Rendészet és adatvédelem

1. Rendészet és adatvédelem Budapest, 2012. november 9. Dr. Péterfalvi Attila

2. A múlt – hazaiadatvédelem, információszabadság • Polgári Törvénykönyv 1977-es módosítása (személyiségi jogok, nem vagyoni kár) • Alkotmány 1989-es módosítása (alapjogok, országgyűlési biztos) • 15/1991. (IV. 13) AB határozat a személyi számról • A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.)

3. Erkölcs jogon túl Mózes törvényei, Tízparancsolat Újszövetség aranyszabálya: „Amit akartok azért, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal” Ulpianus és Iustinianus – tisztességesen élni, senkit nem sérteni és mindenkinek megadni azt, ami őt megilleti Erkölcsi természettörvény: Cicero, és a görög filozófia Szent Ágoston: „Mindenkinek megadni a magáét, a silányabbat az értékesebbnek alárendelni, az igazságot tisztelni.”

4. Az adatvédelmi törvény kritikája • Elavult intézményi modell – az ombudsmani jogvédelem gyengesége • Idejétmúlt jogalapok az adatvédelmi törvényben (törvény vagy hozzájárulás) • Közérdekű adatok igénylése kapcsán neméletszerű szabályok • Belső adatvédelmi felelősökkel valókapcsolat hiánya

5. Az Infotv. megalkotása mögötthúzódó jogalkotói cél • Hatékony intézményi modell kialakítása • Hatósági fellépés az adatkezelés szabályainak megsértése esetén • Adatkezelés jogalapjainak felülvizsgálata • Belső adatvédelmi felelősökkel való kapcsolattartás fórumának megteremtése

6. Az adatvédelem a magánszféra védelmének eszköze Alaptörvény VI. cikk: (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi. Új adatvédelmi törvény 1. §: „a törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák”

7. A Hatóság és a korábbi gyakorlat viszonya • Hatóság új honlapja – www.naih.hu • Új arculat • A korábbi adatvédelmi biztos honlapja elérhető az új honlapon keresztül: • - állásfoglalások • - éves parlamenti beszámolók

8. Új szabályok az Infotv.-ben • Érintett – egy fogalom szétválasztásából adódik • Személyes adat fogalma szűkebb lett (?) • Adatmegjelölés – bűnüldözési adatkezelések során használatos • Adatfelelős – közérdekű adatokat keletkeztető szerv • Adatközlő • Elkülönült eljárások • Közérdekű adatigénylés új, praktikus szabályai • Új jogalapok • Az elektronikus közzététel szabályainak beépítése az Infotv.-be

9. Kritikai észrevételek az Infotv. vonatkozásában • A Hatóság hivatalból nem indíthat vizsgálati típusú eljárást • Fogalmak pontosításra szorulnak • Jogalapok által felvetett kérdések • Külföldre történő adattovábbítás körében felmerülő kérdések

10. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság • Autonóm államigazgatási szerv • Független • Csak a törvényeknek alárendelt • Feladatkörében nem utasítható • Államigazgatásban szervezetileg is elkülönült • Feladatot számára csak törvény állapíthat meg • Fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv • Országgyűlés fejezetén belül önálló cím • Költségvetésének kiadási, bevételi főösszegei csak az Országgyűlés által csökkenthetők

11. A Hatóság elnöke • A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, előtte esküt tesz • Mandátuma 9 év, választási ciklusokon átívelő • Elnökkel szembeni követelmények • Kizáró feltételek • Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége megegyező az országgyűlési képviselőkével • Miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult • Kinevezi helyettesét és vizsgálóit határozatlan időtartamra, őket indokolás nélkül bármikor felmentheti • Munkáltatói jogkör gyakorlója hatóság személyi állománya felett

12. A Hatóság személyi állománya • Elnökhelyettes • Köztisztviselők és munkavállalók • Vizsgálók: a Hatóság köztisztviselői létszámához mérten max. 20%-ban limitált • Feltétel: jogász vagy felsőfokú informatikus végzettség, legalább 3 év adatvédelmi szakértői vagy adatvédelmi felelősi munkakörben szerzett tényleges gyakorlat, jogi vagy közigazgatási szakvizsga • Cél: felkészült szakmai törzskar létrehozása

