portfólióban tartja kockázatos befektetéseit.

    • Ezt kombinálja a kockázatmentes lehetőséggel.

    • Az egyéni választások tehát:

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    Befektetői hatékony

    portfólió

    rf

    rM

    E(rM)

    M piaci portfólió + rf

    • A kockázatra gyakorolt hatást elég nehéz kihámozni…

      • k=1; k=0; k=-1;

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 4 5 b ta kock zati param ter

    47

    1.4.5. Béta kockázati paraméter

    • A piaci portfólió tartásának belátásával megnyílik az út az egyes befektetések releváns kockázatának megadására.

      • Legalább ismerjük a „zsebet”.

      • Ennek alapján kell értékelnünk i lehetőséget.

    • Vizsgáljuk meg, hogy mitől függ, hogy egy i befektetés (értékpapír) kedvezően vagy kedvezőtlenül változtatja meg a befektető portfólióját.

      • A releváns kockázat független f-től, tehát mindenkinek azonos!

        • A kockázatmentes nem tud „diverzifikálni”.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    r

    rM

    t

    ri

    ri

    ri

    ri

    ri

    ri

    • Okoskodjunk...

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    ri

    rM

    %

    %

    -0.6

    -0.6

    -0.5

    -0.5

    -0.4

    -0.4

    -0.3

    -0.3

    -0.2

    -0.2

    -0.1

    -0.1

    0.0

    0.0

    0.1

    0.1

    0.2

    0.2

    0.3

    0.3

    0.4

    0.4

    0.5

    0.5

    0.6

    0.6

    0.7

    0.7

    0.8

    0.8

    0.9

    0.9

    • Vegyük rM és ri (pl. havi) értékeit!

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    1999. 03.

    2000. 08.

    βi

    2002. 11.

    1

    1

    2000. 01.

    2003. 10.

    2001. 03.

    2002. 02.

    εi

    49

    ri

    rM

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    εi

    49

    • Karakterisztikus egyenes, meredeksége a béta.

    • „Átlagos” kapcsolat, feltételes várható érték.

    ri

    βi

    1

    • Az „epszilonos részek” kiesnek…

    rM

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    Befektetői hatékony

    portfólió

    rf

    rM

    E(rM)

    M piaci portfólió + rf

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    r

    rM

    t

    ri

    ri

    ri

    ri

    ri

    ri

    51-52

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    52

    Teljes kockázat

    Piaci kockázat

    (Nem diverzifikálható)

    (Szisztematikus)

    Egyedi kockázat

    (Diverzifikálható)

    (Nem szisztematikus)

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 4 6 t kepiaci v rhat hozamok s a b ta

    52

    1.4.6. Tőkepiaci várható hozamokés a béta

    • Beláttuk, hogy a béta…

    • Ha viszont a béta…, akkor a várható hozamok is a bétához…

    • Pontjaink:

      • β = 0, rf

      • β = 1, E(rM)

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    értékpapírpiaci

    egyenes

    (

    )

    E

    r

    piaci portfolió

    (

    )

    E

    r

    M

    r

    f

    1

    β

    53

    • Ez a tőkepiaci árfolyamok modellje, a CAPM…

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    53

    E(r)

    rf

    β

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    • A CAPM nem szakad el a várható hozam – szórás modelltől

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    rP

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    rP

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    Értékpapír-piaci

    egyenes

    β

    β=1

    rM

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 4 7 a b t k stabilit sa

    54

    1.4.7. A béták stabilitása

    • Nagy gyakorlati jelentősége van a kérdéskörnek.

    • Ha ugyanis egy-egy értékpapír bétája időről időre (jelentősebben) változna, a CAPM csak egy „szellemes” megközelítés lenne, de gyakorlatban használhatatlan.

    • A múlt szabályai nem lennének használhatók a jövő becslésére.

    • A béták viszont viszonylag stabilak, úgy tűnik, egy-egy üzleti tevékenység bétája annak stabil jellemzője. („Karakterisztikus egyenes”)

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    Ha a béták stabilak, akkor mérhetők:

    ri

    βi

    1

    εi

    rM

    54

    Jövőbeli (várható) viselkedés

    Múltbeli (átlagos) viselkedés

    Várható = Elvárható = Átlagos

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 4 8 a glob lis megk zel t s

    55

    1.4.8.a. Globális megközelítés

    1.4.8. Tőkeköltség megadása

    • A fejlett tőkepiacok akadályok nélkül átjárhatóak, így globális tőkepiacot tekintünk.

