1 / 57

SZOCIÁLIS MENEDZSMENT

SZOCIÁLIS MENEDZSMENT . Vass Péter 2008. Menedzser, menedzsment . Menedzser – manus – kézben tartja az eseményeket, irányítás, vezetés „Pontosan tudni mit akarsz az embereidtől, mit csináljanak, majd megnézni, hogy legjobban és legolcsóbban csinálják-e?” Taylor

elke
Download Presentation

SZOCIÁLIS MENEDZSMENT

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. SZOCIÁLIS MENEDZSMENT Vass Péter 2008.

  2. Menedzser, menedzsment Menedzser – manus – kézben tartja az eseményeket, irányítás, vezetés „Pontosan tudni mit akarsz az embereidtől, mit csináljanak, majd megnézni, hogy legjobban és legolcsóbban csinálják-e?” Taylor Menedzsment a menedzserek csoportja, vagyis azon személyek egy vállalaton belül, akik a dolgozókat irányítják, utasítják

  3. Menedzsment fogalma Egy szervezet emberi, pénzügyi, fizikai és információs erőforrásainak tervezésének és döntéshozatalának, szervezésének,vezetésének és irányításának folyamata a szervezet céljainak eredményes és hatékony megvalósítása érdekében.

  4. Menedzser fogalma Akinek elsődleges tevékenysége a menedzselés folyamatának a részét képezi, az aki az emberi, pénzügyi, fizikai és információs erőforrásokat tervez.

  5. Menedzsment jellemzői Folyamat (egymásra ható/egymással kapcsolatban levő funkciók, tevékenységek összessége), Magába foglalja a szervezeti célokat, A célok elérésének módját (emberek és egyéb erőforrások révén), Szervezeti egységekben/formális keretek között működik

  6. Menedzserek osztályozása Felsőszintű (top/senior) Politikai Középszintű (middle) Adminisztratív Alsószintű (supervisor/first line) Végrehajtó

  7. Menedzseri készségek • Műszaki (technikai): az egyén szakmájához kapcsolódik • Emberi: olyan „végrehajtói”képesség, amely lehetővé teszi, hogy az egyén egy csoport tagjaként hatékonyan dolgozzon • Rendszerező: olyan vezetői képesség, amely lehetővé teszi bármely helyzet lényeges elemeinek felismerését (helikopter szemlélet, politikai szint) Menedzseri ismeretek nem egyenlő a technikai ismeretekkel, vagy a menedzseri technikák ismeretével!

  8. Menedzseri magatartás • Pártatlanság • Elfogultság • Nincs jó, vagy rossz előítélet, csak a körülményeknek megfelelő, illetve nem megfelelő

  9. Célok a menedzseri munka során • A cél legyen kihívó • A cél legyen elérhető • A cél legyen mérhető • Kapcsolódjanak a munkához./?

  10. A cél legyen kihívó • A cél késztessen erőfeszítésre • Milyen nehéz elérni a célt? • Mennyi rejtett akadály van? • Milyen ösztönző rendszer segíti? • Mi az elérésének a valószínűsége? • Mi a nem elérésnek? • Mekkora kudarcot jelentene?

  11. A cél legyen elérhető • Mennyi a kockázat? • Milyen támogatásra van szükség? • Van-e segítség? • Mi újat követel tőlünk? • Milyen változásokat jelenthet? • Milyen plussz forrásokra van szükség? • Milyen áron érhető el?

  12. Lépések a megvalósulásig • A célok kitűzése Cél = egy kívánt állapot, vagy teljesítmény, egy adott időn belül elérendő eredmény Fajtái: konkrét célok általános érvényű célok B. Akció tervezés: mit, ki, mikor, hol, mennyi C. Önellenőrzés D. Időszakonként összehasonlító vizsgálat

  13. A cél legyen mérhető A cél legyen lehetőleg konkrét és mérhető, az eredmény kimutatható! • Milyen adatokra van szükség az eredmények méréséhez és ellenőrzéséhez? • Hogyan lehet mérni? • Milyen időközönként lehet értékelni a munkát? • Ésszerűek-e a mérések? • Megbízhatóak-e?