13. Kettős ombudsmani vizsgálat jogszabály-véleményezés részvétel bírósági eljárásban éves beszámoló ajánlás (általános, egyedi) audit szempontjai nemzetközi képviselet adatvédelmi felelősök konferenciája eszközrendszer hatósági adatvédelmi hatósági eljárás titokfelügyeleti hatósági eljárás adatvédelmi nyilvántartás hatósági szankciók (+ 1) piaci adatvédelmi audit

14. Kiemelt témák a NAIH gyakorlatában a rendészeti adatkezeléssel kapcsolatban

15. Rendőrségi kamerázás Az Rtv. 42. és 42/A. §-a tartalmazza a rendőrség kép- és hangfelvétel készítésével kapcsolatos szabályait A jogszabály alapján a rendőrségnek három esetben van lehetősége kamerákat alkalmazni: rendőri intézkedés határátkelőhely őrzése, határforgalom ellenőrzése közterület állandó megfigyelése

16. Rendőrségi kamerázás Közterületi kamerázás: közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon rendőrségi előterjesztés alapján az illetékes önkormányzat dönt felhasználás: büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során körözött személy vagy tárgy azonosítása céljából a rendőri intézkedés jogszerűségének vizsgálata céljából az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében megőrzési idő: felhasználás hiányában 5 nap (szükség esetén 30 napig meghosszabbítható)

17. Rendőrségi kamerázás Az érintettek tájékoztatása a helyszínen: a megfigyelés ténye, az adatkezelő személyének pontos meghatározása, valamint az adatkezelő elérhetősége (telefonszám, honlap)

18. Határozatok közlése • a „Határozatot kapják” rovatban szerepel a sértett, a gyanúsított és a védőügyvéd személyes adata • Be. 214.§ (2): nyomozási bíró határozata • Be. 221./A § (4): közvetítői eljárás tárgyában hozott határozat • Be. 262. § (1): bírósági határozat • Szabs.tv. 95. §: szabálysértési hatóság határozata

19. Határozatok közlése • Be. 169. § (2):„ a határozatban meg kell nevezni azt, akire a rendelkezés vonatkozik, és fel kell tüntetni az azonosításhoz szükséges személyi adatokat…” • Szabs. tv. 96. § (1): a határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alá vont személy természetes személyazonosító adatait • e rendelkezések nem adnak felhatalmazást személyes adatok továbbítására harmadik személynek • a határozatban csak a levél címzettjének személyes adatai lehetnek • a „határozatot kapják” részben csak az eljárásjogi pozícióra utalás („sértett“, „gyanúsított”, „védő”) szerepelhet a további címzettek vonatkozásában

20. Egészségügyi intézmények adatszolgáltatási kötelezettsége Egészségügyi adatok – különleges adatok Be. 71. § - megkeresésre vonatkozó általános szabályok E § (3) bekezdése szerint: „Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.” A (4)bekezdés értelmében: „Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.”

21. Egészségügyi intézmények adatszolgáltatási kötelezettsége Be. 178/A. § (1): külön nevesíti az egészségügyi adatokat kezelő szerveket Infotv. 4. §: adatkezelés célhoz kötöttségének elve => nyomozó hatóság, ügyészség elvileg bármilyen adatot bekérhet, de: pontosan meg kell jelölni az adatokat és a célt a lehető legszűkebben kell megjelölni a kért adatok körét törölni kell a nem szükséges adatokat

22. Közérdekű adatigénylés • közérdekű adat: „…közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett…” [Infotv. 3. § 5. pont] • közérdekből nyilvános adat: „a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.” [Infotv. 3. § 6. pont] • Közérdekből nyilvános személyes adat: „közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.” [Infotv. 26. § (2)] • a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse [Infotv. 26. § (1)]

