1. és 2. előadás

1. 1. és 2. előadás Általános gazdasági és menedzsment ismeretek

2. Néhány közgazdasági és üzleti alapfogalom

3. A nemzetgazdaság fogalma • A gazdaság magába foglalja az anyagi és emberi erőforrásokat, azaz a fizikai és szellemi javakat, valamint szolgáltatásokat, gazdasági tevékenységeket, illetve mindezek kölcsönhatás kapcsolatait. • A nemzetgazdaság: a gazdaság egy ország földrajzi, nemzeti határain belüli egysége.

4. A termelési tényezők • A termelés magába foglalja a javak előállításával és szolgáltatások nyújtásával együtt az elosztást, a cserét, és a fogyasztást is. • A társadalmi termelési tényezők: • A föld termőképességével és kincseivel együtt. A föld a termelési tényezők szerepében a termelés színhelyét is jelenti. • A munka a munkaerő az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyet a termelési, gazdasági tevékenysége során felhasznál. • Tőke, amely egyrészt reáljavakban, másrészt viszont pénz, követelés, ép, formában jelenik meg. • A vállalkozó, vállalkozás, aki az összes többi termelési tényezőt egységbe szervezi. • Az információ • A termelési tényezők mindig korlátosan, szűkösen állnak rendelkezésre, viszont helyettesítő és kiegészítő viszonyban állnak egymással.

5. A gazdasági alanyok Fő csoportjai: • A háztartások, akik fogyasztó gazdaságok, • A vállalatok, akik profitszerzés céljából termelést folytató és szolg. Nyújtó önálló gazdasági egységek, • A nem profitérdekelt gazdasági egységek, olyan szervezetek, intézmények, amelyek a gazdasági alanyok más csoportjában nem szerepelnek. • Az állam • A külföld, amely a belföldön működő követségek, kirendeltségek, ezek szerveit, intézményi egységeit foglalja magába.

6. A társadalmi újratermelés fogalma és fajtái • A társadalmi újratermelés a gazdasági folyamatok összessége. Az újratermelésnek négy mozzanata van: a termelés, az elosztás, a forgalom és a fogyasztás. • Az újratermelés tartalma szerint magába foglalja: • az anyagi javakat • a gazdasági viszonyok és szükségletek újratermelését egyenként és együttesen. • A nemzetgazdaság működése, áru-és pénzviszonyok közepette mindig kettős formában valósul meg. Egyrészt reálfolyamatokként, másrészt érték- és azt kifejező pénzfolyamatokként.

7. A nemzetgazdaság teljesítménye • Az ország gazdasági teljesítménye a nemzetgazdaság fő folyamatainak alakulásától függ: A gazdasági növekedés ütemétől, a foglalkoztatottság mértékének és a munka termelékenységének a változásától, valamint a pénz értékének szilárdságától.

8. A nemzetgazdaság legfontosabb teljesítménykategóriái • Bruttó kibocsátás: az országban egy év alatt előállított összes terméket és szolgáltatást foglalja magába. • Bruttó hazai termék: magába foglalja mindazon termékeket és szolgáltatásokat, amelyek az országon belül további feldolgozásnak nem tárgyai, vagyis a végső felhasználás szférájába kerülnek. • Nettó hazai termék: mint teljesítmény, az év során előállított összes új termék és nyújtott szolgáltatás. • Bruttó nemzeti jövedelem: Ez a bruttó hazai termék értéke, csökkentve az országból kiáramló jövedelemmel és növelve az országba határon kívülről beáramló jövedelemmel. • Nettó nemzeti jövedelem: az amortizációs alap értékével kisebb a bruttó nemzeti jövedelem értékénél.