  14. Kapcsolódjanak a munkához./? A célok és a menedzser munkája között világos és közvetlen kapcsolat kell! MEG KELL FELELNI A SZERVEZETI ÉS MAGASABB CÉLOKNAK! • Hogyan illeszkedik az adott cél a szervezeti célok közé? • Milyen egyéb tevékenységek befolyásolják a cél megvalósulását? • A cél hogyan segíti a szervezet más egységeit? • Hogyan járul hozzá mások céljaihoz?

  15. Menedzseri munka hatékonysága • Csak a szándékokhoz mérhető és a körülményekhez képest ítélhető meg! • Függ: • a menedzser személyétől • a menedzser munkájától • a munkatársaktól • a szervezettől

  16. Menedzseri munka jellemzői • Hatásosság: eredmény/forrás (a dolgokat jól tenni) • Hatékonyság: eredmény/cél (jót tenni) • Effektivitás:célok teljesítése/források Ahhoz, hogy a szervezet fennmaradhasson, mind eredményesnek, mind hatásosnak és hatékonynak kell lennie!

  17. Menedzsment szerepek • Névleges vezető(figurehead): atyai szerep • Vezető (leader) • Kapcsolatteremtő (liaison): horizontális - vertikális • Idegközpont (nerve center) • Elosztó (disseminator) információ továbbítás • Szóvivő (spokesman) szakértőként ad információt • Vállalkozó (enterpreuner) kezdeményez, végrehajtat • Zavarelhárító (disturbance handler): karmester • Tárgyaló (negotiator)

  18. Vezető Vezető az, aki a szervezet tagjaival együttműködik, a szervezet és az egyének céljainak szervezett módon történő megvalósítása érdekében. Vezetés: szakszerű hatalomgyakorlás, a vezetőknek hatalmuk van és ezt fel is használják mások befolyásolására.

  19. A vezető feladatai

  20. Alapvető vezetési stílusok • Irányító: utasít, felügyel, egyoldalú kommunikáció • Gyors döntésre van szükség és/vagy tapasztalatlan beosztottak • Betanító: irányít, felügyel,magyarázza a döntéseket, javaslatot kér, támogatja a haladást, kétirányú kommunikáció • Elkötelezettség és motivációs szint visszaesésekor • Támogató: segíti támogatja az erőfeszítéseket, megosztja a felelősséget, gyöngén irányít, erősíti a bizalmat, növeli a motivációt, ösztönzi a kockázatvállalást • Tapasztalatlan és bátorításra szoruló beosztottak • Átruházó: döntéshozatal, problémamegoldás felelőssége a beosztottaké, kicsi a felügyelet, gyakori dícséret. • Kevés irányításra van szükség, saját maguknak tudnak támogatást adni

  21. Tannenbaum vezetési modellje  • A vezető a munkatársak megkérdezése nélkül dönt. • A vezető maga dönt, de döntéseinek helyességéről igyekszik beosztottjait meggyőzni. • A vezető dönt, de oly módon, hogy az előkészítés keretében különböző kérdéseket tesz fel munkatársainak, és azok észrevételeit figyelembe veszi döntésében. • A vezető tájékoztatja munkatársait a tervezett döntésről: ily módon a munkatársak kifejthetik véleményüket még a végleges döntést megelőzően.A csoport javaslatokat dolgoz ki; a közösen kialakított problémamegoldás elfogadása felől a vezető határoz. • A csoport dönt, miután a vezető felvázolta a megoldandó problémát és a lehetséges döntési mozgásteret.A csoport dönt, a vezető kizárólag koordinációs feladatokat tölt be .

  22. Vezetés elméletek • „Nagy ember” • Behaviorista • Szituációs • Esetlegesség • Út-cél

  23. „Nagy ember” elmélet A vezetők jellemvonásaira figyeltek és azt vizsgálták, hogy milyen fizikai, lelki, vagy szellemi vonások különböztetik meg a született vezetőt a beosztottaktól: inteligencia, rettethetetlenség, megbízhatóság, barátságosság, népszerűség Karizmaelmélet: azok lesznek a vezetők, akiknek a karizmájára, vonzására a beosztottak odaadással, buzgalommal reagálnak A vezető egyik esetben vezető a másikban beosztott, nem minden esetben hatásos, csoportban dolgoznak.

  24. Behaviorista elméletek A vezetői készségeket és gyakorlatot nem csak a vezetői adottságai, hanem a csoport vonásai, képességei,és szükségletei alapján is jellemezték.

