Download
1 / 46
460 likes | 551 Views
Szervezetfejlesztési Program ÁROP-1.2.18-2012-2012-0001 Budapest, Károlyi-Csekonics Rezidencia 2013. június 18-19. Munkacsoport: 3 – Teljesítmény Beszámoló Előadó: dr. Néveri Gabriella KIM Ellenőrzési Főosztály. A SZERVEZETI TELJESÍTMÉNY BESZÁMOLÓ CÉLJA. Információ nyújtása, amely:
E N D
Szervezetfejlesztési Program ÁROP-1.2.18-2012-2012-0001 Budapest, Károlyi-Csekonics Rezidencia 2013. június 18-19. Munkacsoport: 3 – Teljesítmény Beszámoló Előadó: dr. Néveri Gabriella KIM Ellenőrzési Főosztály
A SZERVEZETI TELJESÍTMÉNY BESZÁMOLÓ CÉLJA • Információ nyújtása, amely: • tárgyilagos; • hiteles; • megalapozott. • Figyelemmel a vizsgált időszak teljesítményét befolyásoló: • jogi; • gazdasági; • humánpolitikai; • egyéb körülményekre.
A SZERVEZETI TELJESÍTMÉNY BESZÁMOLÓ FUNKCIÓI Javítjaa szervezet teljesítményét azáltal, hogy rávilágít a célok megvalósítása érdekében mely területeken szükséges a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználása. Alapja az egyes szervezeti egységek valamint a munkatársak egyéni teljesítmény értékelésének ezzel kiindulási pontot jelent az ösztönző rendszerek kialakításához, illetve a szervezeti foglalkoztatáspolitika meghatározásához.
SZERVEZETI TELJESÍTMÉNY BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSA INTÉZMÉNYI BESZÁMOLÓ
INTÉZMÉNYI BESZÁMOLÓ Kötelező tartalmi elemek A Korm. rendelet 20. § (5) pontja alapján a beszámolónak tartalmaznia kell: a) a stratégiai tervdokumentumban szereplő célok és eredmények megvalósulásának mértékét, b) a stratégiai tervdokumentum megvalósulása érdekében tett intézkedéseket és a felhasznált erőforrásokat, c) terv-tény elemzést és az eltérés okait, valamint d) az eltérések kezelésére vonatkozó intézkedési tervet.
A BESZÁMOLÁSI RENDSZER SIKERKRITÉRIUMAI ÉS LEHETSÉGES BUKTATÓI
Stratégiai tervezés, a stratégiai terv, • a küldetési/alapítói nyilatkozat megléte • A kormányzati szintű stratégiai dokumentum önmagában sikertényező, azonban szervezeti szinten akkor fejtheti ki pozitív hatását, ha a miniszteri program, az intézményi munkaterv vagy intézményi stratégia is rendelkezésre áll és ezek kialakítása során törekedtek az összhang megteremtésére.
A közjogi szabályozási környezet • A jogi szabályok gyakori változása magát a szervezeti teljesítményértékeléseket, illetve a beszámolók elkészítését és a módszertan alkalmazását is megnehezíti.
A belső szabályozottság • A Szervezeti és Működési Szabályzatok, az Ügyrendek és a munkaköri leírások, a gazdálkodásra, a számvitelre, a belső ellenőrzésre, a közszolgálatra, stb. vonatkozó belső előírások belső normatív kereteket biztosítanak a rendszerszerű működtetéshez. • Ugyanakkor azok gyakori változtatása problémát okozhat.
Az emberi erőforrás • A szervezeti hatékonyság javításának egyik pillére a minőségi és mennyiségi szempontból is optimális, szakmailag és motivációjában is felkészült személyi állomány biztosítása, mely áthidalhatja a módszertani és közjogi hiányosságokból eredő veszélyhelyzeteket, elősegítve a program sikeres végrehajtását. • Ugyanakkor a változó közjogi környezet, a feladatváltoztatások, az intézményi átalakítások, stb. folyamatos létszámkorrekciókat igényelnek.
A fizikai erőforrások • Az optimális fizikai feltételek biztosítása (irodai berendezések, asztali számítógép, megfelelő irodai elhelyezkedés, stb.) hozzájárulhat a szervezeti teljesítményértékelések végrehajtásához, a beszámoló elkészítéséhez és a módszertan alkalmazásához, ugyanakkor a fizikai erőforrások rendelkezésre állását jelentősen befolyásolja a költségvetési források mértéke.
Az informatikai támogatottság • A beszámoló összeállításának egyik legfontosabb alapfeltétele az informatikai támogatottság mértékének és szintjének optimalizálása, az értékelés minden munkafázisának informatikai eszközökkel és megoldásokkal történő támogatása. Az egységes informatikai rendszer a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet alapján egyes személyzeti informatikai programok vonatkozásában megvalósítás alatt áll, de a megfelelő informatikai támogatottság rendkívül eszköz és forrásigényes,a költségvetés teherbíró képességétől is függ, az értékeléseket támogató informatikai megoldások közötti esetleges kompatibilitás hiánya a nagy állami informatikai rendszerekhez hozzáférés eltérő szintje.
A környezeti támogató feltételek • A program szempontjából környezeti támogató feltételeknek nevezhető különösen az e tárgykörű munkáltatói döntések megléte, a belső ellenőrzési rendszerek kiépítettsége, a folyamatba épített vezetői ellenőrzések megléte, a szervezeti integritás szintje, valamint az egyéni értékelési rendszerekkel összhangban a közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló 1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozat rendelkezett, az Integrált Teljesítménymenedzsment rendszer kiépítésnek meghatározásával a szervezeti integritási rendszer megteremtését kormányzati döntések rögzítik.
A kommunikációs feltételek • Maga a szervezeti teljesítményértékelés egy sokszereplős folyamat, amelyben a résztvevők információs igénye rendkívül nagyfokú a belső információs csatornák megléte. Ennek érdekében szükséges a kormányzati és szervezeti szintű kommunikációs tervek elkészítéserésztvevők teljes körű tájékoztatása a program céljairól, ütemezéséről, az elvárt eredményekről, a résztvevői körről, a programba bekapcsolódás lehetőségeiről, a finanszírozás területeiről, stb. állásfoglalások, útmutatók, belső szabályzatok, számítások, hatásvizsgálatok, munkáltatói döntések azonnali és teljes körű kommunikálása.
A finanszírozási feltételek • A finanszírozás önmagában nem befolyásolhatja az értékelések megvalósítását, mivel közvetlen költségvetési forrásigény nem merül fel. Viszont forrásigény jelentkezhet az értékelések szervezeti szintű jogkövetkezményei oldaláról, mely az erre vonatkozó kormányzati döntés esetén - befolyásolhatja a következő évi intézményi költségvetésének szintjét. Ilyen jellegű döntés kockázata lehet pl.:további teljesítményromlástnem kellően hatékony felhasználást idézhet elő.
BESZÁMOLÓ ELEMZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ SIKER- ÉS AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK A teljesítménykritériumok azon indikátoroknak, mérőszámoknak, mutatóknak az összességét jelentik, amelyek az adott költségvetési szerv tényleges teljesítményének mérésére alkalmasak. Ezen teljesítménykritériumok meghatározása jogszabályokban (nálunk nincs ilyen jogszabály); belső szabályzatokban; stratégiai tervdokumentumokban; írásba foglalt vezetői döntésekben, utasításokban; hazai vagy nemzetközi standardokban; a beszámoló összeállítását végző(k) által történik.