9. A közgazdaságtan Problémafelvetés: szűkös erőforrások optimális allokációja Ideológia (normák): belső rend, hatékonyság (→ értéksemleges) Módszer: - módszertani individualizmus - természettudományos szigor - modellépítés (absztraktság) - racionalitás és maximalizálás - egyensúly (erő-ellenerő) - hatékonyság

10. A piac mint a vállalat működésének fő közege • A piac a javak és szolgáltatások realizálásának színtere: a tényleges és a lehetséges vevők, illetve eladók közötti cserekapcsolatok intézményesített rendszere, ahol eladások és vételek történnek. • A piac fő kategóriái: a kereslet, a kínálat az ár, a jövedelem és a verseny. A piaci főszereplők: a vevő és az eladó. • A vevő, mint a kereslet képviselője rendelkezik a vásárlóerővel, az eladó, mint a kínálat képviselője meghatározott árualappal lép a piacra. • A termelési tényezők piaca származékos kereslet, ami azt jelenti, hogy valamennyi termelési tényező iránti kereslet meghatározza a tényezővel termelt termékek iránti keresletet.

11. A piac mint a vállalat működésének fő közege II. • A kereslet rugalmassága megmutatja, hogy adott termék kereslete hogyan változik a termék keresletét meghatározó tényező változására. • A kínálat rugalmassága pedig a kínálat változása és a kínálatot meghatározó tényezők változása közötti összefüggés. • A kereslet árrugalmassága az ár változása és ennek okán a kereslet változása közötti összefüggés. • A kínálat árrugalmassága az ár változása és ennek okán a kínálat változása közötti összefüggés. • A kereslet jövedelemrugalmassága a jövedelem változása és ennek hatására valamelyik cikk vagy cikkek keresletének változása közötti összefüggés. • A kínálat jövedelemrugalmassága a jövedelem változása és ennek hatására valamelyik cikk vagy cikkek kínálatának változása közötti összefüggés.

12. Az állam gazdasági szerepe a modern piacgazdaságban • az állami gazdaságpolitika és megvalósítását szolgáló eszköztára: • a nemzetgazdaság stabilitásának biztosítása, • az erőforrások elosztásának befolyásolása, • a jövedelemelosztás szabályozása. • a nemzetgazdaság zavartalan működéséhez és fejlődéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése. • A vállalati szférában a piacon való részvétel saját vállalataival. • Az állami gazdaságpolitika kétféle lehet: • a gazdasági életet serkentő (expanzív) gazdaságpolitika, • a gazdasági életet visszafogó (restriktív) gazdaságpolitika.

13. A vállalat mint gazdálkodó alapegység • A vállalat olyan önállóan gazdálkodó szervezeti alapegység, amely hosszú távon nyereségnövelésre és tőkegyarapításra törekszik, amiért kockázatot is vállal döntően áru és pénz kapcsolatban van a külső környezettel. • Küldetése: a társadalmi szükségletek kielégítésében való aktív részvétel saját céljaitól és érdekeitől vezérelve, valamint versenytársaiktól sarkallva. • A vállalat célja: a profitszerzés és gyarapítás, valamint a vállalati tőke növelése. A nyereségből képződik a tőke a megtakarításon és felhalmozáson keresztül, a tőkéből pedig a nyereség származik.

14. Gazdálkodás és gazdaságosság a vállalatban • A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon belül korlátosan bővíthető erőforrásokkal, javakkal kapcsolatos tevékenység, amely kiterjed a javak és erőforrások: • a) beszerzésre és kezelésre, óvásra • b) átalakítására, • c) kibocsátására, • amely magába foglalja a köztük lévő helyettesítési és kiegészítési viszonyaik érvényesülését: piaci szükségletek kielégítésére törekvésének és a konkurencia, a verseny kényszerének hatása alatt, a vállalat saját profitmaximum realizálása céljából. • A gazdálkodás eredményességére utal a gazdaságosság és a gazdasági hatékonyság.

15. A gazdálkodás eredményessége • Hatékonysági mutató, amely megmutatja, hogy egységnyi ráfordítással mekkora hozam érhető el. • Igényességi együttható, amely megmutatja, hogy egységnyi hozam mekkora ráfordítást igényel.

16. A gazdálkodás eredményessége II • A kétoldalú szemlélet a vállalkozó számára azt jelenti, hogy az imputjai oldalán maximalizálja a ráfordításait, másrészt az outputjait maximalizálja. Ezeket a gazdálkodás optimum kritériumainak nevezhetjük.