  25. Szituációs elméletek A vezetés hatásosságát vizsgálva a szervezet, vagy a szituáció vonásait is kell tanulmányozni (szervezet hierarchikus felépítése, szervezet légköre,vezető és beosztottak szerepének vonásai) Hajlamosak voltak figyelmen kívül hagyni az egyéni jellemvonásokat, vagy azt a tényt, hogy az egyének a szituációkban többféleképpen viselkedhetnek.

  26. Esetlegesség elméletek A vezetői hatékonyság vizsgálatakor figyelembe kell venni: • Vezető-beosztott kapcsolat természetét • Elvégzendő feladat struktúráját • A vezető által gyakorolt helyzeti erőt (munkaköri leírásban foglalt és ami szerint cselekszik) Kedvező és kedvezőtlen szituációkban a feladatorientált vezetők, a közepesen kedvező szituációkban a kapcsolatorientált vezetők a leghatékonyabbak.

  27. Út-cél elmélet A vezető viselkedésére koncentrál: a vezető hogyan fokozza az elfogadást, a megelégedettséget, és a motiváltságot a beosztottai részéről. Vezetői viselkedésmódok: • Utasító: Szabályokra és eljárásokra figyel elsősorban • Teljesítményorientált: teljesítmény és a kíváló munka a fontos • Támogató: biztat, optimális környezetet biztosít • Résztvevő: Együttműködik a közös felelősséggel járó döntések meghozatalában

  28. Az irányítás típusai • Autokratikus • Demokratikus • Laisser fair

  29. Autokratikus (tekintélyelvű) • Feladatokat egyedül határozza meg, rövidtávra ad tájékoztatást • Bejövő, kimenő információkat megszűri • Egymaga dönt • Tekintélyét hatalma adja • Parancsol, utasít, nem kér • A feladat végrehajtást ellenőrzi, emberekkel nem… • Szereti, ha az alkalmazottak alázatosak • Ellentmondást nem tűrve parancsol • A légkört a bizalmatlanság jellemzi • Sokat jutalmaz, büntet. • Anyagi ösztönzést favorizálja. • Ritkán dicsér

  30. Tekintélyelvű irányítás Olyan bürokratikus szervezetben fordul elő, ahol a hatalom központosított és a formális szabályokhoz való ragaszkodás biztosított. Hátránya: Ha a beosztottak úgy érzik, hogy nem figyelnek rájuk és nem támogatják őket, valószínűleg nem lesznek érdekeltek az irányatási célok végrehajtásában. Előnye: döntéseket gyorsan meg lehet hozni, anélkül, hogy hosszú időt fordítanának arra, hogy közösen kidolgozzák a mindenki számára kielégítő megoldást.

  31. Demokratikus  • Bevonja a munkatársakat a feladat meghatározásába • Információ annál van, akinek szüksége van rá • Döntés előkészítés közös • Tekintélye szaktudásán alapul • Feladat kiadásakor kér és utasít, nem parancsol • Feladat  végrehajtást és az emberi oldalt is • Eszköze a visszacsatolás • Vezető és munkatárs kapcsolatát a kölcsönös megbecsülés jellemzi • Baráti kapcsolatok • Tárgyilagosan jutalmaz, büntet

  32. Demokratikus irányítás Olyan szervezetben a leghatékonyabb, ahol a hatalom kevésbé centralizált és kevésbé függnek a szigorú szabályoktól és irányelvektől. Hátrány: döntéshozatal hosszú időt igényel, és ha a munkatársak nem biztosak magukban, akkor úgy érzik rájuk hárítják a döntést Előnye: Arra koncentrál, hogy a beosztottakat bevonja a döntéshozatalba.

  33. Laisser fair (ráhagyó) • Minimális feladat meghatározás • Zavaros információ ellátás • Ötletszerű, szabályozatlan döntéshozatal • Nyűg a hatalom • Feladat kiadás laza, felületes • Ellenőrzés ritka, mélysége ismeretlen • Beosztott minősítése csapongó, hangulatfüggő • Kerüli a beosztottakkal való kapcsolatot • Beosztottak kapcsolatát sem befolyásolja, • Keveset jutalmaz, büntet

  34. Laisser fair irányítás Itt a munkatársaknak ki kell dolgozniuk a saját céljaikat, és felelősséget kell vállalniuk saját maguk irányításáért. Hátránya: mindenki a saját feje után megy Előnye: maximális szabadság az egyénnek, növeli a beosztottak motiváltságát arra, hogy jól teljesítsenek.

