1 / 22

Stratégiaalkotás, Jövőkép

Stratégiaalkotás, Jövőkép. Impulzus minőségügyi képzés. Program. 10.00 – 10.50 kezdés, bemutatkozás, rövid bemutatkozó kör (kit hogyan szólítsunk, honnan jött) 10.50 – 11.50 jövőkép és misszió, PEST/SWOT 11.50 -12.00 szünet 12.00 – 13.00 elemzés a gyakorlatban 13.00 – 14.00 ebéd

india
Download Presentation

Stratégiaalkotás, Jövőkép

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Stratégiaalkotás, Jövőkép Impulzus minőségügyi képzés

  2. Program • 10.00 – 10.50 kezdés, bemutatkozás, rövid bemutatkozó kör (kit hogyan szólítsunk, honnan jött) • 10.50 – 11.50 jövőkép és misszió, PEST/SWOT • 11.50 -12.00 szünet • 12.00 – 13.00 elemzés a gyakorlatban • 13.00 – 14.00 ebéd • 14.00 – 15.00 stratégiaalkotás – benne a minőség szerepe • 15.00 – 15.10 szünet • 15.10 – 17.00 hálózatok elmélet és gyakorlat

  3. Fogalmak Stratégia • Sztratégosz: a hadművészet művelője, a tapasztalatok (tudás) birtokosa, a célok kijelölője, az eszközök meghatározója komoly kihívást jelentő helyzetben. • A célok, illetve a célok eléréséhez szükséges eszközök viszonylag hosszabb időszakra érvényes egymáshoz rendelése. • Egy adott helyzetből megfogalmazott, elérendő cél jövőbeli állapotához vezető út. • Arra ad választ, hogy a szereplők miként valósítják meg a külső erők és a belső erőforrások figyelembevételével fő céljaikat.

  4. Fogalmak • Szakpolitika – policy • Jól meghatározott célrendszere van • A célok megvalósításához megfelelő eszközökkel rendelkezik (pénz, intézmény, szakemberek) • Legitimációval, politikai megerősítéssel rendelkezik • A szakpolitikák céljai egymást erősítik (foglalkoztatás, oktatás, esélyegyenlőség, ifjúság) • A szakpolitikák a társadalmi-gazdasági környezettel együtt változnak

  5. Fogalmak • Program: olyan cselekvési akcióterv, amely a tervben kitűzött átfogó célokra támaszkodva azokat továbbontja, úgy, hogy a gyakorlatban megvalósítható rendszer jöjjön létre: • Mérhető célrendszer (indikátorok) • A program lebonyolításának intézményrendszere • Intézkedések, amelyek a támogatás alapegységei, a program építőkövei • Elfogadott költségvetés • Projekt:egymással fizikai vagy közvetlen logikai kapcsolatban lévő fejlesztési szakaszok eredményeképpen önmagában működőképes eszköz, amely önálló kimenettel rendelkezik.

  6. Stratégiai életciklus Program Stratégia Projekt

  7. Jövőkép-orientált stratégia • Előkészítés • A jövőkép és a misszió felvázolása • A környezet és a belső adottságok, képességek vizsgálata • A jövőkép, a misszió végleges tartalmának, formájának kialakítása • A stratégiák megfogalmazása

  8. Előkészítés • Változtatásra figyelmeztető jelek, megoldandó dilemmák áttekintése • Vizsgálat: • Mi van, ha nem teszünk semmit? • Elegendőek a kisebb átalakítások? • Döntés: ha stratégiai intézkedésekre van szükség, • elég a „spontán” stratégia (tanulási, megismerési és alkufolyamatok eredményeként)? • vagy fontosnak tartjuk a szereplők, érintettek tudatos felkészítését? • A tudatos felkészülés nyitánya: a környezeti feltételekhez, belső adottságokhoz legjobban illeszkedő stratégia-alkotási folyamat kiválasztása • Formalizált tervezési folyamat  stratégiai terv • Gyorsan változó környezet  jövőkép-orientált stratégiaalkotási folyamat • Csak fókuszpontok kijelölése (jövőkép, misszió) • A fontosabb cselekvési irányok (stratégia) megfogalmazása • A stratégia érintettjeit (stakeholderek) meg kell győzni a stratégiaalkotás szükségességéről (tájékoztatás, elvárások megfogalmazása, meghatalmazás kérése) • Feláll a csapat • ki kell jelölni a stratégia kidolgozásában részt vevőket, • a munka szervezeti és formai kereteit, • az egyes lépések végrehajtásának felelőseit, határidejét.