23. Közérdekű adatigénylés • A rendőrség, mint közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő adatok közérdekű adatok • Kivételek: • Azok a személyes adatok, amelyek nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak. • Azok az információk, amelyeket a minősített adat védelméről szóló törvény alapján, az arra jogosult, megfelelő eljárás keretében minősített adatnak minősített. • Az Infotv. 27. § (2) bekezdése sorolja fel azokat a lehetőségeket, amikor törvény az ott meghatározott érdekből korlátozhatja egyes adatok megismerhetőségét, így többek között: • nemzetbiztonsági érdekből • bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében • bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel

24. Rendőrök adatai • Hszt. 203. § (3) bekezdése szerint „a személyügyi nyilvántartás adatai közül a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni minden olyan adatot, amely a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján közérdekből nyilvánosnak minősül”. • Infotv. 26. § (2) • Rtv. 20. § (2): az eljáró rendőr az intézkedés megkezdése előtt köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. • => a rendőr neve, rendfokozata és azonosító száma – kiadható információ

25. Rendőrök képmásának nyilvánossága • Ptk. 80. § (2): hozzájárulás alapján, kivéve, ha nyilvános közszereplés • Bírói gyakorlat: • BH1985. 17.: egyedi, tömegből kiemelt ábrázolás • Pécsi Ítélőtábla a Pf.I.20.360/2011/6. számú ügy: • Nyilvános közszereplés  nem jogsértő a nyilvánosságra hozatal • Akkor jogszerű, ha nem egyéni, portrészerű az ábrázolás

26. Konzultációs ügyek elbírálása • ha a beadvány célja az egyéni joggyakorlás ügyében való tájékozódás, és a beadvány közvetlenül az állampolgártól érkezik; • az állami-önkormányzati szervek jogalkalmazásával kapcsolatban, e szervektől jogértelmezési kérdésekben érkezett beadványok; • a NAIH működésével, adminisztratív feladataival (így például az adatvédelmi nyilvántartással), hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos tájékoztatáskérés, tájékozódás; • nemzetközi szervektől érkező megkeresések

27. Jogszabály véleményezés Infotv. 38. § (4) a) pont: A Hatóság (…) javaslatot tehet a személyes adatok kezelését, valamint a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismerését érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására, véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok tervezetét. Nem csak egy lehetőség, hanem kötelezettség a jogalkotónak: a jogalkotásról szóló törvény 19. § (1) bekezdés Fontos és megkerülhetetlen: Hszt.-ben meghatározott „életvitel ellenőrzés” a bűnügyi együttműködéssel kapcsolatos törvény tervezetét a NAIH nem kapta meg => a köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek

28. Adatvédelem az Európai Unióban a bűnügyi és igazságügyi együttműködés területén

29. Schengeni Térség • A személyek szabad mozgását lehetővé tevő legfontosabb uniós vívmány. (Tagjai: Ciprus, Bulgária, Románia, Írország és Nagy-Britannia kivételével valamennyi uniós tagállam, Izland, Norvégia, Svájc és Lichtenstein ) • Az ún. „schengeni joganyag” lényegében lebontja a térség belső határait, és megerősíti a külső határok védelmét és ellenőrzését.  a tagállamok közös szabályokat alkalmaznak a külső határellenőrzések, a rövid távú beutazó vízumok tekintetében, továbbá szoros együttműködést folytatnak a rendőri és az igazságszolgáltatási szerveik között, valamint létrehozták a Schengeni Információs Rendszert (SIS).

30. Schengeni Információs Rendszer • A Schengeni Információs Rendszer (SIS) Európa legnagyobb informatikai rendszere, amely a belső határok eltörléséből és a külső határok megszigorított ellenőrzéséből eredő biztonsági kockázatokat hivatott kezelni, elsősorban a hatékony adatmegosztás eszközével. • A SIS tagállamonként egy-egy nemzeti rendszerből (N.SIS), valamint egy központi rendszerből (C.SIS) áll, amelybe a tagállamok adatokat – úgynevezett figyelmeztető jelzéseket – visznek be. Mindegyik nemzeti rendszer on-line kapcsolatban van a központi rendszerrel egy biztonságos kommunikációs hálózaton keresztül. • A SIS jelenleg a 28 résztvevő állam (26 teljes jogú schengeni tagállam, valamint Románia és Bulgária) által bevitt, több mint 42 millió figyelmeztető jelzést tartalmaz, amely száma havonta körülbelül 3%-kal nő. A rendszerhez helyi szinten minden rendőr-, valamint az információkat a törvényes rend védelmével és a bűnüldözéssel kapcsolatos feladatai elvégzéséhez igénylő egyéb bűnüldöző hatóság és tisztviselő azonnali és közvetlen hozzáféréssel rendelkezik.