  35. Alkalmatlan irányítási formák • Áldozati bárány • Főpap • Anya

  36. „Áldozati bárány” Az irányító felmagasztosodva érzi magát az állandó önfeláldozás miatt. Úgy érzi a beosztottakban nem lehet megbízni, mert nem végzik el a munkát megfelelően és a pozíciójuk azáltal növekszik, hogy ő hajlandó több időt fordítani a munkára.

  37. „Főpap” Mint aki a legfőbb hatalmakat szolgálja: vagy magát a szervezetet, vagy valami mást. A kommunikáció felülről lefelé irányul.

  38. „Anya” Nem hiszi el, hogy a munkatársak, vagy a beosztottak önállóan tudnak dolgozni. Az irányító arra törekszik, hogy túlságosan is védje a beosztottait, akadályozva ezzel az önálló szakemberré válásukat.

  39. Csapat/team problémák • A bizalom hiánya • A jó csapatok tagjai egymásban megbíznak, érzelmileg kényelmesen érzik magukat a többiek között, mert tudják, hogy a gyengeségeiket, hibáikat, félelmeiket és viselkedésüket a többiek ismerik és jószándékkal kezelik. • A konfliktustól való félelemAzokban a csapatokban, ahol bíznak egymásban a tagok, nem kell attól tartani, hogy a témák szenvedélyes megvitatása széteséshez vezet. Véleményekkel, ötletekkel lehet egyet nem érteni, lehet őket megkérdőjelezni, stb. hisz a cél a lehető legjobb válaszok megtalálása és nem pedig a másik ember kikezdése, a rivális legyőzése. • Hiányzik az elkötelezettségHa a konfliktustól egy csapatban nem kell tartani, akkor minden fontos döntést érdemben tudnak megvitatni a tagok. Ha lehet egyet nem érteni, akkor kiderül, ha valaki más véleménnyel van. Ha ez a bizalom és önbizalom a jó csapat tagjaiban megvan, akkor előállnak az ötleteikkel, módosítási javaslattal, olyan közös célok érdekében, amelyeket együtt kell képviselni. • A felelősség kikerüléseHa egy csapat, team elköteleződik egy döntés és teljesítményszínt mellett, akkor az eredményeket egymáson is számon tudják kérni. Sőt ezt úgy teszik meg, hogy nem a vezetőnek kell a felelősségre vonásban a legfontosabb szerepet játszania • A célok és eredmény figyelmen kívül hagyásaAhol a csapattagok bíznak egymásban, felvállalják a konfliktust, elköteleződnek a döntések mellett és egymáson is számonkérik a teljesítményt, ott jellemzően az egyéni igényeiket és célkitűzéseiket is a csapat érdekeit előtérbe állítva alakítják. Team-betegség, hogyha a közös célok elé kerül a saját részleg, karrier ügyeskedés és intrika, a primadonnaság.

  40. Az értekezlet típusai Tervmegbeszélő, eligazító: Feladata a munkához szükséges információk eljuttatása az érintettekhez, valamint a vezetőség informálása az elért eredményekről vagy határidőkről. Problémamegoldó: Valamilyen probléma megoldására hívják össze. Fontos, hogy megoldást keressenek, ne bűnbakot! Informáló, tájékoztató Ezen általában a munkatársakat tájékoztatják a vállalaton belül történt változásokról vagy a vállalatot érintő hírekről. Haszna, hogy elejét veszi a találgatásoknak és az ebből fakadó bizonytalanságoknak. Végrehajtó, igazgatósági Általában arra választják, hogy rendszeresen találkozzanak, és intézzék valamely szervezet ügyeit - például áthelyezések, leváltások, szabályok módosítása tekintetében. Motivációs Csökkenti a munka egyhangúságát, fontos szerepe van a munkatársak jövőképének újraértékelésében vagy felelevenítésében. Egybeköthető az eredmények bemutatásával is.