      • Ezt a világ mintegy 50 (30-80) országának tőkepiaca adja.

      • Jól mintázza az összes befektetési lehetőséget.

    • A diverzifikálás is nemzetközi szinten jelentkezik, az árfolyamok ehhez igazodnak.

    • Aki nem tart nemzetközi részvény-portfóliót, többletkockázatot visel el.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    E(r)

    M

    σ(r)

    Tőkepiaci egyenes

    Globális piaci portfólió

    E(rM)

    rf

    σ(rM)

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Piaci portf li megragad sa

    56-57

    Piaci portfólió megragadása

    • A globális megközelítést követve globális tőzsdeindexet kell találnunk a globális piaci portfólió közelítéséhez.

      • MSCI

      • DJ

      • S&P

    • Általában regionális tőzsdeindexekből számolják ezeket.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 4 8 2 kock zatmentes hozam meghat roz sa

    1.4.8.2. Kockázatmentes hozam meghatározása

    57-58

    • A visszafizetési kockázat miatt állampapírok.

    • Az infláció miatt infláció-indexelt állampapírok.

    • A kockázatmentes reálhozamot 2-3%-ra szokás becsülni.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 4 8 3 tlagos piaci kock zati pr mium meghat roz sa

    59

    1.4.8.3. Átlagos piaci kockázati prémium meghatározása

    • Globális tőzsdeindex dollárban kifejezett éves hozamának az adott évi (általában 10 éves lefutású) USA állampapír hozama feletti értékeinek a múltbeli adatsorát szokás alapul venni.

    • Nagyjából tízéves időtávra hozzávetőleg 6%-ra szokás becsülni a piaci átlagos kockázati prémiumot.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 4 8 4 zleti projektek b t j nak meghat roz sa

    59

    1.4.8.4. Üzleti projektek bétájának meghatározása

    • Iparági béták

      • A részvényeket 100-300 iparág szerint csoportosítjuk

      • Az iparági hozamadatokból iparági bétákat számolunk

      • A nem az iparágra jellemző hatások „kiátlagolódnak”, és végül az iparágat jól jellemző paramétert kapunk.

    • Projektünk üzleti tevékenységével harmonizáló iparági bétával (béták súlyozott átlagával) számolunk.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 5 zleti gazdas gtan elemz si alapjai ii

    1.5. Üzleti gazdaságtan elemzési alapjai II.

    59

    • A piaci portfólió adja a részvényesek kockázatos portfóliórészét.

    • Ekkor azonban minden – „kicsiny” – portfóliórész környezete ugyanaz.

    • Így viszont a releváns kockázatok, így a tőkeköltségek is függetlenekké válnak.

    • Tőkeköltségek függetlenségének elve.

    1.5.1. Tőkeköltségek függetlensége

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 5 2 v rhat profit rt k nett jelen rt k

    E(F1)

    F0

    1.5.2. Várható profit, érték, nettó jelenérték

    61

    • Vegyünk egy igen egyszerű projektet!

    • Vonjuk le a tőkeköltséget is!

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    E(F1)

    F0

    61

    • Nettó jelenértéknek (NPV, Net Present Value)

    • Könnyen kiterjeszthetjük az eddigieket több év időtávlatra is:

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    62

    • Az NPV lényegében a várható profittal azonos!

    • Erre maximalizálunk, ez adja az alapmutatót (kritériumot).

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    62

    • Írjuk fel az NPV-t más formában is:

    • F0 az „ár” („költség”)

    • PV a „bevétel”

  • Az ötlet NPV-t ér.

  • Megvalósított ötlet PV-t.

  • Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 5 3 rt kek f ggetlens g nek elve

    1.5.3. Értékek függetlenségének elve

    63

    • A profit (az érték) két tényezőtől függ

      • Pénzáramlások

      • Tőkeköltség

    • Ezek függetlenek, így a profitok, értékek is.

    • Ez az értékek függetlenségének elve.

    • Következmény: a vállalati keret érdektelen.