  9. A jövőkép és a missziófelvázolása • Milyen típusú fókuszpont kijelölésére van szükség? • Egyértelmű, világos célmeghatározás  Jövőkép felrajzolása • Az érintettek együttműködését biztosító „lágyabb” elvek, értékek Küldetés megfogalmazása • Mindkettő • Mi kerüljön a középpontba? • Ifjúsági szolgáltatások, infrastruktúra • Integrált ifjúságpolitika eszköz és viszonyrendszerének kialakítása, fejlesztése • Horizontális fejlesztések, kezdeményezések

  10. Környezet és belső adottságok vizsgálata • Lokalizáció és vizsgálat :a társadalmi-gazdasági környezet jövőképünket, küldetésünket, annak megvalósíthatóságát befolyásoló tényezői • kisebb önálló kutatások, adatgyűjtések, elemzések, felmérések; • meglévő adatok gyűjtése, adaptációja (helyi, országos  munkaügy, önkormányzat, KSH); • Ifjúság2004 – regionális ifjúsági helyzetelemzések • a makrokörnyezeti elemek azonosítása, elemzése PEST módszerrel (Political - politikai elemek, Economic – gazdasági elemek, Social – társadalmi elemek, Technical – technikai elemek) • a környezet elemzéséből származó információk összegzése SWOT módszerrel (Strengths – erősségek, Weakness – gyengeségek, Opportunities – lehetőségek, Threats – fenyegetettségek) • A stratégia szereplői belső adottságainak, folyamatainak vizsgálata • Külső és belső együttműködés, értékteremtő képesség • Tevékenységtérkép felállítása és összevetése a társadalmi értékelvárásokkal • Erőforrások és képességek vizsgálata • Az érdekcsoportok meghatározása és elvárásainak tisztázása • Külső és belső érdekcsoportok azonosítása • A stratégiai célok megvalósítására befolyással bíró érdekcsoportok elvárásainak, prioritásainak tisztázása, figyelembe vételének tisztázása, rögzítése

  11. A jövőkép, a misszió végleges tartalmának, formájának kialakítása • Az elemzések eredményeinek birtokában kontrolláljuk és pontosítsuk s jövőkép és a misszió tartalmát • Elemek vizsgálata:megtartani, kihagyni, módosítani, pontosítani • Fókuszpontok:világos és egyértelmű megfogalmazás • Összevetés a velünk szemben felállított követelményekkel • Határozzuk meg a jövőkép és a misszió kommunikálásának formáit • Elfogadtatás és elköteleződés a végrehajtásban érintettek körében • Terv a fókuszpontok társadalmi megjelentetésének formáiról

  12. A SWOT dimenzió szempontjai A PEST dimenzió szempontjai POLITIKAI KÖRNYEZET GAZDASÁGI KÖRNYEZET ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK(fejlesztendő területek) TÁRSADALMI KÖRNYEZET TECHNIKAI-TECHNOLÓGIAI KÖRNYEZET LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK(kockázatok) Az elemzés eszközei

  13. Politikai környezet • Jogszabályok, szabályozók • Intézmények, döntés-előkészítés, döntéshozatal • Szakpolitikák, stratégiák, koncepciók • Támogatók, közömbösek, akadályozók • Érdekcsoportok és érdekek • Politikai, szakpolitikai hatások • Gazdasági környezet • Gazdasági feltételek (piaci igény, foglalkoztatás, penetráció, stb.) • Gazdasági szükségletek • Megtérülés • Fenntarthatóság • Bevonható pénzügyi források (pályázatok) • Együttműködési lehetőségek (konzorcium, barrter) • Gazdasági hatások • Társadalmi környezet • Közvetlen és közvetett célcsoportok meghatározása és jellemzése • Társadalmi szükséglet, megrendelés • Kapcsolódó társadalmi mozgalmak, intézmények • Társadalmi kommunikáció • Társadalmi hatások • Technikai környezet • Infrastrukturális helyzet, szükségletek, lehetőségek • A célokhoz szükséges eszközök: helyzet, szükségletek, lehetőségek • Emberi erőforrás… • Technológia, módszertan… • Minőségügy, minőségbiztosítás… PEST elemzés

