TALAJVÉDELEM I.

1. TALAJVÉDELEM I. Talajvédelem alapelvei Európai talaj charta Talajvédelem tízparancsolata Talaj degradáció fizikai, kémiai típusai Talajvédelem jogszabályi háttere

2. A termőföld helye és szerepe • A föld szilárd részének mindössze 11%-a termőföld. • Az EU átlaga közel 30%, de hazánkban ez az érték több mint 60%. • A hazai természeti kincsek /erőforrások/ minimum negyede, de egyes szakértők szerint közel harmada a termőföld.

3. Riói Környezet és Fejlődés Konferencia 1992 jun. • Az emberi élet minőségét meghatározza: • Megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer, • Jó minőségű víz, • Kellemes környezet. • Mindhárom szorosan kapcsolódik a talaj- és vízvédelemhez!

6. A TALAJVÉDELEM ALAPELVEI • A talaj kialakulása hosszú talajképződési folyamat eredménye – pillanatnyi gazdasági érdekeknek ne rendeljük alá használatát – szakszerű, fenntartható mezőgazdasági hasznosítás – megújuló természeti erőforrás. • Nagy értékű területek használata ipari, települési, úthálózati célokra. Hulladéktárolás, talajszennyezés, talajtisztítás…… • Az állam feladata a megfelelő tájékoztatás, környezetvédelmi oktatás részévé váljanak a talajvédelmi alapismeretek.

7. Csongrád megye agrotopográfiai térképének kivágata, Mórahalom és Szeged közigazgatási határával és a termőföldkivonások helyével feltüntetve

8. A talajhasználat ellenőrzötté kell, hogy váljon. • Intézkedni kell a szennyezett talajok tisztításáról, bírságolásról. • Az EU aláíró államai elfogadták az EURÓPAI TALAJ CHARTA (1990) alapelveit, vállalták, hogy magas szintű talajvédelmi politikát valósítanak meg, ehhez a kormányok megfelelő pénzalapot biztosítanak.

9. Az Európai Talaj Charta 1. • A talaj az emberiség legdrágább kincse, mely életteret jelent a növények, az állatok és az emberek számára. • A talaj korlátozottan áll rendelkezésre, s könnyen tönkre tehető. • Az ipari társadalmak a talajt ipari és mezőgazdasági célokra egyaránt hasznosítják. A ma és a holnap társadalma érdekében szükséges kidolgozni olyan talajhasznosítási politikát, mely a talajtulajdonságokon és regionális sajátságokon alapul. • A mező- és erdőgazdaságban alkalmazott technológiáknak biztosítaniuk kell a talajminőség védelmét. (porosodás, tömörödés, szervesanyag – tápanyag vesztés, helytelen öntözés, szennyvíziszap kihelyezés, megfelelő erdőgazdálkodás, precíziós mezőgazdaság ….) • A talajt meg kell védeni az eróziótól. (Svájci példa)

10. Az Európai Talaj Charta 2. • A talajt meg kell védeni a szennyezésekkel szemben. • A városfejlesztési tervezésben a minimális talajkárosodás elsőbbsége érvényesüljön. • Objektumok tervezésekor hatástanulmányt kell készíteni a talajvédelmi intézkedések költségeivel bezárólag. • Elkerülhetetlen a talaj erőforrásainak leltárszerű felmérése. (Talajtérképezés, talajértékelés.) • A talaj ésszerű használata és megóvása érdekében további kutatásokra és interdiszciplinális együttműködésre van szükség. (Talajtisztítási technológiák, toxikus növényvédőszerek helyettesítése….) • A talaj megóvásának fontosságát minden szinten be kell építeni a köztudatba. • Kormányok és helyi hatóságok céltudatos intézkedésekkel kötelesek segíteni a talajvédelem ügyét.

11. Talaj erőforrásaink leltárszerű felmérése • Arany korona? • 100 pontos? • Demeter? • TIM….

12. A talaj minősége – földértékelés • Aranykorona – érték • Alapja az 1875 (!) VII. törvénycikk alapján bevezetett első magyar hozadéki kataszter” • Megállapításához az országot 12 kataszteri területre osztották, majd minden kat. területet 20-40 becslőjárásra. Egy becslőjárás kb. 100.000 ha. A becslőjárásokon belül „járási mintatereket” tűztek ki. • Az aranykorona érték számítás alapja különböző min. földek hozadéka, azaz tiszta jövedelme. Alapja az átlagtermés (bef. a terményár), ebből levon. a ráfordításokat (vetőmag, megművelés, szállítás, trágya stb….) • Hibái: a talajtan eredményei nem alkalmazhatók, nem válnak szét a közgazd. és a term. elemek, nem ad lehetőséget országos összehasonlításra, nem alapozható rá országos döntés.