      • Portfólió, részvény, vállalat, projekt, pénzáramlás stb. mind „ugyanaz”: a részvényesi portfólió része.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    64

    Vállalat

    Vállalat

    (

    )

    E

    F

    n

    (

    )

    E

    F

    F

    F

    2

    (

    )

    E

    F

    (

    )

    E

    F

    N

    1

    0

    0

    0

    Beruházás

    Beruházás

    Beruházás

    Osztalékfizetés

    Osztalékfizetés

    Osztalékfizetés

    1

    2

    n

    N

    βprojekt

    F

    0

    Beruházási

    Üzleti

    Részvényes

    Részvényes

    döntés

    döntés

    (

    (

    )

    )

    E

    E

    r

    r

    Osztalékfizetés

    Osztalékfizetés

    F

    F

    0

    0

    r

    alt

    (

    (

    )

    )

    E

    E

    r

    r

    M

    M

    Tőkepiaci

    Tőkepiaci

    Tőkepiaci

    Osztalékfizetés

    Osztalékfizetés

    Osztalékfizetés

    befektetés

    befektetés

    befektetés

    r

    r

    f

    f

    1

    1

    β

    β

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    E(r)

    A projekt

    NPV>0

    ralt

    B projekt

    ralt

    NPV<0

    rf

    βσ(rM)

    βAσ(rM)

    βBσ(rM)

    64

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    r

    i

    ε

    β

    i

    f(ri)

    i

    1

    α

    i

    ri

    r

    M

    várható hozam

    kockázat

    rossz projekt

    jó projekt

    rossz projekt

    jó projekt

    Beruházási lehetőség

    !

    elvárható hozam

    Tőkepiac (alternatíva)

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 5 4 f gazdas gi mutat k elemz sek

    1.5.4. Fő gazdasági mutatók, elemzések

    64

    • Nettó jelenérték mutató

    • Belső megtérülési ráta mutató

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 5 4 1 nett jelen rt k mutat

    1.5.4.1. Nettó jelenérték mutató

    64

    • A beruházás értékes, ha

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    • Nézzünk egy egyszerű példát!

      • F0=100 mFt beruházásával az alábbi várható (reálértelmű) pénzáramlásokra számíthatunk:F1=20 mFt F2=40 mFt F3=80 mFt

      • A tevékenység „lakásépítés”, amelynek bétája 0,6.

      • A kockázatmentes reálhozam 2%, a piaci kockázati prémium 6%, az ország-kockázaton keresztüli többlet 0,4%.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    1 5 4 2 bels megt r l si r ta mutat

    1.5.4.2. Belső megtérülési ráta mutató

    65

    • „Átlagos hozam”

    • Definíció

      • „Az a hozam, amellyel az adott időszakban befektetett egységnyi összegünket egységnyi időre vetítve „átlagosan” gyarapítottuk.”

      • Ezzel diszkontálva a beruházás pénzáramlásait, a befektetett értéket kapjuk vissza.

      • Olyan r értéket keresünk, amellyel a befektetett tőke nagysága és a beruházás jelenértéke megegyezik, azaz az NPV zérus lesz.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    65

    • A beruházás értékes, ha

    • Az NPV és IRR szabályok ugyanazt az eredményt adják.

      • Amennyiben a tőkeköltség kisebb, mint az IRR, akkor az NPV is pozitív.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    65

    • Az IRR tényleges meghatározása iterációval („próbálgatós közelítéssel”) történik.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    1500

    10%

    20%

    30%

    40%

    50%

    -2000

    65

    NPV(0%)= 1500

    NPV(10%)= 938

    NPV

    NPV(¥%)= -2000

    NPV(50%)= -296

    NPV(20%)= 512

    r

    NPV(30%)= 180

    NPV(40%)= -83

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    NPV

    r %

    0

    100

    200

    300

    400

    500

    65

    • Lehetséges hibaforrások az IRR számítása során:

      • Több megoldás („polinom zérushelyei”)

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    Pr

    o

    jek

    Pénzáramlás ($)

    IRR

    NPV

    t

    r

    (%)

    ha

    =10%

    F

    F

    0

    1

    A

    -10000

    +20000

    100

    +8182

    B

    -20000

    +35000

    75

    +11818

    t

    Pr

    o

    jek

    Pénzáramlás ($)

    IRR

    NPV

    r

    (%)

    ha

    =10%

    F

    F

    0

    1

    B-A

    -10000

    +15000

    +50

    +3636

    65

    • Egymást kölcsönösen kizáró esetek

      • Egységnyi tőke

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


    Menedzsment s v llalkoz sgazdas gtan

    65

    • Egymást kölcsönösen kizáró esetek

      • Egységnyi idő

    • A tőkeköltségétől függ, hogy melyik jobb!

    • Mi a helyzet E-vel? Csak akkor fontolandó meg, ha tőkekorlát van.

    Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan


  • Login