31. A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket az alábbi esetben lehet bevinni a SIS-be: • kiadatás vagy átadás céljából elfogni kívánt személyekre (Schengeni Végrehajtási Egyezmény, 95. cikk) • harmadik országbeli személyekre a schengeni határon történő beutazásuk megtagadása céljából, vagy schengeni területen való tartózkodás esetén kitoloncolás céljából (96. cikk); • eltűnt személyekre, különösen kiskorúakra (97. cikk) • valamely személy tartózkodási helyének igazságügyi hatóság nevében történő megállapítása céljából (98. cikk) • leplezett figyelés vagy célzott ellenőrzés céljából (99. cikk)

32. Büntetőeljárásban bizonyítékként lefoglalandó vagy bemutatandó tulajdonra vonatkozó figyelmeztető jelzés az alábbi kategóriákban vihető be a SIS-be: • gépjárművek • lőfegyverek • személyre szólóan kiállított vagy kitöltetlen személyazonosító okmányok, úti okmányok, gépjárművek forgalmi engedélyei • gépjárművek rendszámtáblái • bankjegyek

33. N.SIS és SIRENE Iroda • A SIS központi rendszere (SIS) Strasbourgban üzemel, míg Magyarországon nemzeti rendszert (N.SIS) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala(KEKKH) üzemelteti. • Ezen túl a tagállamok létrehozták az ún. SIRENE Irodákat, amelyek a figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk államok közötti cseréjéért felelősek. (elsődlegesen a rendőrségi együttműködés szempontjából fontos adatok cseréjét bonyolítják, koordinálják a határokon átnyúló műveleteket, kiegészítő információkkal szolgálnak a figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, valamint összehangolják a megfelelő intézkedéseket a SIS-ben megjelenő figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és biztosítják, hogy sor kerüljön a megfelelő intézkedésre).

34. SIS ellenőrzése, adatvédelem • a központi rendszer ellenőrzését a tagállamok adatvédelmi hatóságainak képviselőiből álló Közös Felügyelő Hatóság (Joint Supervisory Authority) végzi, amelynek tagja a NAIH • a nemzeti rendszerek független felügyeletét a nemzeti adatvédelmi hatóságok látják el, ez Magyarországon 2012. január 01-től a NAIH • ennek keretében a SIRENE Iroda, KEKKH, Külügyminisztérium, külképviseletek, határátkelők ellenőrzése • 2012. április 17-20. Schengeni adatvédelmi ellenőrzés

35. Állampolgárok jogai • kérelem benyújtása esetén információt kapjanak arról, hogy a SIS-ben milyen rájuk vonatkozó adatokat tárolnak • a hibás adat kijavítását vagy törlését kérje • bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz forduljon, kérve az adatok javítását, törlését vagy kártérítés megállapítását

36. A jogok gyakorlása • bármelyik schengeni tagállamban • személyesen, a meghatározott formanyomtatvány kitöltésével, bármely rendőrkapitányságon vagy magyar külképviseleten (a kérelmet továbbítják az ORFK NEBEK SIRENE Irodához) • a SIRENE Iroda a tájékoztatást ad, vagy teljesíti az állampolgár megalapozott kérését. (Az eljárást indokolt esetben megtagadhatja, de tájékoztatni köteles a kérelmezőt ennek t ényéről és jogalapjáról.) • ha az állampolgár úgy ítéli meg, hogy SIRENE Iroda eljárása nem megfelelő a NAIH-hoz fordulhat.