13. A talaj minősége – földértékelés „100 pontos” rendszer • Fórizsné-Máté-Stefanovits • Összetevői: talajértékszám + termőhelyi értékszám + közgazdasági tényezők • Talajértékszám: a talaj típus és változatok alapján kapott alapérték, ami az adott talaj minőségét, degradáltságát foglalja össze. • Termőhelyi értékszám: a természeti tényezőket fogalja össze: domb., égh., felszíni vizek. • Közgazdasági tényezők: a talaj alaptermékenysége vetésforgós gazdálkodással, istállótrágyázással, középmély fogatos szántással (ez az állapot jellemezte a talajok term. két évszázadon át a 30-as évekig) -> kifejezhető gabonaegységben az adott helyre jell. termésátlagokat figyelembe véve. Talajfunkciók alapján • Új szemléletű megközelítés a talaj értékelésére: az adott talaj mennyire tudja ellátni funkcióit?!

14. Talaj Információs- ésMonitoring Rendszer (TIM) • A nemzeti talajvédelmi program • Célja a környezetünkben bekövetkezőváltozások nyomon követése. Ez az 1991-ben alapított Környezetvédelmi Információs- és Monitoring Rendszer része. • A TIM célja a talajkészletek térbeli helyzetének jellemzése és a talajállapot idõbeni változásainak nyomon követése, a megfelelõ szabályzás érdekében. • A TIM az ország egész területére kiterjed, mûvelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozások nélkül.

15. TIM • A Talajvédelmi InformációsésMonitoringRendszer alapállapot felvételezésére1992-ben került sor. • A mérõhálózat 1237 pontot foglal magába, amelyek kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein kerültek kijelölésre. Ezért reálisan és természethûen jellemzik az ország talajviszonyait.

16. TIM Az 1236 pontból 865 található mezõgazdasági területen(~70%), 182 erdõvel borított területen (~15%), 189 pedig speciális, problematikus területen („S” pontok) (~15%). „S” pontok például: • degradálódott területen, • ivóvízbázisok hidrogeológiai védõterületein, • tavak, tározók vízgyûjtõjén, • erõsen szennyezett ipari és agglomerációs körzetekben, • hulladék és veszélyes hulladék lerakó helyek környékén, • közlekedés által érintett területeken, • katonai létesítmények környékén, • környezeti szempontból érzékeny területeken.

17. TIM Adat Gyűjtés • A mintákat szeptember 15-e és október 15-e között kell begyűjteni az összes helyről Vizsgált tulajdonságok: • Bizonyos paramétereket a kezdésnél, és bizonyos tulajdonságokat 1, 3 vagy 6 éves intervallumban vizsgálnak • A TIM használható adatbázist biztosít a talajtulajdonságokban és talajminőségben bekövetkezőváltozások nyomon követésére.

18. A talajszennyezettség értékelése szempontjából végzett vizsgálatok 4 fő csoportba oszthatók: • - az évente (pH, nitrit, nitrát tartalom) • - a 3 évente (humusztartalom, P, K, Ca, Mg tartalom) • - a 6 évente (biológiai aktivitás vizsgálatok, toxikus anyag tartalom) • - valamint az esetenkénti, egyedileg (pl. szerves mikroszennyezők, erózió) elvégzett mérésekre.

20. Toxikus elemek vizsgálata a TIM program keretében • A minták 1-2%-ában magasabb a Ni érték a határértéknél • Messze 1% alatti a határértéket meghaladó Cu-tartalom • A határértéket közelíti az Pb és Cd tartalom a minták egy kis részénél, ami egyértelműen antropogén hatás • Egyetlen mintában sem éri el a határértéket a Cr és Co • Az ország bizonyos területein magasabb az As-tartalom, ami geokémiai feldúsulást jelent

21. DeMeter (2001-): • egy korszerű, új földértékelési rendszer • Számszerűsíti a talajféleségek termékenységét a különböző gazdasági növények relációjában, • a termékenység változását az agrotechnika színvonalának függvényében, • számszerűsíti a talajtulajdonságait is.