  41. Mire figyeljünk egy értekezlet kapcsán? •  Legyen az értekezletnek konkrét célja, amelynek alapján kidolgozzuk napirendjét. •  Határozzuk meg a résztvevők megfelelő létszámát! •  Csak az érintetteket hívjuk meg a megbeszélésre. •  Készüljünk fel rá előzetesen, és erre a résztvevőket is kérjük meg. •  Már előzetesen határozzuk meg, hogy kinek milyen feladata lesz az értekezleten. •  Pontosan kezdjünk, és az előzetesen megtervezett időhöz tartsuk magunkat! •  Koncentráljunk a probléma megoldására. •  Ne hagyjuk, hogy a résztvevők feleslegesen hosszan fejezzék ki magukat és az értekezleten éljék ki szereplési vágyukat. •  Az értekezlet eredményét ne hagyjuk elveszni, későbbi végrehajtására is fordítsunk kellő figyelmet.

  42. Elsődleges motiváló tényező McClelland szerint: • Az eredményesség igénye • Kapcsolódás igénye • Befolyásolás, vagy hatalom igénye

  43. Az eredményesség igénye • Személyes felelőséget vállal cselekedeteiért • Szereti kézben tartani az eseményeket • Olyan tevékenységet keres, ahol a siker, vagy a kudarc okozója egyértelműen meghatározható. • Nem szereti, ha mások irányítják. • Ha lehet  mérsékelt kockázatot vállal. • Magas szintű a feladat vállalása, ha a kockázat közepes vagy kiszámítható. • Igényli a visszajelzést. • Feladatait alkotó módon oldja meg. IGEN ÉRTÉKES MUNKAERŐ!!!!!!

  44. Kapcsolódás igénye • Egy csoport, vagy egy csapat része akar lenni. • Élvezi mások szeretetét és elfogadását. • Pozitív interperszonális kapcsolatokat tart fenn. • Munkahelyén foglalkozik az emberekkel. • Minimalizálja a konfliktusokat. • Szívesebben van másokkal, mint egyedül. • Kedveli a társas összejöveteleket. • Gyakran lép kapcsolatba másokkal. • Igényli munkája elismerését. • Ennek megfelelő munkahelyet választ.

  45. Befolyásolás, vagy hatalom igénye • A magas hatalmi igényű ember  • Vezető pozícióra törekszik. • Uralkodni akar a helyzeten. • Magas követelményeket állít. • Nem kért segítséget nyújt. • Szereti a nyilvános szereplést. • Gyűjti a szervezettel kapcsolatos jelképes dolgokat, emblémákat. • Igyekszik felfelé „jóba lenni”. • Érzékeny környezete erőviszonyaira.

  46. Vezetéselmélet fejlődése • Korai történelmi kultúrák • Középkor (egyház, katonai-, udvari élet) • Újkor (gép-, fegyvergyártás, textilipar) • Klasszikus iskolák: • Ismeret alkotó folyamat kezdete (Taylor) • Rendszerkoncepció (Fayol) • Szervezetelmélet (Weber) • Human relations (Mayo) • Management by… (Dale) • Emberközpontú (Simon) • Döntésközpontú megközelítés (operációkutatás, számítástechnika alkalmazása)

  47. Szervezetelméletek • Klasszikus elméletek: • Bürokratikus • Tudományos vezetési • Fayol vezetési koncepciója • Human relations • Szervezeti magatartástudományi • Participatív modell • Döntéselméleti • Strukturalista elméletek: • Rendszerelmélet • Kontingencia elmélet

  48. Döntéselmélet • Kreatív, támogató környezetet biztosít a szervezet jövőbeli sorsát befolyásoló döntések kialakítása érdekében • A szervezet egységei és az egyének, mint döntéshozók jelennek meg • A döntések középpontba kerülésével nagyobb hangsúlyt kap: • A döntéshozatali folyamat • Az ezt körülvevő kommunikációs háló • Az információ feldolgozás folyamata • Konfliktusmentes légkör kialakítása • koordináció

  49. Rendszerelmélet Rendszer:Olyan egész, amely egymással és az egésszel kölcsönhatásban álló részekből épül fel. Rendszertechnika: Valamely összetett, bonyolult rendszer tervezése, kialakítása Rendszerszervezés: Az a folyamat, amelynek célja azon eljárások és struktúra kimunkálása, amelyek a rendszertechnikai tevékenységek tervezésére, irányítására és ellenőrzésére szolgálnak

  50. Kontingencia elméletek „Feltételes kapcsolat”: a feltételekből vezeti le a megfelelő megoldást. A legjobban megtervezett tudatosan felépített szervezet is csak esetleges lehet a környező feltételekkel szemben. Elsősorban a környezeti változóktól függ, hogy melyik vállalati szervezet hogyan állja meg a helyét

More Related