  14. Példa: Kívül-belül • Kívül-belül határok nélkül • Helyzetelemző, célkijelölő műhely a Kárpát-medencei magyar diákszervezetek együttműködésének élénkítésére • A műhely célja, hogy helyzetelemzést adjon és válaszokat fogalmazzon meg arra a kérdésre: • Hogyan jelölhetők ki a Kárpát-medencében működő magyar diákszervezetek együttműködésének céljai? • A műhely feladata, hogy a célok kapcsán vizsgálja az együttműködés tartalmát és módját.

  15. Sikerkritériumok • A Kívül-belül határok nélkül Kárpát-medencei hallgatói műhely résztvevői a műhelymunka elején a következő célt, illetve kimenetet határozták meg, mint együttműködésük sikerkritériumát: • Adekvát kérdéseket és válaszokat kell találnunk a fiatalok, diákok, hallgatók közötti együttműködés Miért?-jére, Hogyan?-jára • Rá kell tekintenünk a közelmúltra és a jelen helyzetre is. Milyen kérdések vetődnek fel? Kik fogalmazzák, fogalmazhatják meg azokat? • Hogyan keressünk választ a Mit?, az együttműködés tartalmára vonatkozó kérdésre? • Hogyan jelölhetők ki a célok a szervezetek együttműködésére? • Hogyan? Mi? Kik? • A jelenlévők szakértőként (személyes elköteleződéssel) és szervezetek képviselőiként (szervezeti meghatalmazással) kapcsolódnak be a műhely munkájába.

  16. PEST szempontok

  17. Politikai környezet

  18. Gazdasági környezet

  19. Társadalmi környezet

  20. Tudás, technológia, technika

  21. Az ÖSSZHENG jövőképe • Az ÖSSZHANG elismert magyar felsőoktatási diákszervezetek nyitott szakmai hálózata, melynek tevékenysége az egész Kárpát-medencei magyarságra kiterjed. • Tagszervezetei számára lehetőséget biztosít az egyes szervezetek és a hálózat közös céljainak eléréséhez, megoldásokat keres a diákok élethelyzetéből adódó nehézségekre. • Szakmai síkokon konzultációs, tanácsadói, fejlesztő tevékenységet végez; összekötő szerepet játszik az állami, gazdasági és társadalmi szintek között. • Munkássága a békés és a lehető legszélesebb együttműködésen alapul.

  22. Célok (vitaanyag) • Együttműködés létrehozása a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási diákszervezetek körében • Elköteleződés megteremtése • Szervezeti viszonyok rendezése • ÖSSZHANG Egyesület létrehozása • Stabil, fenntartható, hatékonyan működő szervezet kialakítása • az utánpótlás nevelése • pénzügyi stabilitás megteremtése • anyagi erőforrás biztosítása az Egyesület számára • humán erőforrás biztosítása, csapat létrehozása, amely élvezi az összes tagszervezet bizalmát, támogatását • koordinátor • központi menedzsment • kommunikáció javítása (külső, belső) • kapcsolatok szélesítése, fejlesztése • Elismertté válás a szakpolitikák számára • Függetlenség • függetlenség megőrzése a pártpolitikával szemben • a diákszervezetek minden országban legyenek függetlenek a pártpolitikától • a tagszervezetek megerősítése, helyzetbe hozása • a szervezet képviselje legitimen a tagszervezeteket • legitimitását egyrészt a tagszervezetek biztosítsák, • másrészt váljon a Kárpát-medencei diákok legitim képviselőjévé a nyilvánosság számára • a Kárpát-medencében élő magyar diákok segítése

More Related