17. Átlag- és határértékek • Az átlagérték azt fejezi ki, hogy egy időszakban az összes ráfordítás és az összes hozam viszonya miként alakul. • A határérték azt fejezi ki, hogy egymást követő pótlólagos ráfordításegységek mennyi pótlólagos hozamot eredményeznek.

18. Átlag- és határértékek II.

19. Költség • A termelés költségén mindazt az áldozatot értjük, amit a termelésben elért eredményért hoznak. • A termelési kiadások két fő formája: • Tartós befektetést jelentő költekezés, amely a tárgyi eszközök és egyéb tartós használati dolgok megszerzésére irányul. Egy időpontban és nagy összegben válik szükségessé. Ezek a kiadások lassan, részletenként hosszú időszak alatt térülnek meg. • A termelési időszakban folyamatosan merül fel, mint a nyersanyagokra, energiára, rövid idő alatt elhasználódó termelési tényezőkre történő ráfordítás. • Az önköltség a termelési költségekből a termékek meghatározott mennyiségi egységére eső rész. • A termelési költség az árbevétellel összehasonlítva mutatja a vállalat egészének jövedelem-termelő képességét.

20. Jövedelem és jövedelmezőség • Profitráta: a realizált profit és a tőkebefektetés aránya. • Átlagköltség: az egységnyi termékre jutó összköltség hányada. • Határköltség: az összkötség változásának az a nagysága, amely a termelés egységnyi változásának eredménye. • Összprofit: az összköltség és az összes árbevétel különbözete. • Átlagprofit: egy termékre eső profitot jelent. • Határprofit: az összprofit változásának az az összege, amely a termelés, illetve a határbevétel egységnyi változásának az eredménye. • A realizált profit akkor maximális a vállalatban, amikor a határbevétel egyenlő a határköltséggel. Mindaddig érdemes a kérdéses terméket gyártani, amíg annak ára magasabb, mint az arra eső átlagos változó költség.

21. A menedzsment alapfogalmai, teóriái és a vezetési stílusok

22. A menedzsment alapfogalmai • A vezetés az emberek, embercsoportok tevékenységének összehangolása egy maghatározott cél elérése érdekében, meghatározott eszközök és módszerek segítségével. • A menedzsment az a szervezeti folyamat, amelyet egy vagy több személy végez mások tevékenységének koordinálására olyan eredmények elérése érdekében, amelyeket egyikük sem tudna elérni.

23. A klasszikus iskola • Frederick Winslow Taylor és a taylorizmus • egységesítés, szabványosítás • munkaelemzés • feladat szerinti vezetés • funkcionális vezetés • Henri Fayol • elsősorban felső vezetés kérdéseivel foglalkozott • vezetés alapelvei: tervezés, szervezés, utasítás, koordináció, ellenőrzés • Max Weber • a munkamegosztás - s az ebből származó illetékesség, • a szabályozottság - az eljárási szabályok, az ügyvitel, hivatali fegyelem, • a hivatali hierarchia, - pontos alá-, fölérendeltség, ellenőrzés, fellebbvitel, • az írásbeliség - az aktaszerűség, • szakmai hozzáértés - kompetencia elvű kinevezés, előrejutás, • személytelenség, tárgyilagosság.

24. A HR irányzat • A szociológiai megközelítés • Az emberek munkateljesítménye lélektani és szociológiai tényezők alapvetően befolyásolják. • A pszichológiai megközelítés • "X" és "Y" elmélet • Motivációelméletek • A szervezeti magatartástudományi megközelítés • Az egyéni magatartás megváltozásával kapcsolatban Lewin szerint a legfontosabb tényezőt a csoport és kulturális normák jelentik. • Herbert Simon korlátozottan racionális döntési teóriája szerint a döntéshozók vagy úgy követik a megelégedésre törekvés elvét, hogy optimális megoldást keresnek egy leegyszerűsített világban, vagy pedig úgy, hogy elfogadható megoldásokat keresnek egy realisztikusabb világban.