22. Globális szintű kezdeményezések • Világ Talaj Charta (FAO, 1982), mely a talajok ésszerű használata és a talajok védelme érdekében nemzetközi együttműködést sürget. Az általános talajvédelemre vonatkozó megállapítások mellett hangsúlyozza, hogy a talajok védelme szükséges a biztonságos élelmiszertermelés érdekében. • Világ Talajvédelmi Politika (UNEP, 1982), a talajvédelmet a környezeti politika részeként kívánja megvalósítani. Ehhez kapcsolódó dokumentum az Irányelvek nemzeti talajvédelmi politika készítéshez (UNEP, 1983), mely a világ országainak ad támpontot és irányelveket saját talajvédelmi politikájuk kidolgozásához. • Világ Természetvédelmi Charta (IUCN, 1982) elsősorban természetvédelemmel kapcsolatos elveket fogalmaz meg. A dokumentum az egyes fajokat természetes élőhelyükkel együtt védi. Ezért a talajvédelem fejezetben a fenntartható talajhasználatot, a talaj termékenységének megtartását és a degradáció elleni védelmét szorgalmazza. • Rio-i Nyilatkozat, Agenda 21 (1992) nem tartalmaz közvetlenül talajvédelemre vonatkozó megállapításokat, azonban közvetve: fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés, terület- és erőforrás-használat tervezés integrált megközelítése, érzékeny ökoszisztémák, sivatagosodás témaköreiben megfogalmazott irányelvek a talajok védelmét is elősegítik.

23. Talaj degradáció • Összetett folyamat, mely a talaj tulajdonságokban és a talajra jellemző folyamatokban visszafordítható vagy visszafordíthatatlan változásokat eredményez, csökken a talaj termőképessége, korlátozza a normál talaj funkciókat. • A degradáció lehet fizikai, kémiai, biológiai. • A degradációt okozhatja természetes hatás, vagy emberi aktivitás.

24. A termőtalaj-készlet lehetséges változásai a talajhasználat hatásáraMennyiségi változás

25. A termőtalaj-készlet lehetséges változásai a talajhasználat hatásáraMinőségi változás

26. A legfontosabb talajdegradációs folyamatok az alábbiak • Víz és szél általi talajerózió • Talaj savanyodás • Szikesedés • Fizikai talaj degradáció: szerkezet romlás, tömörödés, porosodás. • Extrém vízháztartási viszonyok: túlnedvesedés kockázata megnő, belvizek, elmocsarasodás, aszályérzékenység. • Biológiai degradáció: szervesanyagtartalom csökkenése, talaj biota elszegényesedése, a természetes biológiai aktivitás visszafordíthatatlan változása. • Kedvezőtlen változás az elemek biogeokémiai körforgásában, mint pl. a tápanyagháztartás megváltozása, a kilúgozási folyamatok erősödése, biotikus, abiotikus immobilizáció. • A talaj pufferkapacitásának csökkenése, • Talaj szennyezés, környezeti toxicitás.

27. A talajtermékenységet gátló tényezők területi kiterjedése Magyarországon

29. A talaj degradációk legfontosabb következményei: • A táj változatosságának csökkenése • Az ökológiai és technikai korlátok fellépése következtében a táj értékének csökkenése. • („Talaj érték” ?! Aranykorona?! Mennyire képes megfelelni a funkcióinak?!) • Csökkenő fitomassza produkció, romlanak a növények ökológiai feltételei, csökken a talaj termőképessége • Növekednek a termelési, befektetési költségek, romlanak a földművelés feltételei • Növekvő műtrágyázási igények (költségek) a magas tápanyag veszteségek (felszíni lefolyás, kilúgozás) következtében, • Kedvezőtlen környezeti mellékhatások: felszíni és felszín alatti vízkészletek szennyeződése, tájkép romlás, árvizek, tározók, csatornák feliszapolódása… • Talaj tisztítási költségek szennyezés esetén (lásd dia később..)

31. A talajdegradáció következményei (foly.): • talaj- és termőfelület-veszteség; • zavarok a talaj normális funkcióiban; multifunkcionalitás csökken • káros környezeti mellékhatások: • növekvő aszályérzékenység; • belvizes, pangó vizes területek növekedése, tározók és csatornák eliszapolódása; • felszíni lefolyás növekedése – fokozódó árvízveszély; • felszíni- és felszín alatti vízkészletek fokozódó szennyezése; • tájrombolás • kockázatos anyagok felhalmozódása és azok megjelenése az élelmiszerekben (élelmiszerbiztonság); • az élővizek és az ivóvízkészlet elszennyeződése.

33. Vége