37. EUROPOL • olyan határokon átnyúló súlyos bűncselekmények felderítésében nyújt segítséget a tagállamok bűnüldöző hatóságainak, mint a terrorizmus, drog- és emberkereskedelem • eszközök: információcsere, elemzések, határon átnyúló műveletek koordinációjának elősegítése (kb. évi 12.000 határokon átnyúló nyomozáshoz nyújt segítséget) • nincs önálló nyomozati és kényszerintézkedések alkalmazására feljogosító hatásköre! • székhely: Hága

38. EUROJUST • Az olyan határokon átnyúló súlyos bűncselekmények esetében, mint a terrorizmus, embercsempészet, kábítószer-csempészet, csalás, pénzmosás ösztönzi és javítja tagállamok igazságügyi hatóságai közötti koordinációt, a nyomozások és büntetőeljárások terén • eszközök: kölcsönös nemzetközi jogsegély, az európai elfogatóparancs • felkérheti az illetékes tagállami hatóságokat, hogy: • konkrét cselekmények tekintetében rendeljenek el nyomozást vagy büntetőeljárást; • fogadják el, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet ahhoz, hogy az adott cselekményekkel kapcsolatban nyomozást vagy büntetőeljárást indítson meg; • hangolják össze az illetékes hatóságok tevékenységét; • hozzanak létre közös nyomozócsoportot; • bocsássanak rendelkezésére minden olyan információt, amely feladatainak ellátásához szükséges.

39. EUROPOL, EUROJUST ellenőrzése, adatvédelem • belső adatvédelmi felelős • Közös Felügyelő Hatóság (Joint Supervisory Body) – a nemzeti adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló, független ellenőrző testületi szerv • NAIH feladatai: • részvétel a JSB EUROPOL munkájában (rendszeres, ad-hoc ellenőrzések, fellebbviteli ügyek elbírálása, uniós jogszabályok véleményezése, stb.) • a nemzeti egységek ellenőrzése (ORFK NEBEK Iroda)

40. Az állampolgárok jogai • kérelem benyújtása esetén információt kaphatnak arról, hogy az EUROPOL-ban vagy az EUROJUST-ban milyen rájuk vonatkozó adatokat tárolnak • a hibás adat kijavítását vagy törlését kérhetik • bírósághoz vagy az illetékes hatósághoz fordulhatnak, kérve az adatok javítását, törlését vagy a jogosulatlan, vagy nem szabályszerű adatkezelésből eredő kárának megtérítését

41. A jogok gyakorlása • ORFK NEBEK Iroda vagy közvetlenül az EUROPOL,/EUROJUST • Jogorvoslat: NAIH, JSB EUROPOL /JSB EUROJUST

42. EURODAC, CIS, VIS • Eurodac: a menedékjogot kérő személyek, valamint az Unió külső határainak jogellenes átlépése miatt letartóztatott személyek azonosságának megállapítására létrehozott adatbázis. (Az ujjlenyomatok összehasonlításával a tagállamok meg tudják állapítani, hogy az EU egyik tagállamában illegálisan tartózkodó menedékjogot kérő külföldi állampolgár kért-e korábban menedékjogot egy másik uniós tagállamban, illetve hogy jogellenesen lépett-e be az Unió területére.) • CIS (Vámügyi Információs Rendszer): Az Európai Bizottság és a tagállamok vámügyi hatóságai által létrehozott informatikai rendszer, amelynek célja a közösségi vámügyi és mezőgazdasági szabályok megsértésének megelőzése, felderítése és üldözése. • VIS (Vízuminformációs Rendszer): a rövid távú tartózkodást lehetővé tévő vízumokhoz kapcsolódó adatok cseréjéét elősegítő informatikai rendszer. • Megosztott hatáskör az adatvédelmi ellenőrzés területén: Európai Adatvédelmi Biztos és a tagállamok adatvédelmi hatóságai közösen

43. Európai Adatvédelmi Biztos • az uniós intézmények adatkezelésének felügyelete, • tanácsadás, együttműködés más szervezetekkel, bírósági ügyek • elsősorban együttműködésen alapuló adatvédelmi tevékenység a bűnügyi és igazságügyi együttműködés területén (kevés önálló hatáskör)

44. Köszönöma figyelmet! dr. Péterfalvi Attila c. egyetemi tanár a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Elnöke elnok@naih.hu