25. Integrációs törekvések • Az integrációs törekvések alatt azokat az irányzatokat szokták összefoglalni, amelyek ötvözni igyekeznek a szervezetek technikai illetve emberi megközelítéseit és/vagy a szervezeteket környezetükkel kölcsönhatásban álló nyílt rendszereknek értelmezik. • A vezetés rendszerelméleti megközelítése • A kontingencia (szituáció) elmélet: mechanikus és organikus struktúra • Az erőforrásfüggés és az institucionalista elméletek • A szervezeti tipológia és a szervezeti kultúra elmélete (Henry Mintzberg)

26. A posztmodern irányzatok • A posztmodern szemléletmód következményeként háttérbe szorulnak a nagy, szintetizáló jellegű elméletek, - a pragmatikus, helyi értelmezésű, inkább esetleírásokon alapuló megközelítésekkel szemben. Az általános törvények alkotása helyett az egyes szituációk mélyebb megértésére kerül s hangsúly, és a kvalitatív, interpretativ módszertan egyre nagyobb szerepet kap a kutatásban.

27. Vezetési stílusok • A vezetési stílust több tényező befolyásolja: a vezető személyisége, a csoporttagok személyisége, a csoportszituáció, a szervezet (és a konkrét egység, részleg) céljai, a csoporttagok céljai, szükségletei, a szélesebb értelembe vett kulturális környezet. • A vezetési stílusok konkrét leírásának kétféle megközelítése van: • a döntéshozatal módján alapuló elméletek - a vezetési stílusokat a döntéshozatal módja szerint tipizálják, azaz, hogy a döntéshozatalban a vezető milyen részvételt enged beosztottjainak • a vezető személyiségén alapuló elméletek - amelyeknél a tipizálás alapismérvei a vezető személyiségjegyei, személyisége, figyelmének (csoportra vagy feladatra) irányultsága

28. Döntésközpontú leadership-elméletek • Autokratikus • Demokratikus • Laissez faire

29. Személyiségközpontú leadership-elméletek • Feladatorientált • Kapcsolatorientált

30. A szervezetek, szervezeti formák, szervezeti típusok

31. A szervezet környezete • Makrokörnyezet • Mikro- vagy piaci környezet • a vásárlók, • a szállítók, • a versenytársak, • az emberi erőforrások.

32. A belső adottságok hatása • a szervezet mérete, • a profil, a termékek jellemzői, • a technológia, • a szervezet múltja • a telepítési helyzet • a szervezeti kultúra.

33. Szervezeti formák és fejlődésük • Strukturális jellemzők • Munkamegosztás • Hatáskörmegosztás • Koordináció • Konfiguráció • Formák: • Lineáris • Funkcionális • Divízionális • Mátrix • Duális

34. A tevékenységmenedzsment

35. Definíció • A termelő tevékenység menedzsmentje vagy termelés menedzsmentje a termelési és szolgáltatási struktúra tervezésével és a működés folyamatosságának biztosításával, a termelési ill. szolgáltatási folyamat eredményességét érintő tényezők hatékony irányításával foglalkozik.

36. A tervezés hierarchiája a termelésmenedzsmentben

37. A szolgáltatások jellemzői, a HIPI elv • Heterogeneity / Heterogenitás. - A szolgáltatási színvonal változékonyságára utal, amely a bizalmi elemek dominanciájából adódik. A szükségleteknek való megfelelés mértéke előre nem megítélhető • Intangibility / Megfoghatatlanság. - A szolgáltatások tulajdonjoga nem, csak ígérete forgalomképes.Egzakt információk csak a fogyasztást követően állnak rendelkezésre. Különösen jellemző ez az első kipróbálásra. A teljesítmények mérése a szolgáltatások nem tárgyiasult jellegéből adódóan nehezen valósítható meg. • Perishability / Tárolhatatlanság. - A tárolhatatlanság a megfelelő időzítés, a szolgáltatás nyújtás időpontjának a szükségletekhez rendelését követeli meg. • Inseparability / Elválaszthatatlanság. - Az elválaszthatatlanság az előállítás és a fogyasztás tér- és időbeli egyezőségét fogalmazza meg. Alapvetően a szolgáltatások folyamatjellegéből következik.

38. Négy alapvető költségfajta az aggregált tervezés szempontjából • az alapvető termelési költségek - az adott termék gyártása során felmerülő fix és változó költségek, • a termelési ráta változtatásával összefüggő költségek - pl. a munkaerő felvételének, betanításának, elbocsátásának költségei, • készlettartási költségek - a lekötött tőke, a raktározás, a biztosítás, az adózás, a hulladék, az elavulás stb. költségei, • hiányköltségek - amelyek nagyon nehezen számszerűsíthetők, mint a jó hír elvesztésének költségei, a késlekedő szállításból adódó költségek, elmaradt bevételek.

39. A gyártási kapacitás és átbocsátóképesség • A gyártási kapacitás az a (valamely mértékegységben kifejezett) termékmennyiség, amely adott termelő-berendezésen, adott idő alatt, a fennálló műszaki, szervezési és minőségi feltételek mellett maximálisan előállítható. • Az átbocsátóképesség a vizsgált időszakban megvalósítható reális teljesítmény. Az operatív tervezés során ezzel a teljesítőképességgel számolunk. (A munkarend szerinti adott munkaerőlétszámmal és szakképzettséggel, a technikai és technológiai átlagos színvonallal.) • A teljesítőképesség-számítás célja: • valamely termelőrészlegben (gyár, üzem, műhely, munkahely) előállítható termékmennyiség meghatározása, • adott termelési feladat teljesítéséhez szükséges termelőberendezés-mennyiség meghatározása.

40. Folyamatok a szervezetben • A tevékenységek összefüggő láncolatát folyamatnak nevezzük. A folyamatot úgy is szokták definiálni, hogy az térben és időben lejátszódó tevékenységek meghatározott láncolata, amelyek valamilyen igény kielégítésére, illetve valamely probléma megoldására irányulnak.

41. A gyártási profil • A gyártási profil azon gyártmányfajtáknak és szolgáltatási formáknak az összessége, amellyel a vállalat foglalkozik.

42. A gyártás vertikalitása • A gyártás vertikalitása a gyártási folyamatban egymás után következő és egymással összefüggő munkafázisok szakaszosságát jelenti. Adott gyártási rendszer ill. folyamat vertikalitása az az összefüggő technológiai lánc, amelyben a munka tárgya a megmunkálás első fázisából az utolsóba jut, és eközben a folyamatban megszakítások jelentkeznek, és készletek keletkeznek.

43. Tömegszerűség • A tömegszerűség a gyártási feladat mennyiségi és időbeli folyamatossági jellemzője. • Egyedi • Ismétlődő • Sorozatgyártás • Tömeggyártás

44. Termelő berendezések térbeli rendezése • Gépelvű - vagy más néven műhelyrendszerű - berendezés • Termékelvű - vagy más néven folyamatrendszerű - berendezés • Csoporttechnológiára épülő - vagy gépcsoport - berendezés • Bokorelvű gépelrendezés • A helyhez kötött berendezés

45. ÁKFN elemzés, tervezés • A vállalati rendszer működésének gazdasági szimulációja • Árbevétel • Proportcionális ktg (eredet, redukált) • Fedezet • Fix költség (eredet, redukált) • Nyereség

46. A készletgazdálkodás alapfogalmai • A készlet a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. • A készletelemzés célja meghatározni, hogy mikor kell a rendelési tételeket feladni, és hogy mekkora legyen a rendelés. • Függő és független kereslet

47. Készletezési költségek • Beszerzési költség • Bekerülés • rendelés • Készlettartási költség • Hiányköltség • Átállás költsége

48. Készletezési rendszerek • A rendelés időpontja: • Fix • Minimális készletmennyiségtől függő • Rendelt mennyiség • Fix • Maximális készletmennyiségtől függő • A fűrészfog modell

49. Logisztika

50. A logisztika • menedzserszemlélet; • áramlási folyamatok (alapanyagok, félkész-, késztermékek, energia, információ, és személyek) egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának • tervezése • szabályozása • megvalósítása • célja a teljes áramlási folyamat optimális összköltségének és vevő-kiszolgálási folyamatának elérése.